Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-10 / 108. szám

1978. május 10., szerda ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 3 Műanyag a mezigazíaságta Termelésünk fejlesztéséhez növekvő importra szorulunk, amit gazdaságilag, anyagilag csak exportunk erőteljes bő­vítésével tudunk ellentéte­lezni. Nagyarányú exportot kel] tehát lebonyolítani, s olyan föltételek között, ami­kor termékeinkkel szemben, mind a szocialista országok egymás közti forgalmában, mind . pedig a tőkés piaco­kon gyorsan növekszenek a minőségi követelmények. Gazdasági épitömumkánk egyik kulcskérdése, milyen eredményeket tudunk l’el- mulatni a gazdaságos export fokozásában. Napjainkban, amikor a kedvezőtlen világ­gazdasági tényezők — a 70- es évek közepétől tartó nagyarányú nyersanyag-ár­emelkedés. egyes félkész- és késztermékek árának erőtel­jes csökkenése — akadályoz­nak bennünket külgazdasági céljaink maradéktalan meg­valósításában, döntő jelen­tőségű a termelési szerke­zet, \.lamint a nemzetközi gazdasági együttműködési és külkereskedelmi tevékenység összehangolt fejlesztése. Ami a KGST-integrációt illeti, Borsodban is fontos szere­pet tölt be. Megyénkre is érvényes az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1978. ápri­lisi Határozatában szereplő megállapítás, amely szerint: . Jövőbeni fejlődésünket saját lehetőségeink jobb hasznosítására, népünk oda­adó n.unkájára, a szocialista gazdasági integráció elmélyí­tésére. a KGST keretében folytatott együttműködés érő- { sitésére alapozzuk.” Jó példa erre a magyar—szovjet olc- íinegyezmény, amelynek megvalósításában Borsod két nagy vegyipari vállalata, a' Tiszai Vegyikombinát és a I Borsodi Vegyikombinát oroszlánrészt vállal. Amikor hangsúlyozzuk, hogy gazda­ságfejlesztési céljainkat a KGST-or,szagokkal szoros együttműködésben igyek­szünk megvalósítani, szólni kell arról, hogy a kapcso­latok bővítésért törekszünk a nem szocialista országok­kal is. A tőkés piacokon az utób­bi időben nagymértékben fokozódott a konkurrencla, éppen ezért rendkívül erős verseny alakult ki az el­adók közölt. Ilyen körülmé­nyek közepette jó hallani azt, hogy az I. negyedév so­rán a dollárelszámolású ex­port a megye vegyiparában különösen kedvezően alakult. A kivitet elsősorban olefin- termékekből, mészammonsá- 1 létromból, valamint cseppfo­lyós ammóniából emelkedett jelentősen. Ebben közreját­szott, hogy a .vegyipari vál­lalatok termelése számotte­vően növekedett. Az árbe­vétel-növekedés ebben az ágazatban kiemelkedően ma­gas volt. elérte a 16 száza­lékot, amelv új termelőka­pacitások létrehozásának és a kedvező értékesítési lehe­tőségeknek köszönhető. Borsod nagy vegyipari vál­lalata. á TVK például 113 százalékra teljesítette 1. ne­gyedévi termelési előirány­zatát. vagyis csaknem 250 millió forinttal több árbe­vételre tett szert, mint amennyit a terv előirt. Kü­lön is szembetűnő az olefin­gyár 127 százalékos tervtel­jesítése, amely a tőkés ex­kár eshet az anyagban. Mi meg úgy akarjuk csinálni, hogy ne kelljen szégyenkez­ni a szovjet emberek előtt. Most jő dolgozni, de teg­nap... 100 kilométeres se­bességű volt a szél. Kötele­ket erősítettünk az elemek­re. azzal húztuk a helyére. Szerencsére nem lelt semmi baj. Csak jól beleizzadtunk mire készen lettünk. Végh Sándor és Péter Gyula a daru horgára akaszlgatja az egy-egy da­rabból álló fürdőszobákat. Ezek hagyományos vagonba kerülnek, egymás mellé. A berakás kész, most jön a kötözés, az, ácsolás. Jó. pre­cíz munkát kell végezni, hi­szem hosszú útra indulnak a miskolci házelemek. Lehoczky Imre, ÉPFU-te- lepvezelőnek nem ez az el­ső megbízatása. Két évvel ezelőtt végeztek ugyanilyen munkát. Az akkoriak közül Borsi mellett Török Dezső, Kengyel János van vele. a többi új ember, s egy-két kivételtől eltekintve, nincs gond velük. Összesen 35-en vannak. A nyolc szakmunkás és a 16 darukölöző jó munkát vé­gez. Eddig nem volt. s bizo­nyosan ezután sem lesz rek­lamáció. Az emberek anya­gilag is érdekeltek, hiszen, ha hibamentes a bevagoní- rozás, a kötözők havi 900. a szakmunkások 1600 forint prémiumot kapnak. A kötö­zés. ácsolás korántsem könv- nyű munka, összesen 280 köbméter fát kell felhasznál­niuk a panelek ácsolásához. Az óramutató a tizenket­tesre ér. A kirendeltség ko­csiján hozzák az ebédet. Mindennap meleg ebéd. ke­véske pihenő, s aki csak él, mozog neki a kötözésnek, az ácsolásnak, hogy a szerel­vény még aznap útnak in­dulhasson a messzi célig. Ott újabb ÉPFU-trélerek várják az elemeket, s a KEMÉV építői azokat kor­szerű. modern házakká sze­relik össze. Csorba Barnabás Üj munkarendet vezetlek be a Bükkaljai Bányaüzem Szeles-aknáján. A változás léliyege, hogy az eddig al­kalmazott 3/3-as termelésről áprilistól áttértek a 4/3-as beosztásra. Eszerint a bá­nyászok a hatnapos munka­hét után kél nap pihenőt kapnak. Az új 'munkarend az ak­na dolgozóinak 65 százaléká­ra vonatkozik. Elsősorban a tömegtermelő munkahelyek folyamatos üzemeltetését kí­vánják biztosítani. A bánya napi termelési terve 743 tonna, ezt a szénmennyisé­get egyetlen fejtésről kell felszínre küldeni. termékek alkotják. A tőkés kivitel gazdaságosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az úgynevezett devizakiter­melési mutató, amely a múlt évi jelentős alapanyagár­emelkedés ellenére is rend­kívül kedvező, ugyanis egy dollár értékű áru előállítá­sa átlagosan 25—26 forint költségráfordítást igényelt. Ez az érték lényegesen ala­csonyabb az országos átlag­nál. A fenti iséldák azt bi­zonyítják, hogy a TVK-ban kialakított gazdasági kon­cepció jól beilleszkedik ab­ba az országos elképzelésbe, amely a minden piacon el­adható áruk gyártásának fo­kozását, a kiváló minőséget, a versenyképes árakat he­lyezi előtérbe. A vállalat igyekszik meg­alapozni a jövőjét a világ­piacon. Az idei és a jövő évi exportszállítások előké­szítése érdekében a kombi­nát vezetői, a kereskedelmi igazgatóság szakemberei üz­leti tárgyalásokat folytattak több nyugat-európai ország­ban. Ezek a megbeszélések kellő eredménnyel jártak. Többek között osztrák és olasz cégekkel hosszabb táv­ra szóló kereskedelmi meg­állapodás iött léire, amelyek megfelelő alapul szolgálnak a dollárelszámolású kivitel szüntelen fokozásához, az eves vállalati exportlerv maradéktalan teljesítéséhez. Lovas Lajos Bármennyire kedvezőtlen is az időjárás, bármennyire akadályozza megyénk jó né­hány gazdaságában a kuko­rica vetésének befejezését, szakemberek körében na­gyon sok szó esik erről a legfontosabb abraktakarmá­nyunkról. Nagy az elhatáro­zás, az igyekezet, hogy a ku­koricatermesztés terén telje­sítsék a népgazdaság kéré­sét : az elmúlt évnél, az ere­deti terveknél nagyobb te­rületen termeljék e növényt, de ami még ennél is sokkal fontosabb: növeljék (még­pedig az elmúlt évihez vi­szonyítva jócskán!) a kuko­rica átlagtermését. A több- termelésnek a hogyanjáról, mikéntjéről beszélgetnek, vi­tatkoznak, cserélnek véle­ményt a szakemberek. Szinte. biztosra vettük, hogy kukorieatermesztés ügyében nagyon sokan láto­gattak el az elmúlt, hóna­pokban, s „kopogtatnak be" napjainkban is Hernádneme- tibe. a Hernádvölgye Tsz gazdaságába. Abba, a most ismételten Kiváló Szövetke­zet címet nyert nagyüzembe, ahol már több év átlagúban, biztonsággal tudnak, nagy: ezer hektáros nagyságrendű területen 80 „mázsás” átla­got termelni. Tavaly, a ku­korica számára oly kedve­zőtlen, mostoha időjárású esztendőben 82,1 mázsa volt a hektáronkénti átlagtermé­sük. És tegyük hozzá: saját technológiával (akkor még nem voltají tagjai az IKR- nek) érték el ezt a megyénk­ben egyedülálló rekordter­mést! — Valóban, sokan jöttek látogatóba, tapasztalatcseré­re. véleménycserére — erő­síti meg N\icsö István, a tsz elnöke. — Az elmúlt év vé­gén, s már az idén is vagy egy tucatnyi helyről jöttek érdeklődni kisebb-nagyobb csoportok. Mindenkinek szí­vesen adtuk át tapasztalata­inkat, módszereinket. hi­szen nincsenek titkaink, s mi is igyekeztünk tanulni a nálunk megfordult szakem­Hódit a műanyag, s mind szélesebb körben elterjed a mezőgazdaságban es az élel­miszeriparban is. A Borsodi Vegyikombinát uj pvc-gyá- rának üzembe helyezésével tovább növekednek a lehe­tőségek. hiszen az itt előál­lított alapanyag jelentős ré­szét helyben feldolgozzák. A vegyipari kombinátban évente 3000 tonna csomago­lóanyagot. elsősorban zsákot, állítanak elő műanyagból. A talajtakaró fóliát zöld és fe­kete színben, maximum 1500 milliméter szélességben gyártják. Az idei esztendő­től speciális keményfólia gyártására is van már lehe­tőség, amit. az édesiparban, alaktartó csomagolásnál al­kalmazhatnak. Az utóbbi időben készítenek már nagy­nyomású. kemény csöveket is a BVK-ban. s hamarosan megkezdik a kemény leme­zek forgalmazását. A máso­dik fél évtől előállítanak szupervékony fóliát csomago­láshoz. elsősorban az élel­miszeripar számára, emellett fejlesztik a kemény csövek és a széles fólia gyártását. A Tiszai Vegyi kombi nát­hán már próbaüzemei a 16 méter széles fóliát készítő műanyagfeldolgozó-gép. berektől. Örömünkre nem­csak hazai érdeklődők, szak­emberek jártak gazdasá­gunkban, megfordultak itt kedves szovjet, bolgár és csehszlovák vendégek is. De...! És az elnök itt elhallga­tott. Az előbb még derűs ar­ca megváltozott, s látszott, hogy nem szívesen folytatja a témát. Hamarosan kide­rült, hogy miért. Elmondta, hogy nem szívesen beszél ró­la. de a sok érdeklődő kö­zött —• kivéve a már nem „vendégnek” számító, gyak­ran idejáró jó barátokat, partnereket, — nem akadt megyénkben szakember. Nehéz volt elhinni, de saj­nos így van. Eljöttek a kül­földi, a más országrészekben dolgozó szakemberek, akik már tudnak 60—70 mázsa kukoricát termeszteni hek­táronként, hogy megismer­jék a 80, vagy ennél több mázsás átlagtermés „titkát”, s távol maradtak azok, akik legfeljebb a 30 vagy 40 má­zsánál tartanak! Az egészhez csak annyit? Csehszlovákiába, a rima- szombati járásba meghívták a hernádnémeti szakembere­ket, a járás kukoricatermesz­tői egész napos ankéton. igyekeznek tanulni • tőlük; egy ottani állami gazdaság­ban és egy tsz-ben. nagy mintaparcellán, a Hernád­völgye Tsz technológiájával, a gazdaság szakembereinek rendszeres szaktanácsával termesztik a kukoricát, s a nyár elején csehszlovák nö­vénytermesztők készülnek újabb hernádnémeti tapasz­talatcsere-látogatásra ! Ha maguktól nem „kopog­tatnak”. (ki tudja miért?), talán érdemes lenne az „il­letékeseknek”, akik többen is vannak, szervezetten meg­invitálni Hernádnémetibe a borsodi kukoricatermeszlőket is! (p. J Miskolci házak Ivano Frankovszkba Nyolc óra után néhány perccel Tokajnál, a szőlőtőkékkel dú- *an borított hegyoldalt és o zöldellö síkságot metsző műúton találkozunk. A tréler terhétől megszabadulva robog Miskolc felé. — Hányadik csoportban •san? — Az elsőben — mondja Horváth Imre gépkocsiveze­tő. —- Bjfélkor csörgött az óra. s a házgyárból 2 óra­kor indultam, Gromoezki Jánossal és Tóth Gyulával. Milyen az út ? Ha ilyen szép idő van, mint most, jó ve­zetni. Ködös, esős időben nagyon nehéz. Szabolcsban sok a kerékpár, s égyrészü- ket elfelejtik kivilágítani. Hogy mi a további progra­mom? A házgyárba viszem a kocsit, alaposan körülné­zem, meghúzom a csavaro­kat. megnézem az olajat, a vizet, ami rossz, kijavítom. Megnézem, hogy holnap mi­kor kell indulnom, s me­gyek haza a családhoz. Néhány kilométernyire újabb tréler, Gromoezki ül a volánnál, aztán érdeke­sen; Gyula-tanyánál talál­kozunk Tóth Gyulával. , A házgyári kocsifolyamat most megszakad. Hiába fi­gyeljük a fákkal szegélye­zett utat, sehol a másonik csoport. Nyíregyháza előtt kapjuk meg rá a magyará­zatot. A sorompó előtt kilo­méternyi hosszú kocsisor, jó órahpsszáig kell várakozni ai átjulásig. A szemben ha­ladó karavánban „lépked” szinte méterenként előre a második trélercsoport. Szoly- ka Mihály, a 3-as számú BPFU forgalmi osztályának helyettes vezetője elégedet­ten jegyzi meg. — Ügy látom, jól halad­nak a berakással. Ugyanis az orenburgi program kere­tében 235 lakást és 140 sze­mélyes óvodát kell Ivano Frankovszkban felépítenünk. Április 7-én indult Mándok- ról az első szállítmány. Na­gyon szorít az idő, mert csak augusztus 1-ig kaptuk meg a rakodóterületet. Négyszáz állványos és 88 ■ hagyomá­nyos vagon megrakása, az építőelemek kiácsolása vár ránk. Naponta 3 lakásnak megfelelő panelt kell vagon­ba rakni, s evégett 18—24 jármű indul 'a miskolci ház­gyárhoz panelekkel, fürdő­szobákkal megrakodva. Az ÉSZAKTERV szakemberei által készített rakodási terv szerint az előírt sorrendbe kell Mándokra szállítani, s ott kell vagonba rakni az elemeket. Eddig jól halad- tun k. Berkes/, község után kísé­rőim újból „meszelnek”. A MÁZ lassít, megáll. Pilótá­ja Csáki László fél 3-kor kelt, s 4 órakor indult jár­müvével Miskolcról útnak. — Az út elég hosszú, fá­rasztó, de ki lehet bírni. Én szeretem. Ezt a szakmát vá­lasztoltam, s ettől nem is látok jobbal. Megnyugtat bennünket, hogy jól halad a rakodás, s ahogy ö látta, időre elké­szülnek az ácsolással is. Így is van. Az állomáson már csak egy tréler van, a to- ronydarú leemeli róla a ház­gyári elemeket, s a jármű átadja helyét a hagyomá­nyos tehergépkocsiknak, amelyeken fürdőszobák so­rakoznak. A szovjet vasúti kocsi áll­ványának tetején Borsi Ist­ván áll. Intései, szavai hol a toronydarusnak, hol tár­sainak szól. — Adjad... emeljük még... Berci bácsi, ezt a túloldalra... Kijjebb kéne., éket tégy oda ... Gyula bá­csi, egy kicsit kijjebb. Az ifjú. nyúlánk Ágoston Sándor, s Péter Gyula szó nélkül engedelmeskednek. Az emberek kitűnően összedol­goznak. Ez érthető és szük­séges is, hiszen most éppen a beépített; ajtóval, ablakkal ellátott erkélyelemet eme­lik fel és erősítik a többi­hez. — Köztünk — magyaráz­za Borsi — jó a megértés. Én vagyok a felsős. Nagyon kel! vigyázni, mert ha 1—2 centimétert elnéz az ember, A Közmű- és Mélyépítő Vállalat új munkagépet állított üzembe. A cölöpverő- és kihúzógép nem veri a cölöpöt a földbe, hanem valósággal „belerázza”. A vibrációs fej má­sodpercenkénti több ezres mozgását a cölöp átadja a ho­mokszemcséknek cs fellazítja a földet. üj »karend Szeles-aknái Nyoícvanmázsás „kukorica ügyben’ pori. fokozása szempontjából alapvető fontosságú volt. A TVK-ban ebben az év­ben is elsőrendű feladatnak tekintik a rubelelszámolású exportkötelezcttség teljesíté­sei, mindenkor szem előtt tartják a baráti országok ér­dekeit. Többek között etilén­ből a szovjet partner kéré­sének megfelelően a terve­zettnél lényegesen nagyobb mennyiséget szállítottak az ev első három hónapjában. A dollárelszámolású kivitel fokozását ugyancsak orszá­gos érdeknek tekintik. Ezt bizonyítja az 5 millió dol­láros exporttúlteljesítés is. Hozzásegítette ehhez a vál­lalatot. hogy a legtöbb vegyipari termék világpiaci ára igen kedvezően alakult. Persze az üzlet nem jött létre önmagától. Kitartó piackutató munkával, a vi­lágpiaci helyzet alakulásá­nak ismeretében sikerült olyan szerződéseket’ kötni, amelyek minden tekintetben összhangban állnak a nép­gazdaság, s ezen belül a termelő vállajat érdekeivel. Ez kifejezésre jutott abban is. ljogy az év első három hónapjában a TVK kereken 535 millió forint értékű árut értékesített tőkés piacokon. (Ugyanakkor a vállalat ösz- szes exportja elérte a 700 millió forintot, amely a tel­jes termelési érték több mint 33 százaléka.) S Külön is említésre méltó, hogy a dollárelszámolású ex­port döntő részét a kiemel­kedően gazdaságos olefin­A külföldiek már dlátogafik a Hernádfölove Irt...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents