Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-09 / 107. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. május 9., kedd A képernyő előtt Baleset - Franciska Filmszem ígéretesnek tűnt az előzetes beharangozás alapján az Íté­let elölt című, minap indult sorozat. A nézők nagy tömege vonzódik a bűnügyi történetekhez, a rekonstruált játékok­hoz, a különböző jogi problémákat feldolgozó, különböző műfajú művekhez. A krimik iránti érdeklődés, a Kék fény és a Jogi esetek című sorozatok roppant népszerűsége is ezt igazolja. A sorozat első, Baleset című adását többek között ezért is előzte meg nagy várakozás. Más kérdés, hogy a ma­gyar filmművészetben — s ez alól nem mentes a televízió képernyőjén jelentkező film sem! — mind nagyobb teret hó­dít a dokumentarizmys, a none fiction játék, azaz az a fajta műalkotás, amely valóságos eseményekre támaszkodik, a dramaturgia követelményeinek megfelelő átfogalmazásokkal valóságos esetet, vagy több esetből összerakott, valóságosnak tűnő eseményt mutat be. E dokumentumjátékok természete­sen nem tévesztendők össze a dokúmentumfilmekkel, mint például a Századunk-sorozat darabjai, vagy a Tisztelendök- sorozat, Kígyós Sándor capuai és ahhoz kapcsolódó munkái stb., mert itt nagyobb hangsúlyt kap a játék, a valóságele­mek átcsoportosításában nagyobb szerep jut a dramaturgiá­nak. El kellett mindezt mondani a pénteken látott Baleset méltatása előtt, mert nem lenne jó ezt és a sorozatban kö­vetkező társait sem a dokumentumfilmekkel, sem a játék­filmekkel összetéveszteni, a nézői emlékezésben akár egyik, akár másik kategóriában megőrizni. A Baleset, az új sorozat kezdő darabja az utolsó öt percé­ben jeleskedett merőben váratlan fordulattal. E fordulat nemcsak meghökkentett, hanem ugyanakkor az előző ötven­öt percet megkérdőjelezte. Minden bizonnyal a legtöbb néző úgy vélte, hogy azért kíván a fiatalabb nővér a másik he­lyett börtönbe kerülni, mert kiskorú lévén, olcsóbban meg­úszhatja. Mindez viszont nem ért meg ötvenöt percnyit. Sok volt az üresjárat, ami a bírósági eljárásban bizonyára indo­kolt mozzanatokat tár fel a szakembernek, de mi nem tár­gyalóteremben, hanem képernyő előtt ültünk. Roppant las­san bontakozott ki addig a bizonyos mozzanatig minden, legfeljebb azon töprenghetett a néző, vajon miért beszélt a bíró már az első percben fiatalság elleni bűntettről, ha ar­ról szó sem esett a tárgyaláson, s a meglepő fordulat után egészen más derült ki. Amikor pedig kiderült a teljes csa­lád beleegyezésével folytatott folyamatos vérfertőzés, akkor kezdődött volna az igazi dráma a képernyőn. De a néző ezt követően már csak egy száraz hírfelolvasást hallhatott az üres teremből. A megrázó fordulat semlegesítette a gázolá- sos ügy minden addigi élményét, izgalmát, üresjáratát, szó­val az egészet. Igazán jó, ha egy bűnügyi jellegű játékban meglepő fordulat hoz izgalomba, de nem jó, ha ez csak fel­villan, minden addigit semlegesít és azzal vége a játéknak. Nem az irtázlató bűntett kiteregetését vártuk, hanem azt kifogásoljuk, hogy a fordulattal az alkotók messze „túllőt­tek” minden várakozáson. Az elet esetleg produkálhatott ilyet, az azt átfogalmazó dokumentum játék viszont már ne­hezen tűri el. * Nem sok örömben részesített néhány nappal korábban a Franciska című tévéjáték sem. Gyárfás Miklós vígjátéka — Kerényi Imre rendezésében — nem tudott derűt kelteni, az állatseregletté változtatott, sok gonddal, bajjal teli családi otthon és a nyihorászó, brummogó szereplők játéka annyira felébe került egy szétesni készülő család élete láttatásának — egy nyolcéves gyermek szemével —, hogy a néző idő előtt feladta a küzdelmet, lemondott dr. Zeb és családja rejtel­meinek teljes megismeréséről és az azokon való derülés le-' hetőségeiről. * Az átformálódó Filmszem keddi adásában igen érdekes volt Lázár István bemutatásában a 'színészek és a civil sze­replők közreműködésével illusztrált különb ség-felmutatás, az amatőrök és hivatásosok közötti különbségről, illetve annak demonstrálása, miért is volt indokolt a Filmregényben ama­tőrök 'alkalmazása. Örömmel üdvözölhető a műsorban a rö­vid publicisztika, jegyzet bevezetése. A filmek előzetes kí­nálata lehetne színesebb valamivel. * A Most mutasd meg! ifjúsági játék egyszer már szissze- nésre késztetett. Üjra el kell mondanom: ez a játék valami megújításra .vár. A fiatal játékosok már régen kidolgoztak valami kódot, amelynek segítségével — akár a süketnémák — akár kínai szöveget is kimutogathatnak egymásnak, be-> tűzgetve, szótagolva (a „szigorított” fordulót .kivéve erre módjuk van mindig). A játék így éppen logikai jellegéből veszített. De a bosszantó benne az, hogy amikor valamilyen mű szerzőjét kell felismerni, közhasználatú idegen szavak megfelelőjét, vagy szólások mondandóját közölni, már sok­szor megáll a tudomány, meghökkentő tájékozatlanságról és közömbösségről tanúskodnak egyes versenyzők. Pedig ez a jól indult játék sokkal inkább az intelligenciára épült, mint­sem a süketnéma mutogató gyakorlatra. Benedek Miklós KISTERMELŐK FIGYELMÉBE! Ismét kapható a POLYRAM-COMBI szerves hatóanyagú gombaölőszer, Kitűnő eredményt biztosít: Szőlőben: szőlőorbánc, peronoszpóra, fekete foltosság Gyümölcsösben: varasodás, levélfoltosság, rozsdák Burgonyában, paradicsomban: burgonyavesz, illetve levélfoltosság ellen. Hasznos mellékhatásai: Zöldebb levélfelület, kiváló terméskötődés, korábbi színeződés, érés Forgalomba kerül 0,50 kg-os csomagolásban Fogyasztói ára: 33,50 Ft/db Kérje a növényvédő szert árusító kiskereskedelmi holtokban! AGRQKER Mályi Mandel Róbert, a Magyar Tudományos Akadémia Ze­netudományi Intézetének res­taurátora régi, történelmi hangszerek másolatait építi. Jelenleg vizsgamunkáján dolgozik. Gyermekkönyvnapok Patakon Az ünnepi könyvhetet megelőzően gyermekkönyv- napokr'; rendez Sárospatakon a Városi Könyvtár vezetősé­ge. Első eseményeként Hor­gas Béla író, a Gyermekünk c. folyóirat szerkesztője rendhagyó irodalomórákat tartott az Esze Tamás Álta­lános Iskolában, majd a Mó­ricz Zsigmond Általános Is­kolai Diákotthonban szülők­kel, nevelőkkel folytatott be­szélgetést. Ugyanott gyer- mekkönyv-kiállítást nyitott meg Gonda Sándor tanulmá­nyi felügyelő, s utána Fábián Zoltán író pedagógusokkal találkozott. Az alsó tagozatos diákok­nak meseműsort, a felsősök­nek irodalmi összeállítást mutatott be Kertész Lilla előadóművész Prokopius Im­re zongoraművész közremű­ködésével. A Városi Kö ( v- tárban Tóth Gyuláné gyer- mekköhyvtáros angol népme­sékből tartott foglalkozást a kisiskolásoknak. A május 14-ig tartó gyer­mekkönyvnapok további programján Bárdos Józsefné, a megyei könyvtár gyermek- könyvtárának vezetője játé­kos vetélkedőt rendez, má­jus 12-én délután 2. órakor pedig aszfaltrajzversenyen vesznek részt a pataki kis­diákok .a Comenius utcában. A rajzverseny témája maga — Sárospatak. Szórakozás a szabadban Mit ígér Miskolc? A majálissal minden év­ben megkezdődik szabadba kívánkozásunk, ha időnk en­gedi, szívesen megyünk le­vegőre, utcára, kirándulóhe­lyekre, parkokba. Lazábbra fogjuk programjainkat. Eh­hez, többek között, a műve­lődési intézmények is kínál­nak lehetőséget. Mit várha­tunk e nyáron Miskolcon? Erről tájékozódtunk. Májustól — szeptemberig Igazában két park — a Gárdonyi Ifjúsági és a Va­sas Ifjúsági Park — kínál a két művelődési ház által művelődési és szórakozási lehetőséget vendégeinek, má­justól szeptemberig. Az el­múlt évben a Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőház is be­állt a sorba, az úgynevezett Rock-udvarral. Van tehát két park és egy udvar. Az utóbbi június kö­zepén nyit „kaput” a szer­vezett programoknak. A Gárdonyi-parkban május el­sején már szórakozhattak, táncolhattak az odalátoga­tók, a Vasas még nem „me­részkedett” ki a szabadba, az időjárás miatt. László Gyula, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ munkatársa: — A szabad ég alatti par­kunkra az időjárás hozza a legnagyobb veszedelmet. Ná­lunk ez különösen rizikós, mert a park távol esik a művelődési központtól. Órák­kal korábban döntenünk kell, vállaljuk-e a szabad­teret, vagy maradunk bent. Ilyen szempontból a Gár­donyi előnyben van. Ez kétségtelen. Nekik csak „ki kell hajolni az ablakon”. (Igaz, ők meg cipekedhetik mindig a székeket.) De van itt más különbség is, ezzel viszont már a Vasas jár jól. „A rendezvények aránya ugyan javult, de a minőség, a park gyenge technikai fel­szereltségéből és hiányos be­rendezéséből adódóan, nem emelkedett” — olvashatjuk a hejőcsabaiak múlt évi érté­kelésében. Szabolcs András, a művelődési ház igazgatója ehhez még hozzáteszi, hogy a látogatottság is csökkent. Képtelenek például ilyen kö­rülmények között az igé­nyelt és óhajtott vezető beat- együttesek fogadására. Tánc — fiataloknak — Mi rendezünk1 koncer­teket Diósgyőrben, figyelem­be véve azt is. hogy nagyon igényesek a fiatalok. Fia a „nagycsapatok” nem jön­nek, akkor vége... Mi tehát hívtuk és várjuk őket. A fia­taloknak emellett folyamato-. san rendezünk táncesteket. Olyan zenekarokat hívtunk, amelyek képesek kulturáltan zenélni, szórakoztatni. An­nak ellenére, hogy mi sörrel is szolgálunk, nincsenek problémák. — Az idén még nálunk se volt baj. pedig már túl va­gyunk az első táncesten — mondja a Gárdonyi igazga­tója, nem kevés iróniával. — Nálunk „Akárhogy is fáj / A P. Mobil a sztár’’ — ezt a fiatalok szokták kórusban szavalni, természetesen füg­getlenül attól, hogy éppen melyik együttes játszik a színpadon. Korábbi tapaszta­lataink alapján az idén a rendezőkkel alaposan felké­szültünk a túnepark-estek- re... Program — mindenkinek Mind a Gárdonyi, mind a Vasas Ifjúsági Park nyitott mindenki előtt. Programmal és természetesen program nélkül is. „Szeretnénk, ha a park szabadidő-park lenne, aki és amikor ráér, bejöhet ide” — fogalmazták Hejő- csabán, de teljesen hason­lóan vélekednek Diósgyőr­ben is. Éppen program nél­küli időben jártunk a két parkban. Hejőcsabán napkö­zis gyerekek kergették a lab­dát, tollasoztak, játszottak, Diósgyőrben szülők hintáz- tatták gyermekeiket, idős emberek üldögéltek a pado­kon, ismerősök beszélgettek egy sör vagy kóla mellett. Játékra, mozgásra mind a két helyen sok lehetőséget teremtettek, éppen a gyere­keknek, például játékköl­csönzéssel. A két művelődési ház programmal is várja a kö­zépkorosztályt és az időseb­beket egyaránt. A Gárdonyi hagyományos folklórnapjai az idén három egymást kö­vető napon színvonalas prog­ramot kínálnak. Idén először ezt összekötik népművészeti kiállítással és vásárral is. A Diósgyőri Vasas Művelődési Központ könnyű műfajokkal — népdalest és néptáncest, nóta, kabaré — várja a park­ban az érdeklődőket. „Még van egy vágyunk, amiért minden évben »odavagyunk« — mondta László Gyula. — Szeretnénk, ha az amatőr színjátszó csoportok meseda­rabokat is tudnának, vásári komódi áltat. Itt bőséges al­kalmuk lenne a nyári fellé­pésre .. Törzstagok az udvaron A Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőház szabadtéri kínála­ta a táncestek rendezésében azonos a két parkéval, de emellett alakítják sajátos programjukat is. Minden bi­zonnyal itt számíthatnak ta­lálkozásra a következő évek­ben is a dzsessz és a pan­tomim kedvelői. Idén a stú­diószínház lehetőségeit is megpróbálják Ördögh Szil­veszter egy darabjával. Mint Felvinczy Attila elmondta, készülnek az udvarról is — ahová többnyire a ház egyéb­ként is törzs tagjainak szá­mító fiatalok jöttek —, meg­próbálnak kilépni. Tervezik például Köllő Miklós három pantomimestjét — a diós­győri várba. És ezzel tulajdonképpen elérkeztünk a város egyik meglevő, de mindmáig igazán szervezetten és összefogottan ki nem használt nyári sza­badtéri művelődési, szórako­zási lehetőségéhez, a diós­győri várhoz. Ennek nyári programjáról szólni azonban megl tadja ennek az írás­nak a kereteit. Amire az említett három művelődési ház parkjában és udvarán számíthatunk, az reménytkeltő. Ha az időjá­rás is úgy akarja, hasznos és kellemes órákat tölthetünk a Vasas és a Gárdonyi Ifjú­sági Parkjában, valamint a Rock-udvarban. Jó szívvel ajánlhatjuk programjaikat — amelyekről mindenki tudo­mást szerezhet a házakban vagy a programfüzetekben. Még annyit: szabadtéri mo­zik működnek mindhárom parkban. (T. N. J.) Ne csak szépségéről, nehézségéről is tudjanak Tanár szeretnék lenni! — Mi szeretnél lenni? — Tanár... A kérdés számtalanszor elhangzott, s a felelet roppant gyakori. A pedagógus- pálya — legalábbis a pályaválasztás korai időszakában — népszerű a fia­talok körében... És mégis: az elmúlt években a friss diplomások elég nagy százaléka úgy fordított hátat az isko­lának, hogy csak a kötelező tanulmá­nyi tanítás idején lépett katedrára. Több mint két esztendeje, a miskolci kommunista pedagógusok aktíváján ve­tődött fel: jó lenne, ha a pedagógus- pályára készülő fiatalok többet meg­tudnának a tanári munka szépségéről és nehézségeiről, mint amennyit abból diákként megéreznek. Jó lenne, ha a pedagógusnak készülő fiatalok közép­iskolai tanulmányaik mellett ízelítőt kaphatnának a nevelési, didaktikai kérdésekről is. így született meg a vá­rosi pedagógiai szakkör gondolata elő­ször a Közgazdasági Szakközépiskolá­ban, majd a Zrínyi Ilona Gimnázium­ban. Kőhalmi Gyula szakfelügyelő ve­zetésével 1976 októberében húsz har­madikos (a két iskola tanulói) kezdett ismerkedni önkéntes alapon a pedagó­gia tudományával. — Havonta, kéthavonta találkoztak a gyerekek — pergette vissza az el­múlt két év történetét a szakkörveze­tő, Kőhalmi Gyula. Elméleti kérdések­kel ismerkedtek, gyakorlati foglalkozá­sokat látogattak. Számomra a legtanul­ságosabb az volt, hogy aktívan, vitat­kozásra mindig készen vettek részt a szakköri konzultációs foglalkozásokon. Látszott rajtuk, hogy valóban érdekli őket a pedagógia, s úgy hiszem, dön­tésük így biztosabb, megalapozottabb. S a húsz szakkörösből csak ketten nem készülnek pedagógusnak ... Tavaly már fakultatív rendszerben néhány iskolában az országban beve­zették a pedagógiai ismeretek tanítá­sát. A miskolci szakkör azonban — legjobb tudomásunk szerint — egye­dül előzte meg a fakultációs oktatást. A szakkörösök pedig az elmúlt hét szombatján „vizsgát” is tettek. Horkay Mária Sárospatakon szeretné folytatni tanulmányait. Ha néha vissza­megy Zádorfalvára. ahol jómaga is kop­tatta a padot, szívesen bekukkant az alsó tagozatosokhoz. Hiszen tanítónő sze­retne lenni; olyan tanítónő, aki nem­csak az egyszeregyet tanítja meg a ki­csiknek, de akihez szívesen járnak iskolába a gyerekek. S a többiek, a közgazdaságis Simkó Ági, aki a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanári szakán felvételizik majd, vagy Szabó Tünde, aki ugyancsak tanári pá­lyára készül, mind-mind azt mondot­ták: többet, s mást is tudnák válasz­tott pályájukról, mint amennyit diák­ként tapasztalhattak belőle. Jobban fel tudják mérni, mi az, amire vállalkoz­nak, amit egy életen át szeretnének gyakorolni... Az oklevél, amit ünnepélyesen a tan­évzárón kapnak majd kézbe, tulajdon­képpen csak tanúsítvány. Nem belépő a felsőfokú tanulmányokhoz. A gyere­kek ezt tudják. Dehát nem is ez volt a cél. Sokkal inkább az. hogy. ízelítőt kapjanak a választott hivatásról. S amikor már a beszélgetésvizsga után szót váltottun c lányokkal, ők is ezt az előtanulmányt emelték ki. Hiszen legtöbbjük nem pedagógus családban nevelkedett. Szüleik kétkezi munkások, akik buzdíthatják őket. helyeselhetik választásukat, de a pályáról keveset mondhatnak nekik. Ez a szakkör — amelyet már egy másik is követett a két iskolában — viszont segített ne­kik abban, hogy tudatosan vállal iák a pálya minden örömét és bánatát... Reméljük, a felvételitek u sikerül maid. is. a.)

Next

/
Thumbnails
Contents