Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-09 / 107. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1978. május 9., kedd Közlemény Leonyid Brezsnyevnek az NSZK-ban tett látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról.) * külügyminisztérium kollégiu­mának tagja. A Német Szövetségi Köz­társaság részéről Otto Lambs­dorff gazdasági miniszter, Kurt Gscheidle közlekedés-, posta- és távközlési minisz­ter. Hans-Jürgen Wisch- newski, a kancellári hivatal államminisztere, Paul Frank, a szövetségi elnöki hivatal vezetője, Klaus Bölling ál­lamtitkár, a szövetségi kor­mány tájékoztatási és sajtó­hivatalának vezetője, Gün­ther von Well külügyi ál­lamtitkár, Peter Hermes kül­ügyi államtitkár, Detlev Rohwedder, a gazdaságügyi minisztérium államtitkára, H. H. Wieck, az NSZK szov­jetunióbeli nagykövete, Jür­gen Ruhfuss, a szövetségi kancellári hivatal miniszte­riális igazgatója, Klaus Blech és Hans Lautenschlagen, a külügyminisztérium osztály- vezetői. A találkozókon és a meg­beszéléseken sokoldalú véle­ménycserére került sor a két állam közti kapcsolatok ál­lásáról, fejlesztésük távlatai­ról és irányairól. A felek az időszerű nemzetközi kérdé­sek széles körét vitatták meg attól a törekvéstől vezettet­ve, hogy megszilárdítsák a békét és a biztonságot Euró­pában és az egész világon. A megbeszéléseket a konstruk­tív légkör jellemezte, köl­csönös megértés és nyíltság hatotta át. A tárgyalások végén L. I. Brezsnyev és Helmut Schmidt közös nyilatkozatot írt alá a leszerelés, a jószomszédság és a béke megszilárdításának elősegítéséről. Abból a közös törekvésből kiindulva, hogy hosszú táv­ra biztosítsák a hatékony együttműködést a gazdaság területén, L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Hel­mut Schmidt szövetségi kancellár, valamint A. A. Gromiko, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminiszte­re és Hans-Dietrich Gen­scher szövetségi alkancellár, külügyminiszter megállapo­dást írt alá a hosszú távú eg-'üttműködés fejlesztéséről és elmélyítéséről a gazdaság és az ipar területén. A felek hangsúlyozták, hogy az 1970. augusztus 12-i megállapodás - megkötése alapvető jelentőségű esemény volt a két állam kapcsolatai szempontjából. Kedvező fel­tételeket teremtett e kapcso­latok normalizálására és a (két állam közti sokoldalú együttműködés fejlesztésére. A megállapodás az enyhülés biztosításának, az • európai biztonság megszilárdításának egyik meghatározó tényezője volt és marad. A Walter Scheel köztársa­sági elnök és Helmut Schmidt szövetségi kancellár szovjet­unióbeli látogatása óta eltelt időszakban a két ország kap­csolatai tovább javultak és mélyültek. Intenzívebbé vált a politikai párbeszéd, szoro­sabbá az együttműködés nemzetközi kérdésekben, s számos területen bővültek a kapcsolatok. A felek annak a szándé­kuknak adtak kifejezést, hogy az 1970. augusztus 12-i megállapodásra támaszkodva, türelmes és konstruktív erő­feszítéseket téve állhatatosan fejlesztik és mélyítik a két állam közti kapcsolatokat E feladat megoldásának nagy politikai jelentőséget tulaj­donítanak. A felek hangsúlyozták, hogy a két állam jószomszé­di kapcsolatainak alakulásá­ban különösen fontos szere­pet iátszanak a legfelsőbb szintű találkozók. Ezek vál­tozatlanul új ösztönzést ad­nak n Szovjetunió és a Né­met Szövetségi Köztársaság együttműködése további fej­lődésének és kibontakozásá­nak. A felek rámutattak arra, hogy nagy jelentősége van a politikai konzultációk gya­korlata megőrzésének és ki­bővítésének, miként azt az 1974. október 30-i közös nyi­latkozat is előirányozza. A felek állást foglaltak a parlamentek, a gazdaság és a szakszervezetek, a tudo­mány és a kultúra képviselői közötti rendszeres kapcsola­tok mellett. Ügy vélik, hogy mindez hozzájárul majd a múlt örökségeinek felszámolásá­hoz, a kölcsönös megértés és bizaom megszilárdításához a két ország kapcsolataiban. Nagy figyelmet szenteltek a két állam közötti gazda­sági kapcsolatoknak. Elége­detten állapították meg, hogy ezek egészében kedvezően fejlődnek. Sikeresen folyik az 1971—74-ben aláírt meg­állapodások, valamint az 1974-ben aláírt hosszú távú megállapodás megvalósítása, amely előirányozza a gazda­sági kapcsolatok következetes erősítését. A felek a már el­ért kereskedelmi forgalom volumenjét figyelembe véve úgy vélik, hogy az 1976-tól 1980-ig terjedő időszak áru­csere-forgalmát az előző öt­éves időszakéhoz képest két­szeresére lehet emelni. A felek elégedetten állapí­tották meg, hogy haladás történt az Oszkolszki Elekt- rofémnohászati Kombinát, a Mogilevszki Vegyiszál Komp­lexum megvalósításában, valamint a vegyipar, ener­getika és gépgyártás más terveinek kidolgozásában és megvalósításában. A felek állást foglaltak amellett, hogy bővíteni kell az ipari együttműködést harmadik országok vállala­taival. Pozitívan értékelték a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködési vegyes bizott­sága, valamint a melléren­delt szakértői csoportok te­vékenységét. A felek lehetőségeiknek megfelelően elő kívánják se­gíteni a műszaki együttmű­ködés kibontakoztatását és támo' atni akarják a megfe­lelő szervezetek és vállala­tok ez irányú erőfeszítéseit. Megerősítették kölcsönös törekvésüket az együttműkö­dés elmélyítésére a kultúra, tudomány, oktatás és sport területén, amely fontos sze­repet játszik a népek békés együttélésében. A felek véleménycserét folytattak a kétoldalú kap­csolatok szerződéses alapjai­nak bővítésével kapcsolatos kérdésekről, beleértve a már meglevő, valamint a terve­zett megállapodásokat- konk­rét területeken. A népgazdaság és a kul­túra eredményeit bemutató kiállítások közös rendezésé­ből fakadó kedvező tapasz­talatok figyelembevételével a felek a következő években is szerveznek ilyen kiállításo­kat. Mindkét fél támogatja az orosz, illetve a német nyelv kölcsönös terjesztését. A felek hangsúlyozták a szakszervezeti kapcsolatok további fejlesztésének fon­tosságát. A felek elősegítik a városok közötti kapcsolatok bővítését is. A felek állást foglalnak a szovjet—nyugatnémet és a nyugatnémet—szovjet baráti társaságok kapcsolatainak fejlesztése mellejt. Ezek te­vékenységét kedvezően érté­kelik. munkájuk hasznos hozzájárulást jelent a köl­csönös megértéshez. A felek megállapították, hogy haladás történt a hu­manitárius kérdésekben. Készségüket nyilvánították arra, hogy ezeket a kérdése­ket a továbbiakban is ked­vezően ítélik meg. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke, s a szövetségi kancellár rész­letesen megvitatták a jelen­legi európai és egészében a nemzetközi helyzet fő prob­lémáit. Mélységes elégedett­ségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Európa népei immár több mint há­rom évtizede nem ismerik a háborút. A felek elégedetten álla­pítják meg, hogy — jóllehet Európában különböző poli­tikai, gazdasági és társadal­mi rendszerek léteznek — érzékelhető haladás történt a kölcsönös bizalom és a jó­szomszédság megerősítésé­ben. A felek hangsúlyozták, hogy az európai biztonságról és együttműködésről folyta­tott tanácskozás, amely 1975. augusztus 1-én a helsinki záróokmánynak a részt vevő államok legfőbb vezetőinek aláírásával zárult, fontos sze­repet játszott az európai helyzet javításában. A elek megvitatták az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vevő országok képviselőinek belgrádi találkozóján elért eredményeket. Megállapítot­ták: a találkozó megerősí­tette a záróokmányt aláíró államok szándékát, hogy a Helsinkiben elfogadott hatá­rozatok az enyhülés folya­matát szolgálják. A felek hangsúlyozták an­nak fontosságát, hogy vala­mennyi aláíró állam egyol­dalúan, kétoldalúan és sok­oldalúan teljességgel hajtsa végre a tanácskozás záróok­mányaiban foglalt valameny- nyi javaslatot. A felek elégedettségüket fejezték ki azzal kapcsolat­ban, hogy folytatódnak a megbeszélések a KGST és az Európai Gazdasági Közösség között. Egyetértettek abban, hogy a két szervezet közti kapcsolatok megerősíthetik és elmélyíthetik az együtt­működést Európában. Remé­nyüket fejezték ki. hogy a két szervezet közötti megbe­szélések pozitív eredmények­hez vezetnek. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke és a Német Szövetségi Köz­társaság kancellárja elmé­lyült véleménycserét folytat­tak a fegyverkezés korláto­zásával és a leszereléssel kapcsolatos kérdésekről, va­lamint a fegyverkezési haj­sza csökkentését célzó erő­feszítésekről: Mindkét részről kifejezésre jutott az a szán­dék, hogy a rendelkezésükre álló minden lehetőséget és eszközt felhasználják egy reális előrehaladás érdeké­ben a hatékony nemzetközi ellenőrzéssel történő általá­nos és teljes leszerelés érde­kében, amely mind a nuk­leáris, mind a hagyományos fegyverzeteket magában fog­lalja. A felek hangsúlyozták az LNSZ-közgyűlés küszöbön álló rendkívüli leszerelési kérdésekkel foglalkozó ülés­szakának jelentőségét és készségüket nyilvánították arra, hogy elősegítsék az ülésszakon pozitív eredmé­nyek születését. Elvárják, hogy ez az ülésszak új ösz­tönzést adjon a fegyverkezés korlátozása és. a leszerelés konkrét intézkedéseiről fo­lyó tárgyalásoknak. A felek hangsúlyozták an- hak fontosságát, hogy az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló megállapodást minden rész­letében szigorúan betartsák. Síkraszálltak amellett, hogy valamennyi állam csatlakoz­zék ehhez a megállapodás­hoz, hogy az ezzel univerzá­lis jelleget öltsön. A felek hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a stratégiai támadófegyverek korlátozásáról folyó tárgya­lások lényeges hozzájárulást jelentenek a feszültség csök­kentéséhez -és az általános béke biztosításához. A felek rendkívüli fontosságúnak te­kintik, hogy ezeket a tár­gyalásokon siker szülessék. A felek úgy vélik, hogy az atomfegyver-kísérletek álta­lános és teljes betiltása nagy jelentőségű és kifejezik re­ményüket, hogy az erről fo­lyó tárgyalások hamarosan sikeresen befejeződnek. A felek kívánatosnak tart­ják, hogy mielőbb megálla­podás szülessék a vegyi fegy­verek minden fajtája kidol­gozása, gyártása és felhalmo­zása hatékony betiltásáról és e fegyverek megsemmisítésé­ről. A felek sokoldalúan meg­vitatták a fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csök­kentéséről és az ehhez kap­csolódó közép-európai intéz­kedésekről Bécsben folyó tár­gyalások állását. A megbe­széléseken a felek abból in­dultak ki, hogy feltétlenül szükség van ilyen rendezés kidolgozására, amely egyik fél biztonságát sem veszé­lyeztetné és hozzájárulna a szilárdabb kapcsolatok kiala­kításához, a béke és bizton­ság megszilárdításához Euró­pában. A felek aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti helyzettel és az ebben a tér­ségben tartósan fennálló fe­szültséggel kapcsolatban. A felek meggyőződése, hogy az igazságos és tartós béke ér­dekében valamennyi érintett fél képviselőinek — bele­értve a Palesztinái arab nép képviselőit — részvételével feltétlenül mindent átfogó rendezésre van szükség. Áttekintették a’ helyzet alakulását az afrikai konti­nensen, az enyhülés és a bé­ke biztosításának szempont­jából. A felek úgy vélik, hogy ennek a célnak felel meg az afrikai államok füg­getlenségének, szuverenitásá­nak, határai, és területi egy­sége sérthetetlenségének tisz­teletben tartása az ENSZ alapokmányának és az Af­rikai Egységszervezet határo­zatainak megfelelően. A felek véleménycserét folytattak az Afrika déli ré­szének helyzetét érintő kér­désekről. A felek egyetértenek ab­ban, hogy a nemzetközi gaz­dasági együttműködés állan­dó bővítése és elmélyítése megfelel a népek azon tö­rekvésének, amelyek jólétük emelésére és a béke megszi­lárdítására irányulnak. A felek állást foglalnak a nemzetközi együttműködés mellett a polgári légiközle­kedés biztonságának szavato­lásában, beleértve a légika­lózkodás megelőzését, az el­lene folytatott harcot, vala­mint intézkedések kidolgo­zását a túszejtés megakadá­lyozására. A felek egységesen arra törekednek, hogy minden tá­mogatást megadjanak az Egvesült Nemzetek Szerveze­tének a nemzetközi béke és biztonság megőrzésére és a nemzetközi együttműködés fejlesztésére irányuló erőfe­szítéseiben. A két ország ENSZ-kere- teken belüli együttműködése továbbfejlesztése érdekében a felek gyakorlati konzultáció­kat terveznek az ENSZ te­vékenységéről, mindenekelőtt a nemzetközi béke és bizton­ság. valamint a leszerelés területén. A felek azonos nézetet val­lanak arról, hogy a találko­zók és megbeszélések gyü­mölcsözők voltak és fontos eredményeket hoztak. A lá­togatás új távlatokat nyit a két állam kapcsolatainak fej­lődése előtt, hozzájárulást je­lent, az európai és egészében a világbéke és biztonság megszilárdításában. L. I. Brezsnyev, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége és a szovjet kormány nevében meghívta Walter Scheel köztársasági elnököt és Helmut Schmidt szövet­ségi kancellárt, hogy tegye­nek hivatalos látogatást a Szovjetunióban. A meghívá­sokat köszönettel elfogadták. A látogatások időpontját ké­sőbb határozzák meg. Magyar vezetik üdvizlő távirata Csehszlovákia felszabadulásának 33. évfordulója alkalmától DR. GUSTAV HUSÁK elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének DR. LUBOM1R STROUGAL elvtársnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének PRÁGA Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, valamint az egész magyar nép nevében elvtársi üdvözletün­ket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek, Csehszlovákia Kommunista Pártjának, kormányának és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság testvéri népeinek hazá­juk felszabadulásának 33. évfordulóján. Népünk őszinte megbecsüléssel és tisztelettel tekint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népeinek Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével a szocialista társadalom épí­tésében, országuk felvirágoztatásában elért kiemelkedő ered­ményeire. A szocialista építőmunka nagyszerű sikerei a szocia­lista Csehszlovákiában elismerésre méltóan járulnak hozzá a szocialista közösség erősítéséhez, hatékonyan segítik a tar­tós békéért és a nemzetközi biztonságért vívott közös har­cot, a szocializmusért és a társadalmi haladásért folyó vi­lágméretű küzdelmet. Csehszlovákia népei méltán élvezik a haladó emberek rokonszenvét és tiszteletét. Nagy örömünkre szolgál, hogy pártjaink és országaink kapcsolatai szüntelenül fejlődnek, együttműködésünk terv­szerűen bővül az élet minden területén a marxizmus—leni- nizmus, a proletár internacionalizmus elvei, a leözös célok és érdekek alapján. Nagyra értékeljük népeink egyre mé­lyülő barátságát, a közvetlen kapcsolatok bővülését országa­ink lakossága között. Mindez hatékonyan szolgálja a két or­szág népeinek javát és az egész szocialista közösség érdekeit. Nemzeti ünnepük alkalmával újabb nagy sikereket kívá­nunk önöknek és a testvéri Csehszlovákia népeinek, a fej­lett szocialista társadalom építésében, hazájuk további fel­virágoztatásában. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke • LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter meghívására május közepén hivatalos, baráti látogatásra szovjet katonai küldöttség ér­kezik hazánkba, Dmitrij Usz- tyinov, a Szovjetunió mar- sallja, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagja, honvédel­mi miniszter vezetésével. , Róza Paklavi Mapesire utazik Losonczi Pálnak, az Elnö­ki Tanács elnökének és fe­leségének, meghívására a kö­zeli napokban hivatalos lá­togatásra hazánkba érkezik A Kommunista Ifjúsági Szövetség Miskolci Postás Bizottsága a közelmúltban tartotta meg küldött- és vezetőségválasztó gyűlését a Miskolci Postaigazgatóság kultúrtermében. Az igazgató­ság politikai, társadalmi és gazdasági vezetőin kívül je­len volt többek közölt Tigai Imréné, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának munka­társa, valamint Varga Zoltán, a KISZ Miskolci városi Bi­zottságának titkára. A küldöttgyűlés résztvevői­nek köszöntése után Juris- csin Károlyné, a Postás KISZ- bizottság titkára számolt be az eltelt mozgalmi évben végzett munkáról. Az igaz­gatóság fiataljai — hangzott (Folytatás az 1. oldalról) A győzelem napja tisztele­tére megyénk számos közsé­gében. városában tartottak koszorúzási, megemlékező ünnepséget, sok üzem. gyár és község pedig ma, május 9-én tart röpgyűlést, koszo­rúzást ebből az alkalomból. A Diósgyőri Gépgyár MSZBT-szocialista brigádjai is minden évben megemlé­Mohammad Reza Pahlavi Aryamehr, Irán császára és felesége, Farah Pahlavi csá­szárnő. a beszámolóban — eleget tet­tek minden területen köte­lezettségeiknek. Gazdasági tevékenységüket segítette az a feladatterv, amelyet a Pos­tás KISZ-bizottság — a vál­lalati tervvel összhangban — kidolgozott. Növekedett a kommunista műszakok és a társadalmi munkavállalások száma is, és javult az ifjú­sági brigád- és egyéni ver­senyformák színvonala. A fia­talok felismerve, hogy a pos­ta előtt álló egyre magasabb és minőségileg is változó fel- • datok megalapozottabb szak- képzettséget igényelnek, egy­re nagyobb számban vettek részt a különféle szakmai, po­litikai és állami oktatások­ban. keznek a hazánkban hősi ha­lált halt szovjet katonákról, A nagyüzem 11 szocialista brigádja 11 szovjet katona sírját gondozza rendszeresen. Ma, az évfordulóra emlékez­ve virággal díszítik vala­mennyit. Két MSZBT-brieád Bükkszentlúszlóra látogat el, s a szlovák nyelvű általános iskola tanulóival közösen megkoszorúzzák a Szovjet Hősök Emlékművét. UszIvírov marsai hazánkba iáimat Pssfástíalalok tanácskozása Megemlékezéseit a győzelem naoiáról

Next

/
Thumbnails
Contents