Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-07 / 106. szám

1978, mojm 7., wsőmcrp ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 I* I r ll r ll Régi jegyzettömbök, nap­tárak feljegyzései között bo­garászva találkozgatunk. Ne­vek, címek, esetek, esetle­ges megírnivaló vagy mar megírt történetek szereplői. Á.-val először egy rend­őrségi kihallgatáson beszél­gettem. Az alig húszéves asszony cinikusan bizony­gatta igazát. Azaz: nem igaz, hogy alig nyolchóna­pos gyerekét elhanyagolja, nem igaz, hogy részegen jár haza hajnaltájt, mint ahogy az sent í'edi a valóságot, hogy koszos a lakásuk, éhe­zik a gyerek. Miközben ezeket mondta, volt időm alaposan szemre­vételezni. Rózsaszínű puló­vere már régen kifakult, de nem a mosástól,.. Haja éppen csak jelezte az egy­kori szőkítés nyomait, s le­heletéről érezni lehetett, hogy ezen a napon is ivott. Nemrég láttam. Két kis­stílű csavargópalántával ül­tek az egyik belvárosi szó­rakozóhelyen. A srácok va­lószínűleg imponálni akar­tak neki: egyik felest a má­sik után hajtották fel. Á. sem maradt le ... Később egymást támogatva tánto­rogtak ki az ajtón. Á.-nak igazán nincs már miért sietnie. Férje — ugyanúgy, mint annak ide­jén — most is vidéken dol­gozik. A gyerek pedig ma már nem sír fel éjszakán­ként az éhségtől. Állami gondozásba került.... & ve indult a bírósági tárgya­lásra. A folyosón, a tárgya­lás szünetében már nem volt olyan nyílt, mint ak­kor, az első találkozáskor. Ahogyan mondta, lehet, hogy csak rosszul sejti, ki, vagy kik a lettesek. Bizo­nyíték persze nincs sem az ő, sem a bíróság tulajdoná­ban ... A bíróság bizonyí­tékok hiányában felmentette a gyanúsítottakat. A tárgya­lás végén, kifelé jövet, az emberek kerülték egymás tekintetét... Lagzi. Az egyik újhelyi járás községében. Mindenki itt van, aki számít; ki tud­ja, mennyibe kerülhetett. A vőlegény büszkén mondo­gatja: „nem számít itt a pénz, nem koldusbál ez.. Mostanában ismét talál­koztunk. Itt. Miskolcon. Az ötszáz személyes 'lagzi má­sik főszereplője már nem asszonya. Elváltak, majd­csak egy éve. ..Hozzáment valami senkiházihoz” — mondja a volt férj. „Pedig mindent megadtam neki, te­le volt pénzzel, s mégis .. Nem is igazán panaszko­dik. Ami bosszantja, hogy mit gondolnak róla. Alig múlt húszéves ... A kisközségben hetekig beszéltek a tragédiáról. A helyszíni kihallgatáskor ér­keztünk a tanácsházára. Az udvaron legalább húszán álldogáltak; a lépcső mel­lett egy fiatalasszony ült. ö látta meg először a sze­rencsétlenül járt embert, akit az éjszaka ütöttek le. És később — ugyanúgy, ahogy nagyon sokan — fél­Családiház-avató. A tulaj­donosi patronáló intézmény vezetői és munkásai felvo­nulnak. A házigazda egy baleset következtében mun­kaképtelenné vált, rászo­rult hát a támogatásra. Az ünnepélyes átadás után, amikor mar alábbhagyott a hangulat, a házigazda is nyugodtabb. Megfontoltan, józanul mondja valakinek: „kisebb lett a szoba, mint a rajzon van. Tizenkilenc, centivel, kisebb:, i Nem sokan , hallották, s akik hallották is úgy tettek, mintha észre sem vennék. Pusztafalvi Tivadar Tavaly 127 millió forint értékű porcelánedény es díszmű készült a Finomke­rámia Ipari Művek holló­házi porcelángyárában. A termelés növelése érdeké­ben csaknem 50 millió fo­rint értékű beruházást kezdtek meg az elmúlt év­ben. Üj nyersgyártó épüle­tet építenek, modern szállí­tóberendezésekkel korszerű- sitik a termelést és éppen a napokban helyezték üzem­be az új égetőkemencéket. Az NSZK-ból vásárolt mat- Fcagyártó gépsorral pedig nemcsak a hollóházi, de az ipari müvek többi gyárai­nak igényeit is ki tudják elégíteni. A beruházástól, amely mintegy 10—15%-kal növeli a porcelángyár árukibocsátó képességét, nemcsak meny- nyiségi növekedést, de mi­nőségi javulást is várnak a szakemberek. A beruházás részeként múzeum építését kezdik el az idén, amely nemcsak a turisták, de a szakma ér­deklődésére is számot tart. A múzeumban bemutatják a gyár elődjének, az üveghu­tának és kőedénygyámak a termékeit és természetesen helyet kapnak a gyár mai termékei, a háztartási edé­nyek és diszmü porcelán tárgyak is. A múzeumban bemutató- terem is lesz, amelyben a gyártás alatt levő termé­kekkel ismerkedhetnek meg elsősorban a kereskedelmi partnerek.­"A múzeumot ít tervek szerint mar a jövő évben látogathatják' az érdeklő­dők. A környezet- ezen belül a természetvédelem nemcsak Európa sűrűn lakott orszá­gaiban, vagy — éppen kü­lönlegességük miatt — Af­rika rendkívül állat-gazdag szavannáin hódít. Az ügy fontosságát, a Szovjetunióban követett gyakorlat is bizonyítja, ahol pedig első megközelítésben feltételezhető lenne, hogy ennek a hatalmas, a Föld száraz felszínének egyhato- dát magáénak tudó ország természeti értékeit még tá- I volról sem fenyegeti köz- i vetlen veszély. Mégis annak | a nyilvánvaló szükségszerű- i ségnek a felismerése — [ hogy az egészséges emberi lét fenntartásához és fej­lesztéséhez fel kell tárni egy-egy, a civilizáció nega­tív' hatásaitól még nem, vagy csak kevésbé érintett terület élőanyag-produkció­jának minden folyamatát, azok okozati összefüggéseit — vezetett ahhoz, hogy ez' az óriási területtel rendel­kező ország egyedülállóan nagyarányú természetvédel­met valósít meg. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa 1972-ben tárgyalta meg a természetvédelem kérdését. A szovjet kor­mány pedig meg az év de­cemberében határozatot ho­zott a természetvédelemről és a természeti erőforrások használatáról. A jogszabá­lyok kiterjednek a talaj, a belföldi vizek, az erdők, a levegőtisztaság . védelmére, továbbá szabályozzák a-ha­lászatot és bányászati tevé­kenységet. Ezekre alapozód­nak az egyes szovjet köztár­saságod természetvédelmi törvényei. Hat köztársaság­ban külön állami bizottság foglalkozik a természetvé­delemmel, amelyeknek ha­tásköre túlnő a minisztériu­mok hatáskörén. A Szovjetunióban jelen­leg 114 természetvédelmi te­rület van, kb. 9,7 millió hektár összterülettel. A te­rületek áilagos nagysága közel 88 000 hektár, ame­lyek ily módon jóval megha­ladják az európai nemzeti parkok, védett területek át­lagos területéi. Ezeken kí­vül kialakítottak 560 védett körzetet, mintegy 100 millió hektár összterülettel és mindezen felül több. mint 5000 természeti emlek sze­repel a védelem nyilvántar­tásaiban. Minden természetvédelmi terület külön igazgatási sze­mélyi állománnyal, tudomá­nyos tanácsadaó testülettel, illetve kutató apparátussal és őrszemélyzettel rendelke­zik. A kutatómunkát kisebb laboratóriumok segítik, egyes területek pedig saját múzeumokat is berendezték. A vedelt körzetekben külön őrszemélyzet teljesít szolgá­latot. A természetvédelmi terü­letek teljes értékű védelmet élveznek. Általános szabály, hogy azokat a nyilvánosság elől elzárják, a területükre való belépési: csak az igaz­gatási és ku tat ószemély zet- nek engedélyezik. Ezt a szi­gorúságot az ’ is indokolja, hogy ezeknek a területek­nek a kijelölésében az olyan kihalástól veszélyeztetett ál­latfajok megóvása is szere­pet játszott, mint pl. a vad­ló, leopárd, tigris, vagy a sarki medve. A 114 védett, terület kö­zül 14 közvetlenül az össz- szöyetségi Kormány Föld- müvelödésügyi Minisztériu­ma Természetvédelmi Osz­tályának irányítása alatt áll. A többi felügyeletét az egyes köztársaságók látják el. de a központi hatóság ezeknél is. gyakorol bizo­nyos ellenőrzést. A nemzeti parkok kijelö­lésének munkája jelenleg folyik. Ez idő szerint két nemzeti park ál! előkészítés alatt, egy a Kaukázusban, egy pedig az Észak-Urai­ban. A továbbiakat a Balti­kumban, a Bajkál-tó mellett és a Kamcsatka-félszigeten terveznek létrehozni. Az előkészítés hírei szerint ezek közel állnak majd a mi nemzeti parkjainkhoz, mert működésükben helyet kapnak a jóléti szempontok, az üdülés, pihenés és a tu­rizmus is. I>r. Barius Elemér A főtér az Elesett Hősök nevet viseli. Mellette hú­zódik a széles Béke sé­tány. A tér közepén maga­sodó obeliszk a harcokra és a hősökre emlékeztet. A hajdani forradalmár vörös­katonák dicsőségét hirdeti, akik egykor megvédtek Cá­ricint a fehérek ostromá­val szemben. A obeliszk tövében örökmécses lobog a második világháború történetében fordulatot ho­zó sztálingrádi csatában' el­esettek emlékére. Sok hős alussza itt örök álmát. Kö­zöttük Török János ma­gyar munkás, aki 1918-ban a III. Kommunista Inter- nacionáléról elnevezett bri­gád 2. nemzetközi kommu­nista ezredében harcolt, s akinek a fényképét hűen őrzik a város múzeumában, Dolöres Ibarrurinak, a spa­nyol és a nemzetközi mun­kásmozgalom egyik legen­dás hírű vezetőjének Sztá­lingrád védelmében, gárda- kapitányként hősi halált halt fia is. Az emlékműnél pionírok, komszomolisták állnak diszőrséget. bizo­nyítva a nemzedékek szo­ros kapcsolatát. Az obe- liszktől nem messzire, a széles sétány egyik oldalán levő nagy áruház falán le­vő táblát csak nehezen fe­dezhettem fel két üdítőt árusító automata között. A tábla azoknak a hősöknek állít emléket, akik ennek az épületnek a pincéjében ejtették fogságba Paulus vezértábornagyot és törzs­karát. A sétány a Volgáig húzódik. Két oldalán vi­rágágyások pompáznak. A sétáló tömegben észrevet­tem egy göcsörtös törzsű fát, és fényképezőgéppel meg is örökítettem. Akkor még semmit sem tudtam erről a fáról, amely a be­tonjárda közepén áll. Ma­gányosan ... A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom előtt Cári- cinnek alig 150 ezer lakosa volt. A két világháború kö­zött. Sztálingrád szüntele­nül fejlődött, lakosainak száma 1942-re túlhaladta az 500 ezret. Jelenleg pedig már 1 milliós város Volgo- grád. Nyolcvan kilométer hosszúságban követi épüle­teivel. gyáraival a Volga folyását, szélessége . viszont alig három-négy kilométer. A város fö sugárútja Lenin nevét viseli. Olyan hosz- szúra tervezik kiépíteni, amennyire a város elnyúj­tózik. Ezen a sugárúton ju­tottam el a Szovjet utca 39-es számú házhoz, ame­lyet még ma is Pavlov-ház- nak hívnak. Óriási túlerő­vel szemben 58 napig véd­ték ezt a házat. Ezen a su­gárúton közelitettem meg a vörös téglás, kiégett nagy malomépületet, amelyet az újjáépült, újjászületett és egyre fejlődő városban me- mentóként hagytak meg. Ezen a sugárúton jutottam el a Mamájev Kurgánon páratlanul szép és monu­mentális emlékműhöz, amely a város, a Vörös Hadsereg dicsőségét, hirde­ti. A Lenin sugárúton meg­tett kilométerek u'-án lát­tam meg a harcok idejé­ből legendás hírű és ter­mékeiről ma már világhí­rű traktorgyárat. Az itt gyártott erőgépekből sok dolgozik hazánkban is. A traktorgyár közelében levő új lakótelepen ismerkedtem meg egy már idősebb há­zaspárral, akik együtt jár­tak végig a második világ­háborúban a hadak útját. Az asszony sebész volt egy hadikórházban es annak idején a magyar Alföld egy kis falujában szülést veze­tett le: egy magyar pa­rasztasszon y csecsemőjét segítette a világra. Férje, Szergej Aronovics Kuzmin, a Vörös Október Traktor­gyár mérnökeként vonult be katonának. A hosszú su­gárúton továbbutazva lá­togattam el az alumínium kombinátba, amely magyar timföldből dolgozik, és ahol megismerkedhettem Breusz kommunista brigád- vezetővel — akinek az édesapja tizenegy sebesü­léssel fejezte be a háborút —, aki a magyar timföld feldolgozása újszerű tech­A meggyógyított topolyafa az Elesett Hősök terén. nológiájának meghonosítá­sáért a Magyar Népköztár­saság Munka Érdemrend kitüntetését kapta. És eb­ből. a több üzkilométeres sugarúiból nyílik az az or­szágút, amelyen megközelí­tettem a nagy volgai vízi erőmüvei, ahonnan a Béke távvezetéken a mi. hazánk is kap villamos ént ''giat. Magyar gyártmányú, Vol- gográdban igen közkedvelt Ikarus autóbuszon érkez­tem a Szergej Aronovics­csal megbeszélt találkozóra. A város szívében, a Volga- parti kikötőtől sétáltunk az Elesett Hősök terére. Ugyanannál a göcsörtös törzsű topolyafánál álltunk meg, amelyet délelőtt any- nyira megfigyeltem. Ott állt a betonjárda közepén, magányosan. Mintha kita­lálta volna. Szergej Arono­vics elmondotta ennek a fának a történetét. A sztá­lingrádi csata napjaiban a bombázások, a lövedékek, a gránátok, a tűz nemcsak az embereket, a lakóházakat pusztította el, hanem az orosz embernek oly kedves ligeteket, fákat, parkokat is. Ez az egy topolya túl­élte a pusztulást, bar sok szilánk, lövés érte. meg- roncsolódott, de mégis él. A város újjáépítésének ide­jén útban volt. De a mun­kások, az építők, akik nem is olyan régen még hacosok voltak, úgy döntöttek, hogyha ez a fá túlélte a háború pusztítását, akkor maradjon életben. Miként a katonák háborús sebeit, a topolyafa roncsolódásait is begyógyították. Az el­múlt több mint három év­tizedben árnyékot adó. nagy' fává növekedett. Gy'ökerei mélvre nyúlnak az orosz földbe. És ilyen­kor, tavasszal, a fa ágai kirügyeznek, lex'elet bon­tanak. Az új hajtásokat a régi gyökerek táplálják. Mint ahogy' a győzelem gyökerei is maguk a szov­jet emberek voltak, a ka­tonák a fronton, a munka- j sok, munkásnők. a kolhoz- j parasztok, a kolhozparaszt- < nők. a mérnökök, a tudósok a hátországban. Szöveg, kép: Oravcc János : Egy fa a téren, magánvosa!) Hazánk időjárása rendkí­vül szeszélyes és változatos. Nincs olyan esztendő, amelynek időjárása egy má­sik év időjárási történeté­vel mindenben megegyezne. Ez is a magyarázata, hogy miért nehéz nálunk az időjárás előrejelzése, külö­nösen hosszabb tavra. De bármennyire szabálytalan is az időjárás lefolyása az egyes évékben, jól felismer­hető az év felosztása a négy évszakra. Ez persze így' van az egész mérsékelt égöt'ben. Az élet szempontjából az a legmegfelelőbb, ahol vál­togatja egymást a négy év­szak hőmérsékleti alapon, így mindig változatos az időjárás, sohasem egyhangú és természetesen ez a leg­egészségesebb is. A négy ét'szak közül a tavasz a legszélsösegesebb és legváltozatosabb és időbeli halára is a legbizonytala­nabb. A „csillagászati ta­vasz” március 21-től június 2lúg tart, tehát 93 napot foglal magába. A napéj­egyenlőséggel kezdődik, amikor egyforma hosszú a Szeszélyes 1« nappal és az éjszaka. Tő­lünk delre. a Földközi-ten­ger környékén pontosan ak- k • érkezik meg. a tavaszi időjárás is. olyannyira, hogy a római birodalom virágzá­sa idején fényes ünnepség­gel köszöntötték. A mi éghajlati körülmé­nyeink között a „meteoro­lógiai tavasz”-! három kerek hónapnak vesszük, március Hői május 31-ig. A sok évi átlagok szerint ugyanis a napi középhőmérséklet már­cius 1-én emelkedik a 3 fok fölé és május végén éri el a nyárias értéke., a 20 fo­kot. Az is előfordulhat per­sze, hogy máj- februárban beköszönt a tavasz, de le­het. hogy .csak áprilisban vagy májusban. Már arra is V ' példa, hogy februárban megjött a tavasz, minőén l kizöldült, virágba borult és j visszaesés . nélkül jött a • nyár. Májusban aratlak és 1 augusztusban megvolt a szü­ret. .V tél azonban rendsze­ri ni nem könnyen adja át a helyét a tavasznak. A ko­ra; kitavaszodás után gyak­ran visszatér, olykor nagy károkat okozva. A napi középhőmérséklet a tavasz kezdetétől annak végéig 5 fokról 20 fokra emelkedik; A relatív ned­vesség 75 százalékról 65 százalékra süllved. A bo­rultság) arány 65 százaiék- r- 50-re csökken. A napsü­tés tartama pedig 4 órától 9 órára növekszik. A lehet­séges napfénytartam már igen jelentős. 11 órától 16 órára növekszik. Az utóbbi évtizedekben kb. egvhónapos eltolódás ta­pasztalható időjárásunkban. A december őszies lett, a m rciu.; télies, ez a változás az 1910-es évtizedben in­dult meg. Gka valószínűleg az, hogy a napiénvtevé- kenyseg az utóbbi 100 é.- ben jelentősen megnöveke­dett. és ei-ős széndioxid-dú- sulás figyelhető meg az iparosodás miatt. » Tenlvédeleni izei Hollóházán

Next

/
Thumbnails
Contents