Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-31 / 126. szám
1978. május 31., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Kommunista szóval, emberközelben Beszélgetés a pártmunka stílusáról Erősödött-e a pártmunka politikai, mozgalmi jellege? Kevesebb vagy több lett-e a „papírmunka”? Mennyit ülésezünk? Tapasztalható-e időnként a hivatalnoki stílus? Ezekre a kérdésekre, s még sok egyéb, a pártmunka stílusával szorosan összefüggő problémára kerestünk választ egy kerekasztal-be- szélgetésen, amelyet a Kazincbarcikai városi Pártbizottságon rendeztek a közelmúltban. Pártmunkásokkal, alapszervezeti tisztségviselőkkel, társadalmi aktívákkal arról beszélgettünk, hogy a párt munkastílusáról-mun- kamódszerérő] tudományos igényességgel megfogalmazott alanelvek hogyan érvényesülnek a mindennapok gyakorlatában, hogyan, miként érvényesítjük a párt politikáját? Milyen fejlődés, változás érzékelhető a XI. kongresszus óta, amelynek határozata fontos feladatként tűzte minden kommunista elé a pártmunka stílusának, politikai-mozgalmi jellegének fejlesztését. — Ezeket a nagyon fontos kérdéseket a közelmúltban tárgyaltuk meg a városi pártbizottság ülésén — mondotta dr. Vékony Ernő, a Kazincbarcikai városi Párt- bizottság első titkára. Széles körű adatgyűjtés, felmérés, elemzés és vita előzte meg az anyag előkészítését. S mindjárt itt is vagyunk a pártmunka stílusának egyik nagyon fontos mozzanatánál: az elmélet és gyakorlat egységénél. De a munkastílus elválaszthatatlan a pártdemokráciától, a tudományosságtól, és fontos szerepe van a párt tömegkapcsolatainak erősítésében, — hogy csak néhány fontos területet említsek. Véleményem szerint nálunk, Kazincbarcikán is jelentős fejlődés tapasztalható az utóbbi években. Mint pártunk Központi Bizottsága, az alsóbb szintű pártszervek. — mi is — a gazdasági-társadalmi élet változó körülményeihez alkalmazkodva változtatjuk munka- módszerünket, munkastílusunkat. — Munkánk során sok kérdésre kerestük mi is a választ az elmúlt időszakban; például sok gondot okozott, mennyi legyen az elemző munka, s az, hogy milyen szinteken végezzük? A tapasztalatok megmutatták, hogy ezt nem lehet mechanikusan behatárolni, sokszor a gyakorlat szükségletei határozzák meg. A tömegszervezetek önállóságát tiszteletben tartva, a különféle problémák tárgyalásánál, vizsgálatánál igyekszünk elkerülni a párhuzamosságokat, és egészségesebb munkamegosztást teremteni. Igyekszünk minél kevesebb határozatot hozni: nem hozunk „határozatot a határozatra" — a meglevőket kell következetesen végrehajtani. Egy viszonylag kis létszámú irányító apparátus nem lehet meg aktívák nélkül. Óriási erőforrást jelent számunkra a városi pártbizottság mellett működő munkabizottságok és aktívák széles hálózata. — Sok ember véleményét összegyűjtve jelentéseket, tájékoztatókat készítünk, javaslatokat adunk a pártbizottság munkatervéhez, sokféle formában segítjük az elvi-politikai irányító munkát — fűzte hozzá Andrási Kálmán, a Borsodi Hőerőmű Vállalat személyzeti osztályvezetője. a városi pártbizottság pártépítési munkabizottságának tagja. — A gyakorlatban érezzü'' hogy nemcsak végrehajtói, hanem bizonyos mértéki" formálói is vagyunk a párt politikájának. Sok-sok üzemi, alapszervi kezdeményezés öltött már testet a gyakorlatban. Ilyen volt például. hogy az új párttagokkal elbeszélgettünk, vqgy említhetem az úgynevezett „kis területfelel ősi” rendszert, amely Kazincbarcikán élőeleven gyakorlat a városi pártbizottságtól kezdve, egészen a pártalapszervezetekig. Minden aktivistának pontos, körülhatárolt feladatköre, megbízatása van — ez természetesen nem zárja ki időnként a feladatokhoz való rugalmas alkalmazkodást. Esetenként egy-egy probléma vizsgálatára ..ideiglenes” jelleggel alakítunk munkabizottságokat, ez is egy jól bevált, részben új módszerünk. — A mi munkánk eredménye is az a minőségi változás. amelyről Vékony elvtárs szólt — kapcsolódott a beszélgetésbe Benedek István. a Borsodi Vegyikombinát műszerésze. Alapszervezeteinkben is egyre több a politikailag képzett ember, aki nemcsak elméleti kérdésekhez tud felkészülten hozzászólni. hanem a pártmunka' „motorjaiként” aktivizálja a többieket. A „hivatalnoki” stílust, vagy a bürokratizmust nem lehet csak a papírmunka mennyiségével mérni, de tény, hogy az utóbbi időben kevesebb és rövidebb írásos anyagot, beszámolót, jelentést készítünk mi is. — A szervezeti változások is előnyösen, jól segítik a munkastílust, a pártmunka hatékonyságát. A BVK-ban a közelmúltban létrehozott 3 pártvezetőség és az irányítása alá tartozó 14 alapszervezet ebben a formában eredményesebben tud dolgozni a kitűzött célok — többek között a PVC—III. sikeres megvalósítása — érdekében. A pártszervezetek tisztségviselői politikailag egyre képzettebbek, s ez nagyon jó. De úgy érzem, hogy gazdasági vezetőknél még ma is néha a vezetői hármas követelmény összhangja nincs meg. eltolódik a szakmai hozzáértés irányába. — Az elvi-politikai irányítás szintjén természetesen több írásos munkát kell végezni, de ez nem zárja ki, sőt fokozottabb követelményként állítja a pártmunkások elé az élő-eleven kapcsolattartást az emberekkel — mondotta Géczi István, a városi pártbizottság munkatársa. Rendszeresen — nemcsak értekezleteken — tartjuk a kapcsolatot a munkabizottságokkal, az aktívahálózattal, a pártvezetőségekkel, az alap- szervezetekkel. Az egyik jól bevált kísérletünk — úgy is nevezhetnénk: „töltsön egy napot a pártbizottságon” — a munkahelyi, egyéb kötelmeket, körülményeket figyelembe véve — lényege az, hogy itt a pártbizottságon eltöltött ilyen nap után nemcsak mi töltődünk fel „munícióval”, de az illető aktivista. vagy tisztségviselő is. Nemcsak problémákat hallgatunk meg és információt kapunk, hanem munkamódszereket is „adunk-veszünk”. — Gondosan vigyázunk arra. hogy mindig az illetékes rezzortost hívjuk be egy-egy értekezletre, s ne mindig a titkárt — vetette közbe Vékony Ernő. Ha agitpropos témáról van <szó, akkor az agitációs és propagandafele- lőst, ha szervezési problémáról. akkor a szervező titkárt. Igyekszünk fellépni az esetenként még tanasrialható „titkárcentrikuss-ág” ellen. — A politikai-mozgalmi jelleg erősítése — amely magában hordozza a közvetlenebb emberi kapcsolatokat — nem szabad, hogy háttérbe szorítsa a következetes számonkérést, a pártfegyelem állandó erősítését — mondotta Kokovai Győző, a 3-as számú Volán barcikai üzemegységének műhelyfőnöke. Mi is következetes számonkéréssel, erélyes módszereket alkalmazva értük el, hogy stabil vezetéssel, rendszeres pártéletet élünk az üzemegységünknél. A tervszerű kádermunka, a következetes számonkérés, az ellenőrzés. a fegyelem erősítése — mind-mind kapcsolódik a pártmunka stílusához. Hogy sok-e az értekezlet, vagy kevés? Én úgy érzem — ha néha nem is mindig érünk úgy rá a sok munka miatt — annyi szükséges, amennyit tartunk. Mindig szívesen jövök, úgy vagyok én is. mint ahogy Géczi elvtárs mondotta: az ember „feltöltődik” információval, ami segíti a mindennapi munkát. — Én a városi pártbizottság mellett működő munkabizottságok szerepét emelném ki — hangsúlyozta Czakó József, a városi pártbizottság munkatársa. — Nagyon sok segítséget kapunk tőlük. Időnként összehívjuk a tömegszervezetek vezetőit, aktivistáit, megbeszélünk egy- egy feladatot és kölcsönösen tájékoztatjuk egymást. Nemcsak a munkamegosztást segíti. hanem a jobb. teljesebb emberi, baráti kapcsolatok kialakítását is. Ezek mellett a „koordinációs” értekezletek mellett már hagyománya van városunkban az úgynevezett „Fórumoknak”. Ezeken nemcsak a .kommunistákkal, hanem a pártonkívü- liekkel is találkozva pártmunkások, állami szervek és tömegszervezetek vezetői tájékoztatnak és tájékozódnak. Ezeknek nagyon fontos sze- repük van a tömegkapcsolatok erősítésé szempontjából. — A politika és végrehajtásának stílusa, egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Mi a politikát nemcsak magyarázzuk, hanem alkalmazzuk. A pártmunka lényege, hogy emberek között végzett munka: s ez azt is jelenti, hogy adott esetben az embereket. meg kell győzni, véleményüket kikérni, a kritikát meghallgatni és megszívlelni, jó javaslataikat pedig fel kell használni az új feladatok meghatározásához. A pártmunka nagyon összetett dolog, s ezt a sokrétű-sokszínű tevékenységet egybefűzi az a törekvésünk, hogy mindig konkrét célok, feladatok álljanak munkánk középpontjában. A politika szellemében törekedjünk pártunk céljainak megvalósítására. Az emberek, a város érdekében — minden igyekezetünk erre irányul — mondotta befejezésül dr. Vékony Ernő. Ottjárlamkor a városi pártbizottság székházában nem volt sürgés-forgás, csend és nyugalom honolt. Azt hiszem az itt a. jól szervezett és tervszerű munka jele. A párt ereje többek között sokrétű és szilárd tömegkapcso- lataiban is rejlik. ■ Eleven, emberi, elvtársi kapcsolatokban. hiszen pártunk nemcsak politikai, hanem érzelmi közösség is. Emberi kapcsolatok tartalmát külsődleges stílusjegyek alapján nem lehet egyértelműen megítélni, de tapasztalataim alapján nyugodtan mondhatom, az elvtársi közösségek munkája mellett: a Kazincbarcikai városi Pártbizottság székháza mozgalmi központ is. Tetra József Társadalmi ünnepségek szereplői MrnMsőr és iltirit »ettünk A megyei és miskolci társadalmi ünnepségek, nemzeti és mozgalmi ünnepeink gyakori szereplője a miskolci Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Oprendek Sándor munkásőr zászlóalj kórusa. A több mint 30 tagú, 1970- ben' alakult kórus, a munkásmozgalom hagyományait ápolva, forradalmi dalok előadásával, sok emlékezetes sikert aratott már, különböző szereplései alkalmával. Az elmúlt napokban az MHSZ megyei jubileumi ünnepségén szerepeltek nagy sikerrel. A miskolci általános iskolák tanulói is gyakran szerepelnek különböző ünnepségeinken. A 34. számú Könyves Kálmán úti Általános Is. kola úttörői rövid ünnepi műsorral köszöntötték a jubiláló MHSZ-t. Az úttörők és a pedagógusok jó munkáját dicsérő, megérdemelt sikert aratott a szavalókórus és az énekkar színvonalas műsora. A kohászváros kertjei Hosszú évtizedekig parlagon, kihasználatlanul hevertek a hajdan gazdag erdőkkel borított Űzd környéki dombok. Az utóbbi évtizedben azonban jelentős változások történtek a bükki lankákon. A csupán sovány legelőnek alkalmas területek zömén parkerdők telepítése, kirándulóhelyek kiépítése kezdődött meg, mintegy 20 holdnyi területen pedig hobbi kerteket létesített a Rózsaliget Munkás Kerthasznosító Szakcsoport. A kertszövetkezet 1972. november 10-én alakult meg, másfélszáz fővel. „Gazdája” — az Ózd és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet — vállalta, hogy ellátja a csoport ügyrendi, pénzügyi felügyeletét, s — a működési szabályzatban foglaltak ellenőrzésén túlmenően — szaktanácsadással, a beszerzés és értékesítés szervezésével is segíti a kistermelőket. A „vállalkozás” sikerét mutatja, hogy az alapító tagok példáját egyre többen követték az azóta eltelt hat évben; számos család kapcsolódott be a pihentető és egyben értékteremtő kertészkedésbe. Munkájuk nyomán gondozott kiskertté, gyümölcsössé vált a korábban csak gazt termő parlag, átalakult, megszépült az elvadult környezet. Az évek során nagymértékben változtak, korszerűsödtek az induláskor meglehetősen kezdetleges termelési feltételek is. Többek között — az ÓKÜ segítségével — salakborítású utakat építtetett a csoport, s egyes területeken megteremtette az öntözés feltételeit. A korszerűsítés révén lehetővé vált napjainkra, hogy a szövetkezeti tagok önellátáson túlmenően — eladásra is termelhessenek ; tehermentes! I - sék a központi ellátást, s bővítsék a zöldség-gyümölcs árukínálatot. A szakcsoport munkáját — kezdettől fogva — ötfős intéző és háromfős ellenőrző bizottság szervezi, illetve irányítja. Választásuk titkos szavazással történik, megbízatásuk négy évre szól. A meghatározott gazdasági önállósággal rendelkező, önéi. számoló szervezet éves pénzügyi terv alapján végzi tevékenységét. Minden év végén zárszámadást készít, melyet a felügyelő bizottság ós az áfész igazgatósága bevonásával tagértekezleten hagy jóvá. A kerthasznosító szövetkezet legutóbb ez év márciusában tartott közgyűlést. A tanácskozáson új vezetőséget választottak és elfogadták a módosított működési szabályzatot. Meghatározásra kerültek egyúttal az elkövetkezendő évek feladatai is, melyeknek végrehajtását az áfész a korábbinál hatékonyabban kívánja elősegíteni. Ennek érdekében — a szövetkezet vezetősége által elfogadott feladatterv alapján — vállalja a kertszövetkezet vagyonának a kezelését, annak felügyeletét, központi nyilvántartását. Közreműködik továbbá a kertszövetkezet közös ügyeinek az intézésében, szorgalmazza a közös vagyon gyarapítását, s igyekszik biztosítani a zökkenőmentes növényvédőszer-, műtrágya-, szaporitóanvag- és vetőmagellátást. S végül kötelezi magát arra, hogv a kertszövetkezeti tagok által felajánlót* termékfelesleget — amennyiben a szabványnak megfelel — felvásároltatja és értékesíti, Tóth Gyula Akusztikai szennyeződés Az üzemi zajok, más néven akusztikai szennyeződések kellemetlen hanghatásokat okoznak. A zaj nemcsak a hallószervekre ártalmas, hanem befolyásolja szervezetünk működését, rontja közérzetünket, csökkenti teljesítményképességűnket is. Fáradtabbak, nyugtalanabbak, ingerlékenyebbek leszünk. Ezért is fontos minden zajos üzemben az egyéni védőeszközök használata. Rendszeresen részt kell venni szürő- audiometriás vizsgálaton hogy lehetővé váljék a betegség elkerülése, az idejében való felismerésével a gyógyítás. A dolgozók saját érdeke a szűréseken való megjelenés. Sajnos sokan idegenkednek az egyéni védőeszközöktől. Elérzékleleni- tik a kezem, tompa lesz az ujjak tapintása, zavar — mondják kifogásként. A hallásvédő vatta, és a fülvédő tok a legveszélyesebb magas rezgésszámú hangokat szűri ki, a beszéd megértése szempontjából fontos hangok erősségét alig csökkenti. A kezdetben jelentkező kellemetlenségek a fokozatos előírásszerű, helyes használattal rövid időn belül megszűnnek. Fontos, hogy a dolgozók szerét tegyék annak, hogy' csendes körn.yezeíben aktív pihenést végezzenek. A fülvédő vattát pedig gyakran kell cserélni. A nők és a középkorúak ellenállóbbak a zajhatásokkal szemben. A nagy és hosszan tartó zaj, azonban őket sem kíméli. Nem dolgozhat zajban a magas vérnyomású, idegrendszeri, fekély, szív és érmegbetegedésben szenvedő egyén, mert betegségüket súlyosbítja. A 30—65 decibeles zaj kisebb mérvű vegetatív zavarokat okoz, lélektani hatások érződnek. A 65—90 decibelnél növekszik a szervezet energiaforgalma, a szívmű. ködés. a vérkeringés, a mirigyek kiválasztása. Csökkeni az emésztőnedvek kiválasztása, kifáradnak a hallóidegek. 90—120 decibelnél már gyakori a hallószervi bánta- lom, a megbetegedés Jön a nagyothallás, a süketség. Ezért kell használni az egyéni védőeszközöket, ez saját érdet
