Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-28 / 124. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973, május 28,, vasárnap Előtérbe került a dokumentum. Egyre inkább elfoglalja he­lyét az irodalomban, a filmen és úgy tűnik, a nagyközönség mind jobban kezd megbarátkozni jelenlétével. Sőt, nemcsak megbarátkozik vele. hanem mindinkább igényli, sok tekin­tetben előtérbe helyezi az érdeklődési listán. Néhány évvel ezelőtt a veszprémi tévétalálkozón igen éles vita. bontakozott ki a jelenlevő írók, rendezők és kritikusok között, vajon a képernyőn milyenfajta alko­tásé a jövő, a fiction, vagy ' a non fiction kerül-e köze­lebb a nagy nézőtömegek érdeklődéséhez. A vitában rendkívül határozottan ér­velt az azóta sajnálatosan elhunyt Urbán Ernő amel­lett, hogy igenis nem a ki­talált, nem a költött, hanem az élei valós elemeire épülő, a valóságot művészi szinten átszerkesztő játékokra van szükség. Érveléséhez néhány hét múlva letette a képzelet­beli asztalra az azóta is fe­lejthetetlen írott mulaszt című dokumentum játékát. Ez az érv nyomós volt. És ha végigtekintünk az el­múlt néhány év televíziós produkcióin, úgy tűnik, a közönség körében elsősorban azok a müvek keltették a legnagyobb érdeklődést és legtöbb visszhangot, amelyek hasonló módon készültek, tehát valóságelemekből szü­lettek, vagy pedig a korábbi, hagyományosabb dokumen- tumfilm-eszközökkel éltek. „ Csak példaként említjük meg Dömölky János Miért? című többszörös díjnyertes tévé- filmjét, vagy Bokor Péter Századunk című sorozatát, az importált művek közül a Rosenberg házaspár tragé­diáját bemutató sorozatot és másokat. Persze nagyon hosszan lehelne még a fil­meket sorolni. De a játék- elemekkel operáló 'filmek helyett áttérhetünk a rövid- íilmműfajokra a képernyőn, és szinte hétről hétre tapasz­talhatjuk, milyen nagy ha­tású egy-égy, mindennapja­ink valamilyen kérdését érintő téma körüljárása, pél­dául a miskolci fesztiválon most díjazott Hogy a. lifttel mennyi baj van!, vagy La­katos Vince tanyavilágot be­mutató sorozata. De azt is, milyen érdeklődést kell a Jogi esetek legtöbb egyik adásból a másikba átmenő témája, ami valójában nem más, mint á jogi isrheretter~ jesztést szolgáló dokumen­tumjáték. És így tovább. mmsmxmtrm A mozikban játszott kisfil- mek közül is a dokumentum- filmeket kíséri most kiemelt érdeklődés. Borsodban saj­nos még nem mutatták be A halottlátói, de a pesti köz­lések után máris van iránta érdeklődés. A bemutatott filmek közül is, akár kísérő­műsorként, akár összeállítás­ban kerülnek a néző elé, azoknak van legnagyobb si­kerük, amelyekben a néző felismeri a környezetében is fellelhető eseményeket, vo­násokat. A Híradó és Do­kumentumfilm Stúdió mun­kájára is érezhető jó hatás­sal vall a közönség érdeklő­désének ilyen alakulása. , A dokumentumok előtérbe kerülése, illetve a dókámén- Larisia alkotó módszer terje­dése téma volt a februári pécsi játékfilmszemlén is, és a mozikban bemutatott egész műsort betöitő filmek közül is nem egy éppen dokumen- tarisla feldolgozásával, vagy eg y szerűen doku mentu mjel­legével ért el kimagasló si­kert. Elég talán olyan do- kumentumfilmre hivatkozni, mint az elmúlt esztendei Küldetés, amely bár sok te­kintetben vitatható, de igen jó Délda arra, hogy valósá­gos személy és annak gond­jai. töprengései nagy töme­gek érdeklődésére tarthatnak számot. Élénk vita bontako­zott ki ebben' az évben a Csatatér című. a tavalyi mo­hácsi jubileumi ünnepségek kapcsán különböző nézeteket ütköztető dokumentum film körül. A Cséplő Gyuriról ép­pen holnap lesz vita Miskol­con. É< négy és tél órás, ter­jedelme ellenére is vitatha­tatlan a sikere D’árday Ist­ván Filmregényének, amely "tudvalévőén valóságos törté­neti szálak ötvözéséből ké­szült. igen sajátos eszközök­kel. mzmmmm Túl is léphetünk gondo- latmenetürikkel a televízió­zás, vagy a filmművészet körein. Az irodalomban is egyre markánsabban jelent­kezik a valóság, a dokumen­tumok, a lényirodalom iránti érdeklődés. A minap meg­nyitott könyvhét újdonságai­ra tudvalévőén ’gén sok volt már az előjegyzés a külön­böző boltokban, s az előze­tes érdeklődés azt mutatja, hogy mind többen kíván­csiak a közvetlen múltra, a két világháború közötti idő­szakunkra, sőt a távolabbi múltra is. s ennek tudható be az ilyen témákat kínáló művek kiemelkedő sikere. A Magvető Könyvkiadó Té­nyek és tanúk című sorozata okkal lett rendkívül népsze­rű, csakúgy mint a Kossuth Kiadónak Népszerű történe­lem című sorozata, és még jó t néhány kiadványtípus. Nem véletlen, hogy a mos­tani könyvhétnek markán­san jellemző vonósa: a ki­adványok közölt a doku­mentum jelleg a domináns, elem. Az utóbbi években megmutatkozó történelmi tartalmú érdeklődés, részben a múlttal való őszinte szem­benézés, fészbeh a távolab­bi múlt mind jobb megis­merésének igénye serkenti a kiadókat ilyen, művek foko­zottabb megjelentetésére. Vagy éppen ismételt kiadá­sára, mint az elmúlt évi könyvhét legnagyobb sikeré­vei. Károlyi Mihály Hit, il­lúziók nélkül emlékirataival történt, Alighanem most meg Kádár Gyula A Ludo- vilcától Sopronkőhidáig cí­mű enJékezése lesz igen ol­vasott, vagy a Bajcsy-Zsi- linszky kél nevét tárgyaló kötet ugyancsak a Tények és tanúk sorozatban. ■BBBBBm >­Moziban, televízióban, könyvtárban és könyves­boltban, rádiójátékban,1 s mindenfelé, ahol csak lehet, az emberek, keresik a vá­laszt a ma és a tegnap kér­déseire. A tegnapéra és a tegnapéi őt téré egyre többen. Történelmi tudatúnk ellent­mondásairól sok szó esett az elmúlt években, hiszen mind történelemtanításunkban, mind történelemszemléle­tünkben adódtak a korábbi évtizedekben fonákságok és születtek azok következmé­nyeiként történelemismereti szakadékok, hiányosságok. A ránkzúduló újabb ismeret­anyagok, például a publi­kált levéltári kutatások, a két világháború közötti idő­szak, valamint a második világháború, s az abban való részvételünk különböző for­rásokból adódó, frissebb megismerése egyre élesebben világítanak ra az említett ismereti hiányokra, szakadé­kokra, s ez is indokolja, hogy mind többen fordulnak kiemelt érdeklődéssel olyan művek felé, amelyek az új lények ismeretében eddig megválaszolatlannak. vagy tévesen megválaszoltnak tűnt kérdésekre megbízhatóbb fe­leletet ígérnek. A kortárs az összefüggéseket keresi, a fia­talabb érdeklődő* egyáltalán az adatokat. A 'tények iránt érdeklődik mindenki. Ezért növekszik könyvkiadásunk­ban is a tényirodalom ará­nya. Tényirodalom, dokumenta- rista törekvés a filmművé­szetben, a non ' fiction előre­törése a képernyőn mind, mind azt az egészséges ér­deklődést hivatottak kielégí­teni, amellyel a ma embere a tények vonzásában él, és mind többet szeretne kör­nyezetéről, annak jelenéről és múltjáról megismerni. Benedek Miklós .Vyári kollégium Falakon A Magyarok Világszövet­sége az Anyanyelvi Konfe­rencia védnökségével és Sá­rospatak város Tanácsának közreműködésével ezen a nyáron ismét tanfolyamot szervez a Kákócziak ősi vá­rosában a külföldön élő ma­gyar származású 15—18 éves fiatalok részére. Kerékgyártó Lászlónak, a Magyarok Világszövetsége titkárának tájékoztatása sze­rint az idei nyári kollégium­nak körülbelül 61) diákja lesz., olyan fiatalok, akik mélyí­teni akarják magyar- nyelvi ismereteiket, tájékozódni kí­vánnak a magyar művelődés kérdéseiben és meg akarnak ismerkedni hazánk mai éle­tevei. A korábbi sárospataki tan­folyamokon főképp az angol nyelvterületen élő szülők gyermekei vettek részt, így Észak-Amerikából és Kana­dából érkezett a többségük. Ezzel szemben az ideire — amely sorrendben már a he­tedik — inkább a nyugat-' európai országokból: Angliá­ból, Franciaországból, a Né­met Szövetségi Köztársaság­ból, Olaszországból, Hollan­diából, Svédországból jelent­keztek középiskolás korú fia­talok. A július 17-től augusztus 16-ig tartó nyári kollégium­nak már kialakult programja és tananyaga van. Heti öt napon át, délelőttönként há­rom órát, a magyar nyelv ta­nulásával és gyakorlásával töltenek a résztvevők, nyel­vi ismereteiknek megfelelő­en kezdő, ■ középfokú és ha­ladó csoportban. Egy órát magyarságismeretre fordíta­nak, s ez az összetett tan- J tárgy képet ad Magyarország ! földrajzáról,' történelméről. . irodalmáról, népművészeté­ről, zenéjéről, műalkotásai- j róí. A délutáni foglalkozások keretében jelentős helyet kap a magyar népdal és tánc ta- I nulása. Minden szombaton 1 kirándulásra mennék, s meg- ! ismerkednek a Zempléni- heg- ség, Szerencs, Tokaj, Miskolc, Debrecen, a Horto­bágy neve7.etességeivel, majd az utolsó öt napot országjá­rással töl tilt. Grúz zeneművészek hangversenye Miskolcon A grúzok nemzeti kultúrá­ja a szovjet nép testvéri együttesében eddig soha nem látott mértékben bontakozik ki. Zeneművészetük neves képviselői: Taktakisvili, Msveliclze, Macsa varia ni — a régebbi mesterek közül —, Cincadze híre az új mesterek közül — nemcsak a szűkebb hazában, de a Szovjetunió­ban és azon túl is egyre is­mertebb. ■ Meleg hangulatú, a békét, barátságot és a művészetet egyaránt jól szolgáló hang­versenyt hallhattunk csütör­tökön este az egyetemen. A hangversenyt a megyei ta­nács művelődésügyi osztálya, a HNF megyei bizottsága, a Zeneművész Szövetség észak­magyarországi csoportja és az egyetem közművelődési bi­zottsága rendezte a hazánk­ba látogató grúz zeneművé­szek tiszteletére. A jelen lé- vői szép számú hallgató érzé­keit fejezte ki köszöntőjében dr. Csókás János rektorhe- iyettes: „Elhozták a szívüket és mi cserébe testvéri ölelé­sünket adjuk.” A hangverseny keretében közreműködött a Miskolci Szimfonikus Zenekar, élén Dzsanszug Kahidze átlami- és Rusztavelli-díjas karmes­ter, Eldar Iszakadzc érdemes gordonkaművész. Jelen volt müve bemutatásán Szulhan Naszidze grúz állami díjas ze­neszerző, Gija Kancscli álla­mi díjas zeneszerző. Részt vett a hangversenyen A. Gabbo- nij, a delegáció vezetője, Csalidze, Csacsova, Laperas- vili, grúz művészek — a de­legáció tagjai, niellettük a megyei párt-, állami szervek képviselői, az egyetem veze­tői. Kahidze karmester nem el­ső alkalommal járt hazánk­ban. A nemzetközi karmes- terverfjeny zsűritagjaként már ismert a magyar zene­művészek között. Szulhan Naszidze állami díjas alkotó müve az ország más városaiban is bemuta­tásra került már. Elsőként Naszidze: Pirosz- mani szimfóniáját hallhat­tuk. Piroszmani a grúzok hi­res naiv festője, aki a népi élet kitűnő ábrázolója. Nyo­morban élt és így is halt meg, művészete napjainkban kap késői, megérdemelt- el­ismerést. Naszidze műve művészi invencióban gazdag- képek sorozata. Egyéni mű­vészi hangvételében a sejtel­mes hangulatot idéző gitár hangja és a nagyszámú ütő­hangszer utal a népzenére. A zenekar hangzásvilága, a ze­nei építkezés gazdagon ár­nyalt. Kahidze karmester igé­nyes vezénylésével a zeneka­runk odaadással szolgálta a mű szép előadását. Vazsa Azarasvili gordonka- versenyét Eldar Iszakadze magas művészi hőfokon, szé­les, áradó hangvétellel a las­sú résznél is briliáns tech­nikával a gyorsabb átmene­teknél adta elő. A mű nem a hagyományos versenymű- vek megformálását mutatja. Egy tételen beiül váltakoz­nak a daiolóbb és technikai­lag igényes zenei mondani­valók. A gordonkaverseny a hangszer nem túl gazdag iro­dalmának nagy nyeresége. Befejezésül Gija Kancseli IV. Szimfónia „Michelangelo” cí­mű egytételes művét hallot­tuk. Az alkotó 1976-ban Írott müvében nem programzenét kívánt irni. De a szimfónia mutat ilyen vonásokat. A. Szovjetunión kívül bemutat­ták Európa és az USA nagy városaiban. Egy alkotásba sok minden belemagyarázha­tó, s a müvet hallgatva eszünkbe jutott Michelangelo híres szonettjének sora: „A legjobb művészben sem tá­mad eszme, tömbjébe mit no rejtene a márvány.” A szim­fónia bővelkedik drámai ef­fektusokban, amelyek ha lie zsongásból lángszóróén, csap­nak fel. . Kahidze karmester zenei palettája igen gazdag a ze­nekari hangzás színeiben. A pasztelles, lágy, finom hatá­soktól a drámai kitörésekig terjed. A Michelangelo szim- ióniábán — néhol soknak tűnt. • Nem tudjuk ebben mennyire van része a vég­eredményben nem hangver­senyterem céljaira készült egyetemi aula nem a legide­álisabb hangzási adottságai­nak. Kahidze személyében mindenesetre a zenekari mű­vészet hivatott mesterét is­mertük meg. A grúz művészek művei­nek magyarországi bemutatá­sa sikerében osztozott Mura Péter Liszt-díjas, érdemes művész, a zenekar művészi felkészítésében és zenekarunk minden tagja. X. Zalán Íren Olvasótáborok .Egy hét múlva kapunyitás Hét esztendővel ezelőtt szervezték meg hazánkban az első olvasótáborokat. Akkor­tájt Borsodban csak a diós­győri Ady Endre Művelődési Ház szervezett ilyet, a Haza­fias Népfront Miskolc városi Bizottságának támogatásá­val. Azóta az adysok táborát Reitekröl Kékmezőre vitték át, s esztendőről esztendőre szerveződtek újabb és újabb táborok a megyében. A számbeli gyarapodás kétség­telen, de tartalmában, is tör­tént változás. Az olvasótábo­rok ügyében a tavasszal meg­rendezett tatabányai tanács­kozáson nem véletlenül álla­píthatták meg: az egykori kezdeményezésből jelentős közművelődési kísérlet lett. S az olvasótábort mozgalom fordulóponthoz érkezett, ami­kor mór nem a táborok Számbeli gyarapítására, ha­nem az ott végzett munka tartalmi színvonalának nö­velésére kell a figyelmet for­dítani. A tanácsok, az úttörőszö­vetség, a Hazafias Népfront támogatásával, könyvtári irányítással szerveződő olva­só- és közművelődési táborok mindenekelőtt életmód kísér­letek. Az önművelési igény felkeltése a céljuk. így a hétköznapi programokban sokkal nagyobb jelentőséget kapnak majd a kiscsopor­tos foglalkozások, azok a be­szélgetések, viták, amelyek túlnőnek eg.y-egy irodalmi alkotás elemzésén. Nem vé­letlen, hogy az olvasótábo­rok résztvevői ma mór mind­inkább szakmunkástanuló fi­atalok és ifjúmunkások, szemben az első táborok ál­talános iskolásaival. Az első olvasótáborok szin­te közvetlenül az iskolai év befejezése után már meg­nyitják kapuikat. így példá­ul az Olvasó munkásért moz­galomhoz kapcsolódva júni­us 5-én nyílik meg a sátor­aljaújhelyi szakmunkásta­nulók olvasótábora Kácsár- don, s június közepén a sze­rencsi járás szakmunkásta­nulói közül is sokan mennek el a tarcali közművelődési táborba. E tábor egyedi sa­játossága egyébként, hogy nem kizárólag az olvasásra, az olvasáson keresztüli mű­velődési igény felkeltésére épít, hanem a különböző mű­vészeteket ötvözi program­jaiban. A leninvárosiak a Kell a jó könyv mozgalom­hoz kívánnak kapcsolódni az ugyancsak a szakmunkás- tanulók részére szervezendő táborukkal, a mezőkövesdi­ek Tiszafüreden fogadják majd a fiatalokat. Természe­tesen újra megrendezik a kékmezői tábort, s a tavalyi, kedvező kísérletek után az idén Telki bányán rendezik meg a cigány-olvasótábort is, együtt az encsi járásbeli gyerekekkel. Üj színfoltként jelentkezik az idei táborok között a szlovák nemzetiségi olvasó­tábor. A sátoraljaújhelyi szlovák nemzetiségi iskola kollégiumában biztosítottak helyet a megyei könyvtár szervezésében megvalósuló tábornak, amelyen a borso­diakon kívül a Nyíregyháza körüli ianyavilágból és He­ves néhány nemzetiségi köz­ségéből is várnak gyereke­ket. A il. Rákóczi Ferenc Könyvtár mint az észak­magyarországi regionális nemzetiségi alapkönyvtár szervezte meg a június 4-én nyitó tábort, hogy a közmű­velődési törvény szellemé­ben segítse a Magyarorszá­gon — ez esetben Észak- magyarországon — élő nem­zetiségiek anyanyelvi kultú­rájának gondozását. Az első alkalommal megrendezésre kerülő nemzetiségi olvasótá­bor munkájában természete­sen részt vesznek a nemze­tiségi iskola pedagógusai is, s a szlovák kultúra ismere­téről, a honismeretről „ad­hatnak számot”, s kaphatnak érdekes új ismereteket a résztvevők. Az idei nyár olvasótábo­raiban egyébként már ér­vényt kívánnak szerezni azoknak a tartalmi követel­ményeknek is, amelyeket a már említeti tatabányai kon­ferencián határoztak el. így például a honismeret lénye­gesen nagyobb teret kap az olvasótábori munkában a korábbinál, a hazafias neve­lésre alapozva nagyobb hang­súlyt: kap a táj és az iro­dalom kapcsolata. A táboro­zok összetételében is várha­tóak változások. Hiszen csak helyeselhető az a törekvés, hogy az olvasótáborok ne a szavalóversenyek győztesei­nek jutalomtá’borozásai le­gyenek; hanem olyan fiata­lokat hívjanak meg rájuk, akik épp e táborokban vál­hatnak nyitottabbá a folya­matos önműveléshez. Csutorás Annamária ’ A tények vonzásában

Next

/
Thumbnails
Contents