Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-27 / 123. szám
VTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] az mszmp boksou-abaCj-zemplEn megyei bizottságának lapja XXX JV. évfolyam, 123. szám Ara: 80 fillér Szombat, 1978. május 27. Gromiko beszéde az ENSZ-ben I! fepitaisi hajsza iüoosziiniEléséiiek gyakorlati útjai Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken • délután konkrétságában, szakszerűségében példamutató, mind kezdeményezésekben, mind érdemi kötelezettségvállalásokban gazdag beszédet mondott New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán. A szovjet küldöttség vezetője volt eddig az első szónok, aki rendszerezett munkaokmányt terjesztett be a hét eleje óta tartó ülésszakon. „A fegyverkezési hajsza megszüntetésének gyakorlati útjai” '— ez a címe a szovjet javaslatokat tételesen megfogalmazó, hal fejezetből álló dokumentumnak, amelyet Andrej Gromiko beszéde alatt a delegátusok és a sajtó rendelkezésére bocsátottak. A r 1 pék a leszerelés mellett vannak,— hangsúlyozta a szovjet küldöttség vezetője. Ugyanazokban a napokban, amikor New Yorkban az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszaka foly' ltja munkáját, innen ner messze összeül egy másik ülésszak — a NATO tanácsáé. Egész sor olyan or- szá" lesz ott képviselve, amelyek nevében itt a leszerelés mellett szónokolnak. És milyen kérdések szerepelnek a NATO-ülésszak napirendjén? Ebből nem csinálnak titkot — a háborús előkészületek további fokozása, különös tekintettel a nyolcvanas évekre. Gromiko utalt arra, hogy az ENSZ-ben volt szó a Nyugaton SS—2U-as jelzéssel emlegetett szovjet rakétáról, amely „bármely irányba fordulhat’. „Nos, az amerikai atomrobbanó fejes rakéták nem fordulhatnak mindenekelőtt egy bizonyos irányba, nem beszélve arról, hogy miért vannak egyáltalán Európában?,” — tette fel a kérdést Gromiko. Elérkezett az ideje —folytatta —, hogy felvessük a nagy katonai potenciállal rendelkező államok fegyverzete és fegyveres erői vonatkozásában a további meny- nyiségi és minőségi növelés teljes beszüntetésének kérdését, ami magában foglalja az összes fajta atomfegyver előállításának beszüntetését, valamennyi egyéb tömegpusztító fegyver gyártásának leállítását és e fegyverek betiltását, a nagy pusztítóerejű új típusú hagyományos fegyverek létrehozásának betiltását, „A Szovjetunió soha nem alkalmaz atomfegyvert, olyan államok ellen, amelyek lemondanak ilyen fegyverek előállításáról és beszerzéséről. és amelyeknek területén nincsenek ilyen- fegyverek”. Indítványozta ezután, hogy « rendkívüli leszerelesi ülésszak vitassa meg egy olyan kötelezettségvállalás kérdését, amelynek alapján az atomhatalmak nem helyeznek el atomlegyvereket olyan Az Elnöki Tanács pénteken ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének beszámolóját Mohammad Reze Pahlavival, Irán sálijával folytatott tárgyalásairól. Az Elnöki Tanács megállapította. hogy a'magyar—iráni kapcsolatok a két ország népeinek javára a kölcsönös előnyök alapján kedvezően fejlődnek és további lehetőségek vannak az együttműködés sokoldalú szélesítésére. Az Elnöki Tanács egyetértését fejezte ki, hogy a korábbi egyezményeink kedállamok területén, ahol jelenleg nincsenek ilyen fegyverek. Andrej Gromiko pénteki beszel ében is megismételte a •neutronfegyverrel kapcsolatos köztudott" szovjet álláspontot es azt a javaslatot, hogy az államok t kölcsönösen mondjanak le a í egy ver gyártásáról, Ami a „teljes atomcsendet”, tehát az összes nukleáris kísérletek betiltását illeti. Gromiko jelezte a szovjet engedményeket az ellenőrzés kérdésében, a békés nukleáris robbantások moratóriuma kérdésében. A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít a hagyományos fegyverzet csökkentésének is, Ezután csatlakozásra szólította fel 'az eddigi egyezményekhez még nem csatlakozott államokat, majd javaslatot tett a katonai költségvetések csökkentésére, és a leszerelési tárgyalószervek kérdését érintve sürgette a leszerelési világértekezlet idó_ vező feltételeket teremtettek a kapcsolatok dinamikusabb kiszélesítéséhez.' Aláhúzta továbbá annak szükségességét, hogy a magyar—iráni gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében a két ország hatóságai és intézményei kölcsönösen erősítsék gazdasági együttműködésüket. folytassák tárgyalásaikat, határozzák meg a további együttműködés konkrét: feltételeit. Az Elnöki Tanács bírákat mentett lel és választott meg, majd folyamatban levő ügyekben határozott. pontjának mielőbbi kitűzését. Hz Elnöki Tanks ülése End és Szabolcs megye egyűilmiltödése Leninvárosban tanácskoztak a tervgazdasági bizottságok Gyümölcsöző munkakapcsolatot alakított ki a Borsod es a Szabolcs megyei Tanács tervgazdasági bizottsága. Együttműködésük abban is kifejezésre jut, hogy a bizottságok meghatározott időközönként együttes ülésén értékelik a végzett munkát. Ilyen tanácskozásra került sor pénteken délelőtt1 Leninvárosban. ahol soron következő együttes ülését tartotta a két megyei tanács tervgazdasági bizottsága. A résztvevőket, a vendéglátó Lenin- város párt- és tanácsi vezetése nevében dr. Kovács Miklós, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte. A Borsod megyei tervgazdasági bizottságot dr. Pusztai Bcla, a Szaboles-Szatmár megyei delegációt László András, a megyei tanácsok elnökhelyettesei vezették. Részt vett az ülésen Lab as József, a Leninvarosi Tanács elnöke is. Első napirendi pontként a tervgazdasági bizottságok munkájáról, munkamódszeréről esett szó. Az ülésen elnöklő dr. Pusztai Béla hangsúlyozta a tervgazdasági bizottság létjogosultságát, a gazdálkodás tervezésében. Szólt a szervező munkában, a területfejlesztési koncepciók kidolgozásában és a gazdasági élei egyéb területén betöltött fontos szerepéről. A tanácskozáson elhangzott tájékoztató részletesen elemezLe a bizottság szerteágazó munkáját. Ebből megtudtuk. hogy a borsodi tervgazdasági bizottság az utóbbi négy év során 21 ülést tartott, ezeken több mint ölven. az egész megyét érintő témát tárgyalt meg. Ez idő alatt a megyei tanács végrehajtó bizottságához csaknem száz észrevételt, javaslatot juttattak el: 12 esetben a bizottság önálló előterjesztést dolgozott ki a végrehajtó bizottságnak. Gyakorlattá vált a munka során az is. hogy számos esetben közvetlenül a megyei tanács illetékes szakigazgatási szerveinek vezetőivel folytattak konzultációt a közös feladatok megoldása érdekében. {Folytatás « Z. oldalon.) Találkozók, kiállítások, könyvvásár ^ ■■ ■ j^ii 'A csapadékos május ritka ajándéka, a felhőtlen napsütés adott ragyogást az ünnepi könyvhét borsodi—miskolci megnyitójának pénteken délután a Diós; ’őri Vasas Művelődési Központ előtti könyviéren. Lobogo zászlók keretezték a teret, ahol két könyvsátor előtt szazak nézelődtek, válogattak és vásároltak az ünnepi kiadványokból, más szazak a HÍD együttes muzsikájára figyeltek. v-'rták .az ünnepség kezdetét. Az érdeklődő tömegben ott volt a helyi írók közül Gulyás Mihály, Kalász László. Papp Lajos, többen dedikációt kértek tőlük. Eljöttek a nyitóünnepségre a pártbizottságok, a tanácsok, a népfrontbizottságok, szak- szervezeti szervek reprezentánsai, s mire a megnyitásra került sor, már megtöltötték a teret az érdeklődő olvasok. ★ Az 1978-as ünnepi könyvhét eseménysorozata tulajdonképpen már megkezdődött, hiszen mind a megyében, mind pedig Miskolcon nem kis számban voltak a könyvhéthez kapcsolódó találkozók. egyéb rendezvények, de a hivatalos megyei-városi nyitásra most került sor. A rendező, szervek — a megyei és a városi tanács művelődésügyi osztályai, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa és a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága — neve- ben Kiss Béla, az SZMT titkára mondott a megjelentek előtt ünnepi megnyitót. A könyv szerepéről szólt bevezetőben. Arról a napjainkban is folytonosan növekvő szerepről, amit a könyv tömegközlés korszakában, a tömegkomm uni kációs e szk o- zök között betölt. Beszéit. az emberek megnövekedett érdeklődéséről. s azzal összefüggésben álló növekvő olvasási igényéről. Hangsúlyozta'. hogy a könyv nem pusztán közvetítő eszköze, hanem életformája is a gondolatoknak. Annak a gondolatnak, amely az olvasás befejeztével tovább él, és munkál az emberekben. Megemlékezett a könyvnapok gondolatának születéséről — 1927-ben Miskolcon határozták el megszervezésükét és megrendezésüket —. a könyv sorsáról a fasizmus idején, majd a könyv és az olvasó felszabadulás utáni kapcsolatát. elemezte. kiemelve. hogy ekkor vált lehetővé. hogy a könyvnapok ünnepi könyvhétté nemesedjenek. Elemezte a könyvhét napjainkban adódó feladatait, köszöntötte a most megjelent kiadványban szerepű borsód' es miskolci írókat. A megnyitót kővetően a vendégek megtekintették a művelődési központban latható képzőművészeti kiállítást. Feledi/ Gyula Kossuth- díjas grafikusművész kollekcióját. Musszaiosz Hero és Lcandrosz című kötetéhez készített illusztrációinak eredeti lapjait. Ezt kővetően került sor a Művészeti élet a nagyvarosban című ankétra, mint az ünnepi könyvhéthez kapcsolódó rendezvényre. * Az ünnepi megnyitóval kezdetet vette a várost és az egész megyét áthálózó egyhetes rendezvénysorozat. A hét első felének néhány eseményére. szeretnénk az alábbiakban felhívni a figyelmei : Miskolcon vasarnap délelőtt Muzsay András dalénekes ad műsort a Szabadság téren 11.30 órakor, délután 2 órakor pedig általános iskolák tanulói részére falfestőversenyt rendeznek a „Közösségért” lakótelepen. Hétfőn 14.30 órakor Lazár Ervin ivó találkozik ifjú olvasóival a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ könyvtárában, aznap délután 4 órakor a Szabadság téren hangverseny lesz 5 órakor pedig a Hevesy lvan Filmklubban ankétéi tartanak a Cséplő Gyuri emui filmről. (Folytatás a 2. oldalon) A Szemére utcai könyvespavilon előtt jjiuuiujuniiM .......—a—■ A VAS SZÜLETÉSÉNÉL
