Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-21 / 118. szám

1978. május 21., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 „Félidő” elüt a tanácsi építinil A gyorsan pergő napok egyre közelebb hoznak ben­nünket a középtávú tervidő­szak közepéhez. Sok termelő, szolgáltató vállalatnál vé­geznek előzetes számításokat: mit tettek az első félidőben miben jó, hol kell fokozni az ütemet,, milyen intézkedések­re van szükség. A Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál annyiban tértek el ettől, hogy hét és fél év munkáját elemezték. Ennek magyarázata Kiss Sándor igazgató első szavaiból kide­rül. — A vállalat az 1970. évi szanálást követően dinami­kus fejlődésnek indult. 1977- ben a termelési érték 268 millió forint volt, amely 3,3- szorosa volt az 1970. évinek. A foglalkoztatott létszám ,ez idő alatt 7 százalékkal nőtt, a termelékenység több mint a háromszorosára emelkedett. A termelékenység növekedé­sét elősegítette, hogy az ál­lóeszköz-állomány duplájára nőtt, a gép. a berendezés, és a járműállomány csaknem háromszorosa az 1970. évi­nek. Van egy, az emberi munka anyagi elismerésére utaló adat is: a bérszínvonal 70,5 százalékkal nőtt. A sokatmondó fejlődésről tanúskodó adatok alapján az emberben akaratlanul is a kitűnő, a nagyszerű jelző fo­galmazódik meg. Valóban, a vállala dolgozói, vezetői' az elért fejlődésért, az olykor nehéz körülmények között végzett kemény munkáért, küzdelemért minden elisme­rést megérdemelnek. A nagy­arányú felfutás azonban ko­rántsem volt töretlen, gond­mentes. Már a vállalatnál is megf'-’ dkeztek arról az idő­szakról amikor a kapacitás­hoz mérten kevés volt a meg­rendelés és az erőt a külföl­dön végzett kitűnő, gyorsan elvégzett munkával kötötték le, amely növelte a magyar építőipar tekintélyét. A jelen pillanatban azonban ott tar­tanak, hogyha — népi ki­fejezéssel élve — megfeszül­nek, akkor sem tudják az igényeket maradéktalanul ki­elégíteni. A vállalat munkáját oly­kor egymásnak ellentmondó vélemények jellemzik. Ma­gam is voltam több építmény átadásánál, ahol a jól, a ha­táridőben, vagy határidő előtt befejezett munkáért sok di­cséretet kaptak. Más esetben az egyik település tanácsel­nöke azért örvendezett, hogy az építők olyan gyorsan ha­ladnak, hogy az öt évre ter­vezett feladat két és fél-há­rom év alatt megvalósul. Másutt azt sürgetik: gyorsít­sák az ütemet, tartsák a ha­táridőket. Mindezekben köz­rejátszanak a kényszerhelyze­tek, kényszerítő körülmények. Az, hogy a közel 1300 főt számláló vállalat munkája, feladata „szétszóródik” egész megyénkre. Itt lakást építe­nek, ott művelődési, oktatási intézményt, amott kereske­delmi egységet építenek, vagy éppen fenntartási munkát végeznek. Van olyan terület, ahol se víz, se villany még jó út sincs, de hát az adott település számára az építés létkérdés, vállalják, csinál­ják. — A vállalat már mindent kinőtt — mondják. — Üj te­lephelyek, előregyártó üze­mek, új anyagtároló terüle­tek, szállító- és munkagépek, raktárak kellenének. Az érem másik oldalaként; sok a kí­vánnivaló a szociális ellátás­ban. Ennek megoldásához többek, között 300 személyes munkásszállót kellene építe­nünk, de nincs meg hozzá az anyagi fedezet. Az élet, a körülmények sokszor „beleszólnak” a‘vál­lalati tervezésbe, eredmé­nyekbe. 1976-ban például kü­lönféle okok miatt képtelenek voltak teljesíteni az évi fel­adatot. tavaly viszont örven­detesen sok millió forinttal többet „hoztak” a tervezet­nél, s az idén a tavalyitól 12 százalékkal akarnak töt)bet építpni, karbantartást végez­ni. Az előzetes számításuk szerint a két és fél évre ese­dékes tervet várhatóan 30 millió'forint értékű építéssel, karbantartással teljesítik túl. — E középtávú tervidősza­kot — mondja az igazgató — a hatékonyság növelése idő­szakának tekintjük. Ez kény­szer is számunkra, hiszen az igények növekedése követeli ezt. A vállalat az építési fé­nyek minél teljesebb kielé­gítése céljából pályázatot nyújtott be az építőipari ka­pacitást bővítő gépi beruhá­zások állami támogatására, beruházási hitel igénybevéte­lére. így állami támogatással, hitellel, saját erő felhaszná­lásával 15 millió forintot for­dítanak gépesítésre. Ennek eredményeként öt év alatt az eredetile ~ tervezettől 10 szá­zalékkal nagyobb, több mint másfél milliárd forint értékű munkát végezhetnek el, több mint kétszer annyit, mint a IV. ötéves tervidőszakban. Ebben része van annak is, hogy tavaly 375 ezer 352 fo­rint — az országos átlagot meghaladó — volt az egy építőre vetített termelési ér­ték, 20 százalékkal több, mint az előző évben. Ezt szeret­nénk tovább fokozni. Az építők sok feladatai közül ragadjunk ki egyet, öt év alatt pusztán lakások­ból 1074-et kell felépíteniük, csaknem kétszer annyit, mint az előző ötéves tervidőszak­ban. A program ez évre 213 lakás elkészítését „diktálja”. Hagyományos technológiával erre már képtelenek lenné­nek. A megnövekedett lakás- építési igény kielégítésének gyorsabb megvalósítása érde­kében — a megyei tanács vb pénzügyi támogatásá­val — a PEVA alagútzsalu- zatos építési módot honosí­tották meg, amelyet később más célú épületek kivitelezé­sénél is alkalmaznak majd. Az .első géprendszert 1976- ban a másodikat ez évben helyezte., üzembe. Sárospata­kon már befejezték az új technológia szerint a házak öntését. E munkát végző gép­sort Tokajba irányítják, ahol motelt építenek. Az év má­sodik felében Putnokra vo­nulnak a géprendszerrel, ahol 300 lakást építenek a bányá­szok számára. A másik be­rendezés Sajóbábonyban már megkezdte a munkát, itt 210 lakást kell a vállalatnak épí­tenie. Csorba Barnabás Jó úton a zöEdsépngram Jó úton van a zöldségprog­ram megvalósulása: kiala­kultak az első modellgazda- saaok, s a kistermelők is korszerűsítették árutermelé­süket. A korábbi éveknél 20 ezer hektárral nagyobb te­rületen, összesen 130 ezer hektáron termelnek az idén zöldségfélét az országban a hazai fogyasztói ipari igé­nek kielégítésére, illetve exportra. A megtermelt áru megfelelő hasznosítása azon­ban az eddiginél összehan­goltabb együttműködést kö­vetel a termelőktől, a keres­kedelemtől és az ipartól. Kí­vánalom, hogy 1980-ra 100 kilogramm legyen az'egy fő­re ju, zöldség- és 93 a gyü­mölcsfogyasztás. Elsősorban ez utóbbiért kell sokat ten­ni. mivel a bogyós és csont­héjas gyümölcsök terme­lésének fejlesztése lassúbb a vártnál. Ideje lenne pontos felmérést készíteni a háztá­ji és a nagyüzemi gazdasá­gok gyümölcsfáé,semete-igé­nyéről, amelyek hiánya, nem megfelelő összetétele máris késedelmet; jelent a majdani árutermelés biztosításában. Az építőipar nagyon fon­tos feladata, hogy meggyor­sítsa az ipar termékszerkeze­tét fejlesztő beruházásokat, és ennek érdekében fokozot­tan alkalmazza a fejlett épí­tésiparosítási technológiákat. Az . építés hatékonyságának javítását olyan korszerű technológiák segítik, mint a paneles lakásépítés, á köny- nyűszerkezetes vázpaneles építési rendszer, amelynek meghonosításában már jelen­tős . lépéseket tettek. A ma­gas termelékenységű iparo­sított építés meggyorsítja a kivitelezést, javítja a minő­séget. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy nagyobb erőket csoportosítsanak át a nemze­ti vagyon kétharmadát kite­vő épületállomány karban­tartására, annál is inkább, mert itt még sok a pótolni­való. Állandó követelmény az építési technológiák vizsgá­lata a termelékeny eljárások kibontakoztatása. Nagy fi­gyel ifiét ■ kell fordítani arra, hogy a legkorszerűbb kapa­citást is csak akkor hozzák létre, ha a hatékony kihasz­nálás feltételeit is megte­remtették, elegendő képzett szakember és munkaerő áll rendelkezésükre. Ezért fon­tos, hogy a munkaerőállo­mány minden szintjén folya­matosan bővítsék a dolgo­zók a vezetők szakmai is­mereteit, hiszen elsősorban rajtuk múlik, milyen gyor­san éri el az ágazat a ki­tűzött fejlesztési célokat. A termelési szerkezet fejlesz­tésé'. az egész építési tevé­kenységre kiterjedő feladat­nak kell tekinteni, s ennek megfelelően folyamatosan javítani a munka hatékony­ságát, a minőséget és gyor­sítani a beruházásokat. A vállalatoknál fel kell lépni az erejükön felüli építési igények elhárítására. Ismét mutatkoznak annak jelei, hogy túl sok beruházás épí­tése kezdődik, s így a nép­gazdaság jelentős anyagi erőforrásait kötik le a befe­jezetlen beruházások. Az erőket elsősorban a folya­matban levő építkezések gyors befejezésére kell kon­centrálni, s ehhez jelentősen javítani kell a partnerek kooperációját. A beruházá­sok elhúzódása is arra figyel­meztet, hogy gondosabban kell azokat előkészíteni és jó előre megszervezni a part­nerek összefogását. A BVK — termelőüzemi eljá rás, ütésálló pvc-koncentrátum előállítására — vásári dijat kapott. Lapunkban már beszámoltunk a TVK vásári nagydíjas ter­mékéről. Emellett a bíráló bizottság vásári díjjal jutalmazta a festékcsalád mezőgazdasági gépekre (más területeken is kiválóan alkalmazható) termékét. A BNV megnyitását kö­vető két napon elsősorban a szakemberek részéről nyil­vánult meg érdeklődés. Csü­törtökön és pénteken ugyan­is délután 2 óráig szakmai napokat rendezett a HUNG- EXPO. A tavaszi BNV-n résztvevő mintegy 700 ma­gyar kiállító sok újdonsággal lepte meg a látogatókat. Mi elsősorban a megye ipari üzemeinek, vállalatainak be­mutatkozását kísértük figye­lemmel. A városközpont B-pavi- lonjábán kapott helyet a magyar vegyipar. Az ágazat reprezentánsai: a BVK a TVK és az ÉMV állnak az érdeklődés középpontjában. A Borsodi Vegyikombinát évek óta nagy gondot fordít a pi­ackutatásra, a felhasználók igényeinek felmérésére. A vállalat vezetői azt: tartják, hogy a BNV a lehető legjobb fórum arra, hogy találkoz­zanak mindazokkal a fel­használókkal, üzletemberek­kel, a kereskedelem képvise­lőivel, akikkel a BVK kap­csolatban áll. Ezúttal is 300 szakembert, üzletembert vár­nak az ország minden ré­széből. Egyebek között kü­lön szakmai napokat szer­veznek a mezőgazdasági szakemberek, a marónátront felhasználók és a bútoripar számára. A vállalat a tavaszi BNV-n mutatja be az új PVC- gyár első termékét, a vásári díjjal kitüntetett Ongrovill ütésálló, kemény pvc-kon- centrátumot. Az új termé­ket elsősorban a pvc-ablak- gyártásnál. általában pedig az építőipari célokra készült pvc-termékek gyártásához használják. Természetesen megtalálható ezenkívül a pvc-ablakok teljes választé­ka is. A Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat már két műszakban gyártja a hőszigetelt üvegezésű mű­anyag ablakokat. Ugyancsak kedvező hír az is, hogy a gyártókapacitás a jövőben tovább bővül, mivel még eb­ben az évben Solymáron és Balassagyarmaton is meg­kezdik az 1977. évi nagydí- jas Ongropat pvc-ablakok készítését. A BVK a tava­szi BNV-n építőipari napokat is szervez, ahol nemcsak Hz új építőipari pvc-termékek- ről, mint például a tetőfedő hullámlemezekről — adnak tájékoztatást a szakemberek­nek, hanem beszámolnak a gvártás és a felhasználás so­rán eddig szerzett tapaszta­latokról is. Megyénk másik nagy vegyipari vállalata, a Tiszai Vegyikombinát a kiállítás anyagúi keresztül ismét be­bizonyította. hogy nagy gya­korlata van abban, milyen mó-io kell felvenni a har­cot a gépjárműiparban je­lentkező nagyfokú korrózió ellen. A festékgyár által ké­szített régi és jól bevált ter­mékeken kívül több új áru­val jelentkezett a vállalat. Az egyik ilyen új termék- féleség a mezőgazdasági gé­pekre kikísérletezett festék- rendszer, amely vásári díjat kapott. A műanyagfeldolgozó iparág rohamos fejlődését lehet lemérni a bemutatott több tucat terméken. Üjdon- ságnak számít a BNV nagy­díjával kitüntetett korszerű csomagolóeszköz: a polieti­lénből készült palettás zsu­gorsapka. amelyet az év ele­jétől az áruk. szállításához, illetve csomagolásához hasz­nálnak a gyártó vállalatok. Az ipari vásáron megtalál­hatók a diósgyőri kohászat termékei is, amelyeket két helyen, a 24-es számú pa­vilonban és egy harminc négyzetméter alapterületű szabadtéren kialakított stan­don mutatnak be. Első he­lyen említhetjük, az acélön­tődéi termékek közül azt a szivattyú járókerék öntvényt, amely az idei BNV-n vásári díjat kapott. Az LKM-ben gyártott új kohászati termé­ket a paksi atomerőmű hü- tővizellátó rendszerébe épí­tik majd be. A kiállítók a gyár életét, az elkövetkező évek nagyszabású beruházá­sát fényképfelvételeken mu­tatják be a látogatóknak. A gyáregységek közül a nemes­acél-hengermű különböző hengerdei termékekből ösz- szeállitott kompozíciókat mu­tat be, a kovácsmű abroncs- és kovácsolt gyűrűket állí­tott ki, ugyanakkor megta­lálható!: a különféle kerék- abroncsok és kovácsolt gyű­rűk, húzott, hántolt és csi­szolt termékek, ötvözött kő­olajipari és bányászati csa­varok széles skálája. A magyar gépipar egyik legnagyobb vállalata: a Diós­győri Gépgyár, 18 génpel és háron. mintakollekcióval vesz részt a kiállításon. Most látható először az új típusú hidraulikus lemezérhajlító- gép. A 100 tonna nyomó­erejű berendezés különböző alakú lemezprofilok gyártá­sára szolgál. A KGST-orszá- gok piacaira szakosodott DI- G ÉP-lermókek közül két hu­zalgyártó gépsor és egy ösz- szecsanó gép reprezentálja a szocialista országokkal kiala­kult termelési, gazdasági együttműködést. * L. L. A 10. megyei borversenyre 146 borral neveztek be a szőlő- és bortermelő gazda­ságok. valamint a kisterme­lők. A borok kiváló minő­ségét bizonyítja, hogy a ne­ves szakemberekből álló zsű­ri az összminta 65 százalékát részesítette arany-, ezüst-, vagy bronzérem kitüntetés­ben. Az alábbiakban a ver­senyen díjazott gazdaságok és borok névsorát közöljük: 1. A bükkaljai új borok kategóriájában aranyérmet kapott (valamennyi bor 1977-es évjárat): A bogácsi Hórvölgye Tsz rizlingszilvánija, félédes le­ánykája, félszáraz és félédes semillonja. A sályi Bükkalja Tsz fél - száraz és félédes leánykája, félszáraz és félédes semil­lonja. A szentistváni VII. Párt- kongresszus Tsz bouvierje. Ezüstérmes: a bogácsi Hór­völgye Tsz olaszrizlingje, fél­száraz leánykája és száraz traminije; a sályi Bükkalja Tsz félédes és félszáraz olasz­rizlingje. félédes leánykája, száraz traminije. Bronzérmes lelt: a bogácsi Hórvölgye Tsz száraz olasz­rizlingje. pecsenye félszáraz muskotály és minőségi fél­száraz muskotály bora; a sá­lyi Bükkalja Tsz félszáraz olaszrizlingje, száraz és fél­száraz leánykája; a tibold- daróci Rákóczi Tsz leányká­ja. 2. A minőségi borok (fur­mint, hárslevelű, muskotály) kategóriában aranyérmet nyert: a Tokaj-hegyaljai Ál­lami Gazdasági Borkombinát (TÁG) 1975-ös és 1976-os fur­mintja a bekecsi Hegyalja Tsz 1975-ös furmintja. Ezüstérmes lett: a TÁG 1976-os furmintja. Késmárki Emil, Mád, 1977-es furmint­ja, Battó Bertalan, Bodrog- kereeztúr 1976-os furmintja. Bro. érmes lett: a bodrog- keresztúri Béke Szakszövet­kezet 1977-es furmintja, Zer- gi Gábor, Mád. 1977-es fur­mintja. a TÁG 1976-os hárs­levelűje. 3. A szamorodnik és a bükkaljai óborok kategóriá­jában aranyérmet nyert: az Eger—Mátravidéki B orgazda - sági Kombinát 1973-as -Sályi olaszrizlingje, 1972-es sályi rizlingszilvánija, 1975-ös szo- molyai leánykája, 1973-as mezőkövesdi leánykája, 1971- es szomolyai leánykája, 1969- es cserépfalui leánykája és az 1970-es bogácsi leányká­ja; az Eger—Bükkalja Bor- gazdasági Társulás, Súly 1973- olaszrizlingje, 1973- as leánykája, 1975-ös trami­nije; Késmárki Emil, Mád, 1975-ös száraz szamorodnija; a TÁG 1964-es. 1967-es. 1968- as, 1969-est 1971-es és 1973- as száraz szamorodnija, 1964- es, 1966-os, 1967-es, 1968-as, 1969-es édes szamorodnija; a Szőlészeti Borászati Kutató- intézet tarcali telepének 1964-es és 1972-es édes sza­morodnija. Ezüstérmes lett: az Eger— Bükkaljai Borgazdasági Tár­sulás, Sály 1973-as rizling­szilvánija; az Eger—Mátra- vidéki Borgazdasági Kombi­nát 1973-ás szentistváni tra­minije; a bekecsi HegyaHa Tsz 1975-ös száraz szamorod­nija: a tolcsvai Békeharcos Tsz 1972-es száraz szamorod­nija; a tarcali kutatóintézet 1961-es száraz szamorodnija. Bronzérmet nyert: a bogá­csi Hórvölgye Tsz 1975-ös hárslevelűje; az Eger—Bükk­aljai Borgazdasági Társulás, Sály 1975-ös olaszrizlingje; az Eger—Mátravidéki Be gazdasági Kombinát 1973-as rizlingszilvánija; a herceg­kúti Remény Tsz 1975-ös édes szamorodnija. 4. Az aszúborok kategóriá­jában aranyérmet nyert: a TÁG 1964-es háromputto­nyos, 1966-os és 1968-as négyputtonyos. 1964-es öt- puttonyos, 1968-as, 1969-es és 1971- es hatputtonyos aszúja, valamint az 1964-es aszú- eszenciája; a tarcali kutató- intézet 1957-es, 1963-as, 1964- es. 1969-es ötnuttonyos, az 1967- es és 1973-as hatoutto- nyos aszúja és 1963-as eszenciája. Ezüstérmes lett: a TÁG 1969-es háromputtonyos, 1969-es négyputtonyos és 1968- as ötputtonyos aszúja: a tarcali kutatóintézet 1969-es háromputtonyos aszúja. Bronzérmet kapott: a TÁG 1968-as báromputtonyos 1972- es ötputtonyos aszúja; az olaszliszkai Gazdász Tsz 1975-ös négyputtonyos; a Tolcsvai Békeharcos Tsz 1973- as és 1975-ös négyputto­nyos. valamint 1973-as há- ronmuttonvos muskotályos aszúja: a tarcali kutatóinté­zet 1968-as és 1975-ös ötput- tonyos aszúja. 11 népi borverseny ék Imi Borsod ipara a BN Szakmai napok után m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents