Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-20 / 117. szám
/ ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1978. május 20., szombat Fesztivál után (I.) Az oktatás segítése is érdekvédelem HÉT NAPON ÁT a 18. miskolci tévéfesztivál felé irányult szűkebb pátriánkban, de sok tekintetben országosan is a művészeti köz- érdeklődés, a közművelődés munkáiéinak, a televízió aktuális műsorai kedvelőinek figyelme. A 18. miskolci té- véíesztivál eseményeiről frissiben. krónikaszerüen számot adtunk, most utólagosan néhány jellemző vonását érdemes ismételten felelevenítenünk és egy-két tanulságot levonnunk. A tévéfesztivál alapjában számadás. Munka jellegű rendezvénysorozat. Arra szolgál, hogy a Magyar Televízió politikai adásainak főszerkesztősége felmérje az előző fesztiváltól eltelt két esztendő alatt végzett munkáját', a nevezések, az előzsürik által megszűrt és így legjobbaknak ítélt alkotások versenyéből következtetéseket vonjon le az egyes műfajok helyzetére' feladatairól. E célt 58 versenymű szolgálta. (Negyven film. tizennyolc híradó.) A versenyművek felett — a miskolci fesztiválok történetében először — három zsűri is „ítéletet mondott”: a kinevezett szakmai zsűrin kívül bíráló bizottságot delegált a Magyar Film- és Tévékritikusok Szervezete, valamint a megye és a város területén tíz, egyenként tíztagú társadalmi zsűri figyelte szigorú szemekkel és, nem utolsósorban pontozta a látott műveket. A fesztivál arra is való, hogy a Televízió erősítse kapcsolatait a közönséggel. Mini a záróünnepség számadásában hallottuk, harmincnyolc alkalommal 'találkoztak szervezett keretek között a televíziósok a borsodi nézőkkel és nagyon nehéz lenne számbavenni a spontán talál! jzásokat a pezsgő életű fesztiválklubban és egyéb helyeken folytatott eszmecseréket. De a találkozás egy újfajta módja volt az is, hogy a fesztivál kilépett a Rónai Sándor Művelődési Központ falai közül, túllépett a kihelyezett vetítések otthonául szolgáló művelődési házakon, és beszökött a miskolci és környékbeli nézők otthonaiba, ahol a 7-es csatornán mindenki nézhette az eseményeket. Három alkalommal pedig országos eseménnyé lett. Szombaton, vasárnap és a rendkívüli adásnappá lett hétfőn országos adásba került a második csatornán a fesztivál. A közönség ha eljöti a művelődési központba, színes képernyőkön élvezhette a műsoroka találkozhatott az alkotókkal, beleshetett a műsorkészítés műhelytitkaiba, közelebb kerülhetett a televízióhoz az ankétokon, találkozókon elmondhatta véleményét. szellemileg gazdagodott, hasznos ismereteket művészi értékű élményeket kapott. Ezeken az utakon keresztül kívánta a Televízió erősíteni a közönség kapcsolatait, nem utolsósorban visszajelzést nyerni műsorainak fogadtatásáról. Ismerve e találkozók légkörét, hangulatát, nem egy helyen roppant kritikus, vitázó kedvű légkörét és eseményeit, úgy tűnik, lesz mit elemezni és hasznosítani ezekből a Sza- badsá ' téri székházban. RENDKÍVÜL FONTOS feladata volt a tévéfesztiválnak a szakmai számvetés az alkotásokon túl is. Ennyi szakmai tanácskozás talán csak a legelső, tizennégy év előtti miskolci tévéfesztiválon volt. mint amennyi most várta a szakmabelieket, a társterületeken dolgozókat, az érdeklődőket. Tagadhatatlan, nem volt minden szakmai tanácskozás egyformán értékes, egyformán magas színvonalú. Volt olyan, amelyik szűkebb sza' mai csoportok érdeklőd* sére számíthatott csak, mint például az elektronikus rendszernek a mindennapi televíziózásban alkalmazásáról szóló előadás és az azt követő vita. Ez ariy- nyira szűk, szakmai jellegű volt, hogy talán bizony jobb is let' volna Budapesten, a Szabadság téren megrendezni. Igaz, viszont az is. hogy a Televízió munkatársait könnyebb volt talár. Miskolcon összehozni, , ahol nem volt más dolguk, mint a fesztivál, mint a napi munka mellett Budapesten egybe- gyűjteni őket. Ez a megállapítás nem akarja megkérdőjelezni e tanácskozás és főképpen annak témája fontosságát, pusztán annak az aggodalomnak ad kifejezést, kell-e nagy ankétot szervezni akkor is, ha eleve igen szűk körre tartozik a mondandó. Rendkívül élénk volt ugyanakkor a riportról, egy másik alkalommal meg a híradóról és a tudósításról, mint a televíziózás alapvető műfajairól folytatott eszmecsere. Érdekesség, hogy ez utóbbit vasárnap délután rendezték meg. s ez az időpont nem éppen tanácskozásokra termett. Mégis, estefelé be kellett rekeszteni, mert más programok kezdődtek, olyan sokan kívánták kifejteni véleményüket. Ezek a tanácskozások a szó legjobb értelmében műhely jellegű megbeszélések voltak. Vagy az olyan is, mint amit > a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban televízión kívüli gyakorló népművelőkkel folytattak a közművelődés és a televízió kapcsolatáról és a témához tartozó egyéb kérdésekről. Nem 'volt túl szerencsés a tévékritika szerepéről, helyzetéről folytatott gondolat- csere. Ennek az ankétnak a témája nemcsak nehezen körülhatárolható, hanem az is gondot jelent, hogy évről évre különböző megfogalmazásokban fel-felbukkan vitatémaként, hovatovább maximalista követelések jelentkeznek benne, és itt-ott mintha valami mesterséges válaszfalat támasztana a tévéalkotók és a tévékritikusok közé, valami rosszértelmű konfrontációra csábítana. Nagyon igaza volt Máriássy Juditnak, aki rövid bevezető előadással igyekezett jobb mederbe terelni a vitát - nem tehet róla, hogy nem egészen sikerült! —. amikor azt mondta, hogy a té- véalkotc és a tévékritikus egyazon célért küzd különböző eszközökkel, más megközelítéssel, és mert egyazon ügye szolgál, tulajdonképpen a kritikus is afféle státuszon kívüli munkatársa a Televíziónak Hát ha nem is a Televíziónak de a közös ügynek mindenképpen, Ezen a tanácskozáson az elnöklő Békés Sándor oly sok kérdést megfogalmazott a tévékritika helyzetével kapcsolatban, hogy azok megválaszolása akár egy nagyon előkészített és igen hosszú többhetes szimoozion feladata is lehetne. Itt kevés feleletet kap.- hattunk. A SZAKMAI TALÁLKOZÓK sorában kiemelkedő volt az az ankét, amelyet a megyei pártbizottságon tartottak, és amelynek témája a televízió politikai munkájának mérlegelése, további feladatainak meghatározása volt. Erről elég részletesen beszámoltunk, de e visszatekintésben fel kell jegyeznünk, hogy a fesztivál igen fontos feladata a végzett politikai munka önkritikus mérlegelése, és ennek nagyon jó keretet , adott az említett tanácskozás, amelyen Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályának vezetője, a fesztivál zsűrijének elnöke sok hasznos észrevétellel segítette mind a munka helyzetének felmérését, mind annak további javítását. Ismételten megállapítást nyert ezen a tanácskozáson, hogy a televízió társadalmunk tömegpolitikai életének szerves része, attól ma már elválaszthatatlan. Ezeknek a feladatoknak, ennek a felmérésnek az elvégzésére vállalkozott a 18. miskolci tévéfesztivál. A Balogh Mária fesztiváligazgató és Eck T. Imre vezető rendező irányította rendező- és szervezőbizottság előkészítő és lebonyolító munkája külön elismerést érdemel. A fesztivál versenyműveiről és néhány egyéb vonásáról később szólunk. Benedek Miklós (Folytatjuk) A pedagógus-szakszervezet' megyei titkárainak és munkatársainak kétnapos tanácskozása kezdődött tegnap, május 19-én Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Dr. Voksán József, a pedagógus-szakszervezet főtitkára nyitotta meg a tanácskozást, amelyen részt vett Deme László, a megyei pártbizottság titkára, Tóth József, az ,SZMT vezető titkára, Bujdos János, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese és dr. Simon Sándor, az egyetem rektora is. Hagyomány már. hogy a megyei titkárok évenkénti vidéki találkozóján egy-egy megye munkáját értékelik. Azary Zoltán, a pedagógusszakszervezet megyei bizottságának titkára a közoktatáspolitikai határozatok megvalósítását segítő tevékenységről számolt be a titkári értekezleten. — A pedagógus-szakszervezet Borsod megyei bizottsága — mondotta többek között — az elmúlt három évben 36 alkalommal számolt be egy-egy oktatáspolitikai feladat végrehajtásáról. Az érdekvédelmi feladatok ellátásán túl ugyanis a megyei bizottság munkatársai, és a szakszervezeti aktivisták az oktató-nevelő munka tartalmi és objektív feltételeinek javítását tekintik fő feladatuknak. Így például ennek szellemében alakult meg három évvel ezelőtt a megyei bizottság mellett a köznevelési bizottság mely iskolatípusonként határozta meg feladatait. Mindenekelőtt a tankötelezettségi törvény végrehajtását gátló tényeket ismertette a résztvevőkkel Azary Zoltán, de szó volt a kezdeményezésekről is; az óvodahálózat fejlődése kétségtelen tény akkor is, ha az óvodáskorú gyermekeknek csak 65,7 százalékát tudják fogadni a gyermekintézmények. Borsodból indult ki az iskolára előkészítő tanfolyam, s a körzetesítéssel a szakos ellátottság 98,7 százalékosra emelkedett. Jelentős gond a nap- köziotthon-hálózat szűkössége, a szertárhiáhy. A megyei bizottság különös gondot fordít a Tatai pedagógusok élet- és munkakörülményeinek alakulására, ami nem véletlen, hiszen Borsodban 2600 harminc éven aluli pedagógus dolgozik. A beszámolót igen élénk vita követte — Brandstatter György, a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztály- vezetője vállalkozott a kérdések- megválaszolására —, amelyben a pedagógus továbbképzés gondjairól csakúgy szó volt mint az új dokumentumok feldolgozásáról. Igen élesen tették szóvá a felszólalók, hogy a felkészítés tulajdonképpen nem a teljes új tantervi dokumentáció alapján történt meg — ezekkel adós a minisztérium. A tanácskozáson felszólalt Deme László is. aki többek között elmondotta: a hagyományos érdekvédelmi munka ellátása mellett az oktatáspolitikai határozat végrehajtásához kell jelentős segítséget nyújtania a pedagógus-szakszervezetnek. Ahhoz azonban, hogy az oktató-nevelő munkában további tartalmi eredményeket érhessünk el. mindenekelőtt az irányítás színvonalát kell erősíteni. A nyílt iskola koncepciójának következetesebb megvalósítása, a napközihálózat fejlesztése mind-mind hozzájárulhatnak a feladatok maradéktalanabb végrehajtásához. Ma délelőtt a pedagógusszakszervezet 1978—79. évi munkaprogramját vitatják meg a tanácskozás résztvevői. A Miskolci Új Zenei Műhely sikeres műsora Leninvárosi gyakorlat Szocialista brigádok a gyermekekért Kórus-zenekari est A szocialista brigádok szá- a kórus egyaránt kitűnő telA leninvárosi üzemek szocialista brigádjai és a város oktatási intézményei között sokoldalú kapcsolat alakult ki. Az „Egy üzem — egy iskola” mozgalmát a maguk kedvére formálták, s megvalósították az „Egy szocialista brigád — egy osztály” gyakorlatát. E mozgalom eredményesen növelte a két közösség nevelési lehetőségeit, célul tűzte, hogy a tanulók megismerkedjenek a brigádtagok munkahelyével, munkájával, megtanulják becsülni a dolgozó embert. A brigádtagol; ilymódon közelebb kerültek az iskolához, megismerték ahnak belső életét. Elsőként a leninvárosi IV-es számú Általános Iskolában kezdték meg az elképzelések megvalósítását:-a városi üzemek 22 szocialista brigádja kötött együttműködési szerződést az iskolai osztályokkal. A szocialista szerződések értelmében a gyerekek üzemlátogatáson vettek régzt, amely nagy szerepel játszik a tanulók munkára nevelésében, és segíti őket a pályaválasztásban is. A brigádok és az osztályok közös kulturális rendezvényeket, kirándulásokat, klubdélutánokat szerveznek. Az „Egy szocialista brigád — egy osztály” mozgalom példáját a város többi iskolája is követi. A Tiszai Vegyikombinát és a Tiszai Hőerőmű brigádjai szívesen vállalnak társadalmi munkát a. leninvárosi általános iskolák javára. mára hirdetett bérletsorozat legutóbbi hangversenyére hétí"n került sor a színházban. A műsor már korábban elhangzott egyszer filharmóniai koncert keretében; most is Haydn: Nelson és Beethoven C-dúr miséit adta elő a 7 Tiskolci Szimfonikus Zé- nekar és a Bartók Kórus Reményi János vezényletével. A szólisták is azonosak voltak: Andor Éva, Németh Zsuzsa. Fülöp Attila és Polgár László. A koncertről csak a legnagyobb elismeréssel beszélhetek a zenekar és Özdon második alkalommal rendezik meg a szocialista városok gyermekkórusainak találkozóját szombaton és vasárnap. A megnyitásra délelőtt 11 órakor kerül sor a Felszabadulási téren. jesitmenyt nyújtott, s a szólistákkal is elégedettek lehettünk. Az előadás érdemeit korábban már részletesen méltattuk. így erre nem kívánok visszatérni, csak any- nyit jegyeznék meg, hogy a nézőtéren sajnálatosan kevesen voltak jelen — annak dacára, hogy jegy nem igen maradt a pénztárban. Egy ilyen magas színvonalú, jól előkészített produkció bizony több figyelmet érdemelne a közönség részéről. összesen hatszáz gyermek vesz részt a Liszt Ferenc Művelődési Központban délután 3 órakor kezdődő hangversenyen. Ma este eredményhirdetésre, holnap több baráti találkozóra kerül sor. A két evvel ezelőtt alakult „Miskolci Üj Zenei Műhely” csütörtökön nagy sikerű évadzáró hangversenyt tartott a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár előadótermében. A programfüzet már nem mindennapi zenei élmény kínált. A mai magyar zene kiemelkedő egyénisége, a nemzetközi zenei életben is „jegyzett” Bozay Attila II. vonósnégyesét, hallhattuk bevezetésképpen. A Nagy Vonósnégyes (Nagy Ferenc, File Tóth Mária, Szabó József N. Weltner Ilona) a hazánkban elég gyakran megszólaló, de külföldön is kedvelt zeneművet vi ozitással és hangulatteremtő erővel szólaltatta meg. Selmeczi György, a fiatal magyar zeneszerző nemzedék kiváló képviselője új vonósnégyesének miskolci bemutatója külön élményt jelentett az est műsorában. A hét darabból álló mű tolmácsolásában a Nagy Vonósnégyes az előadóművészet magas csúcsait mutatta. Méltán üdvözölte a bemutató közönsége ovációval a szerzőt éc az előadókat. Az est második felében mutatták be Witold Lutoslawski vonósnégyesét. A mű értelmezése, a hangszerek megszólaltatóival szemben támasztott alkotói követelményed rendkívüli feladatok elé' állítják az előadó- művészeket. ' A legnagyobb elismerés hangján szólhatunk a Gál Vonósnégyesről. (Gá Károly, Fodor Éva, Bonyhai Lajos, Nemes Tamás.) Előadásuk élettel telí- t-tt. együtt él itt a szerző, az előadó, a közönség. A művészekben tovább munkál az ah.ptó gondolat s a hallga- tókna mindezt közvetíteni tudják. Bámulatos a technika. ragyogó, sokszínű a tónus. feszült, kihegyezett, szuggesztív a produkció. A hangversenyen gazdag élményben volt részünk, váriul; a folytatást a ;"'vö hangverseny-évadban. A „Miskolci Üj Zenei Műhely” évadzáró hangversenyén hallottak alapián bizakodva íriuk: a Gál Vonósnégyes egyhetes lengyelországi »urnáján Lutoslawski hazájában D méli iképpen képviseli majd Misknln plő • adó-művészpt°t Dr. Völgyi Béla Finta Gábor Hatszáz gyermekdalos
