Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-16 / 113. szám
T978. május ló., kedd W ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ahol rend van, ott fegyelem van ffpte mázsa helyett nyolcvan teremjen Az acélművek „eledele” iz Éjért - ócskával fizetik Az illendőség megkívánná, hogy csak a múltról, arról a három esztendőről beszélgessünk Nyeső Istvánnal, a her- nádnémeti Hernádvölgye Tsz. elnökével, amelynek rövid ideje alatt ugrásszerűen fejlődött a termelőszövetkezet. Az illendőség megkívánná, hiszen a gazdaság a megye egyik legjobb szövetkezetévé Vált, s olyan, egyelőre utánozhatatlan eredménnyel dicsekedhet, hogy tartósan sikerült SO mázsa fölé emelni a kukorica hektáronkénti termésátlagát. Az illendőség azért is megkívánná mert a jó gazdálkodásért idén már másodszor tüntették ki a gazdaságot a kiváló címmel. És minden illendőség ellenére mindig a ma feladataihoz jutottunk ki. Erre a magyarázat egyszerű: „nagy”, gazdag múlt után. még nagyobb jövő előtt, áll a 1-Iernádvölgye Termelőszövetkezet. Az elnök: — Legfontosabb feladatunk, hogy utolérjük magunkat! Gazdaságunk a közelmúltban egyesült a közeli on- gai és újcsanálosi termelőszövetkezetekkel, s ezekre a kis üzemekre á legnagyobb jóakarattal sem mondhatom, hogy nagyüzemi mércével termeltek. Sőt, az ongai tsz. több mint kétmillió forintos mérleghiányt hozott a „házasságba”. s gazdálkodásukra jellemző volt: annyit főztek, hogy vacsorára nem maradt. Nagyon jó eredményeket értek e| a gabonafélék termesztésénél, ugyanakkor a kukoricával jóformán semmit nem törődtek, mert csak így fordulhatott, elő, hogy nyolcmazsás termést takarítottak be hektáronként. Az újcsanálosi termelőszövetkezet méreteihez viszonyítva jól termelt. De éppen méretet, területi kicsinysége határolta be fejlődőképességét, hiszen beruházásra kevés pénzt tudott fordítani. így az elnök szavai érthetőbbé válnak: szó sincs itt semmiféle panaszról; más rossz eredmény'- feletti sirámról, csak egyszerűen ez a megállapítása a tényeknek. Nyeső István így folytatta: — Av ongaiak adósságát már kifizettük. Es mivel az egyesülésre már jó előre készültünk. már a múlt évben vásároltunk három nagy teljesítményű Rába-Steigert. hogy a megnövekedett feladatokat biztonságosan meg tudjuk oldani. Még az ősszel alaposan megforgattuk az ongai akna k azokat a szántásait, amelyeket nem megfelelőnek ítéltünk, hogy a nyolcvan- mázsás kukoricaterméseket ott is elérjük. Természetesen a tápanyagutánpótlást a mi szintünkre emeltük. És itt álljunk meg egy pillanatra. Hernádnémeti egy dologban nemcsak a megyében. hanem az egész országban is példái mutat. Nem abban. hogy „pillanatok” alatt döntenek a beruházások kérdésében — most. épül 5 millió forintért a második terményszárítójuk, mert a meglevő teljesítményét esetleg rossz idő esetén kevésnek találták —, hanem egy sokáig lényegtelennél^ tűnő, s ezért rosszul alkalmazott módszerben. Ez pedig a szervestrá- gyázás kérdése. Évente az üzem határában 200 ezer mázsa istállótrágyát terítenek, robbantanak szét. A MÉM másfél millió forintot adott egy trágya-kezelő telep létesítésére, mely már megépült, s ahol a közeljövőben országos bemutatót rendeznek, hogy a gazdaságok szakemberei megismerkedjenek a hernádnémetiek módszerével. — Idén 26 millió forintot költünk fejlesztésre. A legtöbb pénzt állattenyésztésünkre fordítjuk, a területi szétszórtság ellenére, megpróbáljuk központosítani a telepeket. Öt éven belül százmillió forint'-'; „áldozunk” új telepek, istállók építésére. A hernádnémeti szakosított ■ tehenészeti telepünket bővítjük. ide kerül a magyartarka állomány, amely a geszte■ lyi hízómarha istálló borjú „alapanyagát” szolgáltatja. Szeretnénk később egy 416 férőhelyes új telepet létesíteni, ahol a város kcr."/.él.en. a jobb tejellátás érdekében tisztavérű nagy termelő képességű feketeíriz tehenek termemének. Sokan kérdezték már az el nőktől, hogy mi van a „nagy” eredmények mögött,. Hogy tudnak tartósan jól termelni 40 mázsa felett hektáronként búzát, mi a kukoricater- rnesztés titka, miért annyira hihetetlenül jó a szavasmar- ha-hizlalás önköltsége, hiszen legrosszabb esetben hét forint a tiszta nyereség kilogrammonként. Bevallom én is mást vártam, azt hittem megismerkedek egy újszerű technológiával, egy itt kidolgozol.. módszerrel és egész mást hallottam. íme: — A leglényegesebb a muri- ka f egyel égi. Mert ahol rend van, ott fegyelem van, s ahol fegyelem van, ott az eredmények szinte maguktól jönnek. Nem csinálunk titkol belőle- nálunk kezdetben ezzel baj volt, de az évek következetes szigorúsága nekünk adott igazat. Mert a legtöbb tartalék az emberben van. Meglepő volt azt is haTlani, hogy a két kisebb, fegyelemhez. rendhez nem annyira szokott szövetkezet dolgozói milyen gyorsan megtanulták az újat. Eddig egyetlen fegyelmezetlenség nem fordult elő. A magyarázat nagyon is emberi, az egyik termelési tanácskozáson hangzott el: — Nálunk nem volt: ilyen munka, itt az iram óriási, az ember jól keres, akkor minek menjen el mondjuk fe- ketézni. „Az iram óriási.” Ez pedig már az új gazdaság, nem is mindennapi dicsérete ... — kármán — Készül a boksa a Biikkbcn fintssaiizÉlás Országos tanácskozás kezdődött hétfőn Moszkvában a termelés irányításának automatizálásáról. A jelenlegi ötéves tervben az előző hasonló időszakhoz képest ugyanis kétszeresére növelik az újonnan működésbe helyezett számítógépes irányítóberendezések számát. A szovjet népgazdaságban jelenleg már 1100 ilyen rendszer működik. Ma,jd huszonhat evvel ezelőtt harminchármán alakítottak meg a mostani Sárospataki Ruházati Szövetkezet elődjét, a vegyesipari szövetkezetei. Az öt szakmájú iparosokból álló szövetkezet 1964-ben kez-dett dinamikusan fejlődni; rövidesen a város második legnagyobb üzeme lett, ahol az iparban foglalkoztatott pataki lányok és asszonyok 40 százaléka talalt munkát Fokozatosan a ruhakészítés lett a fő profil; az ügyes kezű sárospataki varrónők munkájára hamarosan felfigyeltek külföldi megrendelők is. Évről évre több exportot bonyolítottak — számos szocialista és tőkés országba szállítottak termékeikből. A partnerek elégédettek voltak, a minőségre sohasem kapott reklamációt a szöveti kezet. Az évek során felismerték: gazdaságosabb, kifizetődőbb. ha kevesebb partnerrel. nagyobb tételek szállítására kötnek szerződést. Jelenleg termelésüknek csaknem egészét. exportálják. Egyrészről szovjet partnerek számára varrnak hazai alapanyagokból különböző felső- ruházati cikkeket. Évek ót* A hazai kohászat ügyével foglalkozó egyik tanácskozáson ez a szokatlan kérdés hangzott el: — Lesz-e elég ócskavas az acélgyártáshoz? A kérdésre valójában a fejlődés, korszerűsítés, a dolgozók takarékosabb munkája adott okot. Az acél hagyományos gyártásánál kiválasztották azt a blokktipust, öntecsnagyságot, amelyből a legkevesebb veszteséggel tudnak hengerelni, kovácsolni. A hengersorok szocialista brigádjai pedig következetesen csökkentik a fajlagos anyagfelhasználást. -Még takarékosabban tudnak gazdálkodni az acéllal a folyamatos öntőműveknél. Ebből következően egyre kevesebb a levágott buga-, szelvényvég, csökken a gyárakban a saját „gyártású” hulladék, ócskavas. E gondokkal kapcsolatban Valkó Miklós, a KOKÜV miskolci telepének .vezetője megnyugtat: — A vashulladék mennyisége nem csökken, ellenkezőleg, az acéltermeléssel párhuzamosan növekszik. Az összetételben azonban változás van, s még inkább lesz. A nehéz súlyú szénacélok aránya, mennyisége csökken, de ugyanakkor a laza hulladék aránya, mennyisége erőteljesen növekszik. Éz valójában nem magyar, hanem világjelenség. Valkó Miklós löbbedmagával a feldolgozás tanulmányozása, s a legmegfelelőbb gép kiválasztása végett nemrégen Angliában, Belgiumban. az NSZK-ban, Olaszországban járt. JTfc telep munkáját nézték nieg. s bár van, ahol mesze előttünk járnak, de az ócskavasfogadóst, -feldolgozást tekintve nincs sok okunk a szégyenkezésre. A fejlett tőkés országokban már olyan jelenség van, amely pár éven belül bennünket is „eSér”. Az új jelenség az, hogy a nyugati ócskavasfeldolgozó üzemekben a „nyersanyag” nagy rádolgoznak bérmunkában az NSZK-beli ELKONT cégnek is; négy évre szóló kooperációs szerződés szavatolja a biztos piacot. • Karajz Géza, a szövetkezet elnöke elmondotta: a megnövekedett igényekre való tekintettel az idén a bázishoz viszonyítva csaknem 11 százalékkal több termék készítését irányozták elő, azaz 35 millió forint, termelési értéket kívánnak előállítani. Létszámbővítéssel nem számolnak, terveiket belső tartalékok feltárására alapozzák. Fontos szervezési intézkedéseket valósítanak meg, javítják a munka szervezettségét. Ü.i módszert vezetlek be például a szabványéi látás folyamatos biztosítására, s mintegy 500 ezer forintot fordítanak különböző speciális gépek vásárlására. Az üzemben azt tartják, a termelés növekedésének egyik biztosítéka az is. hogy fokozatosan áttérnek a csoportos teljesítménybérezésről az egyéni iw>pma.'érezéspe. Tavaly, neszét az elavult gépkocsik szolgáltatják. A 3KÖV miskolci telepén mintegy 70 ezer tonna ócskavas vár feldolgozásra, s a legkülönfélébb anyagok között már szép- számmal „jelentkeznek” ócska gépkocsik, mosógépek. Az életszínvonal növekedésének eredményeként a lakosság mind több tartós fogyasztási eszközt vásárol. Ez már jelzi, mutatja a közeli jövő perspektíváját, azt. hogy az utolsó nehézhulladék- „eresztés”, a gőzösök anyagának feldolgozása után megnő a finomlemez — mosógép, centrifuga, gépkocsi — aránya, mennyisége. Az acélgyártó üzemek — elsősorban az ÖKÜ, az LKM — most nagyon igénylik, „elszívják” a miskolci telepről a feldolgozott, bálázott anyagot. Az év eddigi időszakában ötezer tonnával’ több ócskavasat szállítottak Özd- ra, Diósgyőrbe, mint a múlt év azonos időszakában. A két gyár kemencéi naponta IKK) tonna anyagot zabáinak tel, de ez is kevésnek mutatkozik. A feldolgozást nehezíti az esős. csapadékos időjárás, hiszen az emberek a szabad ég alatt dolgoznak, a gépek felszántják, kásássá teszik a talajt, a gumicsizma s az esököpeny vajmi keveset segít az időjárás viszontagságainak elviseléséhez. Az üzemi igények kielégítése mögött jól szervezett, keményen végzett munka, .ló hozzáállás van. Érdemes feljegyezni, hogy a vállalat több tízezer tonna anyagot exportál is. Csepel bugát kap az NDK-bol, s mi — vashulladékkal fizetünk. A külföldi út eredményeképpen 3 nagy teljesítményű. hidraulikus olló érkezik hazánkba. Ebből kettő a Dunai Vasműbe juts egyet kap a miskolci telep. Az ezer Ionná nyomású hidraulikus daraboló ollóért ugyancsak vashulladékkal fizetünk. Ez arra mutat, hogy az ócskavas világszerte „kemény valuta”. Az új gép, amely darabolás hány hónapig kísérleteztek a műhelyrendszerü termelés bevezetésével is, ám a tapasztalatok á hagyományos .szalagrendszerű munkánál kedvezőbbek. így inkább másfajta eszközökkel próbálkoznak. Nagy lehetőséget látnak például a DH-mozga- lornban. Az üzemben tíz szocialista brigád tevékenykedik. amelyek vállalták, hogy aktívan együttműködnek a jó minőség érdekében. A Díjrendszertől sokat várnak: az új módszer sikeréhez szükséges feltételeket megteremtettek a szövetkezetben. • A szövetkezet elnöke azt is elmondotta, hogy termékeik jo minőségét szavatolja u dolgozók magas szakmai színvonala. Az üzemben három- százhetvenen dolgoznak: a dolgozók hetven százaléka szakmunkás. Legtöbben betanított munkásként kezdték, s csak később, a szövetkezetben szerezték meg a szak- munkásbizonyitványt. A felnőtt szakmunkásképzés mellett a szövetkezet vezetői nagy figyelmet fordítanak az utánpótlás biztosítására is: jelenleg 100 ipart tanulót oktatnak a szövetkezet iól felszerelt. tanműhelyében. A képzés színvonalára jellemző, hogy az iskola elvégzése után a lányok már képesek a légmelleit, ha kell, báláz is, sokat segít majd a két borsodi üzem vashulladékkal való ellátásában. A feldolgozó és felhasználó üzemek között jo a kapcsolat. A nagy kohászati müvek — forgácsolással is — sokat segítenek a jelenleg működő gépek felújításában. Most a csehszlovák gyártmányú olló felújítása szerepel a programban. Ehhez speciális „fejet” készítenek. s a törőműben, az óriási golyóval széthasított kokilladara- bokat megpróbálják az ollóval továbbtörni. A jó együttműködésnek tanúbizonysága az is, hogy az LKM vezér- igazgatója segítséget ígért a beérkező hidraulikus olló elhelyezéséhez szükséges munkálatokhoz is. A KOKÜV miskolci telepe évente több mint H7 ezer tonna ócskavasat dolgoz fel az acélművek adagolásához. Énnek jó kétharmad részét önmaga szerzi be, s nagyjából egyharmadát a MÉH szállítja, biztosítja. A begyűjtők egy kicsit önmaguk megkárosítói is. A nehéz vashulladékért a KOKÖV jobban fizet, de a begyűjtők keverve szállítják az anyagot, s így a könnyű- és a nehézhulladék különválasztása az itteni dolgozókra var, ami befolyásolja, fékezi a feldolgozást. A feldolgozás fejlesztése, további gépesítése látszólag ellentmondásban van az új acélművek építésével. A hagyományos kemencékben gyártott acélnál a berakásnál a nyersvas mellett 45—55 százalékban ócskavasat használnak. Az LKM-ben es a DV-bcn LD. konverteres kemencéket építenek, amelynél az ócskavasarány 20 százalékra csökken. Dunaújvárosban már dolgoznak olyan megoldáson. amely szerint — előmelegítéssel — az említettnél nagyobb mértékben, mennyiségben hasznainak ócskavasat. (csorba) bonyolultabb munkafolyamatok elvégzésére. A tanulási kedv a szakmunkásvizsga után sem hagy alább: a fiatalok közül huszonketlen már elvégezték a ruhaipari szak- középiskolát. s az idén nyolcán jelentkeztek az iskola sátoraljaújhelyi, kihelyezett tagozatára. © A szövetkezet vezetőitől azt is megtudtuk, hogy az idei évkezdés bizony, nem volt zökkenőmentes. Jóllehet, időarányosan teljesítették feladataikat. ám bizonyos alapanyagellátási problémák miatt meg kellett változtatniuk a termelés összetételét. Ebben az ívbe i a vártnál jóval később érkezett csak meg a szovjet exporthoz sziikséees hazai alapanyag. Szerencsére, időben észlelték a gondokat, sikerült megfelelően átszervezni a munkát Olyan termékeket kezdtek készíteni, amelyekhez rendelkezésre állt a szükséges alapanyag. Ennek megfelelően növeltek a lökés bérmunka részarányát: az első negyedévben a tervezettől kétmillió forinttal magasabb értékű tőkés bérmunkát végeztek. Időközben rendeződtek az atap- an.vagellátási problémák is. ami lehetővé teszi, hogy a szovjet exportban is pótolják az elmaradást. Ügy .tervezik. hogy egy hónappal korábban eleget tesznek az első félévre előirányzott szovjet e- portfeladatoknak. ö. H. A takarékszövetkezet a falu bankja, amely üzleti tevékenységet csakis a lakosság számára végezhet, közéleteknek nem. Megyénkben azonban két városban: Kazincbarcikán és Sárospatakon is működik takarékszövetkezet. A sárospataki csak két éve alakult és igy első ízben tartott még tagértekezletet. Ezen Kiikemezey József, az igazgatóság elnöke ismertette a takarékszövetkezet tevékenységét.. A 700 taggal induló szövetkezetnek jelenleg 2000 tagja van. s a betétállomány a kezdeti 300 ezer forintról két év alatt hatmil- Üóa». emelkedett. Évente építési. mezőgazdasági, vásárlási és személyi kölcsön címén pégy-ötmillió forintot tud juttatni a tagoknak, úgyhogy a kölcsönalap kihasználtsága 97 százalékos. A helyi OTP-fiók mellett kiegészítő tevékenységet végző „városi” takarékszövetkezet az elmúlt két év alatt szépen gyarapodott: már székhazat is tudott magának vásárolni, s vagyonának az értéke' 700 ezer forint. A • szomszédos Hercegkút és Makkosholyka községijén be. tétpyűjtő és kifizető helyet létesített. Az idei tervében 7,3 millió forintos betétösz- tszeg szerepel. Exportra termetnek Pataki varrónők híre a világban Takarékszövetkezet — városban