Észak-Magyarország, 1978. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-04 / 103. szám
J97S. május 4., csütörtök: ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 HBJSfcW» R engeteg újítani szerető, többet akaró, a lehetőségeket maradéktalanul kiaknázni vágyó ember él és dolgozik a gyárakban, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban. Erre a legközelebbi múlt is sok jó példát szolgáltatott: tavaly a jubileumi munkaversenyben (s az idén, annak folytatásaként) milliók vállaltak újabb, nagyobb feladatokat, a mindennapi, az írott és számonkérhető kötelességükön felül, többet annál, mint amennyi lényegében a munkanap tisztességes kitöltéséhez szükséges. Bizonyos persze, hogy a milliók között, a verseny meghirdetésekor, a csepeliek kezdeményezése idején különösen kellettek az élen járók, kellettek az alkotásra, az újításra, a többetakarásra belülről indíttatott munkások, mérnökök a fürgébben mozduló tízezrek, akiknek hívó szavára azután másokban is feléledhetett a lendület. Régi tapasztalat: jó célokért, az emberek érdekeivel és terveivel is találkozó ésszerű programokért mindenki szívesen vállalja a nagyobb feladatokat is. A jubileumi munkaversenyben szerte az országban, a legtöbb helyen megfogalmazódtak azok az ésszerű célok, azok a józan és reálisan több eredményt ígérő programok, amelyek teljesítésére azután őszinte nekibuzdulással vállalkozhattak a brigádok tízezrei. Ahol több tonnára, darabra, méterre volt szükség — mert a gyártott termékre jól fizető piaci kereslet mutatkozott —, ott a kapacitást: pótolták a brigádok lendülettel, ügyességgel. Másutt a gépek jobb kihasználásával esetleg beruházásokat takarítottak meg a vállalatoknak, amott a minőségvédelmet fejlesztették, az egyik helyen egy fontos beruházás átfutási idejét sikerült lényegesen megrövidíteni, a másik vállalatnál pedig az új gépek megtérülését gyorsították meg a munkások azáltal, hogy hamarabb tanulták meg az új technika kezelését, volt, aho] a karbantartás rendszerét korszerűsítették és így tovább. A korábban indított exportszállítmányok, vagy a hamarabb elkészített műszaki rajzok ugyancsak mind-mind jelentősen hozzájárultak a tavalyi gazdasági év eredményeik0/.. Ahhoz, hogy az MSZMP Központi Bizottsága április 19—2U-i ülésén a gazdasági építőmunkáról szólva leszögezhette, hogy az eddig eltelt két esztendőben az V. ötéves terv fő célkitűzései a népgazdaságban teljesültek, vagy azt megközelítő szinten valósultak meg. A jubileumi munkaverseny sikerének — az alkoto. kezdeményező kedv kibontakoztatása és a célok realitása mellett — jelentős forrása volt, hogy éppen a munkaverseny kereteiben a vezetők és a vezetettek között egy újfajta kooperáció is kibontakozhatott: nevezetesen az együttes, közös töprengés a vállalat előtt álló feladatok leghatékonyabb megoldásának megkereséséért. A munkaversenyben ott születtek azután különösen jó eredmények, ahol a verseny kezdetén a brigádok, a műszakiak, az üzem- és a gyáregységvezetők tartalmas munkaértekezleteken, közvetlen munkatársként vitatták meg az adott részleg helyzetét, feladatait, lehetőségeit. Aho] a közös vállalások teljesítéséért azután mindenkinek megvolt a 'maga egyéni feladata: a munkásoknak csakúgy, mint az anyagbeszerzőknek, a karbantartóknak, a műszaki rajzolóknak, a .gyártáselőkészítőknek. ,■ Ezáltal a szocialista munkaverseny nemcsak a gazdasági eredményeket növelte — a közismert módon —, hanem egységesebbé tette, még inkább eggyé forrasztotta a dolgozó embereket a közös ügy szolgálatában, az ipar felső irányításában tevékenykedőktől a futószalagokig. A jubileumi munkaverseny legjobbjai ezekben a napokban vették át kiváló munkájuk szép elismerését: a jubileumi zászlót és az okleveleket. .Ok haladtak mindenütt az élen — miként tavaly a gazdásági építőmunkában is — a munka ünnepén tisztelgő milliók előtt. Mindenütt bízvást mögéjük sorakozhattak azok. akik tisztelik a munkát, az, alkotást, a törekvő embert és akik maguk is sokat tettek és tesznek is — a leírható munkaköri kötelességen túl is önmaguk, s az egész ország gyarapodásáért. Két esztendeje már annak, hogy nevet és székhelyet változtatott a Sajokaza és Vidéke Áfész. Sajókazáról a szomszédba, Kazincbarcikára, megyénk egyik legdinamikusabban fejlődő városába költöztek át. Természetesen akkor volt a „keresztelő” is, akkor vették fel a Kazincbarcika és Vidéke Áfész nevet. A név és a székhely tehát változott, a feladat, a terület, azonban továbbra is változatlan maradt. Mert amikor azt mondom, Barcikára költöztek, ezalatt, csak a központ áttelepülése értendő. Egy város és kilenc község a birodalmuk, az ózdi és részben a miskolci járás egy bizonyos hányaua. Munkálkodásukat. tevékenységüket esztendőről esztendőre az igé- nyek egyre növekvő színvonala határozza meg. A szövetkezet tavaly 170 millió forint összforgalmat bonyolított le. Ennek az összegnek 75 százaléka kiskereskedelmi tevékenységből, 20 százaléka vendéglátásból, 3 százaléka felvásárlásból cs 2 százaléka ipari jellegű munkákból származott. Három és fél ezer szövetkezeti tagúk van. és mintegy száz egységet üzemeltetnek. Külön kell szólni a szövetkezet keretében működő 13 szakcsoportról. amelyeknek ma mór 714 tagja van. Öt nyúltenyésztő, három kertszö- velkezeti. két méhész, két géphasznosítási és egy sertés- tenyésztő társulás tevékenykedik az áfész égisze alatt, összességében eredményesen. A kisgazdasági árutermelés növelésére a szövetkezet ve- tőmagvakal, facsemetéket, műtrágyát és naposcsibét: biztosít tagjainak. Jelentős javulás van a szemes termények és tápok beszel zése terén is. Gondot tavaly egyedül a „nyúlháború” okozott. A nyúl felvásárlása az előző évekhez képest nagy mértékben csökken. Ennék oka. az árpolitikában tapasztalható visszásság. Míg az áfész, aki a BOV-val van szerződéses kapcsolatban, csak 35—36 forintot tudott fizetni a nyúl kilójáért, addig a borsodszi- ráki Bartók Béla Tsz 38—39 forintot adott ugyanezért a mennyiségért. Idén 15 ezer nyúl felvásárlása a tervük, a visszaesést szemlélteti, hogy volt mór 30 ezer darab is. Mint feladatot olvasom az áfész idei terveiben.: „Minden körülmények között el kell érnünk, hogy a termelőnek legalább 2 forinttal többet tudjunk fizetni kilogrammonként a jelenlegi árnál, mert ellenkező esetben három szakcsoportunk is a borsod- sziráki tsz-hez fog csatlakozni.” A barom kertszövelkezet Barcika határában eddig jobbára csak önellátást biztosított tagjainak. A következő években várhatóan a piacon is jelentkezik az itt termesztett zöldség és gyümölcs többlete. hozzájárulva az iparváros jobb ellátásához. Feltétlenül eredményként könyvelhető el. hogy az Aranyalma és a Jubileum kertszövetkezetek 1e: iiletén elkészült a vízmértekhálózat, és már út is épült. Ami pedig a további beruházásokat illeti, az álész életében jelentős eseményre' került sor az idei évben. Mintegy 16 millió forintos költséggel 1200 négyzetméter alapterületű korszerű ABC- áruház építéséhez fogtak hozzá Kazincbarcikán. Az új létesítmény — a műszaki átadásra még idén sor kerül — azokat a célkitűzéseket van hivatott valóra váltani, amelyeket a szövetkezet taggyűlése az év elején szabott meg. Vagyis: „céljaink továbbra is a lakosság és szövetkezetünk tagjai keresletének, alapvető igényeinek egyre magasabb színvonalú, kulturáltabb körülményelv között történő kielégítése.” Hajdú Imre Ruhagyűjtés Patakon A Hazafias Népfront Sárospataki Bizottsága, valamint a Rákóczi Gimnázium hasznos kezdeményezést indít szombaton. A gimnáziu-n diákjai használtruha-gyűjtési akciót szerveznek. Ennek során felkeresik a város lakosságát, hogy az így öszegyűjtött ruhái eladják a MÉH-nek. A gyűjtésért kapott összeget a diákok az iskolai vízi-sporttelep, valamint a városi uszoda felújítására ajánlják fel. i-pnpii Fchteigyin Új szénmezö, korszerű technológia Tíz esztendővel ezelőtt a Borsodi Szénbányák Vállalat Szuhavölgyi Bányaüzemének még hét aknája volt, amelyekben naponta 270 vagon szenet termeltek. A szénbányászatban azóta bekövetkezett nagy fejlődés, korszerűsítés, a szénmezők koncentrációja révén — mint ahogy ezt Sztermen Gusztáv, a bányaüzem igazgatója lapunk munkatársának elmondotta, —, ma már csak két aknában folyik termelőmunka — Feketevölgy I„ Feketevölgy II. —. de ezek is tulajdonképpen egyetlen termelőegységet képeznek. Az aknák számának a nagymérvű csökkentése azonban nem jelenti a kitermelt szén mennyiségének csökkenését is. Sőt, a bányaüzemnek — tehát az említett két aknának — az idei terv szerint naponta 285 vagon szenet kell adni a népgazdaságnak. Erre szolgál az úgynevezett M-program, amit az igazgató egyelőre jobban szeret „modellnek” nevezni, és ha majd1 minden beválik, akkor legyen „minta”. A program előkészítése, tervezése, mintegy két évvel ezelőtt kezdődött, több mint egy éve kezdték meg gyakorlati kivitelezését, és az új szénmezőben, az új technológiával — korszerű biztosítás, jövesztés, szállítás, jól kénzett bányászok — az idén március 6-án kezdődött meg a termelőmunka. A fekete- völgyi T-es aknában mintegy 200—220 méter mélységben van a földfelszíntől számítva az V. számú széntelep, melynek átlagos vastagsága 2,8— 3 méter. Kedvező körülmény az is, hogy viszonylag ritkán előforduló vetőkkel kell a munka során szembenézni. A vastag széntelep, a jónak mondható geológiai viszonyok korszerű, széles hornlo- kú tömegtermelő munkahely létrehozását tette lehetővé és teszi művelhetővé. A front 150 méter homlokszélességgel indult. Nehezíti még a munkát, a fél köbméter víz percenként, amely a munkahelyre jut. annak ellenére, hogy negyven csapoló lyukat fúrtak 25—30 méternyire a főté- be' a víz levezetésére. A főte és a talpnyomás a tömegtermelő munkahelyen nem, de a frontot kísérő vágatokban többletmunkát, állandó karbantartást, javítást igényel. A ' munkahelyen a jelenleg hazánkban legkorszerűbb önjáró, pajzsrendszerű biztosító- berendezések vannak, amelyek nemcsak maximális biztonságot nyújtanak a bányászoknak, hanem a nagy mennyiségű, nehéz fizikai munkától is megkímélik őket. A fronton 126 ilyen biztositó egység van jelenleg. Ezeket Várpalotán, illetve a Borsodi Szénbányák Vállalat far- kaslyuki üzemében gyártották. A szén jövesztése is olyan EWD—340 típusú, két- •tárcsás maróhengerrel történik, amelyből egyetlen üzemel hazánkban- Ez a gép a teljes — lehat a 2.8—3 meter vastagságú — széntelepet; képes egyszerre jöveszteni. Előnye ennek a maróhengernek még, hogy mozgatása a láncos vontatás helyett fogaskerék-rendszerrel megöl - dotl, ami a korábbi jöveszlö gépeknél kevésbé balesetveszélyes, ugyanakkor egyenletes mozgatást is biztosít. A kitermelt szén rakodását maga a jövesztőgép végzi egy láncos vonszolóra, a szállítás ezt követően részben szintén vonszolóval, utána pedig hevedertárolós gumiszalaggal történik. Ez utóbbi azt jelenti. hogy a gumiszalag a munkahely mozgásának megfelelően képes változtatni a hosz- szúságát. Az 1000 milliméter széles gumiszalag előnve még az, hogy nehezen ég. Öt ilyen gumiszalag dolgozik a nagy teljesítményű fronton, amelyből egyet az év közepétől úgy módosítanak, hogy ezzel, a személyszállítást is megoldják. Ennek a frontnak a kifutási távolsága 800 méter, időben az év végéig tart. A Frankel Leo nevét viselő, nagy múltú, a Szakma, a Vállalat Kiváló Brigádja címmel kitüntetett, a Magyar Szén- bányászati Tröszt által meghirdetett munkaversenyben ▼ezérigazgatói dicsérő oklevelet. elnyert, Kiss Mihály vájár által vezetett 66 fős kollektíva alaposan felkészült az oktatások, a tapasztalat- cserék és a külszínen való gyakorlások során az új technológiára. Emellett vállalták, hogy eltérően a szokásos gyakorlattól, a front kísérő vágatainak a karbantartását is ők végzik. A Szuhavölgyi Bányaüzemnél jelenleg még egy 80 méter homlokszélességű, önjáró biztosítóberendezéssel, egy tárcsás jövesztőgéppel. egy másik hasonló nagyságú front pedig acéltámos biztosítással hagyományos, tehát robbantásos jövesztéssel működik. Az M-progtamban szereplő front márciusban naponta 175, míg a másik kettő ösz- szesen 120 vagon szenet adott. A 12 elővájási munkahely naponta összesen 50 vagon szenet termel, így a bányaüzem márciusban jóval meghaladta széntermelési tervét. Csak így lehetséges, hogy az idén tervezett, összesen 800 ezer tonna mennyiséget túlteljesítsék. Meggyorsították a feltárás és az előkészítés munkálatait is. Fontos feladatuknak tartják a lejtősaknai szállítás kapacitásának megnövelését. Üjabb pajzs- rendszerű biztosítással ellátott frontot kívánnak létrehozni. Így készítik elő azt, hogy az ötödik öléves terv végére az évi egymillió tonnás termelést elérjék. Oravcc János A Borsodi Ércelőkészítő Mű feladata érctömöritménnyel ellátni megyénk kohászati üzemeit. Hogy ennek a feladatának maradéktalanul tesz eleget, azt legjobban az LKM és az ÓKÜ illetékesei bizonyíthatják. Ez az az üzem, ahol nem lehet hosszabb időre „raktárra” termelni. A tii- möritvény ugyanis csak 6—8 napig tartja azt a minőségét, amelyre a kohóknak szükségük van. Állandó kapcsolai- ban vannak az üzemekkel. e$ ..naprakész” mennyiséget szállítanak a társvállalatoknak. Míg a működő darabosíló gépsor az izzó anyagot tovább szál lit ja .. ...addig a másik szalagon a fmk aranyjelvényes Ady Endre szocialista brigádja karbantartási munkát folytat. A lerakógép munkája nyomán rövid idő alatt „hegy” emel kedik az anyagtéren. A felszedögép méreteire jellemző a kanál mellett álló három dolgozó. Fotó: Szabados György Mim szateoptl, 114 lap 1^» Cy ^
