Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-13 / 86. szám

1978. április 13., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 Ha minden azonos Lehetőség jobbra Encs ma már kicsi. Nem járási székhelynek, vagy gyorsan iparosodó nagyköz­ségnek, hanem csak 300 em­bernek. A több ezer lakosú településből ők háromszázan kicsinek tartják Encset, s le­gyük hozzá jogosan. Mert ahol dolgoznak, lehet, hogy „holnap” már új gyárat épí­tenek a tegnapi búzafölde­ken. A termelőszövetkezet zsugorodik, hiszen évről év­re fogynak a földek, ahogy a nagyközség terjeszkedik. Encs háromszázuknak ki­csi. Még, akkor is, ha ideig- oraig, fegyelmezettebb mun­kával, korszerűbb gépekkel megállíthatják az időt, mert a kívülálló, aki nem tudja, hogy egyre kevesebb terüle­ten gazdálkodnak, csak azt veszi észre, hogy ugyanuny- nyi (érmés kerül le a táb­lákról, mint évekkel ezelőtt. Mert a hozamokat tudták fokozni, s ez kiegyenlítette a területcsökkenést. De mi lesz akkor, amikor már nem nö­velhetők a termésátlagok? A kérdésre Táborfi Tibor az encsi Zója Termelőszövetke­zet elnöke adott feleletet: — Azt hiszem a recept is­mert. Egyesülni kell. Minél gyorsabban, annál jobb. Igaz nem fenyegeti veszély gaz­dálkodásunkat, mert min­denkor gazdaságosan, nye­reségesen tudunk termelni. De nem ez a fontos, sokkál inkább az a tény, hogy kár lenne elmulasztani itt a kör­nyéken egy olyan lehetősé­get, amelyet később esetleg megbánnánk. Hogy mit? Egy területileg nagy, s éppen ezért erős gazdaság létrehozását, amely az encsi járás egyik legjobb szövetkezete lehetne. Közis­mert: ezer, kétezer hektáros méretek között a nagyüzemi gazdálkodásnak sok bukta­tója van. Mint a gépkihasz- náltság, a fejlesztés arányai, a nagyüzemi technológiák bevezetése, de még sorolhat­nám hosszan tovább. Éppen ezért az egyesülés szüksé­gesnek tűnik, de rögtön adó­dik egy másik kérdés: csak ezért? — Korántsem. — Vála­szolt az elnök. — Semmi ér­telme nem volna egy olyan „házasságnak”, ahol ilyen indokok alapján születne a döntés. Az egyesülés akkor jő, ha minden azonos. Azo­nos az érdekünk, hasonló adottságok között gazdálko­dunk, a munkaerő-helyze­tünk ugyanaz — az iparoso­dó járási székhely bizony „elszívja” a fiatalokat — és a feladatokban nincs nagy eltérés. Még hozzáteszem: az sem árt, ha az egyik szövet­kezel, eszköz!leg, pénzügyi­leg erősebb,| mint a másik, vagy a harmadik. Nyílt titok, hogy az encsi, mérai és forrói termelőszö­vetkezetek egyesülését hosz- szú évek előkészítő munkája alapozta meg. (Szó volt még egy negyedik község gazda­sagáról is, de kedvező dön­tés egyelőre csak az említett háromban született.) Egy ta­láló kifejezést hallottam a kezdeményezésre az egyik érdekelt tsz-elnök szájából: — kísérletezgettünk. Hogy miért találó? Mert elképzel­hetetlen, hogy ezekben a kis szövetkezetekben nem lát­nák a lehetőségei a jobbra. És mégis az előkészítés éve­kig húzódott. Ezt az ellent­mondást nehéz feloldani — nem is a mi feladhatunk — és éppen ezért inkább azt érdemes megvizsgálni, mire képes a megnagyobbodott gazdaság, a három kis sző-' vetkezet helyett. Miben lesz jobb? —■ Például a meglevők ki­használásában. A mi terme­lőszövetkezetünk egyelőre „túlgépesített’. Például: a nagy leliesitményű Rába— Steigerünk idén még nem dolgozott, mert munkájára egyszerűen nem volt szük­ség. Kicsi a területünk és sok gépünk van. Persze ez ésszerűtlennek hangzik, (mert minek annyi gép, ha nincs szántó), pedig nagyon is következetes fejlesztés végeredménye. Ugyanis cé­lul azt tűztük, hogy egyesü­lésre, a megnövekedett terü­letre megfelelő gépparkunk legyen. Így már érthető, hogy mi­ért van Encsen a járás leg­nagyobb terményszárítója, amelyet ma még kihasznál­ni lehetetlen, de „holnap” az egyesült szövetkezet ter­mését is biztonságosan leszá­rítja. Erre szükség is van, mert a növénytermesztés szerkezete változik: — Az 5100 hektáros ha­tárból mintegy 4300 hektár lesz a szántó. Ilyen méretek között megteremthetjük a nagyüzemi termelés összes feltételeit, s teljesíthetjük a népgazdaság elvárásait. Ter­melési rendszer keretében fogjuk termelni a búzát, ku­koricát, cukorrépát és a napraforgót. Természetesen vetésszerkezetünkben csak olyan kultúrákat hagytunk meg, amelyek a környék adottságai között biztonsá­gosan termeszthetők, és ha­gyományai vannak. Van még egy szempont, amelyre érdemes odafigyel­ni. A cukorrépát kivéve, a többi kultúra termesztése a jelenlegi gépparkkal meg­oldható. Tehát nem igényel beruházást — egy százvago- nos magtártól eltekintve — így a növénytermesztés hely­zete a jövőben is megnyug­tató. Egyedül az időjárás kockázatának csökkentése igényel új beruházást. Ezért vásárolnak a mérai és az en­csi szövetkezetben — a meg­levőkhöz — új öntözőberen­dezéseket. Az állattenyész­tésben viszont több gond je­lentkezik. Az elnök: — Hogy is mondjam, ezek a nehézségek inkább kelle­mesek. A jövőben terveink szerint csak két ágazattal. A két magyar űrhajósje­lölt személyes holmijai kö­zölt vitte magával azt a két orvosi diagnosztikai táskát is, amelyet hazai felkészíté­sük során már rendszeresen használtak. Ezt a két mű­szert a MEDICOR Müvek miskolci OREL-gyárában ké­szítették. A pár éves miskolci gyár termékei egyébként eljutnak ma már a világ szinte min­den tájára. Használják a ké­szülékeket Európán kívül Dél-Amerikában, Japánban, Ázsiában... Hogy ennyi he­lyen alkalmazzák ezeket az orvosi műszereket, ahhoz feltétlen közrejátszik a tény­megállapítás: a MED1COR- OREL egyetlen exportszál­lítmánya ellen sem merült fel ez ideig minőségi kifogás. A gyár igazgatója dicséri a munkáskollektívát: jól kép­zett, lelkiismeretes emberek. Dicséri a meósokat és a meó-rendszert. A rneósok miskolciak, ennek a gyárnak az alkalmazottai, de nem le­helnek részre hajlónk, hi­szen a vezérigazgatóság is saját embereinek tekinti őket, Budapesten döntenek ügyesbajos, vitás ügyeikben. A meósnalc tehát így nincs érdeke, hogy hibás terméket engedjen át. Sokkal inkább érdeke, hogy az OREL- gyártmányok megállják he­lyüket a nagyvilágban. A közelmúltban nagy pró­batételen estek át a gyártók és a rneósok. Huszonöt da­rab KTD-készüléket szállí­tottak Szófiába és a szállít­mányt el kellett kísérnie, sőt üzembe is kellett helyeznie a miskolci szakembernek. Tar­tottak tőle, hogy a hosszú úton elmozdul valami a ké­nyes műszereken és szakem-; a juhászatlal és a szarvas­marha-tartással kívánnánk foglalkozni, s megszüntet­nénk a nálunk gazdaságta­lan baromfinevelést. Ami gondot okoz. hogy nincs kor­szerű istállónk, s telepeink egymástól nagy távolságra, szétszórtan helyezkednek el az üzem területén. Így a sza­kosodást össze kell kapcsol­nunk a központosítással. Mintegy 25 millió forintos költséggel új, 600 férőhelyes tehenészeti telepet létesí­tünk. majd a meglevő férő­helyeket pedig korszerűsít­jük. Ebben a tervben két fi­gyelemre méltó tényező van. Az egyik: ekkora beruházást a három tsz csak közösen valósíthat meg, önerőből, külön-külön egyikük sem bírná. A másik: az új te­lepnél felhasználják a meg­levő épületeket és mégis a legkorszerűbb technológiával fognak majd termelni. - És egy nem közömbös szem­pont: Encsen olyan állo­mány van, hogy egy tehén­től napjainkban ideálisnak aligha nevezhető körülmé­nyek közölt 3200 liter felett lejnek egy évben. Végül, mit mondhatnánk még el erről a koncentráció­ról. A két gyengébb r- mé­rai, forrói — termelőszövet­kezet mindenképpen jól jár, hiszen az encsiek eszközei- látottsága kiváló, fejlettebb módszerekkel dolgoznak, A lehetőségek az új közös gaz­daság előtt, megnőnek, a fej­lesztés mértékében és az el­érhető eredményekben ver­senyben tudnak maradni a jobb adottságú gazdaságok­kal. És ez megint nem utol­só szempont _ bér legyen a talpán.' akt a megrendelők érdeklődése kö­zepette kijavítja majd a ki tudja hány hibát. Nos, nem került kényes helyzetbe a műszerész; mind a huszonöt készülék hibátlanul műkö­dött a helyszínen is. A szóban forgó KTD—1-es készülék az OREL első gyártmánya. A kezdés óla nagy „utat” tett meg a gyár. Ma kilenc féle komplikált és nagy érzékenységű orvosi műszert gyártanak. A KTD- ből négy félét, emellett audiometereket és hordoz­ható EKG-készüléket is. Nem sokáig marad érvény­ben ez a kilences szám. Éz cv végen már elmondhatják, hogy gyártmányskálájuk bő­vült és 24-féle cikket készít a miskolci gyár. Izgalomban nem lesz hiány: 1978-ban ti­zenkét műszer nullszériáját készítik el. Hatot az első fél évben, hatot a másodikban. A klinikai lélegeztetők és hallásvizsgálók egy csoport­ja vadonatúj termék, újdon­ság lesz, néhányat pedig Miskolcon honosítanak meg: más MEDICOR-gyártól vál­lalják át gyártásukat. A má­sodik fél évben megkez­dik három műtőasztal-típus, egy nőgyógyászati, egy fül- orr-gégészeti és egy uroló­giai műtőasztal gyártását is. A műtőasztalokat az egy­kori Miskolci Vasipari Vál­lalat dolgozói készítik. Mint ismeretes, ez a vállalat az év elején fuzionált a MEDI- COR-ral. Az eddig eltelt néhány hónapi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy sikeres döntés volt, a „vas­ipariak” dcvizakilermelése „is” jelentős. A profilváltás még nem fejeződött be, hi­szen március elsején vette át A Tiszai pályaudvar nyu­gati részén a sorompóhoz kö­zel többemeletes épület nyú­lik a magasba. Kívülről néz­ve szinte gyanúsan csöndes­nek, magára hagyottnak lát - szik. Lépcsőit — amelyen a főnökség szb-titkárával fel­felé baktatunk — láthatólag kevés ember koptatja. Az egyik emeleten erősen sípoló hang árad ki a pán­célajtókon a lépcsőházba. Keresem a zaj okozóját. Jó­kora teremben dominószerü- en összeszerelhető automati­kus biztosító berendezést ön­tenek el fehéres fénnyel a fénycsövek. Innen és az egy emelettel feljebb levő iker berendezésből láthatatlan kábelek, erek nyúlnak szét a hatalmas pályaudvaron a szigetelt vasúti sínekhez és a váltókhoz. Emberekkel csak a leg­felsőbb szinten találkozunk. Három vasutas diktálja az ütemet, ad parancsokat az engedelmes, éber automaták­nak, A teraszos, nagy üveg­ablakos helyiség közepén te­lefonokkal. mikrofonokkal, különféle kapcsoló szerkeze­tekkel felszerelt íróasztal- szerű berendezésnél ifjú em­ber. Kerékjárló Lajos ren­delkező forgalmi szolgálatte­vő „fogja” össze a vasút gé­pezetét. Az itt dolgozók mel­lett kapcsolatban áll a me­netirányítókkal. a Gömöri. a felsözsolcai és a nyékládházi forgalmi szolgálattevőkkel. A figyelmet az irányító-: asztal vonja magáig. Valójá­ban az illomás kicsinyített mása. Apró lámpák sora jel­zi, hogy a sínpárok melyike foglalt, vagy szabad jelzés­sel várja-e az érkező vona­tot. A hangszóróból női hang-: — Kérem a 34-es váltót (Ssztításra átállitani. tőlük az öltözőszekrények gyártási jogát egy kunhe- gyesi szövetkezet, A gyerek­kocsi gyártásának nincs még új gazdája, mindaddig fog­lalkoznak vele, ameddig nem rendeződik megnyugtatóan a hazai gyermekkocsi-ellátás. Mindezek mellett az egykori vasipari vállalat kollektívája több ezer darab kórházi éj­jeli szekrényt is gyárt tőkés piacra és több ezer kórházi ágyat a szocialista országok számára. Ezekkel a cikkek­kel csak átmenetileg foglal­koznak, júliustól az igénye­sebb termékeket, a műtőasz­talokat készítik. A gyár idei termelési ter­ve kétszer annyi érték elő­állítását irányozza elő, mint amennyi az 1976-os terme­lési érték volt. Hrabár Sán­dor igazgató szerint minden remény megvan arra, hogy teljesítik idei terveiket. Az éves terv egynegyedénél többet realizáltak az első három hónap során, s ilyen mindeddig még nem fordult elő. Az' elmúlt évben csak fél évkor „érték utói” magu­kat, azelőtt pedig óriási év végi hajrára volt szükség. Ütemesebbé vált a munka, ma már a dekáderedménye- ket is figyelik. Nem kis dolog: két év alatt megduplázni a terme­lést. Persze a körülmények is kedveztek. Ez alatt az idő alatt megtanulták munká­juk minden fortélyát azok az asszonyok, akik annak idején szakképzetlenül, a háztartásból jelentkeztek ipari munkára. Növekedett is a létszám, a vasipari vál­lalat kollektívájával, az ipa­ri tanulókkal és az újonnan jelentkezőkkel. Ma már több mint nyolcszázan dől­Az egyik asztalkezelő le­nyom egy gombot, sa váltó- karbantartók munkához lát­hatnak. Az irányitóterem nyugati oldalán parányi fülke. Ma­gos Balázsné kétszer is a mikrofonhoz hajlik. — ... Az első vágány mel­lett tessék vigyázni... Mozdony, vagy szerelvény halad a sínpáron, s a hang­szóróból kicsendülö hang az utasokat figyelmezteti. Ma- gosné sajnálatosan túlságosan is jól, ismeri, hogy mennyire veszélyes üzem a vasúi. Tra­gédia érte: fél lábát metszel - te le a vonat... Itt teljesít szolgálatot, s naponta ki tud­ja, hányszor figyelmeztet. — ... Kérem az utasokat, tessék vigyázni. Az irányítóasztal bal olda­lán Harsányi Pál, jobb olda­lán Telkes Ferenc ingujjra vetkőzve másodpercnyi pihe­nés nélkül dolgozik, ad pa­rancsokat az automatáknak. Mondatfoszlányokat tudok csak feljegyezni. Érthetetlen, zavaros beszéd árad a hang­szóróból. Harsányi ezt kéri: — Tessék távolabbról be­szélni, szétesik a hangszóró. Személyvonat halad Pest irányába. Elöl tehetetlen vil­lamos mozdony, hátulról gő­zös tolja a szerelvényt. Az asztalkezelő feszülten figyel, majd a rádió adó-vevő közli 3 mozdonyvezetővel: — A villanygép az áram­szedőt már felengedte. Néhány másodpert, s a gő­zös visszafelé jön. S talán azért, hogy más szerelvényt is átsegítsen az áramtalani- tott helyen. Miskolc szeny- nyezett levegője, no és a gőzösök füstje, szennye ala­posan megviseli a felső ve­zetéket A közlekedés egy percre se állhat le, mégis el a technológia is. Olyan fél­automatákat szereztek be, amelyek hallatlanul meg­gyorsítják az elektronikai szerelést Igazán nem panaszkodhat a fiatal gyár, minden évben csurrant-csöppent valami, gépeket, eszközöket soha sem kellett nélkülözniük, de azért mégiscsak ez az első év, amely gyökeres változá­sokat ígér. Egy dolgot nél­külöznek is az OREL dolgo­zói: a munka- és raktárte­ret. A jövő év elejéig szo­rongnak még. A Miskolci Mélyépítő Vállalat készíti már — jó ütemben — a há­rom szintes, 2400 négyzet- méter alapterületű szereidé alapjait. A nyár közepén már állnak az UNIVÁZ fa­lak, a belső munkákat is gyors kivitelezésre tervezték. Ugyancsak ebben az eszten­dőben kezdik meg az 1000 négyzetméteres alapterületű raktár és az új tanműhely építését is. Az építkezés mintegy 27 millió forintba kerül. A MEDICOR Művek ter­vezi, hogy a nagy forgalmat lebonyolító budapesti szak­bolt mintájára Debrecen­ben és Miskolcon is létrehoz egyet-egyet. Ezekben az üz­letekben kapható lesz a MEDICOR minden gyárt­mánya. A kézi műszereket a helyszínen árusítják, a nagy gépeket ugyanitt diszponál­ják. Egyelőre nem tudni, hol nyitják meg a boltot. Ha nem kapnak belvárosi belső­séget, akkor a Győri kapui telephelyen építik azt fel. Lévay Györgyi í kell végezni a szükséges vitásokat. Ezért van a felső- vezeték egy része, cs néhány valló kikapcsolva, ahogy az itteniek mondják: — Le van dobva a feszült­ség. Magosné hangja: — ... Személyvonat érk*í zik a sátoraljaújhelyi állo­másról, kérjük a ... személy- vonat érkezik. A nyugodt hangba az irá-: nyitást végzők szava kevere­dik. — ...Gép jöhet a Szin-: vára. — Pista, a négyesre ki­adok olyan gepel, amely ki­áll. — Próbálkoztam egyenes­ből, de nem megy. — Bodnar Pali. — Tessék, itt vagyok. — Csináljatok valamit, mert... — Jani bácsi, tessék nyorrv- ni a hatost. Üjból az informatornő hangja: — A füzesabonyi állomá-: sig közlekedő személyvonal a hatodik vágányról elment. — Vaganyzáras munkát végeznek Mczözombor és Tárcái között, így ott az utasforgalmat vonatpótló autóbuszok bonyolítják le. A vonatjegyek érvényesek az autóbuszokra is. A hangszóróból árad: — Nádasrét, a tolatás je­lentkezik ... Asztal kézelők: — Egy gép a fűtőházből. — Szinváról a második gép mehet. — Matyi bácsi, hogyan áll a tolatással? Üjból a bemondónő: — A Budapestről fövő gyorsvonat előreláthatólag 15 percet késik. Az asztalkezelő: — A kis Leó a Szinvához mehet. Az óramutató a tízes felé közeledik. A fűtőházból most jönnek az induló gépek, Ahogy számolom, egymás­után öt mozdony is elindul a Szinva felé, majd a váltók átállítása után az irányító­torony mellett eldübörögve húz a Tiszai felvételi épü­lete felé. A kis Leó a Ward Leonard tipusü gép kedvenc neve, a nagy szovjet Diesel­mozdonyt Szergejnek, s a 3 ezer lóerős szilíciumos vil­lamos gépet Szilinek becézik. Az integra-dominó pár év­vel ezelőtt nagy szenzációnak számított. A biztosító beren­dezést itt helyezték először üzembe az országban. Har- sányitól egy lélegzetvételnyi szünetben megtudom, hogy azóta itt teljesít szolgálatot. Egyébként most jubilál: 1944. április 18-án lépett a vasút szolgálatába. Üzenetek, utasítások, pa­* rancsok „röpködnek” telefo­non, hangosbeszélőn, rádió adó-vevőn. Harsányi és Tel­kes jóformán le nem veszi pillantását az irányítóasztal­ról, hiszen ez tükrözi szá­mukra a Tiszai és a rendező- páb'audvar minden rezdüle- tét. Munka bőven van, hi­szen 24 óra alatt 170—190 személyvonat, 160—170 teher­vonat érkezik, indul, illetve áthalad a pályaudvaron. Rop­pant felelősség van a három ember, a velük kapcsolatban levők vállán. Elég egy apró tévedés és... Csöndben elköszönünk. Míg lefelé ballagunk, az jár az eszemben, azt mondták, hogy csöndes délelőtti órát fogtunk ki. Ha ez csöndes, milyen feszített idegmunkát követel a csúcsforgalom ? Egy biztos, mindhárom em­ber hivatásának tekinti a vasutas életet. Nem hiszem, hogy hivatásérzet nélkül vál­lalnák, s végeznék e feszí­tett tempójú munkát. Csorba Barnabás — kármán — Tizenkétszer nuttsarozat % Beruházások a MEBICOR-OREL-ben goznak a gyárban. Fejlődött Leó a Szinvához mehet... „CsönÉs” óra az iÉp-taiota

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents