Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-07 / 81. szám
1978. őprífis 7., pántolt W ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 3 Feladatok a Központi Bizottság ülése után & szwefaii deniÉácia (ejlesztésérfi! A Központi líizotíság ^[ufv "ti1.üiesén a mezőgazdaság és agrárpolitikánk, helyzetének értékelése során többek között megállapította: „A szövetkezeti mozgalom fejlődésének elengedhetetlen társadalmi feltétele a szövetkezeti demokrácia következetes érvényesítése, további erősítése. Áz önkormányzati szervek munkáját folyamatosan hozzá kell igazítani a megnöveke- dett termelőszövetkezeti méreteshez, a változó üzemi viszonyokhoz. A közgyűlés — a szövetkezetek legfelsőbb fóruma — döntsön a közösseget érintő alapvető társadalmi, gazdasági kérdésekben. Ugyanakkor növekedjék i küldöttközgyűlés, a brigádok, az ágazati és területi részlegek tanácskozásainak szerepe és ezekbe rendsze- tesen vonják be a szövetkezeti alkalmazottakat is. Határozottan fel kell lépni a szövetkezeti demokráciát lebecsülő, nézetek és gyakorlat ellen.” A szövetkezeti demokráciának mély hagyományai és gyökerei vannak a termelőszövetkezeti mozgalomban. A szétszórt kisárutermelő gazdaságokból szövetkezés útján létrejött szocialista társadalmi tulajdonformák ezt egyértelműen meg is követelik. A termelőszövetkezetekben a tagok, tulajdonosok, s ezt a jogukat a különböző fórumokon.' gyakorolniuk, érvényesíteniük is kell. Ez a tény és gyakorlat a szövetkezeti mozgalom velejárója, alaptörvénye és követelménye. Azt azonban látni kell, hogy a szövetkezeti demokrácia gyakorlása érvényesítésének módja formailag változott az elmúlt években. Kissé bonyolultabbá, szerteágazóbbá vált. Tehát, mint minden munkastílus, irányítási és vezetési gyakorlatot — a változó körülményeknek megfelelően — ezt is korszerűsíteni, finomítani kell. A kis területtel rendelkező szövetkezeteknél a tulajdonosi viszonyból fakadó jogok érvényesítése nem jelentett különösebb gondol és problémát. Ezelőtt jó par évvel a mezőgazdaság kollektivizálása utáni időben egy-egy községben egy, vagy több termelőszövetkezet alakult és működött. Ez azt jelentette, hogy lényegében a termelőszövetkezeti tagság azonos volt a falu társadalmával. Így egy-egy közgyűlés, vagy vezetőségi ülés összehívása nem okozhatott különösebb nehézségeket, mert hiszen a vezetők és tagok egy községben laktak, es szinte naponta találkoztak egymással. Az utóbbi években azonban ezen a téren lényeges változás történt. A szövetkezeti gazdálkodás gyors ütemű fejlesztése, a termelés színvonalának növelése, a modern. gazdálkodás kialakítása, a föld célszerűbb kihasználása, a munka termelékenységének növelése, a műszaki haladásnak, a tudományos eredmények széles körű alkalmazásának előtérbe kerülése szükségszerűen megkövetelte a nagyobb területű, több ezer hektáron működő, termelő gazdaságok létrehozását, kialakítását. Megyénkben jellemző a sok apró falu és település. Ezekben megalakított 8—900 hektáros termelőszövetkezetek nem tették lehetővé a fentiekben vázolt korszerű gazdálkodás feltételeinek megteremtését. Ezt felismerve dolgozó parasztságunk elindított egy olyan egyesülési folyamatot, amely révén az országban és természetesen megyénkben is létrejöttek az olyan' optimális nagyságú és területű termelőszövetkezetek, amelyekben kibontakozhatott a mezőgazdaság iparosodásának folyamata, a korszerű termelési módszerek, agrotechnikai eljárások alkalmazásának lehetősége. így jött .létre az a helyzet, hogy ma már három-négy, sőt. némely helyen ennél jóval több falu közössége, paraszti társadalma alkot egy termelőszövetkezetet, egy mező- gazdasági nagyüzemet. A fejlődésre jellemző, hogy míg a kollektivizálás után több mint, 350 termelőszövetkezet működött megyénkben, addig jelenleg 107 szövetkezet gazdálkodik. A szövetkezeti demokrácia érvényesülését azonban ezek a megváltozott termelési körülmények nem csorbíthatják. Éppen ezért kellett kialakítani és létrehozni a szövetkezeti demokrácia új fórumait. S ez •meg is történt, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a demokrácia gyakorlásának szervezeti keretei adva vannak. A közgyűlésen kívül a tagok rendelkezésére állnak a legkülönbözőbb fórumok. Ezek közül csak néhányat nézzünk meg közelebbről. A brigádértekezletek például kiválóan alkalmasak arra, hog- a termelőszövetkezeti tagok észrevételeikkel, javaslataikkal segítsék a vezetést. Egy-egy brigád élete, munkája, lényegében szűkített keresztmetszetét adhatja az egész szövetkezeti gazdálkodásnak. A brigádok egységes véleménye, állásfoglalása szinte nélkülözhetetlen a vezetők számára. Jelzéseikre oda kell figyelni, mert a termelés első vonalában harcolnak, igen sok gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Az ágazati és területi tanácskozások is nélkülözhetetlen segítőivé válhatnak az irányításnak, a vezetésnek. Jól élnek ezzel a lehetőséggel például a szentistváni, a bükkábrányi, az edelényi, a borsodsziráki termelőszövetkezetekben. ahol rendszeresen napirendre tűzik egy-egy ágazat munkájának •értékelését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen eszmecserék „igen sokat hoznak a konyh..ra”. Valóságos vitafórumokká válnak, mert úgyszólván minden egyes résztvevő közvetlenül szakismerője a terii- letnek, s így elkerülhető, hogy a viták általánossá váljanak. A növénytermesztők, az állattenyésztők, a gépműhelyek a különböző melléküzem- ágak dolgozóinak a véleményei és észrevételei végső soron egységes képet adhatnak a termelőszövetkezetek egészéről, mindenekelőtt a munkahelyi közérzetről, a termelőszövetkezetek tagjainak gondjairól, problémáiról. Több termelőszövetkezetben létrehozták a műszakiak klubját. Ez is jó fóruma lehet a szövetkezeti demokrácia fejlesztésének. Ugyanakkor sokat tehet annak érdekében is, hogy állandóan bővítse, gyarapítsa a szakembergárda ismereteit. Erre elengedhetetlenül szükség van, mert az iskolában szerzett: ismeretek, csak akkor kamatozhatnak igazán, ha szüntelenül igazodnak a követelményekhez, jelen esetben a nagyüzemi méretekhez, az iparszerű termeléshez, és a nagyarányú szakosodáshoz. A fiatalok klubjai az ifjúsági parlamentek, ugyancsak jó szolgálatot tehetnek a szövetkezeti demokrácia szélesítése érdekében. A küldöttközgyűlés szintén a. megváltozott területi koncentráció szülötte. Arra hivatott, hogy egy-egy „tagközségbol” üzemágból küldötteket küldjön, delegáljon, a szövetkezetek legfelsőbb fórumába, a szövetkezeti közgyűlésre, ahol végérvényesen határozatokká válik a közös akarat és elképzelés. A tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy termelőszövetkezeteinkben a demokrácia gyakorlásának keretei, fórumai, szervezetei, biztosítottak. Ilyen, egyértelműen azonban még nem mondhatjuk el, hogy ezek a kéretek színvonalukban, és tartalmukban is ilyen kielégítöek lennének. Némely helyen még tapasztalható a formalitás, a párhuzamosság, a statisztikai szemlélet. A szövetkezeti demokrácia hatékonysága még nem mindenütt felel meg a követélményeknek, ezért, mind tartalmában, mind módszerében tovább kell fejleszteni. Éppen azért mindenütt arra kell törekedni, hogy a szövetkezetek tagjai éljenek a számukra biztosított lehetőségekkel. A közösség ereje, egységes gondolkodása óriási erőt rejt magában. A szocialista építőmunka hatékonyságának legfőbb forrása lehet a dolgozók kezdeményezésének, alkotókészségének kibontakoztatása. A szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztése további intézkedéseket tesz szükségessé, amelyeknek jelentős része a szövetkezetek vezetőire és dolgozóira hárul. Ugyanakkor e munkában fontos szerep vár a pártszervezetekre is. A CTOfiinlida demokrácia helyzetéit aíUUUiiala riek e]emzése alapján meg kell határozniuk a továbbfejlesztés irányait, meg kell teremteniük a belső szervezeti vezetési feltételeket. Mert ez nagymértékben segítheti azoknak a célkitűzéseknek a megvalósítását, amelyet, a Központi Bizottság a mezőgazdaság dolgozói elé tűzött: hogy az élért eredményeket megszilárdítsuk, továbbfejlesszük, és az, ország, az egész népgazdaság igényeinek megfelelően a mezőgazdaság intenzíven és hatékonyan tovább fejlődjön. Wirth Bajos Meiyei választmányi lés a KfOSZ-nál A KIOSZ Borsod megyei Szervezete tegnap tartotta választmányi ülését. Az ülésen megjelentek értékelést hallhattak a megyei vezetőség két választmányi ülés közötti munkájáról és tájékozódhattak az idei cselek- ' vési programról. A kiadott írásos beszámolókat Csalán Ernő, a KIOSZ megyei titkára egészítette ki. A cél — mondta —, továbbra is a lakossági igények kielégítése. Ehhez természetesen megyénk kisiparosainak az eddigieknél is jobb mennyiségi és minőségi munkát kell végezniük. A lakossági szolgáltatások fejlesztéséhez elengedhetetlen megyénk kisiparos hálózatának további fejlesztése. A választmányi ülés elfogadta azt a javaslatot, mely szerint a jövőben az aktívák igyekezzenek legalább egy új tagot ..beszervezni”. Nagyobb gondot kell a jövőben fordítani a kisiparosok társadalmi aktivitására is. A választmányi ülésen megtárgyalták és elfogadták a KIOSZ fennállásának 30 éves jubileuma tiszteletére telt versenyfelhívást. VEZElil-íiatai ina örvendetes jelensége közéletünknek, hogy az utóbbi időkben a városok, községek, sőt az egyes üzemek, vállalatok, intézmények fiataljai .; mind gyakrabban meghívják összejöveteleikre a. politikai, tanácsi, gazdasági vezetőket, hogy együtt megvitassák az ifjúságot érdeklő bel- és külpolitikái, telepü- léspolitikai. gazdasági es kulturális kérdéseket. Ilyen „helyi” jellegű fórumot rendezett Sárospatakon a KISZ városi bizolsága a Rákóczi Gimnázium dísztermében. amelyen töbo mint kétszáz iCili vett részt es tett fel kérdéseket a tanácskozáson megjelent Molnár András elvtársnak, a városi párt- bizottság első titkárának, Tóth József városi tanácselnöknek. Saláta László KISZ- titkárnak és Grega Sándor városi népíronttitkárnak. A mindvégig nagy’ érdeklődéssel kísért fórumon száznál több kérdés hangzott el, amelyek az időszerű bel- és külpolitikái témákon kívül lóképp a 10 éve várossá lett Sárospatak fejlődésére, iparosodására, lakásgondjaira, művelődési intézményeire, ifjúságpolitikai feladataira, a sportlehetőségek jobb kihasználására, nemkülönben a peremterületek gyorsabb ütemű fejlesztésére vonatkoztak. A nagy múltú város jelenéért és jövőjéért felelősséget érző fiatalok megfontolt, okos kérdéseire a város vezetői által adott válaszok kielégítették a hallgatóságot. A több órán át tartó fórum befejeztével a fiatalok kifejezésre juttatták azt az óhajukat, hogy a jövőben is szeretnének bizonyos időközökben ilyen hasznos tanácskozáson részt venne r A Hosszúhegyi Állami Gazdaság 1200 hektáros szőlőültetvényében cs 1100 hektáros gyümölcsöskertjében megkezdték a tavaszi munkákat. Képünkön: MINI-TOP sikfalmeísző géppel a középtörzsű almásban tetejező metszést végeznek. Bérfejlesztés az (Mii ben Az Ózdi Kohászati Üzemek 1976. január 1-től központi bértömeg-szabályozásra tért ál. Ennek megfelelően 1978- ban a vállalat teljesítményétől függetlenül 3,5 százalékos bértömegnövelést hajthatnak végre. Az ez évi bérfejlesztés kapcsán messzemenően figyelembe vették, mint kiemelt feladatot: az acéltermelés gazdaságos növelései, a készlet- és költséggazdálkodás javítását, valamint a vállalati munka hatékonyságának további emelését. A KGM-irányelvek alapján a magasan kvalifikált szakmunkát. végző dolgozók részére — akik állandó nappalos műszakban dolgoznak — kiemelt bérfejlesztés van biztosítva. A bérfejlesztés megosztásánál a munkaerö-ella- tás elősegítése és annak ösztönzése is helyet kapott. Az 1978. évi vállalati bér- fejlesztés irányelveit a vszt- íöbizalmi együttes ülése 1978. április 6-án tárgyalta, illetve hagyta jóvá. A bérfej. lesztés 1978. január l-től visszamenőleges hatállyal kerül végrehajtásra az Ózdi Kohászati Üzemeknél. A vad kerülő növény Hogy győzzön az akarat A helikopter berregve, meg-meglibbenve, hűz el a völgy fölött. Az emberek készülődnek. Aznapra vége — nincs több munka. A rossz, agyagos földeken a rögök között harsogó zöld színével létéért küszködik a búza. Messziről jött szakember szemével silány’ a vetés. Az itt lakó gyönyörűnek látja. Talán azért fejtrágyázza, szórja a levegőből a táblákra az életet indító nitrogént, mert a jó terméshez, jónak tartja a véleményt. Szakember rámondaná: — Ilyenkor fejtrágyázni? Hiszen februárban kellene. Most már teljesen felesleges. Mintegy megerősítene ezt az a traktoros, aki így jellemezte a hegyközi tavaszt: — Ilyen jó időnk tíz évvel ezelőtt volt. És mit mond erre Jordán Pál. a pálházai Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke? — Esetleg egy héttel korábban lehetett volna a lej- trágyázást kezdeni, de most sem késő. A Hegyköz az ország leghidegebb tájai közé tartozik, két-három héttel később kopogtat a tavasz és körülbelül ugyanennyivel előbb érkezik az első őszi fagy. Ezért nálunk az embernek minden idegszálával alkalmazkodnia kell az időjáráshoz. Ügy tűnik, tavaly nem sikerült. A szövetkezet veszteségesen gazdálkodott 2,8 millió forinttal szanálták. Ebből több mint 900 ezer forintot saját erejéből még pótolni tudott a tsz, de 1.9 milliót csak idegen „forrásból” tudnak • biztosítani. Röviden: bankhitelből. A magyarázat? — Más üzemekhez hasonlóan, az időjárás. A növénytermesztésben több mint 1.7 millió forint hozamkiesés jelentkezett. Az elmúlt évben például a tavaszi árpát május tizedikére tudtuk csak elvetni, amely nagyon késői időpont. Még egy példa: a korán érkező fagy’ annyira .„sikeresen” köszöntötte a napraforgót, hogy a termésátlag hektáronként. 3,5 mázsa lett. A kukorica hozamáról pedig beszélni sem érdemes. Az igazság, hogy az elmúlt évben „kiütött” bennünket a természet. — És van kiút? — Hogy is mondjam ? — mondja tétován az elnök. — A faggyal szemben nincs esélyünk. Négyévenként az állattenyésztés „kulcsnövénye” a kukorica jó, ha kétszer beérik. De erre a növényre is szükségünk van, hiszen egy ekkora gazdaságban mint a miénk feltétlen szükség van abrakra, mert vásárolni a mi pénzügyi helyzetünkben aligha tudunk. így ennél a növénynél, pedig csak rövid tenyészidejű hibrideket vetünk, bizonyos fokig a szerencsére vagyunk utalva. Más szóval az időjárás kegyelmére. — És a többinél? — Állandóan módosit.iuk a vetésszerkezetet, hogy a legmegfelelőbb kultúrákat megtaláljuk. Tisztában vagyunk azzal,; az őszi fagyot csak úgy tudjuk elkerülni, ha olyan növényeket vetünk, amelyek érési, betakantasi ideje megelőzi a deret. Ezek elsősorban a kalászosok, a borsó és a repce. Az utóbbit idén vetjük majd száz hektáron először. És van még egy növényünk, amelynél nem a fagykerülés az elsődleges szempont, inkább a vadkerülés — s ez’ a napraforgó. A könnyebb érthetőség kedvéért elárulom a másik hegyközi „specialitást”, amely a gazdálkodást minden évben sújtja. Ez a vadkár. Évről évre hatalmas területen, érték -s kult rákban van óriási taposási. „legelési” kár. És itt hozzá kell tenni; a kártalanítás összege — szerződés szerinti átalány — jóval alacsonyabb, mint a tényleges kár. A kis kitérő után térjünk vissza, arra,- ami Pál- házán jelenleg a legfontosabb a veszteség mind gyorsabb visszatérítéséhez, hiszen ... — Egyáltalán nem könnyű dolog—szakit félbe az elnök. — Ha évente a 6—700 ezer forintos hiteltörlesztést teljesítjük, akkor legközelebb csak 1981-ben tudunk a fejlesztésre pénzt áldozni. De ha jön egy rossz, kedvezőtlen év — mint tavaly —akkor a határ a csillagos ég. Másképp, mint ilyen keserűen, talán nem is lehet ezt mondani. Aki ismeri a Hegyközt: azt tudja, hogyha valahol, akkor itt a gazdálkodás valóban az időjárástól függ. Aki szereti a Hegyközt, az gazdálkodni is akar. Pontos tervet készít, előre kiszámolja azokat a termésátlagokat, amelyek lehetővé teszik a kétmillió forintos nyereséget. Belép iparszerű termelési rendszerbe, jobb gépekkel, tudományos megalapozottsággal termel. De ez önmagában kevés. Még az is, hogy tanulva a hibákból a jövőben az állattenyésztésre, elsősorban a juhászaira helyeznék a fő hangsúlyt. Kevés. mert nincs a fejlesztésre pénz. Megpályáztak a takarmány- termesztés gépesítésére bgy- millió forintot. Jó lenne, ha megkapnák. De — és úgy érként, akit illet az tudja — a megoldás végső soron nem ez. Hanem annak a közel kétmillió forint veszteségnek az elengedése, a tsz pénzügyi támogatása. Mert a rossz, agyagos íöldü Hegyközben évről évre vetnek. És évről évre fenyeget a természet. Hogy nyereségesen lehessen gazdálkodni, hogy győzzön az emberi akarat, ahhoz most kell fejleszteni, amikor úgy tűnik kedvező, jó év lesz és a hibákból tanulva Pálházán megtalálták a kiutat. — kármán —
