Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-03 / 79. szám
4 1978. április 3., hétfő ESZAK-MAGYARORSZÁG 13 Orvosi tanácsok 1 magas vérnyomás Az egészségügyi világnap- nap — április 7-nek — a magas vérnyomás a fő témája, és az Egészségügyi Világszervezet az egész esztendőt a hipertónia elleni küzdelem évének nyilvánította. Nem véletlenül, hiszen a magas vérnyomás a leggyakoribb betegségek közé tartozik: a fejlett országok lakosságának — életkortól függően — 10—40 százaléka szenved benne és mind többen a fejlődő országokban is. A betegség gyakran tünetmentes, ezért a hipertóniásoknak csak mintegy fele fordul orvoshoz panaszai miatt. Pedig a magas vérnyomás elhanyagolása idővel keringési rendellenességekhez, szívnagyobbodáshoz, szívlágu. láshoz vezethet és megnő az esélye a koszorúér-elmeszese- dés, valamint a szívinfarktus kialakulásának is. Az időben felismert hipertónia viszont ma már a jól kezelhető idült betegségek közé tartozik Ezért kell tehát minden erővel világszerte a felvilágosító munkát és megszervezni a gyógykezelést. A vérnyomásérték szinte már személyi adattá vált, hiszen alig van olyan ember, aki ne tudná, hogy mennyi a vérnyomása. Ám legtöbben gyakran anélkül emlegetik a vérnyomásmérő mutatta értéket, hogy pontosan tudnák, 'mit is jelentenek azok a számok. Amikor a szív bal kamrája vért lök ki az érrendszerbe, akkor az onnan kiinduló aortában a vér 120—130 milliméteres higanyoszlopot tud egyensúlyban tartani; ez a szisztolés vérnyomás (a vérnyomás tehát az erekben levő nyomást jelenti). Amikor a szív elernyedt, tehát nem lök ki vért, akkor a nyomás 80—90 Hgmm. A kettőt együtt szokták megadni, például így 120/80 Hgmm. (A kisebbik értéket egyébként minimális, vagy diasztolés vérnyomásnak is mondják.) A normális vérnyomásérték megállapítását célzó Vizsgálatok az Egyesült Államokban kezdődtek meg századunk elején. 1909-ben a szisztolés vérnyomás normális mértékét a fiataloknál 135, idősebbeknél 150 Hgmm-ben állapították meg. Az Egészség- ügyi Világszervezet csak 1050- ben foglalt állást ebben a kérdésben, amikor is a szisztolés vérnyomás normális értékének a határát 139 Hgmm- ban állapította meg; haiurle- rületi értélvének a 140—159 Hgmm-t tekintette és hipertóniás értékének a 1(50 I-lginm- .nél magasaboat. A ciiusziolés vérnyomás normális esetében 8' Hgmm vagy annál alacso- nyaoo, a határterületen 90— 94 Hgmm, hipertónia esetén 95 Hgmm vagy annál magasabb értékei ér el. Mindebből az következik, hogy az egészséges ember vérnyomása 1'4Ü/U0 és 1(50/90 Hgmm fölött már kezelésre szorul. , A közhiedelemmel ellentétben a magas vérnyomás nem azért veszélyes, mert meg- paltanással fenyegeti az ereket, hanem azért, mert évek, évtizedek múlva nagy mértékben hajlamosít érelmeszesedésre és annak következményeire. Ezeket a következményeket el lehet kerülni, ha a magas vérnyomást időben felfedezik és gyógyszeresen megszüntetik. A baj ott vart, hogy ßokan, miután megkapták gyógyszerüket, egy idő után jobban érzik magukat és önkényesen abbahagyják a szedését. Ilyenkor többnyire rövidesen ismét jelentkezik a hipertónia. Ez ugyanis nem olyan betegség, mint például a tüdőgyulladás, amiből rö- videbb-hosszabb kezelés után kigyógyul az ember. Nemárt tudni. ,hogy a gyógyszerek sem gyógyítják meg, csupán ellensúlyozzák a vérnyomás emelkedését, vagyis megteremtik a szervezet belső egyensúlyát. A tudomány ma már meglehetősen jól ismeri e megbetegedés okait. A betegek jelentős részénél szervi, ideg- rendszeri, hormonális eredetű egyensúlyzavar az előidézője a hipertóniának, ami vese és érrendszeri rendellenességekben jelentkezik. Emellett nagy szerepe van az örök. letes hajlamnak, a mozgás- szegény életmódnak és a túl- tápláltságnak is a magas vérnyomás kialakulásánál. A szakemberek a megfelelő gyógyszeres kezelés mellett az életmód normalizálását nagyon fontosnak tartják a betegség elleni védekezésben. A hipertóniás számára elengedhetetlen a napi 7—8 órás nyugodt alvás, a munka utáni kikapcsolódás, a szabad levegőn való tartózkodás. - K. G. J A nagy táblákon néhány fordult} nt'n kiürül a vctő- i gép. A gépkezelő, a ..faros” minősig!'tavaszi árpa vc- ] tőmaggal „tankolja” fel a gépet. A jelszó most az a i határban: meggyorsítani a vetést, kihasználni a tavaszi j munkákra alkalmas minden órát! (Fotó: Sz. Gy.) Az idén a korai kitavaszo-. das elősegítette, hogy a tervezettnél is korábban megkezdhették a lakásfelújítási, talarozási munkákat Miskolcon. A múlt évről áthúzódó felújítások közül a legnagyobb, a Kun Béla utca 13. számú házé, amelyiken a jelenlegihez hasonló, nagy felújítást még nem végeztek. Az ötvenkét éves épület a munkák megkezdése óta jó néhány meglepetés elé állította az építőket de most már a befejező munkák következnek. A többi, felújításra kerülő miskolci lakóházat 20—25 évvel ezelőtt építették, és ebből fakad, hogy a kivitelezés során kevesebb akadály merül fel. Ä rendelkezésre álló 87 átmeneti lakás mind kevesebbnek bizonyul, már csak azért is. mert néhol az önkényes lakásfoglalók miatt a bérlők visszaköltöztetése leA vegyészeti osztály szén-kémiai laboratóriumában vizsgálják a szén minőségét, kémiai összetételét. Hogyan élnek a cigány családok? i■ *"jma 1^ai ^ r hetetlenné vált. Pedig a munkák üteme , megkívánná, hogy a felújításra kerülő lakásokban az építők a bútorok, a lakók kerülgetése nélkül végezhessék a külső és belső munkákat. Mivel a MIK nem rendelkezik elegendő kapacitással ahhoz, hogy az évente jelentkező felújítási igényeket kielégítse, más vállalatok, főként a Miskolci Építőipari Vállalat alvállalkozói tevékenységére számíthat, mint ahogy a korábbi években is számíthatott. Idegen kivitelezésben 11 lakóház felújítását látják el az idén Miskolcon, az említett Kun Béla utcai épületen kívül a Rácz Adám utca páratlan oldalán az 1- es számtól a 17-esig, illetve a 29-estől a 35-ös számú házig. Ezen kívül a Gyula utcában, a Park és a Petneházy utcában végzik el a szükséges felújítást. A MIK vállalta a Baross utca páros oldalán levő házakat felújításra a 2.-től a 12-es számig, ezen kívül pedig az Éder György, a Lumumba és a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcában kezdik, illetve kezdték meg a munkákat.Évről évre jelentős feladat vár az ingatlankezelő vállalatra: a miskolci házak tatarozása. Minden esztendőben sok Széchenyi utcai portál újul meg és így fokozatosan szépül a belváros. A felújítási, tatarozási munkákat a MIK tömbönként végzi, ami megkönnyíti a felvonulást, mérsékli a költségeket. N. J. A Miskolcon élő hét és félszáz cigány család életkörülményeinek alakulásáról, életformaváltozásáról — jóllehet felemelkedési lehetőségeik hosszú távon egyformán adottak — nem lehet egységes képet adni. Mint- ahogy a hivatalos felmérésekből kitűnik, 169 családnak új, korszerű házgyári lakás az otthona, lakótelepi bérházakban élnek. A di_ csékvésnek érezhető kinyilatkoztatásokra legfeljebb csak az adhat okot, hogy ennyi cigány család lakásgondja megoldódott, hogy a gyerekek fűtött, összkomfortos otthonokból indulhatnak iskolába, hogy ennyi család sorsa jobbra fordult: Ezek az emberek putrikat, barakkokat hagytak maguk mögött, ahol a szolgáltatások még a települések átlagától messze elmaradtak, és ebből fakad, hogy a városi, lakótelepi beilleszkedésük igen nehézkes. A Hazafias Népfront V. kongresszusán egy Zala megyei küldött, Orsós Jakab őszintén, indulatosan fakadt ki, hogy megértesse, menynyire fontos a fokozatosság elvének szem előtt tartása. Élete példáját mondta el. azt a keservesen nehéz húsz évet. amíg vándorló cigányból jól dolgozó ipari munkássá válhatott, olyanná, akit a munkatársai, a kollektíva, a lakókörnyezet elfogad. elismer. A felemelkedés, a teljés asszimilálódási folyamat még az olyan kivételesnek mondható cigányoknál is elhúzódik. akik az Orsós Jakabokhoz mérhetik magukat. a hátrány sokaknál óriási, a felzárkózás nyomasztóan távolinak tűnhet. Ki ne örülne a kis szoba, konyhás, egyformára vagy sehogyse vakolt faluszéli házaknak, ahol a háztetőkön tévéantennák jelzik a fel- emelkedés igényét, máshonnan már kiszorult, nehéz kombinált bútorok, a padló, az olcsó szőnyeg, a jobb élet már megszerezhető darabja. Azoknak, akik rendszeresen munkát vállalnak, el lehetett hagyni azokat a viskókat, ahol az ablakon mű- anyagzsákokat lebegtetett a szél. most jut meleg ruhá- 'ra, villanyszámlára is. Róluk szólni, értük tenni nem lehet nélkülük, mint ahogy az Orsós Jakab szavaiból is kiderült. A putri után padlószőnyeges, magas komforlú lakásba költöző cigányokat bizonyos mértékig ingerli a nehezen megszokható új környezet, nem egyszer éppen az közvetett alapja a többi lakókkal való összetűzéseinek. A Miskolcon élő cigánycsaládok életéről előítéletektől mentesen kellene szólni és akkor már nem lehet általánosnak elfogadni a rendbontó, hangoskodó. szemetelő, kötekedő cigányok viselkedését, akik időről időre ideges, ingerült légkört teremtenek maguk körül munkahelyen, lakóhelyen. Elgondolkodtató, hogy a felszámolás alatt álló telepekről a cigány csaladok nagyrésze, 436 család nem költözőt be a kiutalt új lakásba, hanem elcserélte olcsóbb bérű. kisebb komfort fokozatúra. Számukra ez a változás még megrázkódtatás nélkül elfogadható volt. így nem állítja őket újabb, alig legyőzhetetlen akadály elé az új lakások magas bére, a sokféle szolgáltatás költsége stb. Mert a legújabb felmérésekből az is kiviláglik, hogy átlagosan minden miskolci A Szentkorona alatt a hadbíró dühösen lengette papírjait. — Sumák Alajos őrmester! Maga összevissza beszél, szavain nem tudunk eligazodni. Ezért itt,* a bíróság előtt rekonstruáljuk a bűntényt. Behívatunk egy közlegényt, ,és maga mindent ugyanúgy tesz, mint két héttel ezelőtt. Megértette?... Nos, adják oda neki a pisztolyát. Közlegény, maga álljon két lépéssel hátrább!... Rajta, őrmester! Ordítson őrmester! Közlegény, maga úgy válaszoljon, mint máskor. Tessék kezdeni! Őrmester (a közlegény felé fordulva): — Fogja be a száját! — Igenis, befogom a számat! — Ne ismételje a parancsot! — Maga egy nagy marha közlegény. Ne ismételje! — Igenis, nem ismétlem! — Tűnjön el! Lelépni! — Igenis, eltűnök, lelépek. Őrmester (pulykavörösen) — Már megint ismétli a parancsot ?! — Igenis. Ismétlem a parancsot. — Megőrülök. Maga állat! — Igenis, a2 őrmester úr ‘ megőrül. — Nem őrülök meg! — Igenis, az őrmester úr ... (Lövés.) Hadbíró (a lassan elosztó füstben): — A hullát vigyék ki. őrmester, tegye le a pisztolyát! A bíróság ítélethozatalra visszavonul. Később: — Sumák Alajos őrmestert őfelsége, a Legfőbb Hadúr nevében a hadbíróság kettős emberölés bűntette miatt golyóáltali halálra ítéli. őrmester: — Igenis! Hadbíró: — Ne ismételje, hallja!... Ne ismételje! őrmester: — Nem ismétlem. Hadbíró: — (felveszi a pisztolyt) — De én igen! (Lövés.) A Curia elnöke: Ne ismételje! (Lövés)... Ne ismételje! (Lóvés.) Igenis! (Lövés.) Igenis... Sziits Dénes cigány családra jut egy rendszeresen dolgozó, kereső. A népes cigány családok számához mérten ez persze kevés, dehát a beilleszkedés, a nehezen asszimilálódó családok felemelkedése nemcsak a munkavállalásnál kezdődik, legfeljebb egyik döntő feltétele annak. Kezdeni az óvodában kellene, ahová még mindig kevés cigány gyerek kerül be. Pedig az indulásnál jelentkező hátrány a későbbiekben a szülők iskolázatlansága miatt tovább növekszik. Vannak még tennivalók a megye- székhelyen, hogy mast ne említsünk, az iskoláskorúak távolmaradása az órákról, ami tetézi az amúgy is meglevő egészségügyi, pszichológiai, pedagógiai hátrányokat. A kedvezményes építkezési lehetőségek, a bölcsődei, ó.’Odai elhelyezés biztosítása egyik oldalról csak lehetőség marad. Az' elmondottakban nem • véletlenül sorakoztak naponta szorító gondok, sürgős vagy kevésbé sürgős tennivalók. Azok a cigányok ugyanis, akik nem rendelkeznek állandó munkahellyel, vagy csak időről időre vállalnak munkát, odasodródnak, hogy hozzányúlnak mások javaihoz. vagy a közvr 'yonhoz, mert a rendszeres segélyezésre csak az igazán rászorulók jogosultak. Tovább érdemes keresni a lehetőségét annak, hogy a csökkent- murikaképességűek is találjanak maguknak kereseti lehetőséget könnyebb fizikai munkával. Társadalmi érdek a ci- gánylakosság helyzetének ja- vitása, a még nem dolgozók munkába állítása de mindenekelőtt a most felnövekvő generációhoz tartozók ügyének felkarolása, Az egészségügyi felvilágosító munka következtében fokozatosan érvényesül az átgondoltabb családtervezés is a cigány családoknál. Sajnos nem egyik napról a másikra és nem mindenütt. Pedig ahol csupán a sok gyerek után járó segély a mindennapi létalap, ott újra termelődik a rosszultáp- j láltság, az iskolakerülés, az italozó, csavargó életmód, a fizikai és gyakran a szellemi visszamaradottság.’ Ezek ellen próbái kövel- ! kezetes munkával, felvilágosítással. intézkedéssel olykor kedvezmények biztosításával küzdeni a város, hogy minél több cigány család életszínvonala érje el azt az átlagot, ami elég alap lehet a jobb életkörülményekhez ahol már belső követelmény- nyé válik a rend. a tisztaság. a felemelkedés igénye. Róluk szólni, értük tenni azonban nem lehet nélkülük, csak velük közösen. Nagy József Parancs — Régi történet — „Tankor a veipp lalanrák
