Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-30 / 101. szám
1W8. 8fHBRs 30~;rtrsWrftap ESZAK-MAGYARORSZÄG 1T Lepkék ’ Wrt Kell tudnunk a lepkékről? Például azt, hogy a lepkek rendje az ízeltlábúak törzsébe, a csápos ízeltlábúak altörzsébe, a rovarok osztályába, a színrovarok alosztályába, a íelsörendű rovarok b csapatába tartozik. Ha nem is kell ezeket tudni róluk, mindenesetre: lehet. Meg azt, hogy elősegítik a biológiai egyensúly fenntartását, hasznosan tevékenykednek a rétek, a legelők, a gazdaságok virágjainak beporzásán. tide színfoltjai — szó szerint színfoltjai — a természetnek. Erről az írásról pedig azt kell tudni, hogy az eddig elmondottak ellenére sem kívánja gyarapítani a különböző orgánumokban következetes irgal- matlansággal elhangzó, este, reggel, vasár- és ünnepnapokon csakazértis súlykoló okítási rendszerek számi. Nem bizony. Ellenben az a célja, hogy a lepkékről elmondjon — ismét elmondjon — néhány tudnivalót azon kívül is, mi fentebb már olvasható. I A megyei tanács végrehaj- ! In bizottsága ugyanis a kö- 1 zelmúltban határozatot hozott a megyénk területén kipusztulóban levő lepkék védetté nyilvánításáról. Nyil- ■ van okkal tette, számos jelzés, észrevétel, kimutatás, ! felmérés alapján. A lepkék ugyanis erősen fogyatkoznak, ! Elpusztulnak a szennyezett növényeken, a gépjárművek kipufogó gázában, a növénye , védőszerektől és erősen fo- gyatkoznak, pusztulnak a ku-i fárkodás következményeként. Főként külföldi rovarkereskedők egy-egy ritka példányért jókora summákat kínálnak, adnak, elsősorban persze azoknak a-z országoknak a kereskedői, mely országokban a civilizáció már véglegesen vagy csaknem véglegesen törölt egy-egy lepkefajt — egyébként más, nálunk még honos állatfajokkal együtt — az élőlények listájáról. Á mi megyénkben még több, mint 2700 lepkefajtáról beszélhe„Scb a cédruson7’ Egy szál gyertya pislákoló fényében lehajtott fejű, vörös szegfű árválkodik — gyászra emlékeztet, költészetünk tragikus hirtelenséggel elhunyt, jeles alakjára, aki már csak fénykép a falon és könyvekbe zárt emlékezet. Rövidség a lelke- minden okos beszédnek. A költő értő rajongója, Bérces Zsuzsa tydja ezt, éppen ezért nem szaporítja a szót, csak a legszükségesebbet mondja el Nagy Lászlóról, akit alkotó kora teljében ragadott el a halál — beszéljen ő maga nehézveretű verseivel. Mohai Gábor, a debreceni Csokonai Színház fiatal művésze sikerrel 'birkózott meg a képekben, gondolatokban gazdag versekkel, melyek — ez esetben — főképp az elmúlást „járták körül”, hiszen a veszteség fájdalma oly friss még. Áz özveggyé keseredett költő-feleség, Szécsi Margit, valamint a sírig hűséges, kedves barát. Kondor Béla versei is megszólaltak, növelve az est egy irányba szervezett hangulatát, az elevenek halállal pörlekedő szomorúságát. A kis, dunántúli falu, Isz- káz neves szülöttjét a borsodi táj is magáénak érzi. Az edelényi I. számú Általános Iskola fiatal pedagógusai róla nevezték el KlSZ-szer- vezetüket, és április 25-én, névadójukra emlékeztek az edelényi ifjúsági házban, „Seb a cédruson” címmel. A gimnázium kollégistáinak sorát főképp felnőttek egészítették ki. G. M. tünk, jó lepne, ha ezek meg is maradnának. A vb-határozat értelmében védett lepkéket gyűjteni csak az első fokú természetvédelmi . hatóság engedélyével,- tudományos munkát végző intézményeknek, személyeknek szabad, mindenki másnak tilos ezeket a rovarokat elfogni, tartani, gyűjteni, értékesíteni, kipreparálni. A petére, bábra, lárvára ugyanezek vonatkoznak. A vétők büntetést fizetnek. Mennyit? Például: a Colias paleono europome Esp. elnevezésű lepkéért 500 forintot, az Acherontia atropos- ért 1000, az Euxoa Birivia Schiff-ért 2000, a I^hyparioi- des metelkana-ért 3000 forintot. Folytathatnánk a sort, hosszú oldalakon, de nem biztos, hogy ezzel elérnénk a kívánt hatást. Elképzelhető ugyanis, hogy legtöbbünknek az eddigi, néhány latin név láttán-olvas- tán sincs fogalmunk, valójában mely lepkéről is van szó. A határozat rendelkezik arról is. hogy a védett lepkék széles körű megismerése, megismertetése érdekében kiadvány készüljön. Ennek már inkább van, illetve lesz értelme, hatása. Különösen, ha ábrákkal, leginkább pedig színes ábrákkal készül. Lapunkban erre nincs lehetőség. Arra viszont, igen. hogy ismételten hírül adjuk: kipusztulóban levő lepkéink védettséget élveznek. Különösen ügyelni kell rájuk most tavasszal, amikor élettevékenységük fokozódik. A határozat 170 fajt nyilvánított védetté. Leghelyesebb tehát, ha kirándulásaink, erdőt, mezőt járó csalingázá- saink közben békén hagyjuk mindegyiket. Nem tudható ugyanis, hogy ha letaposunk, elkapunk egyel, az nem éppen a Hadena filig- rania Xanthocyanea Hb. (800 forint) vagy a Brachio- nyeha syriaca dccipulae Kov. (1000 forint) névre hallgat-e. Priska Tibor Potyek komótosan dolgozik, a jó szakmunkások tudásával, de a mozgása nagyon a középszerűeké, akik'' nem érzik a szerszámot vagy az anyagot teljesen, akikben kicsike görcs van állandóan: a mi lesz, ha elrontom. De nemcsak a munkája, az egész élete ilyen. Ezt érzi a kocsmában, az első üveg sör után, a buszon hazafelé utazva, ha valakivel beszédbe elegyedik. Inkább csak hallgat, fél, hogy hülyeséget mond és kinevetik. Ezért inkább, ha megszólal, problémákról beszél, kitalál hibákat a háztartási gépekre, de legtöbbször a permetezőre. A brigád ezüstérmes lett a vállalati versenyben. Az ünnepély után megbeszélték, hogy egy görbe estét csinálnak. Sokáig vívódott, hogy el- menjen-e, végül úgy döntött az utolsó pillanatban, hogy nem megy el. Amikor elment a busz, amelyikkel időben beért volna, megbánta döntését, hiszen a kollégák szeretik őt, bár később ezt megkérdőjelezte magában, de haragudni nem haragszanak, nem bántják, nem is ugratják. Egy teríték üresen maradt. Hiányzik valaki, és némáidnak rájönni, hogy ki. A brigádnaplót is magukkal vitték, sokan a sörös poharat akarták rányomni mindenáron a közös program pecsétjeként. Végül az étlapot csatolták igazolásként a naplóba. Szavazással a névsorolvasás ,mellett döntöttek. A brigádverető felolvasta a névsort Míg a Potyek nevéhez A „szép tudomány«, nevezetes ember” Irodalmi barangolások Részlet a szikszói református egyház kézzel írt történetéről. Ebben olvasható: „Némelyek a biblia lefordítását is neki tulajdonítják". Irodalmi barangolásunk soron következő szereplője Bencédi Székely István, a „szép tudományéi, nevezetes ember”, akit ezzel a címmel első méltatója Bőd Péter ruházott lel még a XV111. században, mondván és írván: ! „Sokat fáradozott a tudatlanságnak elkergetésében, e végre botsátott is világra egy nehány könyveket magyarul.” Ügy igaz, mert nem akármilyen könyvek ezek! A szellemi örökös, a nagy hírű ■ Szenest Molnár Albert az „Üj magyar grammatikája” ajánlólevelében például ezeket írja: „valamennyi könyv közül, miket eddig összekerestem, a legrégibb Székely István magyar nyelven írt Világkrónikája...” A maga korában ritka alkotás hatása Szenczi Molnár későbbi irodalmi munkásságára nem lebecsülendő. De ugyanígy hatással van Bencédi Székely a szemmel látott példa erejével, Károlyi Gáspárra is, amikor Göncön egy ideig lei- késztársak. Valójában kicsoda Bencédi Székely István, s miben áll kapcsolata megyénkkel? Á magyar reformációnak . ahhoz az első, humanista műveltséggel felvértezett nemzedékéhez. tartozott, amely a magyar nemesség és a mezővárosi polgárság körében az 1530-as évektől terjesztette a protestáns szellemiséget. Az 1510 táján született Székely István, Petényi Péter purtfogoltja, nem véletlen léhát, hogy működési területe a Felvidék, ,a Perényiek birtoka. A krakkói egyetem-, re még mini ferences rendi barát iratkozik be 1529 nyarán, de Krakkóból visszatérvén csakhamar a reformáció hívei között találjuk. 1538 körül Szikszón, Abaúj megye akkori jelentékeny mezővárosában vállal iskolamesterséget. Itt Balizi Andrással vugy annak utódjaként taní- tóskodott. Szikszói évei irodalmi szempontból rendkívül termékenyek. Három könyve készül el itt, mely közülük keltő a „szikszai oskolabeli gyermekeknek” szánt Kátéja, valamint a Perényi Péternek ajánlott latin egyházi Himnuszok magyar fordítása 1849-ben tűzvész áldozata lett. Ebből az évekből származik egy iskolai segédkönyve is, melynek címe: Calendarium magiar niel- wen. Ezt a magyar nyelvű kalendáriumát ugyancsak „az magyarul olvasó gyermekeknek” szánta. A szikszó? tanítóskodás után 1540-ben Abaújszántón, 1544-ben pedig Olaszliszkán tölt be rektori hivatalt. Aztán 1548-ban ismét Szikszón van, ezúttal mór lelkészi minőségben. Innen újra Liszká- ra. majd Göncre viszik lelkésznek. Hogy Liszkán volt-e előbb, vagy Göncön, erről ellentmondásosak a meglevő dokumentumok, akárcsak a halála helyszínét és idejét illetően. A szikszói református .egyház kézzel írt történetében ez áll: „Tízévi hivataloskodása után meghalt. Gönczön 1559-ben.” Az Egy- háztörténeti Lexikon szerint: ,... . végül Olaszliszkára vitték lelkésznek, s alkalmasint ott is halt tneg valamikor 1563. decembere- után, mint már jó ideje a helvét irány iíve.” A hatkötetes Magyar rodalom története szerint: .......életéről 1563 után nincsenek adataink.” D e lépjük át az életrajz kételyeit. s fordítsuk figyelmünket Székely István későbbi műveire. A már említett három szikszói alkotása után szavaival élve „tudó- sabb” művek szerzésén fáradozott, hogy az egyre szaporodó nemesi és mezővárosi olvasórétégnék any any elvén adjon olvasmányt. Zsoltárkönyve 1548-ból származó krakkói nyomtatvány. Szikszóról keltezett. Gávai Lukács nevű vitézlő nemes férfiúhoz intézett ajánlása szerint: elméje ösz- tövér volta miatt csak sokak sürgetésére, s nehezen vette vállaira az zsoltároknak terhét. de ígérte, hogy. ha a nevezett férfiú ezt szívesen fogadta. rövid időn belül az egész bibliát megjelenteti magyar nyelven. Homály fedi. valójában meddig is jutott el Székely István a bibliafordítással. Mindenesetre elgondolkodtató az az egy mondat, amely a szikszói egyház történetében olvasható: „Némelyek a biblia lefordítását is neki tulajdonítják.” Tény: Károlyi Gáspár Göncön lelkésztái'sa volt. Hogy merített-e Károlyi az ő fordításaiból, azt éppúgy nem tudni, mint ahogy azt sem- .kész volt-e Székely István a teljes bibliafordítással. Az irodalomtörténet mindeneset- i-e a következőt tartja számon: Vizsolyi biblia — fordította : Károlyi Gáspár. Székely István legjelesebb műve, egyben úttörő jellegű alkotása az első magyar nyelven megjelentetett történelmű mű a Világkrónika, avagy pontosan Chronica ez világr Farkas Ilona: Valaki hiányzik nem érkeznek, nem ís gor*f doltak rá. — Mindig kihúz. — Zárjuk ki! — Milyen ember az ilyen? — kiabálták többen, niíg a Varga IX. leintette a többieket. — Több jut nekünk, mit vagytok oda! — Biztosan, valami dolga lett — állt pártjára Nagy Vili. * Potyek az ágyban sem nyugodott meg. Akkorákat sóhajtott, hogy az asszony nem tudott elaludni. — Beteg vagy? — Én? Miért lennék besieg? — Akkorákat sóhajtozol, félek ránk szakad a meny- nyezét. — Azon gondolkozom, hogy mit fognak mondani... — Maiig ember vagy. A mai napig nem tudom elképzelni, hogy hogyan szedted össze magad, mikor megkérted a szüleimtől a kezem? El sem tudtam képzelni. hogy valaha is a feleséged leszek. Hiányzott belőled az a pici erőszakosság, ami a fiút a lányok szemében férfivá teszi. Szerencsére a gyerekek nem örökölték ezt a tulyi-mutyi természeted. i— Szeretem a békességet. — Nem gondolod, hogy a te nagy nyugalmad — gyávaság? — Nem bántok senkit. — De néha lehetnének elképzeléseid, amit mindenen keresztül meg kellene valósítanod, még akkor is, ha nem túl lényegesek. — Jókor mondod — emcK fel kissé a hangját. — Elégedett vagy te egyáltalán? — Igen, azt hiszem. — Nem ismerem a kollégáidat, nincsenek barátaid, szeretőd sem volt... — Nem lényeges az egész. — Lenézed az életet. — Mindenünk van, mit akarsz? — Semmit. — mondja az asszony lemondóan, és a fal felé fordul. Tisztában van vele, hogy tizenhét évi házasság után, nagyon későn mondta el ezeket a dolgokat. * Potyek óracsörgés .előtt öt perccel felébredt. Egész doboz altatót beszedhetne, akkor is felébredne időben, mert belehalna a szégyenbe, ha egyszer elkésne. Ilyen egyszerűen meg sem történhet. Pillanatok alatt magára kapkodta a ruháit, kolbászt és kenyeret rakott a táskájába, és már rohant is a buszmegállóba. Mindig álmodik éjjel, és soha nem felejti el. Egész nap a gép mellett ezeken az álmokon rágódik. Kicsit hisz is bennük. Álmában megmondja mindenkinek a magáét, fiatal lányokat csábit el, néha disznókkal is álmodik, ami az öregek szerint nem jó. De nagyon sokszor fuldoklik piszkos pocsolyákban, ilyenkor tehetetlen, majd belefullad, nagyon fáradtan ébred az ilyen éjszakák után. Még soha nem mondta el az álmát. Nem tudna elviselni; ha kinevetnék. Még az asszony nevetése is bántaná. Néha a saját tehetetlensége annyira kínozza, hogy öngyilkosságra gondol. Nagyot sétál, eltéríti gondolatait magáról, és kis idő múlva megnyugodva hazafelé indul. * Potyek hétfőn niég szürkébb és halkabb volt. mint máskor. Félt az emberek szemébe nézni, de belül örült, hogy azok jól érezték magukat. Nagyon túlélt. Néha furcsa beszédfoszlányok ütötték meg a fülét. Visszhangzott az nak jeles dolgairól. Ajánlása 1558-ból, Göncről keltezett, és Németi Ferenc tokaji kapitánynak, tiszttartónak szól. Németi gazdag nemes, maga is literátus hajlamú ember, énekszerzö. Műfaját tekintve alkotása kronológia, fontos és jelentéktelen seemények felsorolása Időrendi egymásutánban. Munkájának egyik legfőbb célja, hogy a történelmi események tükrében bebizonyítsa, a reformáció jogosultságát, ugyanakkor pedig leleplezze a római egyházat. amely teljesen eltávolodott az -őskeresztényi tanítástól. Székely István nem tudatos stiliszta, inkább ösztönösen fogalmaz, előadása közel áll az élő beszédhez, bár írásaiban tartózkodik a régies, tájnyelvi szólások használatától. Előadásmódja — részben a formából eredően —■ kissé száraz. Belekerül ugyan néhány színesebb rész is, azonban ezeket Bonfiui müveiből veszi át. Ilyen rész Vak Béla az aradi ország- gyűlésen. Hunyadi Nándorfehérvár ostroma előtt. A magyar történelmi részben senkiről nem mond annyi jót, mint Mátyás királyról. Nagy Sándorhoz hasonlítja, s azt hiszi, ha tovább él, rövid időn belül az egész világot meg- zenditi. Az 1514-es paraszt- háborúról azt írja, hogy a török ellen indult ugyan, de amikor Dózsáék- meglátták a parasztok nagy sokaságát, „azonhelyt elhagyták a törökre való igyekezetököt, es országot akarának magoknak venni.” A mohácsi csatavesztést egyszerűen indokolja: ..Mert csak huszonötezer emberrel menne (Lajos király) szembe az harmad félszáz ezer emberrel.” A török szerinte isten büntetése. Az utolsó ítélet akkor jön le, amikor-a török hatalma megtöretik. Művében nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem. hogy ki ne fakadjon a pápák és a római egyház ellen. Az egész világkrónikára jellemző ez a harcias feleke- zetiség, ami némeíellenesség- gel is párosult Nem véletlen hát, hogy Székely István műve sőkak által és sokat forgatott kézikönyv lett. Túlélt immár négy évszázadot, de értéke — mint ahogy Bencédi Székely István egész munkásságának az értéké — mit sem csökken, Ma is „szép tudományé, nevezetes ember”. Hajdú Imre egész csarnok néha-néha a kollégák nevetésétől. Mindig azt hitte, hogy őt nevetik. Pedig csak a Kovács XX, Jóskát ugratják, aki sztriptízt: akart játszani az étteremben, úgy berúgott. Potye- kon végigszaladt a hideg, mikor megtudta, hogy mimindent csináltak. Szinte örült, hogy nem volt velük. Neki soha nem tudja megmagyarázni senki, hogy miért iszik valaki' annyit, hogy utána ki kelljen hánynia az egészet Egy pillanatra megmerevedett, mikor megállt mellette a brigádvezető. Ügy gondolta néhány perccel előbb, hogy valamit hazudni fog, ha megkérdezik, miért maradt távol. Ez számadás, úgy gondolta, mindenképpen meg kell magyarázni, mert nem szeretné, ha kiutálnák. Legfeljebb betegnek mondja valamelyik családtagját. De kit? Babonás. A gyerekeket semmiképpen nem mondhatja. A feleségét, sem, mert akkor mi lesz vele, ha valóban beteg lesz? Mire feltekintett, senki nem volt mellette. Talán csak képzelte... De nem. A gépasztalon egy boríték. Keze remegett, visszahúzta. Eszébe jutott, hátha figyelik. Kiváiv csiségának ellenállni nem tudott. Potyek arcán két hatalmas könnycsepp gurult le. Nem bírta tartani, nem akarta, hogy kijöjjenek. A borítékból kihullott a pénz. Most először eszébe jutott a pillanat, amikor megkérte a felesége kezét. Össze kéne szedni magát ugyanúgy. Kézfejével megtörölte a szemét e* eldobta a borítékol.
