Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-22 / 94. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1978, április 22,, szombat Alakul a Segítség! Üj magyar színpadi játék próbáján Amikor először olvastam a Miskolci Nemzeti Színház új magyar darabjának címét, a Segítség szó után felkiáltójelet láttam. Később a műsorfüzetben felkiáltójel nélkül szerepelt a címbeli egyetlen szó. Pedig lényeges a különbség: segély kiáltás kíván-e lenni a darab a benne ábrázolt jelenség megfékezésére, vagy egyszerűen bemutatni akarja, milyen is- egy furcsán értelmezet„ segítség. Melyik felfogás a helyes? — ezt majd a kész előadás, a bemutató dönti el. Egyelőre összpróbán ülök a színház csendes nézőterén. Nem messze tőlem a rendező, Beke Sándor és asszisztense, Matus Judit figyeli a színpadot, s itt ül a szerző — Schwajda György — is,'aki most lát először >róbát a darabjából, most látja, miként formálódik az ő szövegkönyve élő, eleven játékká. A színpadkép már majdnem azonos azzal, amit a néző is látni fog: egy szegényes lakás konyhája, amelybe a régifajta körfolyosós ház több pontjáról is belátni, lépcsők, gangkorlátok a háttérben a külvilág, az udvar érzékeltetésére. Ebben a konvhában bonyolódik egy család élete, leskelődő, hallgatózó szomszédok előtt. Gyöngyössy Katalin — Aranka — egy konyhaszéken bóbiskol, vekkercsörgpsre riad, sietve reggelit készít, férjét — Józsit’ — költögeti. Így kezdődik a darab. Majd sajátos módon előbűvik Józsi — Blaslcó Péter. Később Demeter Hedvig — Polgárnő — és Simon György — Vöröskeresztes úr — jelenik meg a színen. Ők az első rész szereplői, a második rész már további tizennyolc szereplőt hoz. Gyöngyössy Katalin mindvégig a színen van. Schwajda. Györgynek ez a negyedik egész estét betöltő darabja, több rádiójátéka, gyermekdarab-átdolgozása ismert. A szerző egyébként néhány hete a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója. A darab történetét előre elmondani szükségtelen, de annyit érdemes elmondani róla, hogy groteszk hangvételű tragikomédia, napjaink életének egy sajátos jelenségét ragadja meg: az alkoholizmust és az Gyöngyössy Katalin (Aranka) és Blaskó Péter (Józsi) próba közben. alkoholista családjának nyújtott társadalmi segítség eltorzulását. Rövid, kopogós mondatok, a dialógusokban a kérdést is ismétlő válaszok, sajátos emberi jellemek sora jeleníti meg Aranka és Józsi, meg a nekik szánt segítség abszurditásba hajló történetéi — Aranka és Józsi bárki és bárhol lehet, nem szükséges okvetlenül munkásnak lenniök, mint a darabban, hiszen mindaz, ami a darabbeli családdal történik, más környezetben is megeshet — mondja Beke Sándor rendező. — E két ember harmonikusan . él egymással, még ha meglehetősen sajátos jegyek is kísérik életüket. Például az, hogy a lakásukból nem kerül szemét a közös kukaedénybe. Mert az italkedvelő férj a szemetet is eladja, hogy pálinkát vehessen. És sorolni lehelne még életük egyéb groteszk, vagy éppen abszurd jegyeit, de nem lenne jó a történetet előre elmesélni. Nem is kell. De a darab mondandója mégis izgat,%Lát- szólag arról szól ez a játék, hogy egy italozó családfőtől úgy akarja a környezet megmenteni a feleséget és a családot, hogy a rosszul, alkalmazott segítséggel csak árt, tönkreteszi a segítendőket. Nem kérdöjelezi-e meg mindez azt a társadalmi segítés- szükségességet, amit olykor talán a segítendők ellenében is alkalmazni kell? — A társadalmi segítés szükségességének megkérdőjelezése cstak látszólagos. A darab az álhumanizmus, a hamis látszatok, a mindent meglovagolok ellen emel szót. Például a darabbeli Polgárnő szorgoskodása a segítés körül nem hamis-e, nem azért történik-e, hogy ő húzzon hasznot belőle? Ez a fajta segítség nem kell. De Aranka és Józsi mégis valamiféle segítségre szorul, mint ahogyan az alkoholizmus mindig segítséget kíván. De nem ilyet, nem így. Ezt szeretnénk a játékkal érzékeltetni. Üj magyar színpadi művek bemutatását, ősbemutatóját mindig felfokozott érdeklődéssel várjuk. így van a Segítség! esetében , is, amikor a groteszkbe hajló ábrázolás- mód, egyik-másik motívum abszurd jellege talán vitára is ingerelhet nézőket. A játék végső kicsengése a döntő. A már említetteken kívül — mint jeleztük — további tizennyolc színészt látunk ki- sebb-nagyobb szerepekben, a játék zenéje Selmeczi György munkája, a díszletet Székely László, a ruhákat Poós Éva tervezte. A bemutató előadás április 28-án, pénteken este lesz. (bm) licnkcy Zoltán rajza Miskolci tárlat Budapesten 250 év magyar festészete címmel ma délelőtt 11 órakor nyitja meg a Miskolci Herman Ottó Múzeum Képtárának anyagából rendezett kiállítást Budapesten, a Képzőművészeti Főiskola kiállítási termeiben (VI., Népköztársaság útja 69.) Somogyi József rektor és dr. Szabadfalvi József múzeumigazgató. Bemutató — képmagnóról Órák a könyvtárban A technika csodálatos dolog, s ma már' természetszerűen van jelen az oktatásban is. No, persze, még viszonylag igen kevés olyan oktatási intézményünk van, mint a miskolci Zalka Máté Gépipari és Gépgyártástechnológiai Szakközépiskola, ahol a tanári lelkesedés és ügyszeretet, no és az igazgatói támogatás eredményeként arra is lehetőség nyílik, hogy képmagnón rögzítsék a megtartott tanórákat, s így azok bármikor visszaidézhetők, tanulmányozhatók, értékelhetők. Ezt a lehetőséget használták ki az iskolai könyvtárosok, akik az éppen soron következő továbbképzési előadásukat tegnap a gépipari szakközépiskolában tartották meg. Kovács Istvánná tanárnő egyik, harmadikos osztályban megtartott történelemóráját ismerhették meg a pedagógus-könyvtárosok — a gimnáziumi, a szakközépiskolai és a szakmunkásképző intézeti iskolai könyvtárosok vettek részt a továbbképzésen —, amelyen a XIX. század második felének művészeti jelenségeit foglalták össze. I Az áprilisi Napjaink Semmiképp sem véletlen, hogy a Napjaink legújabb szár ában a szokásosnál is nagyobb teret kap a költészet, a líra, hiszen e hónapban tartottuk meg; a költészet napját. A hagyományos költészet napi összeállítás mellett több írást is említenünk kell. Egyrészt a folyóirat maga is mérlegre tette versrovatának tevékenységét — Zimonyi Zoltán megszívlelendő tanulságokkal szolgáló írását emelnénk ki — másrészt költőkről vallanak. Ladányi Mihály költészetéről szól Pomogáts Béla Élni gyönyörűen — című írása. A szám másik aktualitását a felszabadulási évforduló adja. A dokumentumértékű, az utolsó oldalon látható felvételen kívül Fazekas György Hazatérés című — a következő számban folytatandó — írását említjük szívesen. S ugyancsak érdeklődve olvastuk Alekszandr Plitcsenko: Szibériai szokások című írását, amely a testvérlapról, a „Szibériai tüzek”-ről gazdagítja ismereteinket. Két színházi témájú írást emelnénk még ki a lap igen gazdag anyagából. Molnár Gól Péter: A gyöngyök leperegnek címmel a - szovjet drámairodalom alkotásainak hazai előadásairól szól, Király Zsuzsa pedig a Bűn és bünhődés vígszínházi bemutatóját elemzi. Az idei Derkovits-ösztöndíjasok Megszületett a döntés az idei Derkovits-ösztöndíjak odaítéléséről. Az ösztöndíjbizottság javaslata alapján a Kulturális Minisztérium 1970- ban újabb tíz fiatal képzőművésznek ítélte oda a Der- kovits-ösztöndíjakat. Ezenkívül további öt művészfiatalt részesítettek egy évre szóló, úgynevezett kis ösztöndíjban. A nyilvános pályázatra több mint százan adták be kérelmüket. Ennek megfelelően, a bizottság javaslata alapján, a Kulturális Minisztérium ebben az évben a következő művészeket részesítette Derkovits-ösztöndíjban: Barabás László budapesti festő-, Fábián Dénes gödöllői grafikus-, Fehér László táci festő-, Fitz János budapesti szobrász-, Földi Péter Somoskőújfalui festő- és Fülöp Ilona orosházi grafikusművészt, valamint Kliegl Sándor és Máté István hódmezővásárhelyi szobrászművészeket, továbbá Pusztai Ágoston budapesti szobrász- és Püspölcy István (Miskolc szülötte) -budapesti grafikusművészt. Kulturális körkép MŰVÉSZETI KLUB A művészeti élet fellendítésére művészeti klub alakult Kapuvárott. Tagjai a városban tevékenykedő festők, írók, fotósok. A klub- foglalkozásokon a művészek terveikről beszélnek, készülő munkájukat bemutatják a házi zsűrinek. SZÁZÉVES BÉLYEG Több mint százéves bélyeg az úgynevezett Nagy Madonna-sorozat használat-'' lan példánya, és teljes kő- nyorpatos sorozata az egyik különlegesség a tavaszi nagy bélyegaukción, amelyet április 23-án délelőtt. 10 órai kezdettel rendeznek meg Budapesten, a Magyar Bélyeg- gyűjtők Országos Szövetsége Vörösmarty utcai székházában. FILM VIETNAMBÓL Hazaérkezett a Magyar Televízió stábja Vietnamból, ahol dokumentumfilmet készített az ország, hétköznapjairól. A háromrészes színes film első részét április 27-én sugározza a tévé. A 6-OSOK LÁZADÁSA A 6-osok pünkösdi lázadása néven került a magyar történelembe az a forradalmi esemény, amely 1918, május 20-án zajlott Pécsett, amely a monarchia elleni legnagyobb, legszervezettebb fegyveres felkelés volt. A 6- os gyalogezred lázadásának közelgő 60. évfordulójára készülnek a mecsekaljai városban. A felkelés szervezői Oroszországból hazatért katonák voltak. MUNKÁCSY-KIÁLLÍTÁS >A varsói Nemzeti Múzeumban rendezett Munkácsy, kiállításról közöli cikket a Trybuna Ludu, s méltatja a nagy magyar festő mélységes hazafiságát, műveinek társadalmi és nemzeti tartalmát. A bemutatón szereplő 50 alkotást a Magyar Nemzeti Galéria kölcsönözte ki, / Szép magyar beszéd A reformkori nyelvújítás vezéralakja, Kazinczy Ferenc szobránál rótták le tiszteletüket a szép magyar beszéd országos versenyének döntőjére Győrbe érkezett versenyzők pénteken, a költő nevét viselő és a versenyt rendező gimnáziumban. Ezután az anyanyelvűnket, legszebben beszélő középiskola- . sok mélák össze tudásukat a Kazinczy-érem és az oklevél elnyeréséért. A pénteken megkezdődött döntőn egy szabadon választott és egy kötelezően előírt szöveget tolmácsol a 120 versenyző. Ök képviselik a fiatalok népes táborát, akik az elmúlt hónapokban a megyei és a fővárosi versenyeken adtak számot a magyar nyelv iránti szeretetükrőL Ami a tanóra értékeléséről elhangzott, az szakmai-módszertani szempontokból jelentős,' s mint ilyen nem kívánkozik napilapba, jóllehet jól, alaposan előkészített tanórával, pedagógiai munkával ismerkedhettünk meg. De az már korántsem csak szakmai kérdés, amiről a továbbképzési nap másik előadója. Könyves Tóth Lilla, a budapesti Fazekas Gimnázium függetlenített könyvtárosa szólt, a könyvtárban tartott tanórák jelentősége oktatásügyi kérdés. (Csak zárójelben jegyezném meg, több szakkönyv szerzőtársa is a meghívott előadó, aki gyakorlati tapasztalataival is hasznosan segítheti a mindennapi könyvtáros munkát.) A könyvtár jelenléte az iskolában, jelenléte az oktatónevelő munkában ugyanis szemléletet takar, s igen tudatos felkészülést is kíván. Ha úgy tetszik, jelentős pluszmunkát igényel a felkészülésben a szakos tanártól. Nem mindegy ugyanis, hogy csak a könyvtári polcok között tartják meg a tanórát — végeredményben ez is felfogható „könyvtári órának” —, vagy a könyvtárra építve teszik ugyanezt. Miközben a képmagnón rögzített tanórát figyeltük, az egyik szakmunkásképző intézet könyvtárában dolgozó, függetlenített könyvtáros így sóhajtott fel: „Ezt a szaktanároknak is látniuk kellene!” Suttogó beszélgetésünkkor kiderült, új könyvtárban dolgozik, legalábbis úgy új iskolai könyvtárban, hogy hosz- szú-hosszú évek után végre méltó könyvtárteremben kaptak helyet, hozzáférhetően a könyvek. Készség és igény van a könyvek használatára, de a mindennapi gyakorlatnak még nincsenek kellő tapasztalatai. Viszont a könyvtáros, hivatalosan tart órákat a szakmunkástanulóknak, az irodalmi folyóiratokkal ismerkednek ily módon. Dicséretes kezdeményezés ez is, noha bizonyára hasonlóak máshol is fellelhetők. A különböző továbbképzéseken gazdagon vérteződhet- nek fe] új módszerekkel, új eljárásokkal a pedagógusok. Igaz, sok esetben szakmai ismereteik lesznek gazdagabbak. Ám ez korántsem jelentheti, hogy egymás munkájáról, különösen, ha olyan nagy horderejű témáról van szó, mint az iskolai könyvtár, ne cserélhetnék ki tapasztalataikat. Ezt a célt szolgálják az ilyen s ehhez hasonló előadások. bemutatók is. Hiszen az iskolai könyvtárosok többsége órakedvezményben látja el ezt a megbízatását, s mint szaktanár is tevékenykedik az iskolában. Másrészt pedig, hisszük, hogy a tantestületekben szava és jelentősége van a könyvtárosoknak, akik maguk is továbbadhatják a legjobb tapasztalatokat. A diákok, az oktató-nevelő munka színvonalának, módszertani gazdagításának érdekében. (cs. a.) V asarely-kiállítás Victor Vasarely, a pécsi születésű, világhírű művész i 1976-ban adományozta Pécs városának azt a gazdag anyagot, amelyet az adományozó művészről elnevezett múzeumban azóta is sok ezren keresnek fel, tekintenek meg. Vasarely művészetével, Vasarely műveivel ismerkedhetünk meg azon a kiállításon is, amelyet tegnap, április 21én nyitottak meg Miskolcon, a Molnár Béla Ifjúsági és Üt- törőházban, a galérián. Igaz, alig tucatnyi képe látható a művésznek, de a televízió- beli bemutatás után minden bizonnyal Igen sokan lesznek kíváncsiak a kamartárlatra is. A képeket a pécsi múzeum adta kölcsön, a kiállítást dr. Aknai Tamás rendezte. Könyvek Lenin születésének évfordulójára A felszabadulástól napjainkig a Szikra és a Kossuth Könyvkiadó Lenin műveiből összesen 203 kiadást jelentetett meg, 1öbb mint 3.7 millió példányban. Könyvkiadásunk az idén is számos kiadvánnyal emlékezik meg a nagy forradalmár politikus születésének 108. évfordulójáról. Az idén került a könyvesboltokba Lenin összes műveinek 51. kötete, amely az 1919 júliusa és 1920 novembere közötti időszakból — az intervenció és a polgárháború korából — származó leveleket és táviratokat tartalmazza. A könyvben szerepel egy Kun Bélához írt levél is, s más magyar vonatkozású írás is található benne. Díszkladásban, gyűjteményes kötetben adja közre a kiadó Leninnek Magyarországról szóló írásait. A népszerű ma rxi zmu s—1 en i n i zmus klasszikusainak kis- könyvtársorozatban jut el az olvasókhoz az „Egy lépés előre, két lépés hátra” című tanulmány. Újdonság, hogy a Kossuth Kiadó Lenin több művét is az uzsgorodi, „Kárpáti” kiadóval közösen jelenteti meg; így készül ..A , szocialista gazdálkodásról”, című kötet.
