Észak-Magyarország, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-22 / 94. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1978, április 22,, szombat Alakul a Segítség! Üj magyar színpadi játék próbáján Amikor először olvastam a Miskolci Nemzeti Színház új magyar darabjának címét, a Segítség szó után felkiáltó­jelet láttam. Később a mű­sorfüzetben felkiáltójel nél­kül szerepelt a címbeli egyet­len szó. Pedig lényeges a kü­lönbség: segély kiáltás kíván-e lenni a darab a benne ábrá­zolt jelenség megfékezésére, vagy egyszerűen bemutatni akarja, milyen is- egy furcsán értelmezet„ segítség. Melyik felfogás a helyes? — ezt majd a kész előadás, a bemutató dönti el. Egyelőre összpróbán ülök a színház csendes nézőterén. Nem messze tőlem a rendező, Beke Sándor és asszisztense, Matus Judit figyeli a színpa­dot, s itt ül a szerző — Schwajda György — is,'aki most lát először >róbát a darabjából, most látja, mi­ként formálódik az ő szöveg­könyve élő, eleven játékká. A színpadkép már majd­nem azonos azzal, amit a néző is látni fog: egy szegé­nyes lakás konyhája, amely­be a régifajta körfolyosós ház több pontjáról is belátni, lépcsők, gangkorlátok a hát­térben a külvilág, az udvar érzékeltetésére. Ebben a konvhában bonyolódik egy család élete, leskelődő, hall­gatózó szomszédok előtt. Gyöngyössy Katalin — Aran­ka — egy konyhaszéken bó­biskol, vekkercsörgpsre riad, sietve reggelit készít, férjét — Józsit’ — költögeti. Így kezdődik a darab. Majd sa­játos módon előbűvik Józsi — Blaslcó Péter. Később Demeter Hedvig — Polgárnő — és Simon György — Vö­röskeresztes úr — jelenik meg a színen. Ők az első rész szereplői, a második rész már további tizennyolc sze­replőt hoz. Gyöngyössy Ka­talin mindvégig a színen van. Schwajda. Györgynek ez a negyedik egész estét betöltő darabja, több rádiójátéka, gyermekdarab-átdolgozása is­mert. A szerző egyébként né­hány hete a szolnoki Szigli­geti Színház igazgatója. A darab történetét előre elmon­dani szükségtelen, de annyit érdemes elmondani róla, hogy groteszk hangvételű tragiko­média, napjaink életének egy sajátos jelenségét ragadja meg: az alkoholizmust és az Gyöngyössy Katalin (Aran­ka) és Blaskó Péter (Józsi) próba közben. alkoholista családjának nyúj­tott társadalmi segítség el­torzulását. Rövid, kopogós mondatok, a dialógusokban a kérdést is ismétlő válaszok, sajátos emberi jellemek sora jeleníti meg Aranka és Józsi, meg a nekik szánt segítség abszurditásba hajló történe­téi — Aranka és Józsi bárki és bárhol lehet, nem szük­séges okvetlenül munkásnak lenniök, mint a darabban, hiszen mindaz, ami a darab­beli családdal történik, más környezetben is megeshet — mondja Beke Sándor rende­ző. — E két ember harmo­nikusan . él egymással, még ha meglehetősen sajátos je­gyek is kísérik életüket. Pél­dául az, hogy a lakásukból nem kerül szemét a közös kukaedénybe. Mert az ital­kedvelő férj a szemetet is eladja, hogy pálinkát vehes­sen. És sorolni lehelne még életük egyéb groteszk, vagy éppen abszurd jegyeit, de nem lenne jó a történetet előre elmesélni. Nem is kell. De a darab mondandója mégis izgat,%Lát- szólag arról szól ez a játék, hogy egy italozó családfőtől úgy akarja a környezet meg­menteni a feleséget és a csa­ládot, hogy a rosszul, alkal­mazott segítséggel csak árt, tönkreteszi a segítendőket. Nem kérdöjelezi-e meg mind­ez azt a társadalmi segítés- szükségességet, amit olykor talán a segítendők ellenében is alkalmazni kell? — A társadalmi segítés szükségességének megkérdő­jelezése cstak látszólagos. A darab az álhumanizmus, a hamis látszatok, a mindent meglovagolok ellen emel szót. Például a darabbeli Polgárnő szorgoskodása a se­gítés körül nem hamis-e, nem azért történik-e, hogy ő húz­zon hasznot belőle? Ez a fajta segítség nem kell. De Aranka és Józsi mégis vala­miféle segítségre szorul, mint ahogyan az alkoholizmus mindig segítséget kíván. De nem ilyet, nem így. Ezt sze­retnénk a játékkal érzékel­tetni. Üj magyar színpadi művek bemutatását, ősbemutatóját mindig felfokozott érdeklő­déssel várjuk. így van a Se­gítség! esetében , is, amikor a groteszkbe hajló ábrázolás- mód, egyik-másik motívum abszurd jellege talán vitára is ingerelhet nézőket. A játék végső kicsengése a döntő. A már említetteken kívül — mint jeleztük — további ti­zennyolc színészt látunk ki- sebb-nagyobb szerepekben, a játék zenéje Selmeczi György munkája, a díszletet Székely László, a ruhákat Poós Éva tervezte. A bemutató előadás április 28-án, pénteken este lesz. (bm) licnkcy Zoltán rajza Miskolci tárlat Budapesten 250 év magyar festészete címmel ma délelőtt 11 órakor nyitja meg a Miskolci Her­man Ottó Múzeum Képtárá­nak anyagából rendezett ki­állítást Budapesten, a Képző­művészeti Főiskola kiállítási termeiben (VI., Népköztár­saság útja 69.) Somogyi József rektor és dr. Szabadfalvi Jó­zsef múzeumigazgató. Bemutató — képmagnóról Órák a könyvtárban A technika csodálatos do­log, s ma már' természetsze­rűen van jelen az oktatásban is. No, persze, még viszony­lag igen kevés olyan oktatási intézményünk van, mint a miskolci Zalka Máté Gépipari és Gépgyártástechnológiai Szakközépiskola, ahol a ta­nári lelkesedés és ügyszere­tet, no és az igazgatói támo­gatás eredményeként arra is lehetőség nyílik, hogy kép­magnón rögzítsék a megtar­tott tanórákat, s így azok bármikor visszaidézhetők, ta­nulmányozhatók, értékelhe­tők. Ezt a lehetőséget használ­ták ki az iskolai könyvtáro­sok, akik az éppen soron kö­vetkező továbbképzési elő­adásukat tegnap a gépipari szakközépiskolában tartották meg. Kovács Istvánná tanár­nő egyik, harmadikos osz­tályban megtartott történe­lemóráját ismerhették meg a pedagógus-könyvtárosok — a gimnáziumi, a szakközép­iskolai és a szakmunkásképző intézeti iskolai könyvtárosok vettek részt a továbbképzé­sen —, amelyen a XIX. szá­zad második felének művé­szeti jelenségeit foglalták össze. I Az áprilisi Napjaink Semmiképp sem véletlen, hogy a Napjaink legújabb szár ában a szokásosnál is nagyobb teret kap a költészet, a líra, hiszen e hónapban tar­tottuk meg; a költészet nap­ját. A hagyományos költészet napi összeállítás mellett több írást is említenünk kell. Egy­részt a folyóirat maga is mér­legre tette versrovatának te­vékenységét — Zimonyi Zol­tán megszívlelendő tanulsá­gokkal szolgáló írását emel­nénk ki — másrészt költők­ről vallanak. Ladányi Mihály költészetéről szól Pomogáts Béla Élni gyönyörűen — című írása. A szám másik aktualitását a felszabadulási évforduló adja. A dokumentumértékű, az utolsó oldalon látható fel­vételen kívül Fazekas György Hazatérés című — a követ­kező számban folytatandó — írását említjük szívesen. S ugyancsak érdeklődve olvas­tuk Alekszandr Plitcsenko: Szibériai szokások című írá­sát, amely a testvérlapról, a „Szibériai tüzek”-ről gazda­gítja ismereteinket. Két színházi témájú írást emelnénk még ki a lap igen gazdag anyagából. Molnár Gól Péter: A gyöngyök le­peregnek címmel a - szovjet drámairodalom alkotásainak hazai előadásairól szól, Ki­rály Zsuzsa pedig a Bűn és bünhődés vígszínházi bemu­tatóját elemzi. Az idei Derkovits-ösztöndíjasok Megszületett a döntés az idei Derkovits-ösztöndíjak odaítéléséről. Az ösztöndíjbi­zottság javaslata alapján a Kulturális Minisztérium 1970- ban újabb tíz fiatal képző­művésznek ítélte oda a Der- kovits-ösztöndíjakat. Ezenkí­vül további öt művészfiatalt részesítettek egy évre szóló, úgynevezett kis ösztöndíjban. A nyilvános pályázatra több mint százan adták be kérel­müket. Ennek megfelelően, a bizottság javaslata alapján, a Kulturális Minisztérium eb­ben az évben a következő művészeket részesítette Der­kovits-ösztöndíjban: Barabás László budapesti festő-, Fá­bián Dénes gödöllői grafikus-, Fehér László táci festő-, Fitz János budapesti szob­rász-, Földi Péter Somoskő­újfalui festő- és Fülöp Ilona orosházi grafikusművészt, va­lamint Kliegl Sándor és Máté István hódmezővásárhelyi szobrászművészeket, továbbá Pusztai Ágoston budapesti szobrász- és Püspölcy István (Miskolc szülötte) -budapesti grafikusművészt. Kulturális körkép MŰVÉSZETI KLUB A művészeti élet fellendí­tésére művészeti klub ala­kult Kapuvárott. Tagjai a városban tevékenykedő fes­tők, írók, fotósok. A klub- foglalkozásokon a művészek terveikről beszélnek, készülő munkájukat bemutatják a házi zsűrinek. SZÁZÉVES BÉLYEG Több mint százéves bé­lyeg az úgynevezett Nagy Madonna-sorozat használat-'' lan példánya, és teljes kő- nyorpatos sorozata az egyik különlegesség a tavaszi nagy bélyegaukción, amelyet áp­rilis 23-án délelőtt. 10 órai kezdettel rendeznek meg Bu­dapesten, a Magyar Bélyeg- gyűjtők Országos Szövetsége Vörösmarty utcai székházá­ban. FILM VIETNAMBÓL Hazaérkezett a Magyar Televízió stábja Vietnamból, ahol dokumentumfilmet ké­szített az ország, hétköznap­jairól. A háromrészes színes film első részét április 27-én sugározza a tévé. A 6-OSOK LÁZADÁSA A 6-osok pünkösdi lázadá­sa néven került a magyar történelembe az a forradal­mi esemény, amely 1918, május 20-án zajlott Pécsett, amely a monarchia elleni legnagyobb, legszervezettebb fegyveres felkelés volt. A 6- os gyalogezred lázadásának közelgő 60. évfordulójára készülnek a mecsekaljai vá­rosban. A felkelés szervezői Oroszországból hazatért ka­tonák voltak. MUNKÁCSY-KIÁLLÍTÁS >A varsói Nemzeti Múze­umban rendezett Munkácsy, kiállításról közöli cikket a Trybuna Ludu, s méltatja a nagy magyar festő mélysé­ges hazafiságát, műveinek társadalmi és nemzeti tar­talmát. A bemutatón szerep­lő 50 alkotást a Magyar Nemzeti Galéria kölcsönözte ki, / Szép magyar beszéd A reformkori nyelvújítás vezéralakja, Kazinczy Ferenc szobránál rótták le tisztele­tüket a szép magyar beszéd országos versenyének döntő­jére Győrbe érkezett ver­senyzők pénteken, a költő nevét viselő és a versenyt rendező gimnáziumban. Ez­után az anyanyelvűnket, leg­szebben beszélő középiskola- . sok mélák össze tudásukat a Kazinczy-érem és az ok­levél elnyeréséért. A pénte­ken megkezdődött döntőn egy szabadon választott és egy kötelezően előírt szöve­get tolmácsol a 120 verseny­ző. Ök képviselik a fiatalok népes táborát, akik az el­múlt hónapokban a megyei és a fővárosi versenyeken adtak számot a magyar nyelv iránti szeretetükrőL Ami a tanóra értékeléséről elhangzott, az szakmai-mód­szertani szempontokból je­lentős,' s mint ilyen nem kí­vánkozik napilapba, jóllehet jól, alaposan előkészített tan­órával, pedagógiai munkával ismerkedhettünk meg. De az már korántsem csak szakmai kérdés, amiről a továbbkép­zési nap másik előadója. Könyves Tóth Lilla, a buda­pesti Fazekas Gimnázium függetlenített könyvtárosa szólt, a könyvtárban tartott tanórák jelentősége oktatás­ügyi kérdés. (Csak zárójel­ben jegyezném meg, több szakkönyv szerzőtársa is a meghívott előadó, aki gya­korlati tapasztalataival is hasznosan segítheti a min­dennapi könyvtáros munkát.) A könyvtár jelenléte az is­kolában, jelenléte az oktató­nevelő munkában ugyanis szemléletet takar, s igen tu­datos felkészülést is kíván. Ha úgy tetszik, jelentős plusz­munkát igényel a felkészülés­ben a szakos tanártól. Nem mindegy ugyanis, hogy csak a könyvtári polcok között tartják meg a tanórát — vég­eredményben ez is felfogha­tó „könyvtári órának” —, vagy a könyvtárra építve te­szik ugyanezt. Miközben a képmagnón rögzített tanórát figyeltük, az egyik szakmunkásképző inté­zet könyvtárában dolgozó, függetlenített könyvtáros így sóhajtott fel: „Ezt a szakta­nároknak is látniuk kellene!” Suttogó beszélgetésünkkor ki­derült, új könyvtárban dol­gozik, legalábbis úgy új is­kolai könyvtárban, hogy hosz- szú-hosszú évek után végre méltó könyvtárteremben kap­tak helyet, hozzáférhetően a könyvek. Készség és igény van a könyvek használatára, de a mindennapi gyakorlat­nak még nincsenek kellő ta­pasztalatai. Viszont a könyv­táros, hivatalosan tart órákat a szakmunkástanulóknak, az irodalmi folyóiratokkal is­merkednek ily módon. Dicsé­retes kezdeményezés ez is, noha bizonyára hasonlóak máshol is fellelhetők. A különböző továbbképzé­seken gazdagon vérteződhet- nek fe] új módszerekkel, új eljárásokkal a pedagógusok. Igaz, sok esetben szakmai is­mereteik lesznek gazdagab­bak. Ám ez korántsem jelent­heti, hogy egymás munkájá­ról, különösen, ha olyan nagy horderejű témáról van szó, mint az iskolai könyvtár, ne cserélhetnék ki tapasztalatai­kat. Ezt a célt szolgálják az ilyen s ehhez hasonló elő­adások. bemutatók is. Hiszen az iskolai könyvtárosok több­sége órakedvezményben látja el ezt a megbízatását, s mint szaktanár is tevékenykedik az iskolában. Másrészt pedig, hisszük, hogy a tantestüle­tekben szava és jelentősége van a könyvtárosoknak, akik maguk is továbbadhatják a legjobb tapasztalatokat. A diákok, az oktató-nevelő munka színvonalának, mód­szertani gazdagításának érde­kében. (cs. a.) V asarely-kiállítás Victor Vasarely, a pécsi születésű, világhírű művész i 1976-ban adományozta Pécs városának azt a gazdag anya­got, amelyet az adományozó művészről elnevezett múze­umban azóta is sok ezren ke­resnek fel, tekintenek meg. Vasarely művészetével, Vasa­rely műveivel ismerkedhe­tünk meg azon a kiállításon is, amelyet tegnap, április 21­én nyitottak meg Miskolcon, a Molnár Béla Ifjúsági és Üt- törőházban, a galérián. Igaz, alig tucatnyi képe látható a művésznek, de a televízió- beli bemutatás után minden bizonnyal Igen sokan lesznek kíváncsiak a kamartárlatra is. A képeket a pécsi múze­um adta kölcsön, a kiállítást dr. Aknai Tamás rendezte. Könyvek Lenin születésének évfordulójára A felszabadulástól napja­inkig a Szikra és a Kossuth Könyvkiadó Lenin műveiből összesen 203 kiadást jelente­tett meg, 1öbb mint 3.7 mil­lió példányban. Könyvkiadá­sunk az idén is számos ki­advánnyal emlékezik meg a nagy forradalmár politikus születésének 108. évforduló­járól. Az idén került a könyves­boltokba Lenin összes mű­veinek 51. kötete, amely az 1919 júliusa és 1920 novem­bere közötti időszakból — az intervenció és a polgárhábo­rú korából — származó le­veleket és táviratokat tar­talmazza. A könyvben sze­repel egy Kun Bélához írt levél is, s más magyar vo­natkozású írás is található benne. Díszkladásban, gyűjtemé­nyes kötetben adja közre a kiadó Leninnek Magyaror­szágról szóló írásait. A nép­szerű ma rxi zmu s—1 en i n i z­mus klasszikusainak kis- könyvtársorozatban jut el az olvasókhoz az „Egy lépés előre, két lépés hátra” című tanulmány. Újdonság, hogy a Kossuth Kiadó Lenin több művét is az uzsgorodi, „Kár­páti” kiadóval közösen je­lenteti meg; így készül ..A , szocialista gazdálkodásról”, című kötet.

Next

/
Thumbnails
Contents