Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-05 / 55. szám
197& március 5„ »asárnap ESZAK-MAGVARORSZAG 7 fmm. A Szovjet irodalom márciusi számából Leonyid Martinov mellett az 50-es évek végén és a 60-as évek elején induló, fiatalabb, nálunk még kevéssé ismert szovjet próza- író-nemzedék néhány tagját mutatja be ebben a számban a folyóirat. Nehéz lenne egyelőre határozottan körvonalazni az alkotói profilokat, vagy néhány közös jellemzővel bemutatni őket, bár a szerkesztés jóvoltából bizonyos tematikai egység található a prózarovatban. A szerelem érzésének ábrázolása adja ezt az egységet. Az örök témát linóin lélektani és változatos formai eszközökkel jelenítik meg a klasszikus orosz prózán nevelkedett alkotók, Vjaeseszlav Sugajev, Jev- genyij Bogát és Jurij S cserbak. Figyelmet érdemel a folyóirat Irodalomról rovatában a hetvenes évek szovjet drámairodalmával foglalkozó . kerékasztal-beszélgetés. A Szovjetunióban is állandó viták folynak a mai drámairodalomról, az újfajta hőstípusról, színház és néző kapcsolatáról. Ezeket a kérdéseket érintette az említett, a Lityeralurnaja Obozrenyije című folyóirat szerkesztőségében rendezett beszélgetés is, ahol rendezők, színészek, írók, mondták el nézeteikét az úgynevezett „termelési drámáról’. Az Egy ülés jegyzőkönyve és az Ami a legszentebb a hazai közönség elejt; is ismert. Alekszandr Gel man a beszélgetés során így határozza meg enne« az irányzatnak a drámairodalomban betöltött szerepet: ,.A mai termelésről vagy intézményekről — és ebben nincs elvi különbség — szóló darabnak csak akkor van értelme, ha a nézőtéren ülő emberek a színpadon látottakat közvetlenül át 'tudják vinni saját életünkre. És én itt a művészet közvetlen hatásának híve vagyok. Az ilyen hatás is nagyon fontos és igaz. Még a „tiszta” publicisztikának is mély, nem pedig csak pillanatnyi hatásra kell törekednie és elemzőnek kell lennie, vagyis arra kell késztetnie az emberekei, hogy elgondolkodjanak, hogy átgondolják az életüket. A drámairodalomnak élnie kell ezzel. ..” A párt ügyvédje 100 éve született László Jenő A Magyar Tanácsköztársaság és a magyar kommunista mozgalom kiemelkedő egyénisége volt László Jenő. 1878. március 5-én született Szatmárnémetiben. Apja könyvkereskedő volt, így már diák korában kezébe kerültek szocialista eszmeiségű könyvelt, amelyek nagy hatással voltak későbbi szocialista, kommunista világnézetének kialakulására. Mély nyomot hagyott benne egy 1894-es május 1-i felvonulás, amelyet szülővárosában látott. A rendezett sorokban énekelve menetelő, jelszavakat hangoztató felvonulókat látva érlelődött meg benne végleg, hogy a munkások, kubikusok, szegény emberek ügye mellé áll. Nagy érdeklődéssel kísérte ezentúl a napi politikai eseményeket. A hódfrnezővásárhelyi pa- rasztmegmozdulás részvevőinek perét lezáró igazságtalan ítélet hatására fogadta meg, hogy ügyvéd lesz. Elhatározása mellett kitartott, s lett a forradalmárok ügyvédje. Kolozsvárott szigorlatozott 1900-ban és Marosvásárhelyen tett ügyvédi vizsgát 1906-ban. Végleg Budapestre költözött, s lett a Vas- és Fémmunkások Országos Szövetségének és a Fuvarosok Szakszervezetének ügyvédje. Irodájában állandóan nagy volt az ügyfél-forgalom, kora reggeltől késő estig. Igen szűkös anyagi körülmények között élt, mert kizárólag a munkások peres ügyeit vállalta. Védte jogaikat a hatóságokkal és a munkaadókkal szemben. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagjaként 1907-töl a párt ügyvédje volt. Az Alpári Gyula vezette baloldalhoz tartozott. Hosszú évekig Vatta el a védelmet a munkásmozgalmi tevékenységük miatt bíróság elé állított munkások ügyében. Az 1912. május 23-i nagy politikai tüntetés után a letartóztatott munkások védelmét László Jenő és Landler Jenő vállalta. Az osztálybíróság ítéletét nem sikerült ugyan minden vádlott esetében befolyásolniuk, de találó érvekkel alátámasztott, nagyszerű logikával szerkesztett védöbeszé- dek mély benyomást tettek a hallgatóságra. Igen sok munkás felkereste később László Jenőt és mondta el neki, hogy az ő beszédének hatására vált tudatos szocialistává. A polgári demokratikus forradalmat előkészítő baloldali ellenzéki csoportok tevékenységében jelentős feladatokat vállalt. Csatlakozott az osztályharcos munkáspárt megteremtéséért küzdő forradalmi maghoz. Részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártja alakuló ülésén. A Központi Bizottság tagjává választották, s megbízták a párt ügyvédi munkájának ellátásával. A párt jogi tanácsadója lett. Ezt a megtiszte- telö feladatot élete legnagyobb kitüntetésének, addigi munkásmozgalmi tevékenysége elismerésének tekintette. 1918. decemberében Pozsonyba utazott, hogy tanácsaival segítséget nyújtson a szlovák kommunista párt létrehozásához. A Tanács- köztársaság kikiáltása után a Budapesti Forradalmi Törvényszék politikai megbízottjává nevezte ki a Forradalmi Kormányzótanács. Ebben a tisztségében számára az egyetlen mérce a forradalom törvénye, ügye, a proletárdiktatúra érdeke volt. Ennek szellemében végezte munkáját. A Tanácsköztársaság leverése után őt is elfogták. Hetekig kínozták a Margit körúti fogház pincéjében. Megkínozva, betegen, de emelt fővel állt a slatári- ális bíróság előtt. Itt is azt, hangoztatta, hogy életének értelmét az' a 25 év adott, amely alatt részt vehetett a munkásosztály harcában, segíthette a proletárok ügyét. Minden cselekedetét a munkások ügyébe vetett töretlen hit vezérelte. Halálra ítélték, és 1919. december 29-én kivégezték. Vida Sándor Jurij Szenkevics szovjet orvos már két ízben részt vett a norvég Thor Heyerdahl tengeri expedícióján. Harmadszor a Tigris nevű, nádból készült hajójukon, ENSZ-lobogó alatt keltek útra. A Tigris és Eufrátesz’ folyó torkolatától a Perzsa-öblön keresztül az Indiai-óceánra hajóznak. Az expedíció célja: hogy bebizonyítsák az ősi Mezopotámiából a tengeren át is terjedhetett a civilizáció. Jurij Szenkevicsre, az orvostudományok kandidátusára a legénység orvosi ellátású hárul. Milyen veszélyek fenyegetik az óceán hajósait? A tapasztalat szerint az utazók mérges halakkal és medúzákkal kerülhetnek szembe, különböző sérülések érhetik őket, melyek a sós víz miatt nehezen gyógyulnak, napszúrás, felésés fenyegeti őket. Az eredményes orvosi segélynyújtás érdekében az expedíciónak biztosították a legmodernebb, tantálból készült sebészeti műszereket, levegőn megszilárduló, törések kezelésére felhasználható síneket. hordozható elektrokus vezetésével az Orvos- biologiai Intézetben dolgozták ki. A kis nemzetközi kollektíva megfigyelési eredményei lehetővé teszik a különböző nemzetiségű emberek pszichológiai összeférhetőségének, együttélésének, együtt- munkálkodásának vizsga- tatát, olyan körülmények között, mikor ezek az emberek kis területen, á világtól viszonvlagos elszigeteltségben vannak összezárva. A kutatások eredményeit földünk nehezen megközelíthető vidékeire induló expedíciók szervezésekor használják fel. A Szovjetunió Sportbizottsága. az 1980-as Olimpia Szervező Bizottsága viharálló ruhákkal, kabátokkal, egyszóval minden olyan felszereléssel ellátta az expedíciót, ami az óceáni utazáshoz szükséges. Így a Tigris hajó az Indiai-óceánon. nemcsak az ENSZ lobogója alatt hajózik. de szimbolikusan kapcsolódik a XXII. moszkvai olimpiai játékokhoz is. APN — S kardiográfot, új gyógyszereket. Jurij Szenkevics az expedíció idején tovább ta nulmányozza a különleges körülmények között 1 elő emberek pszichológiai al[ kalmazkodóképességét, hogy Kidolgozza az emberek adaptációját megköny- nyitő tennivalókat. A kutatási programot Oleg Geor- gijevics Gazenko akadémi— Képünkön a HA—2 nemzetközi legénysége. Ellenségünk . a zaj I cl bődül “, ha,18t"m; pilo nélküli motor a lakótelepen, a csendes éjszakában. Bevágódik a lépcsőház földszinti ajtaja, úgy hogy a tizedik emeleten megriad a gyerek. Órákon át visszhangzik az utca. a légkalapács fület bántó zajától. Élvezhetetlenné válik a zene az elektromos erősítők hatására, s olyan zajjal halad a villamos a város főutcáján, mintha csak „szögletesek” volnának kerekei: Megszólal a gépkocsik dudája akkor is. amikor semmi szükség rá. Ismeri és idegesítő zajok, melyek már-már velejárói nemcsak a nagyvárosok, hanem kisebb települések mindennapjainak. S miközben bezárom az ablakot, mert a péntek délutáni csúcsforgalom hangzavarából oly sok tolul a szobába, hogy nem értjük egymás szavát — Robert Kochnak, a mikrobiológia atyjának szavai ötlenek fel berniem. A neves tudós ugyanis találóan mondta; az embernek valamikor a zajjal éppen olyan hatarozoítan le kell számolnia, mini a kolera- val vagy a feketehimlővel. Ennék az egészségvédelmi küzdelemnek a történetét még nem írták meg, de tudósok, szakemberek régen megfigyeltek egy törvényszerűséget: a tudományos műszaki haladás gyorsulásával ez a csapásnak említhető jelenség mind veszedelmesebbé válik. A városok növekedésének, a technika, a gépek gyors szaporodásának korában a zaj, valahogy ellentétes hatást fejt ki a civilizáció fejlődésére. Sar- kasan fogalmazva úgy is mondhatom, kárt okoz az embereknek. Immár nemcsak a szak- irodalmoban, hanem ismeretterjesztő íüzetecskékben is olvashatjuk, hozzáértők véleményeként, hogy 65 dccibclcs zajszintnél az ember szervezete nem kívánatos fiziológiai és pszichológiai ráhatásnak van kitéve, és 120 decibelnél az emberi hallás kezdi felmondani a szolgálatot. Ez utóbbira magam is rádöbbentem egy farsangi bálon, miután balszerencsém úgy hozta, hogy éppen az elektronizált zenét kibocsátó hangfal előtt, ültem és bizony csak akkor lehetett szót váltani az asztaltársaság tagjaival, amikor szünetet tartott a zenekar. De a hangerősítés nemkívánatos mértéke néha már a színháztermekbe is belopózik. és elviselhetetlenné teszi az előadást; — a nagy zaj. A tömeges építkezés, a házak futószalagon történő készítése napirendre tűzte az úgynevezett háztartási zajok elleni harcot. Ennek egyik sajátos formáját javasolta az a prágai kutatóintézet. amelyben azzal kísérleteztek, hogy a lakások padlóit úgynevezett ,,úsztatott betéttel” látták el. és ezzel nagymértékben megszűrlek a mennyezeten keresztül atszürődö zajokat, sót még a lépések hangját is elszigetelték. Ugyancsak hallani olyan kísérletekről is. amelynek lényege, hogy a tartófal nélküli lakóhelyiségek és irodai szobák részére kettős szigetelésű válaszfalakat alakítottak ki. De nem kell külföldre menni, hiszen hazánkban is keresik, kutatják azokat az építési, lakáslelepitési. vá- roskialakitási formákat, amelyek csökkentik a zajártalmakat. Nemrégen érdekes megfigyeléseket és kutatásokat végeztek énpen magyar szakemberek. Megállapítottak. hogy az úgynevezett háromlépcsős zöldsáv — amikor egymást váltja a pázsit, a bokros es a fás rész — 15—20 decibel zajt nyel el és hatnyolc decibelt közömbösít a levelek susogása. A zöldsáv ugyanakkor felüdíti a levegőt, leköti a port, és mint tudjuk, oxigént is termel. Milyen jó lenne ezt szelesebb körben tudatosítani — és alkalmazni. Igaz. ott, ahol nem sikerül magát a zajforrást megfékezni, egyre jobban előtérbe kerülnek az úgynevezett egyéni védőeszközök. Fülvédőket, sisakokat, egyéb eszközöket készítettek erre a célra, melyek a kívánatos 30 decibelre, vagyis a falevelek susogá- sának és a tengeri hullámok zajszintjére csökkentik a hangokat. Nem tudom, ki hogy van vele, én mégis annak örülnek jobban, ha nem azért lenne csend körülöttem, mert a füldugó, vagy a párnázott ajtó, netán a hangszigetelt fal megszűri a külvilág zaját, hanem azért, mert egy kicsit több belátással, nagyobb figi/e- lemmel vagyunk egymás és önmagunk iránt. Kétségtelen vannak zajok, amelyeket nem lehet teljes egészében megszüntetni, hiszen meghatározott technikai vagy technológiai folyamatok szükségszerű velejárói. De rnijy sok az olyan zaj, amely nem az élet természetességéből, hanem éppen természetel- lenességéböl fakad. A y.| [ okozta veszélvek '* nem olyan „látványosak”, mint, a mikrobiológusok által említett kolera vagy feketehimlő. De káros hatásukat tudományos felmérések és ösz- szehasonlítások nélkül ön- .magunk idegállapotában és környezetünk hangulatán egyaránt lemérhetjük. Igaz ehhez is csendre, vagy legalábbis a falevelek su- sogását és a tenger hullámzásának moraját nem meghaladó frekvenciára van szükség. Meg belátásra. Paulovits Ágoston Párbeszéd Azt mondják, megtörtént. Ha nem, a fele akkor is igaz. Mint a vicceknek .. . — Béla. vagon érkezett az állomásra, ki kellene pakolnunk az árut. — Főnök, tudja, bogy a múlt vasárnap is kint voltam. — Mit tehetek? Most is vasárnap jött, most is megkapjátok a pótlékot. — Nem kell a pótlék. Pihenni akarold meccsre megyek. — Nézd. ez a vagon nem állhat ott az állomáson. Tudod. hogy a prémiumunk, a nyereségünk múlik rajta... — Nem kell a prémium se, a nyereség se. — Kaptok utána egy láda sört. Én állom. — Nem kell a sör. főnök. — Akkor, Béla, fegyelmit kapsz. — Az se kell!.,. (te—)
