Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-05 / 55. szám
1978. március 5., vasárnap ÉSZAK- MAGYARORSZÁG 3 Folyhat a Hernád a Taktaközben? Megfeszített helyreállító munka a FÁM-ban Új nyomvonalon a Belli Ha él a védőmü A Tisza SL és a í€$SZ~ védnökség A Tisza-part vízért kiabál. A föld megissza a folyót. Hihetetien? Mondjuk inkább: elképzelhetetlen. Pedig, és számoljunk csak: Tokajnál egy nyári napon — amikor alacsony a Tisza — 60 ezer liter víz áramlik át egy másodperc alatt. Polgárnál a Sajó és a Hernád torkolata után már másodpercenként 70 köbméter. Ez a folyó vízhozamának bevételi oldala. És a kiadás: a Keleti-főcsatorna 50 köbmétert visz el ugyancsak egy másodperc alatt, a Taktaközbe 4 köbméter jut. Így Polgárnál már csak 16 köbméter marad, miközben a leninvárosi oldal két hőerőművének másod- percenkénti vízigénye 40 köbméter. Tehát Tiszapalkonya után már csaknem száraz medret találnánk, ha ... — Nem lenne a Kiskörei Vízilépcső. — Fejezte be a mérlegelést Stéfán Márton, az ÉVIZIG igazgatóhelyettese. — Ennek a hatalmas létesítménynek előnyeit már sokszor idéztük, de hogy megyénknek mennyi hasznot jelent, azt még kevesen ismerik, főleg a fiatalok, akiknek munkájára pedig nagyon számítunk. Lassan már egy évtizede, hogy a Tisza II. vízilépcső építése felett védnökséget vállalt a KISZ. És itt oldalakat írhatnánk megyénk fiataljainak helytállásáról, lelkesedéséről, ahogy a kezdet és az utána következő évek feladatait teljesítették. De ennek a munkának a leglátványosabb szakasza lezárult, hiszen felépült a vízilépcső, duzzaszt, s a tavaszi árhullámok a tároló térben már tóvá szelídülnek. És ez a tó már „elérte” megyénket és új feladatokat is hozott. — Most a legsürgősebb munka, hogy a tavaszi árhullámok előtt elvégezzük a fa- kitermelést. Mintegy 150 ezer fát kell kidönteni, szétdarabolni, gallyazni a hullámtéren, mielőtt a víz végleg elfoglalná magának a területet. Kár lenne veszendőbe hagyni ennyi értéket, hiszen később az ártéri erdőket hasznosítani már lehetetlen. Fiatalokra van szükség, (az építési munkabizottság most szervezi) főleg erdészeti munkákban jártas, motorfűrésszel dolgozó fiatalokra, akik vállalják ezt a cseppet sem könnyű, és nagyon sürgős munkát. Erdők tűnnek el, „erdők” sarjadnak. Élet pusztul és élet születik, mert az ember már óvón vigyáz, hogy környezetét ne veszélyeztesse és a természetet hívja a természet ellen segítségül. Hogyan? — Tiszadorogma és Ároktő között 8 kilométeres szakaszon új töltést építünk. Ezzel 1300 hektár hullámtéri területet szabadítunk fel biztonságos mezőgazdasági termelésre. A gátakat pedig — 80 kilométer hosszan — biológiai védőművel alakítjuk ki. Ez a védőműrendszer él, megtörik rajta a hullámok ereje, s ezért a gátban kárt már nem tehet. Az egész rendszer'magunk elé képzelhetjük, hiszen egyszerű. A töltés előtt humuszpadkát alakítanak ki, amelybe félig süllyesztve rő- zsehengereket ásnak. Több mint 160 kilométer hosszan! így 3—4 bakhátsort kapnak, amely vízhez jutva kihajt és a fűzrőzse barázdák közé sást telepítenek. Kétszáz ember kezd neki tavasszal a nagy figyelmet, pontosságot igénylő munkához, viszont nyáron a fiatalokra is szükség van, hiszen az élő védelmi művet öntözni kell, ameddig megerősödik. — És a gát túlsó oldalán? — Talán a legfontosabb az erdőtelepítés. Nem a legszerencsésebb szó az erdő, mert inkább egy sávról van szó, amelynek létrehozásával kettős célt szeretnénk elérni. Egyrészt, hogy pótoljuk a kitermelésre került erdőterületet, másrészt a gát és szivárgó csatorna között telepített fák sok vizet párologtatnak el, segítik a csatornából a víz eláramlását. Idén 40 hektáron mintegy 80 ezer csemetét akarnánk elültetni. s itt nagy szerep vár a fiatalokra, hiszen nélkülük programunkat aligha tudnánk megvalósítani. És a megváltozott tái új lehetőségek egész sorát rejti magában. Ezek közül a leg- nágyobbat, egy kérdéssel is be tudunk mutatni: — Hogyan kerül a Hernád a Taktaközbe? — Sehogy és mégis egy új Hernád született. A taktakö- zi főcsatorna 22 kilométer hosszan a Hernád legkisebb vízhozamát szállítja, s ez a mennyiség több ezer hektár öntözéséhez elég. Két öntözőfürtöt alakítottunk ki, a tarcalit ezer hektáron, s a taktaharkányi—ti szálúéit 2300 hektáron. Ezeken a területeken az „új” Hernád vizének egy része a föld alá kerül. Száz kilométer hosszú csőhálózat irányítja^ a vizet a hidrán- sokhoz. vagy ahhoz az 550 kilométer hosszú felszín fölötti csőhálózatokhoz, amelyről levegőbe permeteztetik a vizet a szórófejek. Nehéz elképzelni, hogy ezeknek a fürtöknek a kialakítása milyen bonyolult, összetett feladat, hiszen teljesen új eljárásról, technológiáról van szó, s így csak a beruházás költségét írjuk le, ami 350 millió forint. — A KISZ-védnökségre — szögezte le Stéfán Márton — itt is nagy feladat hárul. Nagyon nehéz beszerezni a csőhálózathoz szükséges idomokat, tavaly például két anyagbeszerzőnk szinte egész évben járta a megyei vízmű vállalatokat, amíg darabonként „összekaparta” az üzembe helyezéshez feltétlen szükséges alkatrészeket. Sőt, volt olyan idom, amelyet kényszerből mi, vagy a putnoki tsz gyártott le. Mivel a tar- cali öntözőfürtöt 1980_ra üzembe állítjuk, gyors a munkák üteme. Létkérdés hát, hogy idomhiány ne bénítsa meg a beruházás munkálatait. A védnökségben együttműködő vállalatok, gazdaságok, intézmények viszont, ha tényleg együttműködnek, jelzik, és segítik a gondok megoldását, akkor ilyen veszély nem fenyegethet. — kármán — Üj termékek, új technológiák A Papíripari Vállalat Diósgyőri Gyárában nem a legsikeresebb esztendőként könyvelik el a tavalyit. Nem tudták maradéktalanul teljesíteni termelési feladataikat; mintegy három százalékkal elmaradtak az elő- irányzottóL A gondok az év második felében kezdődtek, amikor néhány termékük iránt csökkent az érdeklődés; a PIÉRT a szokásostól jóval kevebb cukrásztálcát és tortapapírt rendelt. A termelő berendezéseket nem tudták kellően kihasználni, több munkásnő számára megfelelő munkát sem tudtak biztosítani. Az év elején még joggal reálisnak látszó terveket pedig'ev közben már nem lehetett módosítani. Gondjaik a papírgyártásban is voltak — a rossz minőségű szén miatt nem tudtak elegendő gőzmennyiséget biztosítani a papírgyártó gépekhez. Ez a probléfnájuk azonban szerencsésen megoldódott, s az év végéig sikerült behozniuk a lemaradást, — A leghálátlanabb feladat januárra maradt — jegyzi meg Szombathy Gyula, a gyár főmérnöke. — Január 1-én meg kellett válnunk húsz papírfeldolgozó munkásnőnktől. A nem megfelelő munkaellátottság miatt más üzemekbe kellett átirányítanunk őket. A hét cuk- rásztálca-gyártó gép közül most csak három üzemel, a tortapapírgyártó gép kihasználtsági foka még az egy műszakot sem éri el. A papírgyári dolgozók azonban a kudarcok ellenére is bizakodóak, nem hiszik el, hogy ne lehetne piacot találni a korábban igen kedvelt és keresett termékeknek Az értékesítési lehetőségek felkutatására az év elején cselekvési programot dolgoztak ki a gyárban. Azt tervezik, hogy „meghódítják” a külföldi piacokat; az idén bemutatják termékeiket a szocialista országok ipari vásárain. A legnagyobb lehetőséget azonban a kishatármenti forgalomban látják. A megyei pártbizottságtól kértek és kapnak segítséget ahhoz, hogy kapcsolatot teremtsenek csehszlovák és román partnerekkel. A feltételek biztosítottak, a gyár kollektívája készen áll az esetleges igények azonnali kielégítésére. A közelmúltban olyan új, korszerű termékek kísérleti gyártását is megkezdték, amelyekre bizonyára nem lesz nehéz vevőt találni. Egy hete készítik a külföldön már régóta ismert és keresett, úgynevezett eldobható papírtányérokat. Oj termékük az alufóliával, illetve az „aranypapírral” kasírozott tortapapír is. A kapacitás lekötésére másfajta módszerrel is kísérleteznek az üzemben. Az idén jelentős mennyiségű bérmunkát vállaltak; mintegy 1500 tonna hazai és szovjet papír fölvágására kötöttek szerződést. A nemrégiben üzembe helyezett modern kiszerelő csarnokban olyan mechanikus vágóasztalokat, görgősorokat alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik a termelés 20 százalékos növelését, a minőség javítását. Ezt segíti az új, műszaki normák bevezetése is. A kísérletező kedv mindig jellemzője volt a papírgyárnak; az idén a papírgyártásban is újítani akarnak. Az egyik papírgyártó gépbe olyan ügyes szerkezetet építenek, amellyel jól kezelhetik a papír felületét. Vizes oldattal, illetve műanyaggal is bevonhatják ezután a papírokat. A jobb mi. nőségű, szebb formátumú papírokra sokan igényt tartanak; a felületkezelt papírokat különösen nagy érdeklődéssel várja a kártyagyár. A minőség javítása megköveteli a szakemberektől hogy az idén is felújítsák mindkét papírgyártó bérénFebruár 28-án, kedden délben az Özdi Kohászati Üzemek folyamatos acélöntőművében egy 100 tonnás üst oldala kilyukadt, körülbelül 70 tonna folyékony acél elfolyt. Megrongálta az áthúzókocsit, az öntőpódiumot, az olajozóberendezést, a páraelszívó ventillátort és behatolva a kábelalagútba, nagy mennyiségű vezetéket égetett el. Szerencsére személyi sérülés nem történt. A tüzet a vállalati, az ózdi városi, a kazincbarcikai és a miskolci állami tűzoltóság oltotta el Ettől függetlenül jelentős, körülbelül 3 millió forintos kár keletkezett — mint ahogy ezt dr. Fürjes Emil, az Özdi Kohászati Üzemek műszaki vezérigazgató-helyettese tájékoztatójában elmondta. A folyamatos acélöntőmű az Özdi Kohászati Üzemek acélműi gyáregységének szerves része. 1073-ban adták át rendeltetésének, berendezése korszerű, amely alkalmas arra, hogy automatikusan, folyékony acélból bugát állítson elő közvetlenül, néhány, a hagyományos technológia több mozzanatának kihagyásával. A folyékony acél az acélműből ide, a folyamatos acélöntőműbe érkezik, innen pedig az itt előállított bugák a rúd-dróthengerműbe kedezést. Az 1. számú papírgyártó gépet a szokásos két hét helyett hat hétre állítják le. A nyolcvanéves gépmatuzsálem, amelynek legutóbbi rekonstrukcióját 22 évvel ezelőtt végezték el, megérett már a felújításra. A műszaki szakemberek most azon fáradoznak, hogy jó előkészítéssel lerövidíthessék néhány nappal a nagyjavítások időtartamát. A papírgyáriak okultak a tavalyi gőzellátási problémákból, s beütemezték a kazánok felújítását is. Ez annál is inkább sürgető feladat, piivel a Nehézipari Minisztérium nem hagyta jóvá a papírgyár gáztüzelésre való átállításának kérelmét. A gyár vezetői és dolgozói reálisan felmérték a helyzetet; hónapok óta keresik, és úgy tűnik, végre megtalálták a helyes eszközöket problémáik felszámolására. Az idén 58,8 millió forint értékű nyereséget akarnak realizálni. Ennek feltétele, hogy az év végéig maradéktalanul eleget tegyenek termelési tervüknek, amelyben 5562 tonna papír előállítását és 6110 tonnányi papír feldolgozását irányozták elő. D. H. A kohászok az elfolyt, majd megdermedt acélt „medvének" nevezik. Képünkön: a „medve” felszakítása látható. Megrongálódott a páraelszívó berendezés is, melynek megjavításán szintén nagy erővel dolgoznak. (Strohmaycr László felv.) rülnek további feldolgozásra. Normális üzemmenet alatt a folyamatos acélmű naponta 800—900 tonna bugát gyárt és továbbít a rúd-dróthengerműbe. A tüzeset után most jelenleg részben tartalékból, részben a hagyományos gyártásból kap nyersanyagot, bugát a rúd-dróthengermü annak érdekében, hogy ne kelljen ennek a korszerű, nagy teljesítményű üzemnek szüneteltetnie a munkát. Talán ebből is kiviláglik, mennyire fontos, hogy a folyamatos acélöntőműben minél hamarabb kijavítsák a tűz okozta károkat, hogy minél hamarabb beinduljon a normális üzemmenet. Az Ózdi Kohászati Üzemek illetékes vezetői azonnal hozzákezdtek a tűz okozta károk elhárításához. Gyorsan biztosították a kárelhárításhoz szükséges anyagokat, berendezéseket. Megszervezték a folyamatos, éjjel-nappali munkát. A helyreállításban részt vesznek a folyamatos acélöntőmű dolgozói, a központi karbantartás, valamint az üzemfenntartás dolgozói. A munkálatokba bekapcsolódott a Kohászati Gyárépítő Vállalat itteni kirendeltsége is. A felmérések szerint körülbelül hét nap szükségeltetik a helyreállító munka megvalósításához. A munkák viszonylag jól haladnak, a szocialista brigádok vállalásai folytán remény van arra, hogy a hét napra tervezett helyreállító munka lerövidül. Mint a műszaki vezérigazgató-helyettes fogalmazta, a dolgozók és a vállalatok — beleértve a Kohászati Gyárépítő Vállalatot, a VILATI egri gyáregységét — hozzáállása a munkához példás. A helyreállítás során új nyomvonalra kerül az eddig tűzveszélyes helyen levő kábelalagút. Az elfolyt 70 tonna acél egyébként körülbelül 20 ezer méter különféle kábelt égetett el. Ezért most a kábeleket más helyen, új, az eddiginél biztonságosabb nyomvonalon helyezik el. Gyors és rendkívüli munkáról van tehát szó. A helyreállításban résztvevő dolgozók megkülönböztetett figyelmet és gondoskodást érdemelnek. _A folyamatos acél- öntőműnelc ez a termeléskiesése egyenlőre a? Özdi Kohászati Üzemele, az acélműi gyáregység termelését nem korlátozza, de drágítja, hiszen a folyamatos acélöntő- mű a hagyományosnál sokkalta gazdaságosabb technológiát jelent. Ezért is szükséges. hogy minél hamarabb elhárítsák itt a károkat, hogy minél hamarabb megindulhasson a normális termelő tevékenység. Oravccz János Anyai- és energiatakarékosság A Borsodi Hőerőmű Vállalatnál ez évre 850 ezer megawattóra villamos energia fejlesztését irányozták elő. Tovább növekszik a hőszolgáltatás, s a tervezett kiadott hőmennyiség 1.2 millió gigakalória lesz. Mindehhez felhasználnak tüzelőanyagként egymillió 595 ezer tonna szenet, 10,3 millió köbméter földgázt, 1400 tonna tüzelőolajat. Kiemelt feladat a gazdaságosság fokozása, ezért nagy gondot fordítanak az anyag- és energiatakarékosságra. Az erről szóló intézkedési terv előirányozza a villamos energia 425 megawattos, a tüzelőolaj 600 tonnás megtakarítását. A fajlagos hőfogyasztásra 236 ezer. a vízüzem vegyszerire 384 ezer forinttal akarnak ke- ’.sebbet kifizetni, a tervezetthez képest. Az összes költségmegtakarítás ' várhatóan 2.4 millió forint lesz a hőerőműben. Lesz-e piaca a papírnak?
