Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-30 / 75. szám
1978. március 30., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 VäStoxäsak az OTP-aé! Az életszínvonalunk tükre A lakosságnak a megyei OTP-nél elhelyezett betétállománya az elmúlt évben elérte az 5,8 milliárd forintot. Ez a szám' sok mindenről árulkodik, például arról, hogy mind többen teszünk léire pénzt, nagyobb és távolabbi célok megvalósítására, és arról is vallomást tesz, hogy szeretünk és egyre inkább tudunk is takarékoskodni. Beszédes számok Erre u-tal az, hogy 1977- ben 813 millióval emelkedett' a betétállomány összege és ebben az évben is mintegy 700 millió forintos növekedéssel számolnak az OTP megyei igazgatóságán — tudtam meg Endródi József igazgatótól, örvendetes, az ifjúsági takarékbetétek népszerűségének fokozódása. Borsodban ebből a takarékos- sági megállapodásból, amely köztudottan a 14—30 éves fiatalok betétformája, 30 ezer fiatal veszi ki a részéi, amely országosan is kiemelkedő eredmény. Ez év végére pedig újabb kétezerrel növekszik. Üj lendületet kapott a nyereménybelétkönyvi takarékoskodás is, mert a nyeremény összege 50 ezer forint átlagos betétre számolva elérheti á 125 ezer forintot is. Az ügyfélszolgálathoz, az igazgatási tevékenység lebonyolításához a személyi feltételeken kívül megfelelő irodák, fiókok biztosítására is szükség van. Ez indokolja azokat a változásokat, amelyeket az OTP megyei igazgatósága a fiókhálózat bővítése érdekében tett és tesz. . Újjáépített fiókok — A megyében csaknem valamennyi fiókunkat újjáépítettük — mondta Endrédi József, az OTP megyei igazgatója. — Szikszó és Putnok még kivétel, de mpr azok sem sokáig maradnak a jelenlegi állapotukban. A szikszói fiók építésére már akadt kivitelező, a putnoki fiók újjáépítését pedig a bányászlakás építésekkel egyidőben végeztetjük el./ — Miskolcon az' elmúlt évek során a megyei helyzethez hasonlóan bővült és korszerűbb lett a fiókhálózatunk. A folytonosan növekvő igényekkel igyekszünk lépést tartani. Ezért építettük meg a Győri kapui és a diósgyőri városközpontban levő fiókunkat. Ez utóbbiban elektronikus ^átutalási betétszámla feldolgozását is biztosítottuk. Az új fiókok csakúgy, mint a többi, az ügyfélszolgálat keretében a betétek valamennyi formáján kívül — kamatozó betétkönyv, takaréklevél, gépkocsi nyereménybetét, nyeremény betét, ifjúsági takarékbetét, KST- betét — hitelek nyújtásával és nem utolsósorban átutalási betétekkel is foglalkoznak. Ezek' az ügyfélszolgálati tevékenységek és az ezekkel járó nagyszámú operatív intézkedésnek jelentős a helyigénye is. Ez teszi érthetővé azt, hogy a megyei igazgatóság sorra „kinövi” a meglevő fiókjait. Korszerű technika Ezért kerül sor egy új, minden igényt kielégítő miskolci fiók építésére, amelynek megvalósítását már évek óta tervezik. Elkészítették a beruházási programtervét, a belső elhelyezést, megtervezték a szociális helyiségeket, kijelölték a kasz- sza- és a páncélterem helyét, elkészültök a külső építészeti megjelenésre vonatkozó „skiccek”, és a műszaki leírás is. Ezeket a terveket az OTP saját szákemberéi, építészéit, elektromos szakemberek zsűrizik és a legkorszerűbb technikát alkalmazzák, illetve alkalmazását várják' el a tervezőtől is. Napjainkban ez ugyanis már alapvető köve- telmény, mert egyebek mellett olyan modern biztonsági berendezések kerülnek beépítésre, amelyek bármilyen betörés, vagy rablási kísérletet a rendőrségen közvetlenül és azonnal jeleznek. Ezenkívül az új fiókok kialakításánál az' adatfeldolgozás ‘elektronizálása sem utolsó szempont. Az új OTP üzletház az 5-ös számú totó-lottó körzeti iroda és a megyei pártszékház köz.tti területen épül majd fel. A háromszintes épületben mintegy háromezer négyzetméter alapterületen boyolítják majd le az ügyfél- forgalmat és az igazgatási tevékenység jelentős hányadát. Jelenleg ugyanis az igazgatási tevékenységgel is foglalkozó iroda túlzsúfolt. A folyamatban levő beruházásra az OTP megyei igazgatóságának nemcsak terve van, hanem pénze is. A tényleges kivitelezési terveket az ÉSZAKTERV készíti majd, az építés kivitelezője pedig a BÁÉV lesz. Az elképzelések szerint r az új üzletházat 1981—82-re átadják rendeltetésének. A cikk elején említett forgalomnövekedés indokolja a tervezett- építkezést. Sőt, azokat is. amelyek egyelőre csak a távolabbi célkitűzésekben szerepelnek. így sor kerül egy-egy üzletház, fiók építésére az Avas-déli lakótelepen és az Ady-hídnál is. Az új üzletház — a már említett szempontokon kívül —, azért érdemel külön figyelmet, mert mint minden elhúzódó beruházás, ez is többe kerül az eredetileg tervezett összegnél. Az első beruházási program építési költségvetése 20 millió forintot tartalmazott. Ez az összeg ma már 40 millió forintra, tehát a duplájára nőtt. Ez is arra figyelmeztet, azt a gazdasági közismert igazságot húzza a la, hogy egy mai forint mindig többet ér egy holnapinál, és hogy gazdasági fejlődésünkben a nem termelő beruházásoknál is ügyelnünk kell arra, hogy minden beféktetett forintot ésszerűen ; és gazdaságosan használjunk fel. Buciiért Miklós Villanyszerelők a PVC—111. építkezésen. Fotó: Sz. Gy. írföes péítazéíl Érdekes és főleg hasznos párbeszéd kezdődött a Kőbányái Gyógyszerárugyár Dorogi Gyáregységében. Minden üzemrészben folyamatosan elkészítik a fizikai munkások szakmai minősítését, amit aztán egyenként megvitatnak az érintettekkel. Elsősorban a munkások szakmai képességét mérlegelik; felülbírálják, hogyan teljesítik a határidőket, milyen minőségű munkát végeznek, számba ' veszik szakmai önállóságukat, szervezőkészségüket. is. A„kiváló”, ,,jó” kategóriába csak az a munkás tartozhat. aki munkáját mindig a biztonság szabályainak megfelelően végzi és kritikus helyzetben is tudja mit kell tennie. telepén az autójavító-csarnok felé irányítjuk lépteinket — Ismeri őket? — Ki no ismerne? — kérdez vissza Balogh Sándor technikus. Hangjából kiér- zem, hogy nagy sértés a Bláthy Ottó brigádról bármilyen hibát feltételezni is. A főművezető is tömören jellemez: — Amit vállalnak, el is végzik. Szerencsénkre reggeliző szünet van, -így több brigádtaggal sikerül szót váltani. — Tízen vagyunk autóvillamossági műszerészek — informál Dudás László, a ' brigád vezetője. — Sok éve ismerjük egymást. A brigád nagyobbik része ipari tanulóként itt kezdte életpályáját, van, aki később került ide. Már korábban is l enne voltunk a mozgalomban, másmás brigádban, de csak 1974-ben vettük tel a Bláthy Ottó nevet. Így jöttünk össze, mint szakmai brigád. így jobb, hiszen mindent meg tudunk beszélni, és segítünk egymásnak. Az autóbuszoknak egész évben menniük .'kell, s ehhez kell igazodnunk. Nekünk nincs karácsony, nincs szilveszter, de azért nem cserélnénk senkivel. Nagyon jól összeszokott kollektíva. Elismerik a munkánkat. már megkaptuk a bronz és az arany fokozatú kitüntetést, s a Vállalat Kiváló Szocialista Brigádja címet is. A beszéd egy pillanatra megszakad. A művezető üzen, hogy befutott egy járatos kocsi, a generátorral van valami hiba. Tóth József — minden felszólítás nélkül mái- veszi is a Gondolkozva dolgoznak szerszámos ládát és kilép társalgásunk színhelyéről, a kicsiny műhelyből. Feketével kínálnak meg, s mire felhörpintem, s néhány szót váltunk, az ifjú műszerész már vissza is ért. — Sikerült a munka? — Igen. Az autóbusz már el is ment. A brigádvezető láthatólag jóleső érzéssel beszél arról, hogy az ifjú emberek közül nyolcán tagjai a KISZ-nek, illetve négy ember már a pártnak is tagja. Az általános . műveltség megszerzésében is élen járnak. Nyolc brigádtagnak meg van az érettségije, Pál Imre most fog végezni. Tan: István pedig Nyíregyházára jár, hogy megszerezze a technikusi képesítést. A művelődésre, a szakmai tudásra nagy szükség van. Üj és új tínusú járművek érkeznek. Először a villamossági műszerészeknek kell megismerniük a szerelvényeket, hogy segíteni tudjanak a pilótáknak is.-így volt ez az automatikus sebességváltós autóbuszok beérkezése előtt is. Palásthv István egyhónapos szakmai képzésen vett részt, s nemcsak társaival, hanem az autóbuszvezetőkkel is megismertette az új szerelvények titkait. Egyre nagyon kényesek: amit csinálnak, az jó minőségű, tartós legyem — A kettes szemlét mi csináljuk — mondja Palástby — ez ideig elektromos hibából egyetlen autóbusszal sem „buktunk” meg. . Bevezettük az önkontrollt, időszakonként szúrópróbaszerűen ellenőrizzük a szerelvényeket. Eddig az ellenőrzés jó munkát tanúsít. Gondjuk? Legfeljebb az, bogy néha nincs elég alkatrész, de ők tudnak segíteni magukon. Nekiesnek a leselejtezett, a beolvasztásra szánt autóbuszoknak, s ami csak használható) azt kiszedik belőle. Sokat „hoz” ez, hiszen egy generátor értéke 9 ezer forint. Kiszedik a még használható akkumulátorokat is. — Van egy brigádkasz- szánk. — Mennyi van benne? — Égy pillanat, hadd számoljak csak — töpreng röpke ideig Polacsek Károly, s közli — 16 ezer forintunk van. A brigádkassza nem üj dolog, de a felhasználása nagyon fontos eélt segít elő. A Bakony Müvek egyik szocialista brigádjával vannak kapcsolatban, azokkal az emberekkel, akik éppen a nekik szükséges alkatrészeket gyártják. Tavaly ők voltak Veszprémben, most pedig a miskolciak látják vendégül a Bakony Művek testvérbrigádjának tagjait. A kasszában levő pénzből gondoskodnak szállásról, étkezésről és majd úgy „mellékesen” megmutatják nekik az MKV telepét és elmondják, hogy miben segíthetnének a veszprémiek. — A kapcsolatot — magyarázza Pál Imre — itt is erősítjük. Együttműködési szerződést kötöttünk a lakatosokkal. Ök hozzák rendbe a karambolos, a megsérült kocsikat. Abban egyeztünk meg, hogy művezetői utasítás nélkül segítünk nekik, hogy hadd indulhasson ki a gép minél előbb a telepről. A hajnalban kezdő gépkocsivezetők úgy; 9 óra tájban robognak be az autóbuszokkal az MKV telepére. Ha valami nincs rendben, azt a hibajelentő lapra jegyzik fel. A villamosságiak mindig rangsorolnak, megnézik, hogy melyik kocsinak kell hamarabb ismét: kifutnia a városba, s azon kezdik a munkát. A reggeliző idő ér, s az ifjú emberek egymás után lépnek ki a műhelyajtón és tűnnek el az autóbuszdzsungelben. Még Török Istvánnak, a járműfenntartási osztály vezetőjének .jellemzését hallgatom meg. — Nagyon jó a brigád ösz- szetétele. Képzettségük szintje, szakmai tudásuk is azonos. Ez a kollektíva a legjobb, többet tud, jobban dolgozik, mint az üzemi átlag. Újításokkal, ötletekkel, ten- nivágyással vannak telítve. Olyan emberek, akik gondolkozva dolgoznak. Csorba Barnabás Kubába, Szíriába, Irakba.., Eper a falában Egy aszályos évvel kezdődött a borsoűsziráki Bartók Béla Mezőgazdasági Termelőszövetkezet ipari tevéaenysé- ge. 'Ellnek éppen tíz esztendeje. Az 1968-as sikertelen gazdasági év kiegyensúlyozása érdekében 1989-ben létrehoztak egy műanyagfeldolgozó üzemet. Különösen a nő- dolgozók örültek az üzemnek, amely a mezőgazdasági munkánál könnyebb feladatot jelent számukra. Körükben ma is . népszerű ez a munka, noha ma mar. háromműszakos a termelés. A termelőszövetkezet községein kívül egészen távolról, így Szőlösardóról, Szögligetröl is járnak ide. Utazásukat természetesen segíti a termelőszövetkezet. Nem volt rossz kezdeményezés 1939-ben a műanyagfeldolgozó létrehozása: alig egy év múlva már exportcikkhez, a Szerencsi Csokoládégyár termékeihez gyártottak csomagolóanyagot. így kezdődött. A Bartók Béla TermelószüvetKezet múlt évi árbevétele meghaladta a 261 millió forintot. Eöbol 122 milliót az ipari tevékenység hozta a konyhára. Azóta persze a műanyagfeldolgozon kívül még hét > üzem dolgozik. A termelőszövetkezet főmérnöke szívesen beszél a íorgácsolóüzem tevékenységéről. Tartalék alkatrészeket, vibrósorokat gyártanak. Termékeik nagy részét a Szovjetunióba exportálják, ahol is a Bajkál-programnál hasznosítják. Az ÉMEX- PORT Külkereskedelmi Vállalat ennél többet is tudna értékesíteni, de a kis üzem kapacitása — sajnos — véges. A külföldi érdeklődés dicséri ellenben a termelőszövetkezeti melléküzemág munkájának minőségét. A köztudatban az él, nemrég egy televíziós műsor is közhírré tette, hogy a termelőszövetkezeti esztergályosok, marósok bére meghaladja az ipari foglalkoztatottakét. A Bartók Tsz 15 és 18 forint 50 fillér között fizet szakmunkásainak óránként. Nem ebben, tehát nem a túlfizetésben látják az üzem vezetői a minőségi munkát, inkább abban, hogy nagyon sok fiatal falusi szakember tart az ingázástól. kisebb fizetésért is szívesebben dolgozik megszokott és szeretett környezetében. De vegyük sorra tovább a mezőgazdasági termelőszövetkezet ipari tevékenységét. Létesült időközben egy lakatosüzem is, amely vasszerkezeti csarnokokat, sablonokat gyárt. Újabban nagyszilárdságú anyagokkal is dolgoznak. Sikerrel. Tavaly például egy ezertonnás szerkezetet Kubába exportáltak. Gyártanak vegyipari üzemcsarnokot, és részt vállaltak a Lenin Kohászati Művek acélművének építéséből is. Megyeszerte hírnévre tett szert a borsodsziráki építőüzem, amely ugyancsak a termelőszövetkezet melléküzemága. Számos ipari beruházáson találkozhatunk velük. munkájukkal többnyire elégedettek a beruházók. Jelenleg a Borsodi Sörgyár rekonstrukcióján dolgoznak és hamarosan befejezik a növényvédő-állomás csarnok- épületét is. Éves munkájuk felét a saját beruházás teszi ki. Az idén ennél többet is dolgoznak otthon. Felépítik például a lakatosüzem csarnokát és a sajóecsegi sertéstelepet. Ugyancsak rájuk vár az eprestanyai üzemegységük területére tervezett 100 vagonos gabonatároló építése is. Az építőipari melléküzemág egyik legnagyobb erkölcsi sikere is Fnrest anyához fűződik: itt építették fel a korszerű. 1200 férőhelyes hízómarhatelepet, Mégpedig jól. minőségi kifogások nélkül. Erre az évre egyébként 60 millió forintos megrendelésük érkezett, ennyit nem bír el a kapacitás. 42 millió forintos munkát vállallak eE Az üzemvezetőség szerint ugyanis nem érdemes olyan munkákat elvállalni, amely esetleg kötbéreket von maga után. A jó hírnevét rontaná. Eddig egy fillér kötbért sem fizetett az épitőrészleg. A termelőszövetkezet tagsága és vezetősége egyébként nagy bizalmai szavaz az épílőrész. legnek. Ezt bizonyítja például az, hogy évente jelentős mennyiségű gépet vásárolnak számukra. Az idén gyorsfelvonót, légkompresz- szort »vesznek, emellett kisgépeket is beszereznek még. Van a termelőszövetkezetnek egy íaüzeme is Boldván. A Budapesti Építőipari Vállalatfaipari üzemének dolgoznak kooperációban. Ablakokat, ajtókat készítenek, pontosabban ezeket a szerkezetekét szerelik össze. A termelőszövetkezet vezetői nem mondják ki ugyan, de mondataikból kiérződik, hogy elégedetlenek a szerződő féllel. Lehetséges, hogy partner után néznek... A csokoládé csomagolóüzemben már karácsony van, ■ Mikulás-figurákat, karácsonyfa függelékeket csomagolnak az asszonyok. A Szerencsi Csokoládégyár Diósgyőri Gyáregysége számára dolgoznak. Két műszakban. Kedvelik ezt a munkát, főleg a beteg és Idős asszonyok számára ad biztos megélhetést ez az üzemág. A tapétaüzemmel Borsod- szirák bevonult: egy kissé a köztudatba. Magyarországon ugyanis igen kévés helyen gyártanak tapétát, holott az igények napról napra növekednek. A részleg 1974-ben kezdte meg a munkát. Mindössze tizenhatan dolgoznak itt. Tavaly egymillió méter tapétát gyártottak. Normál minőségben, 5.6 millió forint értékben. Azóta változtak a megrendelők igényei. Vastagabb papírból készített, esz- tétikusabb tapétát kér például a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat, de a hevesi, a szabolcsi, a szolnoki, a nyíregyházi építőipari vállalat is. Ezzel a piacot is felvázoltuk — nagyjából. A PIÉRT is felfigyelt ugyanis a borsodsziráki tapétára és jelezte, hogy a bolti vásárlók az élénkebb színeket kedvelik. Azért kisüzem a kisüzem, hogy teljesíteni tudja az aktuális, magyarán a divatigényeket is. Itt ugyanis nem okozhat és nem is okoz túl nagy gondot a hengerek cseréje. Ma már igényes munkát végez az üzem, tapétáik korszerűek és szépek. Évente átlagosan öt új mintával jelennek meg a piacon. tervezőiük neves, budapesti szakember. Ebben az. évben 8 és fél millió forint értékű tapétát állít elő az üzem. A Bartók Béla Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet az idén fokozni kívánja árbevételét. Ipari tevékenységéből 60—65 millió forint export- árbevétel származik. A Szovjetunióba. Csehszlovákiába, Kubába, Szíriába. Irakba és a Német Szövetségi Köztársaságba exportálnak. Mindez meghaladja a tavalyi értékel: 15 millió forinttal több lesz. Imponálóak a számok, különösen akkor, ha tudjuk, hogy a termelőszövetkezét élelmiszergazdasági árbevétele ennél nagyobb mértékben növekszik. Az idei év ugyanis a mezőgazdaságé lesz, ipari tevékenységüket fokozzák. 1 Lcvay Györgyi j
