Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-26 / 73. szám
1978. március 26., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 I litt Sä, fc KB &! iw« iskolc vidéki nagyvárosaink közölt az egyik leg- IfS előnyösebb környezeti adottságokkal rendelkezik, amely előnyök azonban a városon belül alig érzékelhetők. Aki a nyári napsütéstől átizzott betonfalak között — gyerekkocsit tolva, vagy már nehezen engedelmeskedő lábakkal, esetleg a második műszak egy szabad félórájában — keres egy árnyas padot a lakása közelében, annak semmit sem nyújt a Bükk erdőrengetege. A várostervezési előírások sokoldalú mérlegelés alapján határozzák meg azokat a területeket, amelyeket a lakóházak közvetlen közelében, házcsoportokhoz, lakótömbökhöz tartozóan, majd városrészekhez illesztve nagyobb kiterjedésben fásita- nl, kertesíteni kell. Ezek a területek összefüggő, úgynevezett zöldfelületi rendszert alkotva más-más igényeket elégítenek ki, a lakáson túl a várost teszik komfortossá. Ennek a törekvésnek Miskolcon is vannak hagyományai. A város tanácsának 1885. évi jegyzőkönyveiben olvashatjuk a következő rendelkezést: 1. „A kiültetett (utcai sor) fát ház-, telektulajdonos saját költségén karózní, öntözni köteles. 2. Kötelessége azt őrizni, az esetleges rongálókat a tanácsnak bejelenteni. 3. Kipusztulás esetén saját költségén a hiányt pótolni.” Mennyivel más képet mutatna új lakóházaink környéke. ha minden beköltöző család csak egy fa ültetését és folyamatos gondozását is kötelességének érez- né. A Népkert létrehozását még régebben, 1872-ben a város tanácsának közgyűlésén kezdeményezte Lévay József. És 1878. április 18- án a tanács jóváhagyta „a Népkert Bizottság által előterjesztett, a Népkert fejlesztését szolgáló széles körű lakossági növényajándékozások nyilvános elismerését”. Évszázadnyi idő kellett ahhoz, hogy az akkor ültetett fák — korszakokat átvészelve —, bár zsugorodó, de mégiscsak zöld szigetté magasodva kínáljanak enyhülést a most épülő belváros lakóinak. Mi pedig, amint azt a lap március 11-i számában megjelent cikk tanúsítja, könnyen a tövére tesszük a fűrészt annak a fának, amelynek talán csak az ágait kellene magasabbra metszeni a jobb kilátás érdekében. Kivágunk sok olyan lát is. amelyek évtizedekkel képesek előbbre hozni a városkomfort, kialakulását. Pedig az idősebb fák értéke hihetetlenül magas. Ezt nemcsak akkor kell figyelembe venni, ha több ezer forintért akarunk ültetni étgyet-egyet. hanem sokkal inkább akkor, ha a kivágást fontolgatjuk. A szocialista országok Dendrológiai Federációjának VI. kongresszusán a Lodz-i egyetemről Romuald Olaczek ismertette, hogy a városokban levő fák értékelésére gazdasági, ökológiai és társadalmi szempontokat vettek figyelembe. A különböző kulcsok alapján kiszámított értékek ugyan eltérőek, de mé.gis meghökkentő számokat eredményeztek. így pl.: egy lakóterületen álló, jó állapotú, mellmagasságban 50 centiméter törzsátmérőjű hársfa Lodz-ban (1974) 76 ezer. Katowicében (1976) 116 ezer zlotyra, Hradec Kra- lovén (1971) 11 176 kcs-ra, Odera Frankfurtban (1971) 1968 márkára értékelték. Igen szemléltető az az értékelési módszer is, amely az áraktól független módszerre alapul. Eszerint a leggyakrabban előforduló, tehát nem dendrológiai különlegességnek számító fák esetében egy darab 50 éves fával átlagosan 2500 darab faiskolából kikerült csemete egyenértékű. Ez annyit jelent, hogy egy 50 éves fa leveleinek asszimilációs felülete 2500 darab fiatal csemete levélfelületével egyenlő. A lehangoló jelenségek mellett szemet gyönyörködtető példák is vannak. Az új Tanácsház tér hangulatos rendezése, az Avas városképi értékű hátterére támaszkodva egy összvárosi főtér biztató ígéretét hordozza. (Bár ennek fásításánál meg kell kérdezni, hogy nem csapjuk-e be magunkat, amikor az ide ültetett fenyőket a faiskola helyett egy másik városi parkból hozzuk el, ösztövérré téve azt, amelyik még maga is inkább gyarapítást kíván?) A Hejő menti liget, az Ava- si Ifjúsági Park is értéke lesz majd a városnak. Ezek azonban ugyancsak nem pótolják a Népkert, az utcák és lakóudvarok facsoportjait, kertjeit, amelyek eléréséhez nem kell rendszerint zsúfolt autóbuszra kapaszkodni. Mindezeken túl a Bükknek is megvan a maga szerepe a város életében. A hegység területén létrehozott Nemzeti Park tulajdonképpen hitelesítette azt az elismerést, amellyel az ország természetkedvelői már régóta illették gyöngyvirágos tölgyeseit. katedrális-hangulatú bükköseit, fennsíki mezőit és hellyel-közzel még élő patakjait, forrásait. Talán a világon sincs még egy ilyen nemzeti park, amelynek területéből 6500 hektár egybeesik egy ipari nagyváros területével. Ez az öss.zefonó- dás kölcsönös, tartalmi és formai igényszintet előíró kötelezet tséget jelent a közös i közérdekű kapcsolatfejlesz- ! tésben. Emeli ennek fontosságát az a körülmény is. hogy ez a legintenzívebb környezetvédelmi szférát képező terület egy igen erősen szennyezett ioari régió fókuszában fekszik Dr. Bartus Elemér oki. mg. mérnök tavaszi gólyahír — Kovácsokat ne zaklassák tovább! Egyszerre vittem el hozzájuk a vállalt két gyereket. Közületi személygépkocsi részére garázst bérelnénk, lehetőleg a Győri kapuban vagy a belvárosban. Ajánlatokat a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi V. szállítási osztályára kérjük. Miskolc, Baross G. u. 13- 15. Telefon: 38-141/41. Dolgozókat alkalmaznak A BEFAG (Miskolc, Deák tér 1. sz.) felvételre keres építészés faipari mérnököt az erdögar.- daság központjába tervezői munkakörbe, hároméves gyakorlattal. Fizetés megegyezés szerint. A Földmunkát Gépesítő Vállalat miskolci föépítésvczctösége felvesz 3 fő hálózati villanyszerelő munkaerőt. Bérezés a kollektív szerződés szerint, a szakmai képesítés és gyakorlattól függően, megegyezés alapján. Jelentkezés a Zsarnai telepen a főépítésvezetőség telephelyén. A Vasgyári Kórház felvesz szakképzett gyógyszertári asz- szisztenseket. Nővérotthoni elhelyezéssel. Jelentkezés: a Vasgyári Kórház munkaügyi osztályán, Miskolc III., Kórház u. !• Húsvéti népszokások A hiívvnt ősi hagyományokban, szóéi Hllorci fásokban gazdag ünnepek között is megkülönböztetett helyen áll; a hozzá kapcsolódó szokások körének bősége tulajdonképpen a tavaszfordulóval függ össze. A földműves népek életében a tava.- szi munkák kezdete, a nomád pásztornépek életében pedig a téli szálláshelyről a nyári legelőkre költözés nagy eseménye volt. Valószínűleg a mi őseink is a tavaszfordulótól számítolták az úi év kezdetét. Az ünnep jellegéből kör'étkezik, hogy a szokások, hagyományok alapjai a ter- mékenystg-varázsló hiedelmek, ceremóniák. írásos emlékek tanúsága szerint a Kárpát-medencébe érkezeit magyarok, akik fokozatosan tértek át a nomád pász- torélctről a földművességre, még évszázadokon át fenntartották a téli és a nyári szállások rendszerét, s így maradhattak fenn a költözéssel, illetve a tavasz köszöntésével kapcsolatos szokások is. Ma már nehéz különválasztani, hogy az élő hagyományok között mi volt eredendően magyar és mi került az évszázadok során a szomszédos népek szokásaiból kultúránkba. Mindenesetre már a kora középkori írások is utalnak az „öntözés” és a tojással kapcsolatos szokások elterjedtségére. A tojás ősidők óta szinte egész Európában és Ázsiában a termelékenység általános szimbóluma. A festett fojást — a Ttiszítés sok vidéken szinte különálló népművészeti ág — sok országban ismerik. Festett tojást ajándékoznak húsvétlcor a köszöntésre érkező látogatóknak, többnyire gyerekeknek, fiataloknak. Ma már ritka az, hogy fiatalok — lányok, legények _ tojással telt tálat küldenek egym ásnak annak jeleként, hogy egy életre testvérré fogadják egymást. Az öntözés szintén a termékenységvarázsló szokások közé tartozik. A környező népek közül egyesek — például a lengyelek _ ismerik, ám inkább a veszs zőzés szokását sorolják a húsvéti ‘termékenység-varázsló hiedelmek közé. A magyaroknál — mint a középkori írásokból, egyházi tilalmakból kitűnik — a locsolásnak ősi gyökerei vannak. Már hosszú évszázadokkal ezelőtt országosan elterjedt és általános szokás volt. Ódon krónikákat lapozva olvashatjuk, hogy húsvél másnapján a férfiak végigjárták az ismerős házakat, verses köszöntőket mondtak, azután vízzel bőségesen meglocsolták a háziakat. Előfordult, hogy a lányokat patakba, folyóba dobták, manapság azonban a tréfás túlzások, a kivételek közé tartozik. ha egy egész vödör" vizet zúdita- nak a lányokra. A locsollcodás szokása a városokban is terjed, igaz, más formában. Ma a férfiak és az ifjú emberek, sőt a gyerekek is illatos kölnivízzel indulnak húsvétot köszönteni. A (HCVf'Lt'h egyébként, húsvétkor is ÍVt/ "1/1 jól járnak: ez újabb alkalom az ajándékozásra. A csokoládétojás. a nyuszi- és bárdnyfigurák az ablakban vagy a kert bokraiban „váriák”, hogy a gyerekek rájuk találjanak. Közismert, hogy a húsvéti ajándékot a „nyuszi hozza”, ám a nyúl, mint húsvéti figura, csupán néhány évtizede terjedt el, s eleinte csak a városlakó középosztálybeli gyermekekhez volt „hivatalos”. Noteszlapok VETÉLKEDŐ Két, főiskolát frissen végzett férfiú neje beszélget: — Az én férjem bármilyen témáról egy óráig tud beszélni. — Az semmi. Az én férjemnek ehhez még csak téma sem kell. VITA Óriási vita a szemináriumi foglalkozáson az epyik hallgató és az előadó között. A hallgató, amikor látja, hogy az előadó már nágyon mérges, enged: — Jó, rendben van, elismerem, hogy magának van igaza. — Már késő. Közben már megváltoztattam a véleményemet. IJEDELEM Meghívott előadó tartja a tájékoztatót, s egyszerre, mintha valami érdeklődést vemje észre a hallgatók tekintetén. Megdöbben. s ijedten súgja a mellette ülő elnöknek: — Csak nem mondtam valami érdekeset? IZGATÓ PROBLÉMA Bosszús volt az előadó, hogy csupa banális, szokványos kérdést küldtek meg neki előre: a kérdezők és a résztvevők valószínűleg kivétel nélkül tudják a választ valamennyire. Meg is kérdezte: — így van ez? — így — zúgott a tömeg. — Hát akkor van egy javaslatom. Eltépem ezeket a szervezett kérdéseket, s inkább őszintén írják fel azt a problémát, ami a jelen pillanatban legjobban foglalkoztatja önöket, amire elsősorban választ várnak. Ezután összegyűjtötte a cédulát, s valamennyin ez a roppant izgató kérdés állt: — Hány óráig tart a tájékoztató? SZEMINÁRIUMI CSENDÉLET Az előadó észreveszi, hogy az egyik hallgatója az asztalra könyökölve alszik.-r- Mondja, maga miért alszik? — Az üzerrii orvos azt mondta, sokat kell pihennem. — Akkor miért nem megy haza? — Otthon mindig akad valami munka. Nekem pedig teljes nyugalomra van szükségem. r. j. HÁLAPÉNZ | — A bőre alatt találtam. Kiskerttulaj d oiiosoknak mezőgazdasági szakboltjából (ARANYKASZA) Harmat permetező á: 1080,— Ft D—2 műanyag permetező á: 801,— Ft Vermorcl permetező á: 786,— Ft Lepke-permetező á: 218,— Ft Háti porozó á: 784,— Ft Pvc locsolótömlök minden méretben á: 56,50 Ft/kg
