Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-03 / 53. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1978. március 3., péntek Az irodalmi szakosztály Ma este a színházban Kísértetek Tegnap este megtartották a nyilvános főpróbát, ma este po- dig bemutató előadásban kerül a közönség elé a Miskolci Nemzeti Színházban Ibsen Kísértetek című háromfelvonásos drámája. Az előadás rendezője Szűcs János. Képünkön két szereplő: Blaskó Balázs és Kovács Mária. Park a Fő téren Nemrégiben adtunk hírtarról, hogy újjáalakult a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei Szervezetének irodalmi szakosztálya. és munkára hívta a megyében élő irodalmárokat, mindazokat, akik a megye kulturáltabbá, szellemiekben gazdagabbá tételén szívesen fáradoznak. Az alakulást követően elkészült a szakosztály munkaterve, amely egyenrangú feladatának tekinti a TIT helyi jellegének erősítését, és az irodalmi ismeretterjesztés színvonalának emelését. Az ismeretekkel együtt világnézetet és életmódot kívánnak közvetíteni, értéket propagálni, terjeszteni a szocialista hazafiság és nemzetköziség példáit. Fejleszteni kívánják az ismeret- közlés módszereit, ügyelnek a témák frisseségére, szakmai színvonalára, az előadások hatására. Törekszenek a városban és a megyében meglevő szellemi energia, literá- tus hajlam koordinálására. Előadói és témakataszter A TIT társadalmi szervezet, így a szakosztály terve alapvetően csak a közért áldozatot hozni tudó lelkesedésre épülhet. Ezért mindenekelőtt a szakosztály szándékait kell mind szélesebb körben megismertetni a megye literátus közegében, fel kell frissíteni a szakosztály tagságát, elevenebb kapcsolatot kell teremteni a vidéki értelmiséggel. Erre a koncepcióra épülnek a részletes feladatok. Érdemes kiemelni az előadói és témakataszter készítését. Ennek érdekében felmérik a szakosztály tagjainak kutatási és érdeklődési körét, illetve tematikai elképzelést dolgoznak ki, megkeresik hozzá a témák előadóit. A kataszter alapján a helyi adottságokat figyelembe véve mérik fel, mely területen, milyen előadások. vagy sorozatok lehetnek szükségesek. Fontos feladatnak tartják a megye irodalmi hagyományainak ápolását. illetve további feltárását. Ennek segítésére kidolgozzák a megye irodalmi topográfiáját. -A munka jobb végzése végett a szakosztályon belül különböző munka- csoportokat alakítanak ki. A 11 1 feladatok között szerepel még az irodalmi élet társas formáinak keresése, az irodalomoktatás támogatása, a hátrányos közművelődési adottságú kistelepülések, munkáskörzetek és ifjúsági klubok megsegítése. Rendezvények Igen részletes a rendezvényi program. Megrendezték a Gulyás Mihály írásaira épült, Életképtelenek? című kisfilm vitáját. A megyében született, illetve elhunyt irodalmárok, személyiségek tiszteletére emlékünnepségeket, koszorúzásokat terveznek. Az előzetes tervben Dayka Gábor, Egressy Béni. Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos, Déryné Széppataki Róza, Tóth Ede, Gvadányi József, Lévay József, Kiss József, Kaffka Margit, Herman Ottó születése, illetve halálozása évfordulóján terveznek ilyen jellegű megemlékezéseket. Pá- vel Országh Viedoslav születésének 130. évfordulóján pedig ünnepi ülést rendeznek a megyei könyvtárban. Tervezik a megyében élő írók új könyveinek bemutatását, valamint egy ankét szervezését — az írócsoporttal közösen — Miskolc szellemi kultúrájáról, az irodalomépítés eredményeiről és további lehetőségeiről. Szeretnék megtartani az Irodalomtörténeti Társaság helyi csoportjának alakuló ülését,' s ahhoz kapcsolódva két felolvasó ülést, valamint bemutatkozási alkalmat teremteni fiatal, önálló kötettel még nem rendelkező. közöttünk élő, pályakezdő íróknak. Együttműködés A munkatervben természetesen szerepel a szakosztályi belső munka javítását szolgáló több feladat is, — előadói konferenciák, különböző ülések stb. — s egészében azt tükrözi a program, hogy a szakosztály vezetősége az alakuló ülésen elhangzott javaslatokat messzemenően igyekszik a lehetőségeken belül megvalósítani. Ehhez szorosan együttműködni kíván a TIT más szakosztályaival, valamint más szervekkel. Sok jó törekvésükre érdemes odafigyelnünk. (bm) Kazincbarcikát szokás a szobrok és parkok városaként is emlegetni. A városi tanács évről évre jelentős összeget fordít a város parkjainak szépítésére, gondozására. A parképítési-, szépítési munkákból a lakosság is derekasan kiveszi a részét. A tanács és a város lakóinak közös öröme, hogy ebben az évben a városfejlesztési alapból és a tanácsi költségvetési keretből a tavalyinál nagyobb összeget fordíthatnak parkosításra. Űj pánkok építésére, valamint a régiek fenntartására mintegy 13 millió forint áll rendelkezésre az idén. A város üzemeinek dolgozói, szocialista brigádjai társadalmi munkával is hozzájárulnak a város szépítéséhez. Az idei esztendő egyik nagy eseménye a Fő tér keleti oldalának parkosítása. Az új park 3,2 hektáron terül majd el. A kivitelező, a Kőfaragó és Szobrászipari Vállalat már januárban elkezdte a földmunkát. A barcikai üzemek dolgozói is kiveszik részüket az új park építéséből; mintegy 4 millió forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá a Fő téri park létrehozásához. 1974 áprilisában indult el az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom. Feladata szorgalmazni a szocialista brigád és az úttörőraj kapcsolatrendszerének kiszélesítését. Ez a patronálási . forma segít a gyermekek nevelésében, az oktatásban. Az üzemek vezetői érzik felelősségüket abban, hogy a gyermekek nevelése össztársadalmi ügy és az iskolákban a megnőtt feladatoknak csak a munkahelyek segítségével tudnak-eleget tenni. Az 1977. évi felmérés szerint Borsod megye 425 általános iskolája 458 üzemmel tart kapcsolatot. A vállalatok az iskolákban, kollégiumokban, különböző karbantartási és javítási kéréseket teljesítenek, szemléltetőeszközöket, játékokat készítenek. Kiemelkedő segítséget nyújtott az iskoláknak az LKM, a DIGÉP, a drótművek, a pamutfonó, a cementgyár, a járműjavító, az erdő- gazdaság, a TVK. és a BVK. Az erdőgazdaság szabadtéri tantermet készített az iskola közelében a miskolci 38. sz. Általános Iskola tanulóinak. A Hejőcsabai Cementgyár játszóteret alakított ki a 14. számú Általános Iskola tanulóinak. Az üzemek és iskolák közötti kapcsolat jó, a segítség- nyújtás azonban még mindig egyoldalú. Helyes az olyan kezdeményezés, hogy az együttműködés során feltétlenül szoros kapcsolat jöjjön létre, a rajok, az őrsök, és a Bocialista brigádok között. örvendetes, hogy nőtt a patronáló szocialista brigádok száma. A nevelő tényező egyre inkább előtérbe került. Jelenleg 1616 úttörőraj,'1155 szocialista brigáddal tart kapcsolatot. Az úttörőrajok száma 3000 fölött van, így van még mód újabb rajokkal a brigádoknak kapcsolatot teremteni. Vannak jó és eredményes munkát végző szocialista brigádok, az esetek többségében azonban a kapcsolat csupán évenkénti egy-két találkozást jelent. A kapcsolattartás leggyakoribb formái a szakipari munka, a játszóudvar-készítés, parkosítás, játékgyártás, szemléltetőeszközök előállítása. Ide tartozik még a KRESZ-parkok készítése, új úttörőotthon, klubok létrehozása, pincékből és raktárakból. Az Edzett ifjúságért mozgalom keretén belül épültek sportpályák, sportudvarok, úttörőtáborok. Ezekben a tevékenységekben kitűntek az Ózdi Kohászati Üzemek, az LKM, a pamutfonó, a bányák szocialista brigádjai, a BÁÉV kollektívái. A munkára nevelés és a helyes pályaválasztás segítése érdekében mindennapos gyakorlattá vált a gyárlátogatás tervezése és lebonyolítása, a brigád tagjai* részt vesznek azokon az osztályfőnöki órákon. ahol a napirendi téma a pályaválasztás. Elbeszélgetnek a tanulókkal, válaszolnak kérdéseikre. Elismerésre méltó az is, hogy a kapcsolatokban megnőtt a mozgalmi, politikai hatás. Kiemelkedő rendezvényeken, évfordulókon, jó munkakapcsolat alakul ki a két fél között, a gyűjtőmunkában, az ismeretek felkutatásában. Az üzemek képviselői részt vesznek az úttörők rendezvényem, és az úttörők is megjelennek a gyárak dolgozóinak ünnepein és műsorral kedveskednek. A megye általános iskoláiban az ifivezetők száma tavaly 1978 fő, ebből dolgozó fiatal 173 fő volt. Az ifjúsági vezetők száma a rajokhoz képest kevés. Többnyire középiskolás diákok az ifivezetők és kevés az ifjúmunkás. Az Egy üzem, egy iskola mozgalmon belül kifejlődött az Egy szocialista brigád — egy raj, mozgalom. Fejlődést mutat a szocialista brigádok számának növekedése, és jó lenne az anyagi támogatás mellett a nevelésben betöltött szerep vállalását előtérbe állítani. Több szakkör létrehozásával növelni lehetne a szabad idő helyes eltöltését és egyben a munkára nevelés is megoldódna. Meg kell jegyeznünk, hogy már régen nem az anyagi támogatás hiányzik, hanem a gyermekek neveléséhez való aktív segítségnyújtást, a becsületes, dolgos felnőtt életre való felkészítést kell fokozni. A munkára nevelésnek legjobb formája az lenne, ha a szocialista brigádok a kisebb szakipari munkákat és javításokat a gyermekekkel közösen végeznék. Továbbra is segítséget kell nyújtani az iskoláknak, környezetük szebbé tételéhez, a parkosításhoz, az udvar rendezéséhez. A jól szervezett gyárlátogatások során egy-egy szakma ismertetésével segítsék a tanulók pályaválasztását. Fontos, a szakma iránti érdeklődés felkeltése,. a munka szépségének bemutatása. A szakkörök vezetésébe kapcsolódjanak be a szocialista brigádok tagjai. A dolgozó ifivezetők számát is növelni kell. Ajánlatos a patronáló őrsök, és rajok kirándulásain, mozilátogatásain évente többször részt venni. Feltétlenül hívják meg az üzemek politikai ünnepségeikre a rajokat. A meglevő sportlétesítményeket, az üze- 1 mit és az iskolait, közösen használják. Rendezzenek közösen játékos sportversenyeket. A kapcsolatteremtés során készüljenek éves tervek és a gazdasági, valamint a társadalmi vezetők évenként értékeljék a feladatok teljesítését. (A témát a napokban az SZMT ifjúsági bizottsága tárgyalta.) B. I. Tankötelezettség — beiratkozás Várják a leendő elsősöket Az islo'ák Sjt™« Z óvodákén, de még a nagyobb élelmiszeráruházak bejáratán is megjelentek a minden évben szokásos hirdetmények, amelyek közreadják, hogy a hatéveseket mikor írathatják be szüleik az iskolákba. Az oktatási miniszter rendelete idén a szokásosnál valamivel korábban jelölte meg a- be- íratások időpontját, s amint azt már a hírközlő szervek is tudatták a lakossággal; a leendő elsősöket március 1- től március 15-ig veszik fel az első osztályosok névsorába. Megint eltelt egy esztendő, s amíg a tavaly ilyenkor beiratkozó kisfiúk és kislányok már meglehetős biztonsággal mozognak a számok és betűk birodalmában, addig a következő korosztály most készülődik. Az óvodába járók körében a nagycsoportokban már hetek óta ez a beszédtéma, s a szemfülesebb- je és az ügyesebbje — ez is így van minden esztendőben — már most alkuszik a papával és a mamával az iskolatáskára, a tolltartóra, a színes ceruzára. Mert az iskolába lépés akkor is óriási ese. mény a kisgyerek számára, ha egyelőre még csak a beiratkozás formalitásán esik túl, ha csak „számba veszik” is. Hiszen legtöbbjük ilyenkor megy először be az iskola épületébe, s ettől a pillanattól kezdve egy kicsit számon tartja iskolás mivoltát ... Kisiskolás mivoltát... A beiratkozás és a beíratás azonban nemcsak a gyerek számára nagy esemény. A Magyar Népköztársaság alkotmánya nemcsak a tanuláshoz való jogot biztosítja, hanem hatéves kortól minden iskolaérett gyermek számára kötelezővé is teszi a tanulást. Ez pedig azt jelenti, hogy a szülőknek állampolgári kötelességük gyermekük beíratása és rendszeres iskolába járatása. Minderről azért nem felesleges szólni, mert a szülők egy része — szerencsére elenyésző része — figyelmen kívül hagyja ezt az állampolgári kötelességét. S éppen ezért a beíratások időszakában nemcsak a beírás ténye hárul a pedagógusokra, hanem sajnos sok esetben az iskolás korba lépő gyermekek felkutatása is. Nem új feladat ez, s bár örvendetesen egyre kevesebb gondot okoz a pedagógusoknak, azért meglehetősen nagy munkát igényel. A körzeti orvosokkal karöltve derítik fel sok helyen a tanköteles korú gyermekeket, a pedagógusok, hetedikes, nyolcadikos úttörők járják végig az iskola körzetében levő utcákat, (házakat, hogy felhívják a szülők figyelmét a beíratások időpontjára. Az egyik miskolci iskola igazgatója azt mondta: „Erre sokszor nem is azért van szükség, mert a szülők nem akarnak eleget tenni kötelezettségüknek, hanem azért is, mert sokak figyelmét elkerülik a beiratkozási időpontok”. Pedig az iskolába lépésnek még ezentúl is vannak feltételei, egészségi vizsgálatok is hárulnak a gyermekekre, hallás-, látásvizsgálatok, és csak ezek birtokában kezdheti meg a gyermek szeptemberben az első osztályt. Mindezek rendkívül fontosak, hiszen az iskolába járással, a tanulással még az a gyermek is igen erősen tenhelődik, amelyik pedig eszméletétől kezdve közösségben, bölcsődében, illetve óvodában nőtt fel. A tantervi követelményeknek megfelelni csak az egészséges, iskolaérett gyermek tud, az haladhat zökkenőmentesen előre a tanulásban. A most beiratkozó „ gyermekek, akik szeptemberbén kezdik meg első osztályos tanulmányaikat, már az új tantervek alapján fognak tanulni. Ök lesznek az első évfolyam tanulói. A tankötelezettségi törvény végrehajtása itt kezdődik a beiratkozásoknál. Azzal, hogy a lehetőségek szerint egyetlenegy, iskolára érett gyermek se maradjon ki, hanem úgy készüljön az elkövetkezendő hónapokban, hogy érdeklődőén, kíváncsian lépje majd át az iskola kapuját. Hazánkban — szerencsére — az elmúlt években már minimálisra szorult vissza azoknak a gyermekeknek a száma, akik kimaradnak a beíratá- sokból. Ehhez azonban nem elégséges csak a pedagógusok akarása. Szükség van arra is, hogy a lakókörnyezet is számon tartsa az iskolaköteles gyermekeket, s ha szűk- séges, állampolgári kötelezettségekre figyelmeztesse a szülőket. A beíratások Az első napokban még kevesen kopogtatnak be. S jóllehet, két hét áll a szülők rendelkezésére, jó volna, ha nem az utolsó napokra hagynák ezt az igen fontos, gyermekük életében jelentős eseményt. Csutorás Annamária MÁRCIUS 8. NŐNAP MÁRCIUS 18-, SÁNDOR MÁRCIUS 19., JÓZSEF KERÜLJE EL A SORBANÁLLÁST! Táviratát az esedékesség napja előtt legalább 2, legfeljebb 15 nappal előbb feladhatja! Ebben az esetben a távirat cime előtt U jelzést kell írni és ut^na a kézbesítés napját. Pl.: H 8. Az esedékesség előtt legalább 3 nappal feladott dísztávirat díja kedvezményes! I Egy üzem - egy iskola
