Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-17 / 65. szám
1978. március 17., péntek ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Létszámhiányt pótol Egy ember, több szakma Négy évvel ezelőtt a Miskolci MEZŐGÉP Vállalat Felsözsolcai Gyárában dolgozók 60 százaléka még betanított, illetve segédmunkás volt, s csupán a munkások 40 százaléka rendelkezett szakmunkás-bizony! tvány- nyal. Az akkori profilnak ez az arány úgy-ahogy meg is felelt. — Időközben változott a profil, korszerűbb, munkaigényesebb termékeket, kezdtünk gyártani — jegyzi meg Szűcs István, a gyár igazgatója. — Évente mintegy 30 —40 százalék az új gyártmányok aránya. Az idén pedig még nagyobb feladat . vár ránk; 1980-ig át kell vennünk a Diósgyőri Gépgyártól a mezőgazdasági szivaty- tyúk gyártását. A profilátvételt az év második felében kezdjük, a búvárszivaty- lyúk előállításával. Jó szakmunkásokra, elsősorban forgácsolókra van szükségünk. A gyár vezetői felmérték, hogy a szakmunkások arányát csak akkor növelhetik megfelelően, ha fokozott figyelmet fordítanak felnőtt dolgozóik képzésére, illetve az iparitanuló-képzésre. A módszer bevált; négy év alatt gyökeresen megváltozott a szakképzetlen és a szakképzett dolgozók aránya. Jelenleg a dolgozók 7G százaléka szakmunkás és csak il.l százalék a segédmunkások aránya. — Az idén is két szakmunkásképző tanfolyamot indítunk, amelyen 40 dolgozónk vesz majd részt — mondja az igazgató. — Ezenkívül szervezünk úgynevezett betanító jellegű tanfolyamokat is, elsősorban a nők részére. A szakmunkás- képző tanfolyamokon zöm'- mel olyanok vesznek majd részt, akiknek már van szakmájuk. A létszámhiányt ellensúlyozni lehet, ha növeljük a párhuzamos szakmákkal rendelkezők számát. Üzemünkben vannak már olyan munkások, akik két, söl három szakmát is képzetlen művelnek. Az igazgató oktatási-továbbképzési nyilvántartólapokat tesz az asztalra. — Nézze, itt van például Cserjést László, vagy Orosz János, Fazekas Sándor, Hüvelyes István, Tóth Béla — mindnyájan több szakmáju- ak. A gyárban húszán sajátították már el a második, illetve a harmadik szakmájukat ... Cserjés Lászlóval a vasszerkezeti műhelyben találkozunk. — Amikor idejöttem, 17 évvel ezelőtt, még a régi gépműhelybe, semmilyen szakmám nem volt — mondja. — Itt tanultam ki aztán a gépszerelő mesterséget. Akkor a profil úgy kívánta, hogy gépszerelő legyen belőlem. — És később? , — 1967-ben nágy átszervezések voltak; a szükség úgy kívánta, hogy elsajátítsam a hegesztő szakmát is. — Most melyiket műveli? — Az eredeti mesterségemet jobban szerettem, de aztán belejöttem a hegesztésbe is. Most hegesztő vagyok. — Szükség van-e olykor az eredeti mesterségére is? — Nem is ritkán. Gyakran előfordul, sogy olyan gépeket szerelünk, amelyeknél elő kell venni a régi ismereteket. — Felvenne-e még egy újabb szalunál? — Igen. Most vesszük ál a DIGÉP-löl a mezőgazdasági szivattyúk gyártását, lehet, hogy hamarabb is sor kerül a tanulásra, mint gondoltam. Ugyancsak a vasszerkezeli műhelyben találkozunk Orosz Jánossal, a lakatoscsoport, illetve a November 7. szocialista brigád vezetőjével. — A műhelyben mondták, maga az, aki három szakma közül bármelyikkel megkeresheti a kenyerét... — Eredetileg lakatosnak tanultam; később megszereztem a villanyszerelő, majd a hegesztő szakmunkás-bizonyítványt. — Melyik szakmát vallja leginkább magáénak? — A lakatos mesterséget. Most is azzal foglalkozom. — Hasznát veszi-e a másik két szakmának is? — Természetesen, hiszen a csoportomban nemcsak lakatosok, hanem hegesztők is dolgoznak. A villanyszerelést pedig, ami egyben a hobbim is, szintén nap mint nap gyakorolhatom. A ■ vasszerkezeti műhelyből a forgácsolóüzembe megyünk. A jobb kéz felé eső sorbán, az utolsó gépnél dolgozik Fazekas Sándor, gyalus. — Azt beszélik, maga is a két szakmával rendelkezők közé tartozik az üzemben... — Itt, a gyárban csak az egyik szakmát művelem: gyalus vagyok. A másik mesterségemre, a kőművességre itt nem igen van szükség — azt csak a nyári hétvégeken gyakorolom. Kiváltottam a kőműves iparengedélyt. — Melyik szakmáját kedveli jobban? — A kőműves ember ki van téve az időjárás viszontagságainak; itt, az üzemben viszont biztos a kenyér. Talán ezért is szerettem meg a vasasszakmát. — Normában dolgozik? — Most éppen nem. Úgynevezett „fogó testeket” gyalulok, órabérben. Ha nor- máznák, 10—15 százalékkal biztos többet kereshetnék... Ugyancsak a forgácsoló műhelyben dolgozik Tóth Béla, aki 1958-ban került az üzembe, az akkori gépállomásra. — Itt tanultam ki az autószerelő szakmát, s itt szereztem meg néhány évvel később a lakatos szakmunkásbizonyítványt is. Most is tanulok, középiskoláoa járok ... — Mint a lakatoscsoport vezetője, bizonyára szakított az eredeti szakmájával. — Azt éppen nem mondanám, hiszen a régi munkatársak még most is gyakran kikérik a véleményemet, ha probléma adódk. S a csoportomban is egyaránt dolgoznak lakatosok és gépszerelők is. — Még fiatal. Volna-e kedve újabb szakma tanulásához? — Régi tervem, hogy elsajátítsam az elelctrolakatos mesterséget. Most, hogy a DIGÉP-től átvesszük a mezőgazdasági szivattyúk gyártását, jól hasznosíthatnám az új szakmát. Ügy tudom, hamarosan szerveznek is az üzemben egy elektrolakatos szakmunkásképző tanfolyamot. Jelentkezni fogok arra... Dcvald Hedvig Új gépműhely tervei Téli gépjavítás Én loiarócon Mezőgazdasági üzemeinkben a korszerű gépek alkalmazása megköveteli a karbantartási, gépjavítási munkák feltételeinek javítását, örvendetes, hogy egyre több , gazdaságban oldódik meg ez 1 a gond, vagy mihamarább javítani akarnak a szerelők körülményein. A tibolddaróci Rákóczi Termelőszövetkezetben is már régóta „érő” téma géptelepükön a munkahelyi körülmények javítása. A gazdaság gépeinek ezer hektár szántó- és 220 hektár szőlő- területen kell a talajművelés, a növényvédelem, a betakarítás és a szállítás feladatait eliátni. A 23 erőgépük, 7 kombájhjuit és munkagépeik téli nagyjavítását ezekben a napokban fejezik be. , A jelenlegi műhely alapterülete 220 négyzetméter, üreg, alacsony épület, már nem alkalmas a ma korszerű gépeinek karbantartására. A legnagyobb gép a DT 75-ös, ami a műhelyben javítható. De van egy helyiségük, amely olyan kicsi, hogy még az MTZ-traktor sem tud beférni. Amikor nagyobb munka van a gépen, amit nem lehet a szabadban végezni, kénytelenek leszerelni a kereket (ami más helyén is előfordul), ha tető alatt akarnak dolgozni. Bár a gépészek hozzá vannak már szokva az időjárás köszön tagságai hoz, mégsem szerencséké a szervezetet gyakran ilyen próbára tenni. — Ezek az okok teszik szükségessé egy ezer négyzetméter alapterületű gépműhely megépítését —mondja Bene' István csoportvezető —, ahol korszerű gépeink üzembetartását biztosítani tudjuk. A kivitelezéshez még az idén hozzákezdenek és reméljük, hogy a jövő évben átadásra kerül. A műhelyben 73-an dolgoznak. Amit kevés szövetkezetben mondhatnak el. létszámuk 90 százaléka tíz éve, vagy annál hosszabb ideje dolgozik a jelenlegi munkahelyén. Ezek közé tartozik Koleszár Sándor traktoros. — Tizenöt éve dolgozom volán mellett, és kezdettől fogva traktorosként. Akkor még UE 28-assal kezdtem. Igaz, ma is kisgépen, egy MTZ 50-nel járok, de a helyi adottságaink miatt itt a kisgépéül a gazdaságosak. Most. még bent vagyunk,’ javítunk, szerelünk, de ha az idő engedi, néhány nap múlva vezetünk. Attól kezdve november végéig a határ lesz a munkahelyünk. Gépállományuk nagy része kis teljesítményű, amit jól tudnak alkalmazni a szőlő és a háztáji földek művelésénél, valamint a szállításnál. A mélyművelési munkákat természetesen a nagyobb teljesítményű erőgépekkel végzik. Idén vettek egy új K 700-as traktort is. Ennek „bevetésével” jobb minőségű lesz a talajmunka. A termelőszövetkezet gépesítési foka jó. Az elmúlt evekben átlag 1500 normálhektár bérmunkát végeztek más gazdaságok részére is. És ha az idő engedi, a napokban „kivonulnak” és megkezdik a 100 hektár borsó. 400 hektár árpa. majd a kukoricavetesek talajmun- káit. (Csaualossi) GYÁR ’78 A vállalati és népgazdasági érdek 1*1^ építi" i 6$1 A gépek szerepe óriási a termelésben. A munkahelyi gépek, vagy éppen gépláncok szervező ereje az építőiparban különösen jelentős. Ott, azokon a munkahelyeken, ahol a termék helyhez köpött, ahöl a szakosított termelőszövetkezetek folyamatos munkájának biztosítása nagy munkát, folyamatos újraszervezést igényel. Növekvő gépesítés Az V. ötéves terv egyik fő célkitűzése az ÉÁÉV-nél a műszaki fejlesztés és ezen belül a gépesítés fokozása. Ez tűnik ki azokból a számokból is, amelyeket egyebek mellett Sárossi István, az Eszakmagyarországi Állami Építőipari Vállalat gépészeti osztályának vezetője ismertetett velem. — Az ez évi gépesítés, gép- beszerzés nem új „hullám”. Első „lépésként” úgy tűnt, hogy a tervidőszak végéig 180 millió forintot költ a vállalat gépesítésre. Tudott dolog azonban, hogy ezen a lehetőségen kívül az Állami Tervbizoltság, illetve a Minisztertanács további 4 milliárd forintot biztosit az ágazat fejlesztésére. Így ebből a pénzből pályázat útján újabb 50 millió forintot kértünk és kaptunk. Erre azért is szükségünk volt. mert a vállalati fejlesztési alap és az amortizáció nem elegendő az önerőből történő fejlesztéshez. A növekvő gépvásárlások, beszerzések növelik az építési kapacitást és csökkenő létszám mellett is biztosíthatják a nagyobb termelési feladatok teljesítését. Ezt indokolja az is, hogy a távlati célkitűzéseknek megfelelően a megye építési feladata 1980-ig 20 milliárddal magasabb összegű, mint az elmúlt ötéves tervidőszakban. Néhány szempont — Az építőipari kapacitásunknak közel 80 százaléka egyedi nagyberuházás. Nem kell hangsúlyozni, hogy milyen fontos ezeknél a határidők tartása. S a határidők tartásában nagy szerepük van a megfelelően kiválasztott gépeknek. Gondolok itt többek között a többcélú gépek vásárlására, mint amilyen például az egyetemes kotró, vagy épp a gépparkunk ho- mogenizálására. Azaz arra a törekvésre, hogy az „ezerarcú” géppark mind kevesebb típusú gépből álljon. Ez az egységesítés könnyebbé teszi, teheti az alkatrészellátást, a raktározást és ezeken keresztül a javítást is. Végső soron így a nagy értékű építőipari gépek kihasználásának fokozása érhető el. Néhány meggondolás, amely segít a gépbeszerzések hogyanjában. miértjében eligazodni. Ezek játszottak közre az elmúlt évi, közel 28 millió forint értékű gépbeszerzésben is. Amikor Pociéin kotrókat vásároltak, vagy amikor sorra megteremtették a gépláncok alkalmazásának feltételeit. Ez játszik szerepet abban is, amikor gépi oldalról felkészülnek a könnyű- szerkezetes program alkalmazására. Gépgazdálkodás? Á gépészeti osztály feladata közé tartozik a gépjavítás és gépgazdálkodás. A tmk- munkát nehezíti az, hogy sok százra tehető a géptípusok száma, nehézkes az alkatrészellátás és nem könnyű a készletnormák megállapítása sem. Ez utóbbi megoldására — minimax készletnormák — már tettek lépéseket. Mint ahogy a gépek javításának meggyorsítását biztosítja majd, a kidolgozás alatt álló hálós program, amelyen az ÉGSZI munkálkodik. Ez a korszerű programozási mód olyan géptípusra vonatkozik, olyan géptípus javításának megoldását tartalmazza, amelynek elemzéséből számos fontos következtetés vonható le más gépek javítására is. A szervezés 1972 óta súlyozott témakör. De még ma sem mindenütt tartják fontosnak. Sok vállalat elkészítteti, vagy önmaga csinálja meg a szervezési terveket, de a végrehajtás még a tervezésnél is halványabbra sikerül. Az ÉÁÉV gépészeti osztályáMit jelent a szövetkezeti önkormányzat, mi a szövetkezeti demokrácia, milyen legyen a mozgalmi tevékenység az ipari szövetkezetekben. Ehhez hasonló kérdésekre vártak és várnak választ az ország 900 ipari szövetkezetében. Eddig példa nélkül álló szövetkezetpolitikai vetélkedőre került sor. Az első fordulójamost ért véget. Az ország összes ipánál lépésről lépésié tért hódit a szervezés, a nyilvántartások vezetésétől a készletnormák megállapításán át, a •gépjavításokig. Megtakarítható... A jelenlegi gépgazdálko- dás, ami inkább gépkölcsönzésnek nevezhető, nem a legszerencsésebb megoldás. Nem ösztönzi eléggé az építésvezetőségeket, vagy a főépítés- vezetőségeket a gépek jó kihasználására, és a géptípusok célszerű megválasztására. Hisz a gépköltséget gyakorlatilag „közös zsebből” fizetik, még akkor is, ha az építésvezetőség önköltségét növeli. A munkahelyi szervezettség fokozásával, a termelési programozás finomításával ás az információcserék javításával, a gépköltség számottevő csökkentése érhető el. Megtakarítás: energiában, üzemanyagban, a gépkezelők bérében. a gépszállításokban és szerelésekben, de bosszúságban, idegességben is. Hiába ugyanis a kiváló gép (például az év elején beszerzett 3 japán KATÓ daru, amely rendkívül gyorsan üzembe helyezhető és kis helyigényű), ha a vállalati összmunka egészében szervezési problémák jelentkeznek. Pedig csak annyit kellene tenni —, ahogy Sárossi István más témáról beszélgetve mondta —, hogy mindenki csupán a saját feladatát végezze el. Ez több is és kevesebb is a munkaköri leírásokban foglaltaknál. De a munkahelyek helyes, szükségszerű gépesítése és a gépek célszerű felhasználása a vállalat minden osztályának, illetve termelőegységének közös érdeke. A vállalaton kívül, pedig népgazdasági érdekként is jelentkezik. ri szövetkezetében megrendezték a helyi vetélkedőket, amelyeken 150 ezren vettek részt. Megkezdődött a március végéig tartó második forduló. Az országos elődöntőket júniusban Budapesten, Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Székesfehérváron tartják. Az országos döntőt november első felében rendezik meg. Buciiért Miklós Mit jelent a szövetkezeti önkormányzat?
