Észak-Magyarország, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-16 / 64. szám
1978, március 16., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Három év, három évszak nyomasztja ezeket a földeket. Három év alatt a Bodrogközben leggyakrabban sóhajok „teremtek”. Ősszel a kudarcok ízét felváltotta a remény, amely télen homlokot ráncoló aggódássá változott, havat becsült, felhő után eget fürkészett a tekintet, tavasszal félve várta az árhullámokat, amíg végül keserű kézlegyintéssel jelezte; — elvégeztetett. Tengerré folytak össze az álmok, ösz- szeomlottak a vágyak. Egy agronómus ismerősöm véleménye: — Ha valaki meg akarja ismerni a lehetetlenség ízét, akkor ide jöjjön gazdálkodni a Bodrogközbe. Gondolom, az invitálást egy kicsit szakszerűbben érdemes megmagyarázni, miért vált a sóhajok földjévé a két folyó köze. Az utóbbi években „felborult” a papírforma, a téli hónapokban a sokéves havi csapadékátlag többszöröse hullott le. A talajvízszint magas, a föld nem tudja elnyelni a hóolvadások víztömegét. Hiába van itt az ország egyik legsűrűbben kiépített; belvízvédelmi hálózata, már annyira elavult, hogy a tavalyi év tengerével a gazdálkodás szempontjából nem tudott mit kezdeni. Ahhoz, hogy a Bodrogközben mindenkor biztonságosan lehessen termelni, 600 millió forint kellene. Ezt pedig csak állami költségvetésből lehet biztosítani. Éppen ezért fontos a másik kérdés. Lehetséges, hogy az üzemek új lehetőségek feltárásával változtathatnának az alapjában tényleg kedvezőtlen helyzeten? A választ Rudolf Imre. a Bodrogközi Állami Gazdaság igazgatója fogalmazta meg: — Először azt fontos tisztázni. mivel nem szabad foglalkozni. A felelet egyértelmű: a szántóföldi növény- termesztéssel. Ha annyira későn száradnak fel a talajok, hogy vetni április közepe helyett csak májusban tudok, akkor szinte biztos, hogy a kultúrát októberben még a táblán éri az eső, s aki tudja, mór rámondja: olyankor már fel sem szedjem. És válaszolni tudok a mikor nem szabadra is, sok év átlagában a növénytermesztés kudarcra van ítélve. Hogy akkor a Bodrogköz termelőszövetkezetei miért fejlesztik annyira a növény- termesztést, lépnek be a költséges iparszerű termelési rendszerekbe, s vonnak be mind több területet a fejlett technológiába, az már más kérdés. De érdemes lenne felülvizsgálni, mert az igazgatónak igaza van. Ha az időjárás nem engedi, akkor vizen a millió forintokba kerülő gép sem tud termelni. És nem azért, hogy úszni nem tud ... — Persze amit elmondtam — tette hozzá — nem azt jelenti, hogy hagyjunk fel a növénytermesztéssel. De a lényeget érinti, közelíti; az értékesebb területeken valami mással kell foglalkozni, olyannal, amelyben a víz kárt nem tehet és nagyobb jövedelme a belvíz kárait kiegyenlíti. Mi a gyümölcsösre gondoltunk, s elég egy adat, hogy választásunkat indokoljuk. Egy hektár almás 120— 140 ezer forint termelési értéket jelent, s ez tízszer több, mintha búzát termesztenének ugyanott. Jelenleg 631 hektáron terül el a gazdaság gyümölcsöse. És éppen ez a szám figyelmeztet, közeli az a határ, amely a telepítések mértékét meghatározza. — Távlatokban ezer hektárt foglalhatnak el az ültetvények. És ha a termésátlagok úgy alakulnak, ahogy elterveztük — hektáronként 300 mázsa alma, vagy 500 mázsa körte —, akkor már a szükséges munkaerőt akár Özdról is, de biztosítani kell. Az új helyzet új követelményeket teremt. Számunkra szerencsésebb volna, a fogyasztói ízlés megváltozása. Hogy a szedett gyümölcs helyett jobban fogynának a végtermékek, a kompót, sűrítmény, ivóié, mert a szüretkor nem kellene annyit törődni a minőséggel. És zöld utat biztosítana a betakarítás gépesítésének. Viszont okulva az elmúlt év almaátvételi gondjaiból, a közeljövőben még 200 vagonnal növelik a 400 vago_ nos hűtőházat és léüzemet is létesítenek. Nemcsak a korszerűség diktálja ezt a 33 millió forintos beruházást, sokkal inkább, hogy a rossz minőségű, senkinek nem kellő — a termés 30 százalékát jelentő — almát is fel tudják dolgozni és a tárolt minőségi gyümölcs tavasszal pedig háromszoros áron adható el. Visszatérve a telepítésekhez, ahol van még egy tényező, amelyet, ha figyelmen kívül hagynak a távlatokban, visszaüthet. Ez pedig a munkaerő kérdése. Az állami gazdaság gesztora megyénk első gyümölcstermesztési rendszerének, amelybe egyre több bodrogközi tsz lép be, vállal tagságot, új és új telepítésekkel. Mivel az alma. körte betakarítása még mindig, és sokáig kézi munkaerőre alapozott — javarészt diákokra — érdemes lenne kiszámolni, akár Űzd vonzásköréig is, mennyi szabad iskola van, amely nincs szüretre lekötve. Mert végül korszerű ültetvényeink lesznek, amelynek termése ládák helyett földre, „trágyának” kerül. — Nem is tudom, melyik értekezleten, tanácskozáson hallottam — gondolkodott el az igazgató —, hogy kedvezőtlen adottságok nincsenek, csak kihasználatlan lehetőségek vannak. Röviden; az embernek, a gazdának észre kell vennie a gondok okait, s ha szakember, a józan ész nevében meg tudja szüntetni azokat. Leszögezi: a víz az ellenség, mgfékezni ma még lehetetlen, akkor tenni csak egyet lehet, olyan kultúrákat, amelyek víztűrőképessége kimagasló, vagy termesztési ideje a belvíz támadását kikerüli. Így már érthetőbb, hogy a több mint négyezer hektáros gazdaságban miért van több mint kilencszáz hektár legelő. Mert telepítik, közel az istállókhoz és azokon a táblákon, amelyek mélyfek- vésűek. És mondani se kell, az olcsó, intenzív viszonyok között termelt fű alapjává válhat az állattenyésztésnek. Persze a gazdaság esetében a feltételes mód már nem helytálló, mert szakosított tehenészeti telepének termelési szintje magas, a megyében kiemelkedő. A juhászati is évről-évre fejlődik. De az igazgató egy olyan állatfajt is mondott, amely éppen ellentétes a gazdaság irányvonalával, mert abrakigényes, s köztudott, hogy a kukorica egyike azoknak a kultúráknak. amelyek legjobban meg- sfnylik a vizet. — Viszont nem is a kukoricára alapozzuk a baromfi- tenyésztésünket. Ésszerűtlen volna, hiszen az a 1,3 millió forint, amellyel belépünk a HUNNIACOOP baromfitenyésztő társulásba, az új telep 26 millió forintos költsége kárba veszne, mert itt biztonságosan termelni kukoricát lehetetlen. A 700 tonna húscsirkét kibocsátó telepet csak biztos takarmány- bázisra alapozhatjuk. Ennek legfontosabb növénye a cirok, amely hektáronként 40 mázsás termésre képes, fehérje tartalma pedig magasabb. Legnagyobb előnye: vetésideje kései, elég a belvíz elvonulása után vetni, korán érik. betakarítása megelőzi az őszi fagyokat, Egy gond ja van és ez a vetőmag- ellátás. Ehhez csak annyi hozzáfűzni valónk van és megint az ésszerűség nevében: a kedvezőtlen adottságok legyőzésében a gazdaság nem maradhat magára. — kármán — Tibi], jobb üveg Sajiiszentpéterröl Kedvező Jiírrel fogad Tóth Károly termelési osztályvezető hazánk második legnagyobb öblösüveggyárában, Sajószent Péteren. — Ismét üzemel a hármas számú kemencénk. A felújítást a határidő előtt öt nappal fejezték be a Hötechni- kai Vállalat Szakemberei. A kemence korábbi begyújtása egymillió forintos többlettermelési jelent számunkra. A gyárban ez évre a tavalyinál 11 százalékkal nagyobb, 560 milliós termelési érték előállítását tervezik. A gyártott fehér és zöld színű konzerv- és palacküvegek űrmérete a 3 decistől az 5 literesig változik. — Hogyan alakul a termelés? — Időarányosan túlteljesítjük a programot, eddig mintegy tízmilliós töblettermelést tudunk felmutatni. A vártnál nagyobb eredmény kizárólag a selejt csökkenésének köszönhető. Éves szinten 156 ezer tonna öblösüveg gyártása a feladatunk, s az a célunk, hogy a mennyiség legalább 82,5 százaléka hibátlan legyen. Ezzel szemben az úgynevezett kihozatali mutató eleri a 83 százalékot. — Minek tulajdonítható a minőség javulása? — Tíznaponként selejtana- lízist tartunk. Minden egyes kemencénél ellenőrizzük a minőséget; reprezentáló kihozatali mutatót. Utána az üzemvezetők összeülnek , a brigádok irányítóival, s megbeszélik, mit kell tenni a hiányosságok megszüntetéséért. — Ha aztán jobb lesz az üveg, többet exportálhat a gyár — vetem közbe. — Az idén megnőtt a hazai konzerv- és boripar igénye — feleli az osztályvezető —, s nekünk elsősorban ezt kell kielégítenünk. Ez évben 6 millió darab 0.7 literes palackot tervezünk exportálni az NSZK-ba. A szállítás azonban vagonhiány miatt akadozik, s 315 ezer üveg legyártása után le kellett állítanunk a gépet. A gyárban az utóbbi időben jelentős fejlesztéseket valósítottak meg. Az új gépek a korábbiaknál korszerűbbek, termelékenyebbek. Ma már többféle üveget gyártanak Sajószentpéteren a KGST-szabvány előírásai szerint. — A kisegítő berendezések beépítésével ugyanakkor elmaradtunk — jegyzi meg Tóth Károly. — A formahűtő ventillátorok kis teljesítményűek. s a gépek üzemeléséhez szükséges süritettlevegös Prolira el az új pvc-ovár Munka közben Havisz Rahimov szovjet szerelésvezető és Bírta Alajos, a BVK állami díjas főművezetője a polimerüzem hűtőkompresszor-házában. Hol tart az előkészítő munka ? — Napjainkban a próbaüzemet megelőző komplex próbáknál tartunk és március második felében „éles közeggel” megkezdődnek a technológiai üzempróbák. Ez azt jelenti, hogy bekerülnek a technológiai rendszerekbe az úgynevezett, éles anyagok, mint például a dikloretán és az ipari só. Meg kell említeni. hogy a külföldi cégek szakemberéi azt kérték es javasolták, hogy a próbaüzem előtt még egy utolsó és mindenre kiterjedő vizsgálatokat végezzünk a technológiai rendszereiben. Kérésüknek megfelelően a monomerüzemben sor került erre az alapos vizsgálatra; azösz- szes szerelvényt újra ellenőriztük és tömörségi próbáMind méreteiben, mind pedig technológiai színvonalát tekintve, Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb pvc-gyára épül a Borsodi Vegyikombinátban. Negyvenegy hónappal ezelőtt kezdődött meg a földmunka, az úgynevezett durva tereprendezés; korszerű munkagépekkel, nagy technikai fel- készültséggel láttak munkához a FÖLDGÉP Vállalat dolgozói, s mert a gyár egy régi bányamező felett épült, lent a föld alatt is megkezdődött a munka. A régi bányamező elhagyott vágatait tömedé- kelték bé a Bányászati Aknamélyítő Vállalat szakmunkásai. A durva tereprendezést követően példátlan ütemű és nagyságrendű munka kezdődött meg a PVC—III. nagy- beruházás területén. Alig néhány hónap elmúltával már álltak az üzemcsarnokok vasbeton vázai, az első esztendőben becsülettel teljesítette feladatát az építőipar. Aztán megjelentek a munka- területen a szerelők. Erőfeszítéseik eredményeként az elmúlt esztendőben a szerelés csúcsidejében 3 milliárd forint értékű építési-szerelési munka valósult meg. Volt olyan időszak, amikor 3 ezer kivitelező munkáját kellett koordinálni, irányítani. Mindez pedig nem kis teljesítményt, szakértelmet követelt mindazoktól, akik felelősséggel tartoznak azért, hogy határidőre, a megadott költség- kereten belül és jó minőségben épüljön fel az új gyár. Most, negyvenegy hónap elmúltával a legfontosabb létesítményeken, a polimer- a monomer- és az elektorlízis- üzemekben már az utolsó simításokat végzik a szerelők a nagy értékű műszereken, a technológiai berendezéseken. Az új gyár üzemeinek irányítói, szakemberei már a helyükön állnak, ismerkednek a technológiával: szovjet, nyugatnémet, amerikai, olasz, japán és román cégek kompresszorok sem megfelelőek. A negatívumok kihatnak a termelésre, a költségekre, a minőségre. — Mivel nem megfelelő a sűrített levegő minősége, a nagy teljesítményű gépeket évente kétszer kell javítanunk — magyarázza Stacho Zoltán üzemvezető. — Ez minden alkalommal 2,5 millió forintos veszteség. Köny- nyen kiszámítható, mekkora megtakarítást érhetnénk el, ha csak háromévenként kellene karbantartani a gépeket.. A munkásnak háromszor annyiszor kell kenni a gépek formáit, mivel rossz a hűtés. Sürgős intézkedésekre lenne szükség, ezeket; azonban csak a 80-as évek elejére ígérték. A gyárban jelenleg is végeznek beruházást, egy szódakeverő silót építenek. Ha elkészül a létesítmény, megszűnik a zsákolás, ugyanis gépesítik a szóda mozgatását. Ennél is nagyobb előny, hogy egyenletesebbé válik az alapanyag minősége, s jobb üveget gyárthatnak majd. (kolaj) Japán cs magyar szakember megbeszélése a polimerüzem uiüszerszobájában. Fotó: Kaprai János szakmunkásai adtak itt egymásnak találkozót. Még néhány nap és megkezdődik a próbaüzemelés... A Minisztertanács határozata, illetve a PVC—III. nagyberuházás engedélyokmánya értelmében 1977. negyedik negyedévében kellett megkezdeni a próbaüzemelést, a 11 milliárd forint költséggel épülő gyárban. Minderre sor is került, hiszen a terveknek megfelelően elkészült és üzembe helyezték az etilénvezetéket, valamint az etilén fogadóállomást, megépült a nagy teljesítményű villamos fogadóállomás, s az elmúlt év utolsó negyedében megkezdődött a próbaüzemelés. Ezek a szolgáltató egységek önmagukban is nagy volumenű létesítmények, hiszen a villamos fogadóállomás 120 megawatt villamos teljesítményt kell, hogy fogadjon, 120 ezer volton. Ezt transzformálja le és osztja el a különböző egységekhez. A villamos szolgáltató több mint egymilliárd forintba került. Mi a helyzet a termelőegységek szerelésében ? Erről kérdeztük Szőke Bélát, a BVK beruházási igazgató- helyettesét. — A termelőegységeknél az eredeti tervek szerint is 1978. első negyedévében kell megkezdeni a próbaüzemet. Elképzelésünk szerint mindhárom termelőegységben februárban kezdődött volna a próbaüzem, ám erre különböző megvalósítási problémák, valamint a kedvezőtlen tél. a szokatlanul hideg időjárás miatt nem kerülhetett sor. Március második felében, valamint április első felében a tervek szerint hivatalosan is megkezdődik a próbaüzem az új pvc-gyár- ban. Az allam újabb intézkedésekkel támogatja a rizstermelő gazdaságokat A jelenlegi 40 százalék rizstelepitési támogatáson túl — egyedi elbírálás alapján — további átlagosan 20 százalék. de kellő indokkal maximálisan 80 százalék kiegészítő támogatást is kaphatnak az üzemek. kát végeztünk. Mindez hosz- szadalmas és igen gondos munkát kíván, de szükség van rá, mert a próbaüzem során rendkívül veszélyes anyagok kerülnek be a technológiai rendszerbe. Az elektrolízis üzemben is elvégeztük az utolsó vizsgálatokat, így egyebek között az üzemeltetők az összes acélvezetéket savval kitisztították. vízzel kimosták és száraz levegővel kiszárították. Hogy miért fontosak ezek a részmunkák, erre csak egy példát: A klórgéz komprimá- lását végző DEMAG kompresszort csak száraz, teljesen vízmentes levegővel lehet üzemeltetni, mert ha nedves marad és később a kompresszorba bekerül az éles közeg, a klórgáz, akkor az rendkívül komoly problémát okozhat. Mikor kezdődik meg az üzemszerű termelés az új gyárban? — Ma a komplex próbákkal. az utolsó vizsgálatokkal egyidöben különböző befejező munkálatok folynak a gyárban. A tereprendezés során több tízezer köbméter földet, és kohósalakot kell megmozgatni, készülnek az új gyár összekötő útjai. Lassan elnyeri végső formáját ez a külsőségekben is impozáns, világszínvonalon álló ipari létesítmény, A gyár üzemeiben olyan készültségi fokot értek el a szerelők, amelynek alapján úgy ítélem meg, hogy áprilisban megkezdődhet a termékgyártással járó próbaüzem, megkezdődik a folyamatos termelés. Nyilvánvaló, hogy ebben az évben még nem termel teljes kapacitással a gyár. de a tervezett 50 ezer tonna pvc előállítására megvan a lehetőség. Szarvas Dezső Az állam segítségével 1980- ig 16 ezer hektárnyi rizstelep rekonstrukciójára és 4500 hektár ú.i rizstelep megépítésére kerül sor. 1982-ig pedig több mint 22 ezer hektárnyi régi rizsföldet tesznek ismét termékennyé és 13 ezer hektárnyi új telep is megépül. Rizstermelők támogatása
