Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-10 / 35. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1978. február 10., péntek EreÉínytttn és feiaittlHi is gazdagon M ennyi része van abban a sikerben, amit a vál­lalat elért, a kommu­nistáknak? — ezt elemezte legrészletesebben a miskolci üveggyár pártalapszervezete vezetőségének éves „elszámo­lása”, s e témakörben volt a legtöbb hozzászóló is a be­számoló taggyűlésen. Kimagasló termelési ered­ményeket ért el tavaly az üveggyár, a tervezetthez ké­pest 7 százalékkal, a bázis­évhez képest pedig 11,4 szá­zalékkal teljesítették túl tervüket, méghozzá folyama­tos, tervszerű kiszállítással, nem pedig időszakos kam­pánymunkával. De sorolhat­nánk a termelést jellemző többi mutatót is, valamennyi okot adhatna a dicsekvésre. Mégsem kérkednek. Szeré­nyen csak annyit mond az alapszervezet vezetősége, hogy folyamatosan végrehaj­tották gazdasági cselekvési programjukat, mindenki tet­te a dolgát. Ök cselekvési programjukból legfontosabb­nak tartották, hogy csökken­jen a fluktuáció, javuljon a munkafegyelem — ennek el­érésére javították a szociális körülményeket, s igyekeztek egyensúlyba hozni a bérezést. Igyekeztek is, de... ahogy az egyik hozzászóló elmond­ta: a szocialista brigádok is a hármas jelszóból legke­vésbé a „szocialista módon élni” jelszavát, pontosabban: ennek tartalmát tudták meg­valósítani. Sok még mindig a gyárban az igazolatlan és semmivel sem igazolható hi­ányzás — tavaly például 230 nap! — és ami szintén sú­lyos: 82 ember kapott gazda­sági fegyelmit a 429 dolgozó közül. Kevés köztük a párt­tag — mégis azt mutatja ez a szám, hogy több helyen nem volt elég hatása a kom­munistáknak munkatársaik­ra. Az alapszervezetnek sok tennivalója van a neve­lést illetően, — de ezt ők maguk is így látják. Ami pe-' dig a gyári kollektíva és az alapszervezet munkája, ed­dig elért eredményei alapján bízvást mondható: úrrá1 lesz­nek majd ezen a nehézségen is, hiszen annyi mindent si­került megjavítani, megolda­ni eddig is. A hozzászólók egészséges türelmetlensége, és az idei évre elfogadott gazdasági cselekvési prog­ramjuk egyformán ezt a re­ményt kelthetik. Mert az alapszervezet mun­kájának oroszlánrésze van az eredményekben —, s ezzel a felvetett kérdésre is megfe­leltünk —, s nemcsak azért, mert a gazdasági vezetők az alapszervezetnek is aktív tag­jai, hanem mert a fizikai dolgozók aránya a legmaga­sabb az alapszervezetben. Ott vannak tehát a pártta­gok a közvetlen termelésben, a brigádokban — csak alkal­massá kell válniuk arra, hogy példát mutassanak a napi helytállásban és a hétközna­pi politizálásban egyaránt. Éppen emiatt szólni kell ró­la, hogy évről évre jobb az alapszervezet munkájában az agitációs és propagandamun­ka. Várhatóan beérik ennek eredménye is. A városi pártbizottság is nagyra értékeli, jónak tart­ja az üveggyár alapszerve­zetének munkáját. Eljött a taggyűlésre és felszólalt Markovics Ferenc, az MSZMP KB Borsod megyei instruk­tora. Többek között elmond­ta, jóleső érzéssel hallgatta a beszámolót és a vitát, mert azt formázta: valóban fon­tos és eredményeket hozott a Központi Bizottságnak az a határozata, hogy az alap­szervezetek munkáját javíta­ni kell. Jó érzéssel állapítot­ta meg, hogy az üveggyári alapszervezet jó munkájá­val valóban a gyár motorjá­vá vált, ugyanakkor felhív­ta a figyelmet arra is, hogy a pártcsoportok munkáját is javítani, erősíteni kell. A pártcsoportok a kommunista közösségeknek olyan magjai, amelyek alkalmasak az em­berek formálására, nevelésé­re, ahol könnyebben nyilat­koznak meg olyanok is, akik a nagyobb fórumon esetleg gátlásosabbak. Hosszan be­szélt arról, hogy a KISZ- alapszervezetet elsősorban irányítania kell a pártalap- szervezeteknek, s a végzett munkáról csak azután beszá­moltatni. A szokásosnál mindig ün­nepélyesebb, mindig aktívabb szokott lenni a beszámoló taggyűlés min­denütt, de mégsem fogadjuk el, hogy így van ez rendjén. Mert öröm elmondani, hogy a tagság elégedett a vezető­ség munkájával és a közös eredményeknek örül — mint azt az üveggyári alapszer­vezet taggyűlésén is többen elmondták Orosz László tit­kár beszámolója után, — s bár kevés kritikai észrevé­telt lehetett hallani, még ennyi kifogásolható „pont” se lett volna, ha év közben, a munka dandárjában is ak­tívabb a tagság! (Szőke) Mezfikevesd építői A Mezőkövesdi Városgaz­dálkodási Vállalat feladatai­ban, tevékenységében az el­múlt években jól érvényesült a szolgáltató jelleg. A válla­lat a terveiben kapcsolódik a városfejlesztési feladatok­hoz. Az 1977-es év kimagasló eredményeket hozott az épí­tőipari feladatok megvalósí­tásában: a második fél évben 1 millió 200 ezer forintos költséggel megépítették a vá­rosi területi pártszervezetek székházét. Az évi' 16 millió forintos tervet 18 millió 500 ezer forintra teljesítették. Ugyancsak tavaly készült el a város gyermekeinek a KRESZ-park is. A vállalat idei tervei kö­zött mintegy 70 ezer négyzet- méter területű park építése szerepel; a városon kívül to­vábbi 25 ezer négyzetméter területet parkosítanak. Az egyik legnagvobb feladat azonban egy új. 100 férőhe­lyes óvoda megépítése. Az intézmény a város új lakó­telepén kap helyet. A vállalat az elmúlt évben kezdett hozzá egy négymil­lió forintos beruházáshoz, a város kertészeti telepének megvalósításához. Tavaly — 2 millió 200 ezer forintos ér­tékben — elkészült a 630 négyzetméter alapterületű szegfűház és a növényház fűtését biztosító kazánház. A tervekben egy újabb, hasonló nagyságú melegház megépí­tése szerepel. Az épület-fenntartási és -felújítási munkákra .ebben az évben 3 millió forintot fordítanak; a karbantartási munkát egyébként 5 éves időszakról háromévesre csök­kentette a vállalat. A város főutcáján az idén újrafestik az épületeket: műanyag alap­anyagú, színes bevonatot kapnak a házfalak. A városgazdálkodási vál­lalat köztisztasági feladatai­nak megvalósításában jelen­tős előrelépés történt az el­múlt évben: a közületeknél, a vállalatoknál és a tanácsi intézményeknél bevezették a konténeres szemétszállítást. Az idén a Zsóri üdülőtelepé­nek szemétszállítási gondja is megoldódik; szerdán és szombaton új szállítókocsi gyűjti össze a kukákból a szemetet. (nun) Jói sikerült zárszámadás Ernőin illés! tártét! a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) a megyei párt- és tanácsi ve­zetés elismerését és jókíván­ságait tolmácsolta a Szabad­ságharcos Tsz tagságának az elért eredményekért, majd értékelte az egész megye, s ezen belül a mezőcsáti járás mezőgazdaságának elmúlt évi munkáját. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben tapasztalt, céltudatos előrelépés, a me­gyei előirányzatok teljesíté­sére való törekvés a követ­kező években a járás me­zőgazdasági termelésének to­vábbi növekedését eredmé­nyezheti. A Szabadságharcos Tsz eredményeit méltatva megállapította, hogy a magas színvonalú gazdálkodás, a di­namikus fejlesztési törekvé­sek és nem utolsósorban a felhalmozott szellemi kapa­citás eredményeként a szö­vetkezet jelenlegi üzemi ke­retei feszítettek, ezért a kö­zös gazdaságnak gondolnia kell a területi koncentráció megvalósítására. A továbbiakban az 1978. évi népgazdasági terv előirány­zatairól,"a megyénk mezőgaz­daságára váró legfontosabb feladatokról beszélt. — A terméseredmények fo­kozása érdekében nagy gon­dot kell fordítani a műtrá­gyák, a növényvédő szereli és egyéb agrotechnikai anyagok ésszerű felhasználósára, a meglevő gépek és állatférő- helyek jobb kihasználására, a takarmányok kedvezőbb hasz­nosítására — mondotta. — Változatlanul érvényben van­nak a zöldség- és gyümölcs- termelés. a sertés- és szarvas­marha-tenyésztés és a tejter­melés fejlesztésére, a nagy és kisüzemek termelési kedvé­nek és értékesítési biztonsá­gának növelésére tett intéz­kedések. — Az előirányzott termelés megvalósítása szükségessé te­szi a termelők és a feldolgo­zók közötti kapcsolatok meg­javítását, a szerződéses fe­gyelem megszilárdítását. — Továbbra is még jelen­tős tartalékok vannak az üzem- és munkaszervezés te­rületén. Ezen kívül is számos olyan lehetőség van, amely­nek hasznosítása nem, vagy alig kerül pénzbe. Az emődi zárszámadó köz­gyűlés, amely az 1977. évi mérleg mellett az 1978. évi, további jelentős előrelépést előirányzó tervet is megvi­tatta, majd megszavazta, a munkában legjobb eredményt elérő dolgozók kitüntetésével, megjutalmazásával ért véget. \ A szólista iépimpoít (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor a szocialista gép­import tekintetében sok hát­ráltató tényezővel is kell szá­molnunk. Elsősorban a határ­idővel. A gépek ugyanis ál­talában nem érkeznek meg a kívánt időre, csak nagy ké­séssel. Márpedig természete­sen azokat a gépeket rendel­jük meg, amelyeknek a tel­jesítményére szükség van a termelés szintentartása, illet­ve fokozása érdekében. Gya­korlatilag csak azok a válla­latok, üzemek képesek bizto­sítani időben a"z új gépeket, melyek öt évvel előbbre tud­nak tervezni. Például a szén- bányászatban. De például a Diósgyőri Gépgyár már nem tervezhet ilyen hosszú időre, mivel nem ismerheti fél év­tizeddel előbbre a piaci igé­nyeket. A gépgyártásnál sok­kal gyorsabban, rövidebb idő alatt kell reagálni az igé­nyekre. A másik nagy gond az al­katrész kérdéséből adódik. A szocialista országokból szár­mazó gépekhez rendkívül ne­héz biztosítani az alkatrészt. Leginkább minden üzem sa­ját magának állítja elő. A tegnapi ülésen számosán szól­tak erről a kérdésről is, mint megoldandó, előttünk álló feladatról. Persze, ez nem csupán rajtunk, hanem — és talán elsősorban — a gyártó ország vállalatán múlik. Mi tehetünk viszont legtöb­bet annak a kérdésnek a megoldásán, melyről szintén gyakorta szó esett. A túlzott biztonsági előírások, követel­mények rendezésén. Ügy tű­nik ugyanis, hogy a mi — magyar — szabványaink, elő­írásaink, biztonság megköve­telte feltételeink jóval apró­lékosabbak, mint más orszá­gokban. Esetenként egyértel­műen túlzottak. Gyártanak például bányagépet külor­szágban, melyet az összes kör­nyező államban megfelelő biztonságúnak tartanak, hasz­nálják, hasznosítják is, a mi szabványaink, előírásaink szerint viszont nálunk nem alkalmazható. Erre egyébként számos példát lehetne sorol­ni. A bizottság tegnapi ülésén elhangzott, hogy a túlzott, — eltúlzott — biztonsági köve­telményekén feltétlenül vál­toztatnunk kellene. A szocialista gépimporttal kapcsolatos számos, más kér­désről is szó esett a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság ülésén. A jelentésben leírt, valamint a hozzászólá­sokban elhangzott észrevéte­leket, javaslatokat a 1CNEB- hez továbbítják. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vet­te Huszár Istvánnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, az Országos Tervhiva­tal elnökének a Vietnami Szocialista Köztársaságban folytatott tárgyalásairól szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter je­lentését az Etiópiában, a Kongói Népi Köztársaságban, az Angolai Népi Köztársa­ságban, a Mozambiki Népi Köztársaságban és a Tanzá­niai Egyesült Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. Az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank el­nöke javaslata alapján a Füri Mséu A járási pártbizottság atö- megpropáganda tanfolyamok propagandistái és a politikai vitakörök vezetői részére csü­törtökön Mezőcsáton értekez­letet tartott. A tanácskozás célja A magyar népgazdaság helyzete és 1978. évi felada­taink című téma feldolgozá­sának megbeszélése volt. Az értekezlet résztvevői az előre beküldött kérdések alápján kaptak tájékoztatást, majd Szunyogh János, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese előadásában nem­zetközi, gazdasági kapcsola­tainkkal foglalkozott. kormány határozatot hozott a fővállalkozás további ki- terjesztésére. A kormány határozatban kötelezte a minisztériumokat, hogy a szakszervezetekkel és a KISZ-szel együttműködve nyújtsanak hathatós támoga­tást az 1978. évi terv sikeres megvalósítására kezdeménye­zett szocialista munkaverseny kibontakoztatásához és intéz­kedéseikkel segítsék elő a vállalások teljesítéséhez szük­séges feltételek biztosítását; A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelentést tett a háztáji és kisegítő gaz­daságok termelésének fejlesz­tésére vonatkozó határozatok végrehajtásának helyzetéről. A Minisztertanács a beszá­molót jóváhagyólag tudomá­sul vette. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt Soltauban csütörtökön 70 éves korában bélrákban meg­halt Herbert Kappler náci háborús bűnös, aki augusz­tusban szökött az NSZK-ba egy római rabkórházból. Ró­ma egykori Gestapo-főnöké- nek szökése diplomáciai fe­szültséget okozott Olaszor­szág és a Német Szövetségi Köztársaság között Herbert Kappler, SS ezre­des 1944-ben, római rendőr- főkapitányi minőségében, egy partizánakció megtorlásaként kivégeztetett 335 olasz túszt, A felszabadulás után egy olasz bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Misiéi évtizedes egyeürnűkidés (Folytatás az 1. oldalról) Amint az elmúlt évben vég­zett közös tevékenységet ér­tékelő jegyzőkönyvből kide­rült, az egyetem 30 ipari té­ma megoldásában működött közre. Az elvégzett munkáért a gyár több mint 1,8 millió forintot utalt át az oktatási intézménynek. Az év során 121 gépészmérnök hallgató vett részt a DIGÉP-ben ter­melési gyakorlaton, csaknem száz leendő mérnök látogatott­éi az üzemekbe, s 36-an in­nen kaptak javaslatot a dip­lomatervhez. I-Iáromhónapos szakmai gyakorlaton tavaly 12 oktató gazdagította a gya­korlati tudását, s az egyete­men 17 okleveles gépészmér­nök adott órát. Az új alapszerződés kiszé­lesíti az egyetem kísérleti és kutatási tevékenységét, s rög­zíti, hogy a többoldalú vizs­gálatoknál a gyár komplex­brigádnak is adhat feladatot,' Az oktatás színvonalának ja­vítására az egyetem vállalja, hogy közreműködik a DIGÉP mérnökei továbbképzésének szervezésében, előadások tar­tásában, kéziratok készítésé­ben. Lényeges továbbá, hogy a gépgyár és az egyetem időnként beszámolókat tart az üzemi eredményekről, a leg­újabb kutatásokról, s az ille­tékesek együttesen kimunkál­ják az előttük álló feladato­kat. • A gyár és az egyetem kép­viselői aláírták az idei mun- katerví-ől készült szerződést is. Eszerint az egyetem ez évben is mintegy 30 ipari téma megoldását segíti elő, A gyár csaknem 200 hallgató számára biztosit termelési gyakorlatot, s 77 diplomaterv elkészítéséhez javasol témát, (K. L.) Miskolc RimlekeiK védelmében Uíést tartott a városi tanács vb Tegnap ülést tartott a Mis­kolc városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága. Napirenden szerepelt egyebek között a város műemlékvédelmének helyzetéről szóló jelentés, va­lamint annak vitája. A rész­letező, elemző jelentéssel kapcsolatosan a vb tagjai kö­zül többen mondták el véle­ményüket Az elmúlt évek, évtizedek alatt egyre csökkent Miskol­con a műemlékek, műemlék jellegű épületek, népi műem­lékek száma — állapította meg a végrehajtó bizottság elé került jelentés. A megye- székhely amúgy sem dicse­kedhet sok országos, vagy országhatárainkon túl is hí­res műemlékkel és ráadásul a korábban meglevők közül több áldozatául esett az ele­mi csapásoknak, az enyészet­nek, az utóbbi évtizedekben pedig a városfejlesztési tö­rekvéseknek. A bontások so­rán eltűntek olyan épületek, melyek helyreállítása szeren­csésebb lett volna. Az 1949— 55. között meglevő 190 mű­emléki értékű, korábban vé­dett, helyi jelentőségű épület­ből 1961-re már csak 92 ma­radt meg. A műemlékek szá­mának zsugorodása annál fájdalmasabb, mert tudniva­ló, hogy ezek nem állíthatók elő, tehát a még meglevők ér­téke nehezen meghatározha­tó. Elhangzott a kérdés a végrehajtó bizottsági ülésen, hogy a jövőben tovább csök­kenhet a műemlékek száma? A válasz szerint igen, ugyan­akkor viszont lehetőség nyí­lik néhány „felderítendő” né­pi műemlék fokozottabb vé­delmére, hogy azokat meg­őrizhesse a város az utókor számára. Felvetődött, hogy milyen felelősség terheli a műemléki épületek használó­it, a műemléki jellegű lakó­épületek lakóit. A tulajdono­soktól elvben el lehet várni a felújítást, a karbantartást, de a gyakorlat szerint a tervek készítése, a megfelelő kivite­lező biztosítása már a na­gyobb gondok közé tartozik. Részt vett a végrehajtó bi­zottság ülésén Décsi Mihály, az Országos Műemléki Fel­ügyelőség főtanácsosa, Bor­sod megyei referens is, aki elmondta: a város még sokat tehet annak érdekében, hogy legalább a helytörténeti épü­letek legszebbjeit megóvja az utókor számára. Szólt arról is; megyénkben az utóbbi években nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a még megmenthető állagú műemlékeket megóvják. Meg­említette többek között a bükkszentléleki kolostor-ro­mok restaurálása utáni teen­dőkkel kapcsolatban, hogy a környék rendezése, az épü­letromok óvása ezután is fel­adatokat ró a városra. Az egyik legnevezetesebb miskolci műemlék, a diós­győri vár környéke is rende­zésre szorul, az ehhez szük­séges tervek már el is ké­szültek, mégpedig úgy, hogy lehetőséget hagynak a későb­biekben egy skanzen jellegű falumúzeum kialakítására. Egyik-másik műemlék-épü­letünknél felvetődik a hasz­nosítás módosítása is, így a szép stílusú régi miskolci há­zakban szerencsésebb lenne közintézményeknek, gyűjte­ményeknek helyet adni. Az Ingatlankezelő Vállalat tu­lajdonában levő műemléki épületek karbantartása, meg­óvása ezután sem tartozik másra, mint az Ingatlankeze­lőre. A Műemléki Felügyelő­ség és a városi tanács építési osztálya is úgy vélekedik: hasznos volna önálló építés- vezetőség létrehozása miskol­ci központtal, hogy a megye- székhely renoválásra, restaa- rálásra szoruló épületeit mi­előbb, minél jobban helyre­állíthassák, a későbbiekben is megóvhassák. Happier halála

Next

/
Thumbnails
Contents