Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-07 / 32. szám

1978. február 7., keo'd ÉSZAK-MAGYARORSZ AG 5 Minden egyes minialkatrészt műszeres ellenőrzésnek vetnek alá. így vigyázzák a minőséget. Az özem 800 lánynak, asszonynak ad munkalehetősé­get. A szereidében ragasztással és forrasztással állítják össze a finom alkatrészeket. A legújabb terméküket a BRG-gyár részére gyártják: hangsugárzóhoz szűrőegységeket. / ... készülnek a telefongyár részére a tekercsek. A Bor­sod megyei Finommechanikai Vállalat 1-cs számú sá­toraljaújhelyi üzemében a 12 féle tekercsből havonta 90 ezer darabot gyártanak. A tekercselő műhelyben egy műszakban 20 nő készíti az ötezred milliméteres vastagságú vörösréz huzalból ezt a fontos alkatrészt. NŐPOLITIKA - a hétköznapokon Mezőkövesdi tapasztalatok Mintegy tízezer ember indul nap, mint nap munkába Me­zőkövesden. Közülük nem kevesebb, mint ötezer a nő. A női munkaerő ilyen magas szintű társadalmi foglalkoztatottságá­hoz nagyban hozzájárult e városban az állami ipar létrejötte, a szövetkezeti ipar fejlődése. Abban, hogy a női munkaerő foglalkoztatása ina már teljeskörűnek mondható, ugyancsak fontos szerepet játszik a mezőgazdaság koncentrálása, az átfogó kereskedelmi és intézményhálózat is. Alberttelepen és Putnokon Épülnek. a iífásziások A szénbányászat fejleszté­séről szóló minisztertanácsi határozat értelmében 10 000 bányászlakást építenek fel országszerte az ötödik ötéves tervben. Ebből szűkebb ha­zánk, Borsod megye szénbá­nyászai kétezer új otthbnnal részesülnek. Az akció kereté­ben felépítendő lakásokat el­sősorban azok a fiatalok kap­ják, akik eltöltöttek már bi­zonyos időt a bányában, s a jövőben is föld alatti munká­val kívánják keresni a ke­nyerüket. A borsodi szénmedencében elsőként Alberttelepen kezd­tek hozzá a minisztertanácsi határozatban foglaltak végre­hajtásához. Az elmúlt évben beindított munkálatok általá­ban az elképzeléseknek meg­felelően haladnak, s köszön­hető ez nagyban a szocialista brigádok segítségének. Az első 24 lakásos ház már az átadás előtt áll, ebbe február köze­pén költözhetnek be a csalá­dok. A program előírása ér­telmében az idén további két házban fejezik be a hátralevő munkálatokat, vagyis össze­sen 72 ifjú szénbányász és hozzátartozói jutnak új ott­honhoz. A tervek szerint, a jövő esztendőben is folytatják az építkezést a bányásztele­pülésen, ezzel párhuzamosan pedig lebontják az elavult, egészségtelen rudolftelepi ko­lóniát. Putnokon az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb bányáját alakítják ki, s a fej­lesztéshez, a beruházásokhoz kapcsolódik egy új, falunyi település létrehozása. Két ütemben, 1980 végéig 290 la­kást építenek fel a községben, természetesen az ezekhez szükséges szolgáltató létesít­ményekkel, óvodával, iskolá­val. A terület kisajátítása már régebben megtörtént, s a osúszózsalus módszerrel fel­építendő, négyszintes, össz­komfortos házak kétharma­dába 1979. májusában költöz­hetnek be a lakók. A nők érdekében tett in­tézkedések, a nőpolitikái ha­tározatok végrehajtása sok­oldalú, folyamatos munkát igényel. Mezőkövesd város Tanácsa a legutóbbi ülésén értékelte a határozat végre­hajtását, a nők szakmai to­vábbképzésének eredményeit. A párt-, állami, gazdasági és társadalmi szervek az el­múlt időszakban hathatós segítséget nyújtottak a nők­nek. Az elmúlt három évben például több, mint 30 nagy- családos dolgozó jutott kul­turált lakáshoz. Kézzelfogha­tó eredmények születtek az óvodai, bölcsődei, általános iskolai napközi és kollégiumi férőhelyek fejlesztésében. Ebben az évben 100 férőhe­lyes óvoda épül Mezőköves­den, s megkezdik egy új, 8 tantermes iskola építését. Javult a szolgáltatóipari el­látás, s korszerűsödött a ke­reskedelmi ellátottság. A közéletben A gyakorlat már igazolta: ott, ahol nem „statisztikai” szemlélet irányítja a nők társadalmi-szakmai tisztsé­gekre való megválasztását, eredményes a nők közéleti tevékenysége, s a termelés irányításában is helytállnak. Mezőkövesd párt- és állami szervezeteiben jó arányt mu­tat a női tisztségviselők szá­ma. Emelkedett a nők ará­nya a gazdasági és intézmé­nyi vezetésben is. A női ve­zetők ma már megtalálhatók a termelés minden szférájá­ban és szintjén: az üzemek­nél egyelőre eltérő változa­tokkal. A termelőüzemekben sokszor az iskolai, szakmai végzettség hiánya az oka an­nak, hogy alacsonyabb a női vezetői képviselet aránya. A vállalatok, szövetkezetek vezetői ösztönzik a dolgozó nőket a tanulásra. A város három gyáregysége az eddi­giekben is hatékony intézke­déseket tett a szakmunkás- képzés színvonalának emelé­se érdekében: korszerű gé­pekkel, szerszámokkal • sze­relték fel tanműhelyeiket. Eddig azonban főképp át­képzéssel oldották meg a szakemberszükséglet felada­tait, s ezért kevesebb a szak­képzett nők aránya. A fej­lődés azonban már megkez­dődött: az üzemeknek 243 ipari tanulója van. Az áfész-nál a legjobb a szak- képesítés aránya: 513 nő rendelkezik szakképzettség­gel. A nők bérezésében külö­nösen a termelőüzemeknél, a szövetkezetekben nagy az előrehaladás. Általában a teljesítménybér, illetve az alapbér plusz teljesítmény­bér kombinációja érvényesül. A könnyűiparban — ahol a gazdaságossági hatékonyság­ból erednek a differenciált különbségek — az évenkénti emelkedés ellenére is ala­csonyabbak a kereseti viszo­nyok. Gépek mellett A nők munkavédelmi és 'szociális helyzetében egyér­telmű a fejlődés a város ter­melőüzemeiben. A nőket mentesítik a nehéz fizikai terhelést igénylő munkától. A termelőszövetkezetekben a növénytermesztési, szőlészeti, baromfitenyésztési üzem- ágakban jelentősek a gépe­sítési-korszerűsítési törekvé­sek. A jövőben az áfész ter­vezi az élelmiszer-kereskede­lemben és a vendéglátóipar­ban dolgozó nők fizikai mun­kájának megkönnyítését. Az elmúlt hét évben 80 százalékkal javult az üze­mek, szövetkezetek szociális létesítményi ellátottsága. Nem kielégítő azonban az üzem­élelmezés: a vállalatok, üze­mek összefogásával egy 3000 adagos ételgyár létesítésére volna szükség. Azon túl, hogy az üzemekben dolgozói nők védőruhát, védőfelszere­lést kapnak, s hogy az egye­dülálló anyákat egy műszak­ban foglalkoztatják, a Tanul­ni akaró nők a törvényes szabadságon felül különböző munkaidő-kedvezményekben részesülnek. A nők közművelődési le­hetősége bővült a városban: a járási és városi könyvtár felméri az igényeket és se­gíti a munkásművelődést. A középiskolák esti levelező tagozatán az elmúlt évben 110 nő kezdte meg tanulmá­nyait, szakmunkásképző is­kolába pedig 105 nő iratko­zott be. Az asszonyok, lá­nyok aktívan részt vesznek a szocialista brigádok verse­nyében; a munkaversenyben való részvételükért azonban magasabb szintű erkölcsi el­ismerésben kellene részesül­niük a jelenleginél. Az anyák érdekében Többször elhangzott márj hogy országosan nagyobb gondot kell fordítani a la­kosság egészségvédelmében az anyák és a gyermekek védelmére. Az intézményhá­lózat fejlesztéséhez az anyagi erőforrások mellett az egyéb irányú gondviselés és tenni- akarás is szükséges. Mező­kövesden megszervezték a terhes nők szakorvosi gondo­zását, kialakították a gyer- inekegészségügyi szakszolgá­latot Ezen túlmenően a nő­gyógyász orvosok és az isko­laorvosok aktívan bekap­csolódnak a „családi életre nevelés” tantárgy oktatásá­ba. A városban jelenleg 753 nő veszi igénybe a gyer­mekgondozási segélyt Bérü­ket az üzemek, vállalatok visszatérésükkor rendezik. A gyes-en levő kismamák szak­mai továbbképzése azonban nem megoldott E tény is nagyban indokolja, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a nőbizottságok te­vékenységére, akiknek a sze­repe a gyáregységeknél és a szövetkezeteknél még eltérő­en érvényesül. Mikes Márta Mérséklődül a dohányzás Fórum után Gyalogosok panaszolják A MISKOLCI RÁDIÓ leg­utóbbi Fórum adásának ide­jén csak úgy záporoztak a kérdések, bizonyítva: napja­inkban csaknem mindenkit közvetlenül érdekelnek, érin­tenek a közlekedés gondjai akkor is, ha az észrevételek olykor sajátos, egyéni érdek­ből fakadnak. Okkal oda kell figyelni viszont azokra a fel­vetésekre. melyek sokakat érdeklő, valós gondokat tár­nak fel. A forgalommal kap­csolatos kérdéseket Hevér Istvánhoz, a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság közle­kedésrendészeti osztályának vezetőjéhez továbbítottuk. Barkóczi Jánosné érdeklő­dött a Zsigmondy utcából: milyen megoldást remélhet­nek a felüljáró Baross utcai végénél lakók, akik naponta arra kényszerülnek, hogy az igen nagy forgalmú úton gyalogosan vágjanak át a másik oldalra. A felüljáró felgyorsította a közlekedést, egyik jármű a másikat éri. — A közeljövőben meg­oldódik a gyalogos forgalom kijelölése a felüljáró Kun Béla utcai végénél, ugyanis a gyógyszertárral szemben lesz az új gyalogjáró. így döntött a tanács, a KPM és a rendőrség szakembereiből álló bizottság. A felüljáró másik végében nem terve­zünk változásokat. Elegendő­nek látszik a Baross utcai kereszteződésben levő gya­logjáró, másrészt a munkák befejeztével megindulhat a gyalogos forgalom az alul­járó alatt is. Üjabb „zebra” felfestésével jelentősen le­lassulna a közlekedés ezen a szakaszon, márpedig a felül­járót éppen azért építette a város, hogy a forgalom ezen a fontos útszakaszon dinami­kusabb, gyorsabb ütemű le­gyen. Bóta Gyula panaszolta, a Szinva utcából, hogy az ar­ra haladó, fuvarozó teherko­csik rendszeresen túllépik a KRESZ-ben előírt szabályo­kat, a megengedettnél gyor­sabban haladnak, veszélyez­tetve az út mentén a gyalo­gosok épségét. A járda kes­keny és csak az egyik olda­lon védi úgy-ahogy a gyalo­gosan közlekedőket. — A panasz alapján több alkalommal is végzünk majd radar-készülékkel méréseket ebben az utcában, hogy a gyorshajtó teherkocsiveze­tőket a megengedett tempó betartására bírjuk, s egyút­tal megvédjük a gyalogoso­kat a gyorshajtásból eredő veszélyektől. Pósa Dezső arra hívja fel a hatóság figyelmét, hogy a Nyékládháza—Leninváros közötti úton gyakran talál­kozni kivilágítatlan kerékpá­ron közlekedőkkel, akik má­sok és önmaguk életét is koc­káztatják felelőtlenségükkel. — A megyei közlekedés- biztonsági tanács évről évre akciókat kezdeményez annak érdekében, hogy ne közleked­jen egyetlen kerékpáros sem lámpa nélkül. Ezért tavaly is kedvezményes vásárlási akció indult, hogy a kerék­párosok szerezzék be a hi­ányzó felszereléseket. Sajnos a panaszos észrevétele nem egyedülálló, így a rendőrség fokozottabb ellenőrzéssel igyekszik elejét venni az ilyen okok miatt bekövetke­zett baleseteknek, a felelőt­len kerékpárosokat büntetés­sel szorítjuk rá a szükséges berendezés felszerelésére. Venczel Jánosné azt tette szóvá, hogy a Kuruc utcá­ból csak üggyel-bajjal lehet átjutni a Táncsics térre, ahol a kijelölt gyalogátkelő­helyeken sem adják meg az elsőbbséget a gyalogosoknak a járművezetők. A válasz: — MEGVIZSGÁLJUK a panasz okát és a szabályo­kat megszegő autósokat meg­bírságoljuk. Egyébként most a tél vége felé többen szó­vá tették, hogy a felfestések megkoptak, alig láthatók. Ezeket a közeli jövőben fel­újítják, újrafestik, és ha lát­hatóbbá válnak, remélhető­leg csökken á balesetveszély is. Nagy József Ismeretes, hogy 1978. ja­nuár 1-től minden dohány­ipari termék csomagolóanya­gára rá kell nyomtatni ezt a szöveget: „A dohányzás káros az egészségre!” Jelen­leg a lakosság 40 százaléka füstöl, ez 4 millió embert jelent. Az egészség védelme természetes követelmény, de mégsem tehetjük azt, hogy egyszeriben lemondunk a do­hánytermesztésről, a cigaret­tagyártásról. Ma már az is nagy siker, hogy a hazai ci­garettafogyasztás növekedé­sének üteme lassuló tenden­ciát mutat A korábbi évek 4—5 százalékos növekedési üteme lecsökkent, s már nem éri el a 2 százalékot sem. Elsősorban a filteres ci­garetták forgalma növekszik, s azoké a termékeké, ame­lyek kevesebb nikotint tar­talmaznak. Ugyancsak kere­sett cigaretták azok is, ame­lyeknek a filtere hosszabb, tehát nagyobb a szűrőhatá­suk. A dohányipar, amíg gyár­tani kell cigarettát, arra tö­rekszik, hogy a keresletet hazai termékből elégítse ki. A dohánytermelők már több segítséget kapnak munkájuk­hoz. Jelentékeny előrehala­dás történt a gépesítés, a szárítás és a feldolgozás igé­nyeinek megfelelő új fajták elterjesztésében. Emelkedett a felvásárlási ár, jövedelme­zőbbé vált a dohánytermesz* tés.

Next

/
Thumbnails
Contents