Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-05 / 31. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1978. február 5., vasárnap V1LAGH1RAD0 Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke fogadta a hiva­talos látogatáson Moszkvában tartózkodó Ali Nasszer Mo­hammed Hasszani-t, a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság miniszterelnökét, a Nemzeti Front Egyesített Politi­kai Szervezet Politikai Bizottságának tagját. A Schmidt-kormányra óri­ási kettős nyomás nehezedik már hónapok óta: egyfelől az ellenzék támadásai váltak mind hevesebbé, másfelől a nemzetközi porondon főként gazdasági-pénzügyi eszközök­kel próbálják vetélytársai visszaszorítani az NSZK-t. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha összefüggést sejtünk a két akció között, s ha például azt gyanítjuk, hogy a nyugatnémet (főleg a bajor) jobboldal Washing­tonból is, meg NATO-körök- ből is kap bátorítást... Georg Leber nyugatnémet hadügyminiszter megbuktatá­sát jellemző jelenségnek ér­zem. Utoljára tavaly novem­berben, a kormányzó szo­ciáldemokrata párt hambur­gi kongresszusán láttam- hallottam a jobboldali szo­ciáldemokratának minősített politikust... Kongresszusi felszólalásában ugyan nem sorakozott fel azok mellé, akik a neutronbombát el­ítélték és elvetették, de — és azért ez egy NATO-or- szág hadügyminisztere szá­mára szinte „kötelező házi feladat” lett volna — azt sem mondta, hogy a Bun- deswehmek szüksége lenne erre a gyűlöletes és ember­telen fegyverre. Egyébként a NATO-beli fegyverkezésről az a véle­ményem, hogy mindinkább ütköznek a különböző NA- TO-országok fegyverkezési iparának érdekei: az ameri­kaiak azon a címen, hogy egységesíteni, szabványosítani kell a fegyverkezést, azt sürgetik, hogy minden szö­vetségesük — amerikai fegy­vereket vásároljon, az euró­paiak viszont — s köztük az élen a nyugatnémetek — azt követelik, hogy az USA is vegyen Európában előállított fegyvereket! A fegyverkezés rengetegbe kerül, s ez egy­ben azt jelenti, hogy — óriá­si üzlet! A fegyverkezés pénzügyi vonatkozásainak rendkívüli jelentősége ma­gyarázhatja, hogy a lemon­dott Leber helyére Bonnban az eddigi pénzügyminiszter, Hans Apel került. Leber a botránnyá dagasz­tott kémkedési és lehallga­tási ügyek miatt bukott meg, a MAD rövidítésű katonai kémelhárító viselt dolgai nyomán kélt a nagy vihar el­lene. A titkos szolgálatok szövevényében a jobboldali és az amerikaiakkal szoro­san együttműködő személyek tudnak leginkább eligazodni. Nem véletlen hát. hogy a hadügyminisztert és szemé­lyén keresztül az egész kor­mányt, meg Schmidt kan­cellárt ezen a vonalon kezd­te ki az ellenzék. • • Ünnepélyes katonai eskütétel Tarpai István honvéd szülei, Kiss Attila honvéd felesége tár­saságában az ünnepi eskütétel után. (Folytatás az i. oldalról) Honfi István őrnagy ünne­pi beszédében felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az eskü­tételhez felsorakozott kato­nák életük jelentős állomá­sához érkeztek. Mint mon­dotta, a kiképzés eddigi idő­szaka alatt becsülettel telje­sítették feladataikat, s ezt várja továbbra is tőlük a párt, a nép. Az ünnepi be­széd után Kádár Attila hon­véd, eskü-előolvasó nyomán —, aki egyébként az Észak- magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság dolgozója a polgári életben — a fiatal katonák letették hűségfogadalmukat. Az esküt tett honvédek ne­vében Horváth László hon­véd tett ígéretet arra, hogy az eskü szelleméhez és tar­talmához méltóan vesznek részt a kiképzésben, az épl- tőmunkában. i A Borsodi Vegyikombinát most épülő, államilag ki­emelt PVC—III. gyárépít­kezés KISZ-védnökség ope­ratív bizottságának titkára, Éder László köszöntötte a fiatal sorkatonákat, s rövid beszédben arra kérte őket, hogy folytassák elődeik pél­dás helytállását a beruházás kivitelező munkálatainál. Az ünnepi katonai eskütétel a díszmenettel fejeződött be. * A két alakulat most esküt tett katonái márciustól Le- ninvárosban a Tiszai Kőolaj­finomító, a Tiszai Erőmű, a Tiszai Vegyikombinát poli­propilén gyárának, valamint a város építő munkálataiban, illetve a Borsodi Vegyikom­binát PVC—III. gyárának, valamint a Lenin Kohászati Művek kombinált acélműve építőmunkálataiban vesznek részt. O. J., N. J., L. J. A Központi Statisztikai (Folytatás az 1. oldalról) NÉHÁNY FONTOSABB TERMÉK TERMELÉSE Az 1977. évi Az 1977. év termelés az 1976. év mennyisége százalékában Villamos energia, milliárd kWó 23,4 106,1 Szén, millió tonna 25,5 100,8 Kőolaj, millió tonna 2,2 102,3 Földgáz, milliárd köbméter 6,6 .108,5 Acél, millió tonna 3,7 101,9 Hengerelt acél, millió tonna 3,1 107,6 Bauxit, millió tonna 2,9 101,1 Timföld, ezer tonna 786,5 106,8 Alumínium félgyártmány, ezer tonna 134,5 100,4 Tégla, milliárd darab 2,0 102,9 Cement, millió tonna 4,6 107,5 Kénsav, ezer tonna 632,1 102,5 Műtrágya, hatóanyagban ezer tonna 805,2 102,9 Növényvédő szer, hatóanyagban ezer tonna 17,1 97,5 Műanyagok, ezer tonna 148,3 105,0 Vegyiszálak, ezer tonna 26,0 124,6 Autóbusz, ezer darab Számítástechnikai termékek, 11,8 103,4 folyó áron, milliárd Ft 4,2 114,3 Rádió, ezer darab Televízió, ezer darab 258,7 103,3 423,3 102,8 Hűtőszekrény, ezer darab 455,1 104,8 Mosógép, ezer darab 202,5 102,5 Centrifuga, ezer darab 190,4 103,3 Pamutszövet, millió négyzetméter 365,7 103,8 Gyapjúszövet, millió négyzetméter 42,7 103,6 Kötött alsó- és felsőruha, ezer tonna 15,5 99,8 Cipő, millió pár 45,7 102,6 Fogyasztói tej, millió liter 766,9 105,4 Csontos nyershús, ezer tonna 559,9 115,8 Vágott baromfi, ezer tonna 149,8 106,0 Napraforgóolaj, ezer tonna 67,0 125,7 Sör, millió hektoliter 7,0 103,5 Az építőipari termelés a tervezett ütemben, az előző évinél nagyobb mértékben, kb. 6 százalékkal nőtt Az állami építőipari vállalatok termelése 6,9 százalékkal, az építőipari szövetkezeteké kis­mértékben emelkedett. A foglalkoztatottak száma va­lamivel csökkent, a termelés növekedése teljes egészében a munkatermelékenység emel­kedéséből származott. Az építőiparban folytató­dott a korszerű építési mó­dok térhódítása, javult a gé­pesítettség. A nagymértékű terven felüli keresletnöveke­dést azonban az építőipar adott kapacitása és szerke­zete nem tudta kielégíteni. III. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés a tervvel összhangban, 1975- höz képest 7—7,5 százalékkal nőtt. 1976-hoz viszonyítva a növekedés 10—11 százalékos. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek kb. 12 százalék­kal, a háztáji és kisegítő gazdaságok mintegy 7—8 százalékkal termeltek többet, mint egy évvel • korábban. A termelés növekedése lehetővé tette a lakosság jó élelmi­szerellátását és a kivitel bő­vítését is. 1977-ben 5,3 millió tonna búza termett, valamivel több, mint egy évvel korábban. A többletmennyiség a hozam­növekedésből származott, a búza vetésterülete kisebb volt az előző évinél. A hek­táronkénti átlagtermés 40,5 q volt, 1,7 q_val több az eddigi legmagasabb 1976. évinél. Kukoricából, az előző évinél valamivel kisebb területen; majdnem 1 millió tonnával több, összesen 6 millió tonna termett. A hektáronkénti át­lagtermés 46,8 q volt, 23 százalékkal nagyobb, mint 1976-ban. A tervnek megfelelően a zöldség, a burgonya és a gyü­mölcstermelés erőteljesen fejlődött. Zöldségből és bur­gonyából az előző évinél 20 százalékkal többet takarítot­tak be, hasonló mértékben növekedett az alma,, és a szőlőtermés is. A cukorrépa termésmennyisége valamivel kevesebb, a répa cukortar­talma nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A sertésállomány továbbra is magas szinten maradt, és az év végén 7,8 millió volt. A szarvasmarha-állomány egy év alatt 3 százalékkal, 1 950 000-re emelkedett. Az év folyamán nőtt a tehenek száma is. A vágóállatok és állati ter­mékek termelése a terve­zettnél nagyobb mértékben emelkedett: a vágóállat-ter­melés 10 százalékkal, a tej­termelés — főként a hoza­mok növekedésével — kb. 11 százalékkal, a tojás- és a gyapjútermelés majdnem 20 százalékkal. A szocialista mezőgazda- sági nagyüzemekben éves át­lagban 773 ezren dolgoztak, csaknem 20 ezerrel, 2,3 szá­zalékkal kevesebben,' mint 1976-ban. A mezőgazdasági terület tovább csökkent. A mezőgazdaság anyagi-műsza­ki ellátottsága javult, a be­ruházások, elsősorban a gép- beruházások gyorsabban nőt­tek a tervezettnél. Az üze­mek többek között 4500 trak­tort, 2000 gabonakombájnt, 4200 tehergépkocsit vásárol­tak. A gépállomány korsze­rűsödött, nőtt a nagyobb tel­jesítményű traktorok aránya. A traktorállomány vonóerő­kapacitása 4 százalékkal nőtt. A termelők több műtrágyát használtak fel, mint 1976-ban egy hektár mezőgazdasági te­rületre — szántó, kert, gyü­mölcsös, szőlő, rét, legelő —, hatóanyagban számolva 220 kg műtrágya jutott. IV. Szállítás és hírközlés A szállított áruk súlya 4,6 százalékkal meghaladta az 1976. évit. Vasúton 2,3 száza­lékkal, tehergépkocsin 7,6 százalékkal, hajón 16,1 szá­zalékkal több árut szállítot­tak. A tömegközlekedési esz­közökön a személyi utazások száma 3,6 milliárd volt, 2,3 százalékkal több, mint 1976- ban. 1977-ben a vasút 10 villa­mos mozdonyt és 20 Diesel­mozdonyt szerzett be. Foly­tatódott a vonalhálózat, va­lamint a pálya- és állomás­biztosítás korszerűsítése. Zá­hony térségében üzembe he­lyezték az új fényeslitkei te­herkocsirendező pályaudvart. A távolsági és a helyi sze­mélyszállítás javítására több mint 1100 új autóbuszt, 36 trolibuszt, 27 HÉV motor- és pótkocsit, 20 új csuklós vil­lamost állítottak forgalomba. A személygépkocsik száma több mint 83 ezerrel emel­kedett és az év végén meg­közelítette a 740 ezret. Ebből csaknem 700 ezer a lakosság tulajdonában volt. 1977-ben 18 600 tehergépkocsit állítot­tak forgalomba. A közutakon mintegy 1400 km hosszúság­ban korszerűsítést és útbur­kolat-erősítést végeztek. Több mint 80 kilométer új út épült. Átadták a forgalom­nak az Ml-es autópálya Komárom és Győr közölt félszélességben elkészült sza­kaszát. A telefon főközpontok be­fogadóképessége 43 ezer, az alközpontoké 20 ezer állo­mással bővült. A települések közötti közvetlen telefonösz- szeköttetésben az összes fő­állomás 70 százaléka vett részt. Az év végén 27 or­szággal volt közvetlen táv- hívásos kapcsolatunk. Elké­szült és megkezdte kísérleti üzemelését az interszputnyik földi követőállomás Talián- dörögdön. V. Beruházás A szocialista szektor beru­házásaira 181,5 milliárd fo­rintot, a tervezettnél 10 szá­zalékkal nagyobb összeget fordítottak. Ez folyó áron 19 százalékkal, volumenben 13 százalékkal több, mint az előző évben volt. A beruhá­zások ilyen mértékű növeke­dése nem állt arányban a népgazdaság jelenlegi teher­bíró képességével, és a kon­centrált kivitelezés lehetősé­geivel. Egyidejűleg túl sok beruházás volt folyamatban, egyes esetekben a befejezé­sek elhúzódtak és emelked­tek a költségek. Mind az építési, mind a gépberuházások összege na­gyobb volt a tervezettnél. Különösen a nem szocialista országokból származó gépek beruházása haladta meg az előirányzatot. Állami beru­házásokra kereken 80 mil­liárd forintot fordítottak, fo­lyó áron 15 százalékkal töb­bet az előző évinél, de vala­mivel kevesebbet az elő­irányzottnál. Ezen belül nagyberuházásokra a terve­zettnél kevesebbet, célcso­portos beruházásokra többet használtak fel. A vállalati beruházások összege jelentő­sen meghaladta az előirány­zatot. A túlteljesítést főleg a vállalatok saját fejlesztési alapjainak tervezettnél gyor­sabb növekedése és emellett az exportnövelő beruházási hitelek előirányzottnál na­gyobb folyósítása tette lehe­tővé. VI. KülkereskeiEelem 1977-ben jelentősen bővül­tek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. A szocialista országokkal tovább erősödött együttműködésünk, az áru­forgalom az államközi egyez­ményeknek megfelelően bő­vült, folytatódott a termelé­si, tudományos és műszaki együttműködés, a közös be­ruházások megvalósítása. Bővültek termelési, műsza­ki és tudományos kapcsola­taink a nem szocialista or­szágokkal. Külkereskedelmi forgalmunk nagyobb részét változatlanul a szocialista or­szágokkal bonyolítottuk le, de számottevően emelkedett a forgalom a nem szocialis­ta — ezen belül elsősorban a fejlődő — országokkal is. 1977-ben a behozatal és a kivitel értéke 16—16 száza­lékkal nőtt. Volumenben a behozatal 8 százalékkal, a ki­vitel 12 százalékkal volt több, mint 1976-ban. Rubelelszámolásokban — a tervnek megfelelően — a ki­vitel gyorsabban nőtt a be­hozatalnál. összehasonlítható árakon a kivitel 15 százalék­kal, a behozatal 7 százlék- kal emelkedett. A behozata­li és kiviteli árak változása lényegében megfelelt a szá­mítottnak. A behozatali többlet kisebb volt, mint 1976-ban. Az import elsősor­ban energiahordozókból és gépekből bővült. Az export­ban a gépipari termékek, va­lamint az anyagok kivitele nőtt a legnagyobb^ mérték­ben. A dollár- és egyéb tőkés devizaelszámolású külkeres­kedelmi forgalomban a be­hozatal és a kivitel volume­ne azonos mértékben, 10—10 százalékkal nőtt. A behoza­tal növekedése nagyobb, a kivitelé kisebb volt az elő­irányzottnál. Mivel a beho­zatali árak nagyobb mérték­ben emelkedtek, mint a ki­viteli árak, folyó áron a be­hozatal növekedése megha­ladta a kivitelét. Ebben a vi­szonylatban az 1976. évinél nagyobb összegű passzívum keletkezett. A behozatalban a gépek, a fogyasztási iparcik­kek, a kávé, a kakaó, vala­mint a növényolajipari ta­karmányok, a kivitelben az élelmiszerek és a fogyasztá­si cikkek forgalmának emel­kedése volt a legnagyobb mértékű. VII. Jövedelmek, fogyasztás 1977-ben a tervezettnél va­lamivel nagyobb mértékben nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása. A jövedelmek emelkedéséhez hozzájárult, hogy július 1-vel az iparban, az élelmiszer kiskereskede­lemben és a vendéglátásban rendezték és egységesítették kb. 700 ezer dolgozó mű­szakpótlékát, amelynek egy­évi bérkihatása mintegy 1,3 milliárd forint. Szeptember 1-vel, illetve október 1-vel a művelődés, az oktatás és az egészségügy területén több mint 400 ezer dolgozó bérét emelték. Ennek egyévi bérkihátása csaknem 2,8 milliárd forint. Központi béremelésre került sor a villamosenergia- és a ruházati iparban is. A nép­gazdaságban foglalkoztatot­tak havi átlagkeresete 3440 forint volt, amit továbbra is havi 110 forinttal egészítet­tek ki a korábbi tüzelő- és húsáremelés ellentételezése­ként. A fogyasztói árszínvo­nal a tervezett keretek kö­zött, 3,9 százalékkal emelke­dett. Az egy munkás-alkal­mazott keresőre jutó reálbér a tervezett 2,5—3 százalék­nál valamivel nagyobb mér­tékben, 3,5 százalékkal nőtt. A reálbérek mellett a társa­dalmi juttatások is jelentő­sen emelkedtek. Az egy la­kosra jutó reáljövedelem nö­vekedése 4,5 százalék volt az előirányzott 3,5—4 száza­lék helyett. A pénzbeni társadalmi jut­tatások összege 10 százalék­kal volt nagyobb, mint 1976- ban. Ezen belül nyugdíjak­ra 36,3 milliárd forintot fi­zettek ki, 4 milliárd forint­tal, 13 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A nyugdíjasok száma 1977. év végén 1 928 000 volt, 57 000 fővel több, mint az év elején. Családi pótlékra 8,5 milli- , árd forintot folyósítottak. 13 százalékkal többet az 1976. évinél. 1977 év közepén 1 004 000 család, 1 920 000 gyermek után részesült csa­ládi pótlékban. Gyermekgon­dozási segélyre 3,8 milliárd forintot fizettek ki, 9 száza­lékkal többet, mint egy év­vel korábban. Gyermekgon­dozási segélyben december -végén 290 000 anya részesült, a dolgozó nők 13 százaléka. A kiskereskedelmi forga­lom volumene a tervben elő­irányzott 4,4 százalékos nö­vekedésnél nagyobb mérték­ben, 6,2 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezen be­lül a lakosságnak értékesí­tett áruk menrodsége mint­egy 5,5 százalékkal nőtt. Az élelmiszerek és élvezeti cik­kek eladása összehasonlítha­tó áron, 3 százalékkal, a ru­házati cikkeké 2 százalékkal emelkedett. A vegyes ipar­cikkek forgalma 1977-ben élénk volt, kb. 12 százalék­kal magasabb, mint 1976- ban. A lakosság ellátása élel­miszerekből jó volt. Burgo­nyából, zöldségből és gyü­mölcsből az .előző évinél na­gyobb, egyes időszakokban bőséges volt a kínálat, a zöldségárak jóval alacsonyab­bak voltak az egy évvel ko­rábbinál. Nőttek a lakosság megta­karításai. A ' takarékbetét­állomány az év végén 107,5 milliárd forint volt, ami 14.6 milliárd forinttal, 15.8 száza­lékkal több az egy évvel ez­előttinél. 1977-ben a tervezett 88 ezer lakásnál, mintegy 5 ezerrel több, 93 ezer lakás készült el. Magánerőből 59 ezer, állami erőből 34 ezer lakás épült. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents