Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-04 / 30. szám
ESZAK-MAGYARORSZÄG 4 197B, február 4„ szombat Napirenden: a levéltár munkája Államigazgatási, tudományos és közművelődési feladatok A Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága minapi ülésén jelentést vitatott meg a Borsod megyei Levéltár működéséről. Egyebek között az is indokolta a levéltár működésének végrehajtó bizottsági vizsgálatát, hogy éppen tíz esztendeje jött létre jelenlegi tormájában a levéltári szervezet. így a tanácsi levéltár egy évtizedes működését, kellett mérlegre tenni, de ebből az évtizedből is Miskolcon csak öt év, azaz az 1973. januárjától eltelt idő tekinthető működési feltételek szempontjából számba vehetőnek, mert az átalakítási, átrendezési munkálatok 1972 végére fejeződtek be, míg Sátoraljaújhelyen ugyanez fordított időrendben ment végbe. *■ A jelentés és ennek kapcsán a vizsgálódás a levéltár hármas — államigazgatási, tudományos és közművelődési — tevékenységéről ad számot. A sorrend szükség- szerűleg fontossági sorrenddé is lelt a feladatcsoportok súlya, tömege és időigényessége szempontjából egyaránt. A levéltár államigazgatási feladatai több irányúak. Ellenőrzik az irattermelő szerveket, ellátják az anyakönyvi másodpéldányok kezelését, meghatározott ügyfélszolgálati teendőket végeznek. Az illetékes szakhatóság intenciói szerint a különböző irattermelő szerveket ötévenként két alkalommal kellene ellenőrizni, s ez a megye adottságai között évi 847 ellenőrző látogatásra kötelezné a levéltárat, amit közlekedési eszközök és létszám hiányában mintegy egynegyedére tud csak teljesíteni. Sajnálatos, hogy a különböző szervek az egyedi iratkezelési szabályzataikat sem készítették el minden esetben, és így jelentős irattömegek mennek tönkre, levéltári értékű iratok mennek veszendőbe. Az anyakönyvi másod- példányok kezelése 365 hivatal anyakönyveire irányul. Az ügyfélszolgálat három irányú kötelezettséget jelent: iratkölcsönzés az irattermelő szerveknek saját keletkezésű anyagukból, adatszolgáltatás a társadalombiztosítási szervek számára; tájékoztatás, illetve hiteles másolatok kiadása magánfelek részére különböző ügyekkel kapcsolatban. Ez utóbbi két tevékenységben sajnálatosan sok a fölösleges adminisztrációs munka, mert az emlékezetre támaszkodó téves adatközlések a legjobb igyekezet mellett is eredménytelenné teszik az eljárást. A levéltár tudományos munkája szorosan a kezelésében levő levéltári anyagokhoz kapcsolódik. A tudományos munka három rétegben történik: a levéltári értékű iratok rendszeres begyűjtése, szakszerű, tudományos igényű rendezése, selejtezése és a szükséges kutatási segédletekkel ellátása; a helytörténeti kutatók munkájának támogatása; a levéltári tudományos dolgozók munkaterv szerinti kutató- és feldolgozó munkája és az ehhez a munkához kapcsolódó kiadványok szerkesztése és kiadása. Az iratok rendezésében sok nehézséget jelent a raktári munka számos gondja, a kutatók tájékoztatásánál pedig elsősorban az egyetemi és főiskolai hallgatók olyan igényei, amelyek szakdolgozathoz kérnek különböző anyagokat, s azok megítéléséhez, politikai-történeti vonatkozásainak értékeléséhez megfelelőbb gyakorlat szükséges. Nem kis gondot jelentenek a levéltári kutatómunkában az egyéni érdekű családtörténeti, pontosabban: nemességkutatók. A tudományos kutatóknak, különös gonddal a kezdőkre, a levéltár minden lehetséges támogatást igyekszik biztosítani. A levéltár kutató- és kiadványi munkája három műfaji területen érvényesül. Részletesebb kutatási segédletek közreadására szolgál a Borsodi Levéltári Füzetek című sorozat; részben a levéltár, részben országos levéltári intézmények anyagából kerülnek összeállításra a forráskiadványok, s megjelenés előtt van a Borsodi Levéltári 'Évkönyv. (Ezekről a kiadványokról lapunkban megjelenésük idején már részletesen szóltunk és a későbbiekben megjelenőkről is szólni. fogunk.) Végül szólni kell a levéltár közművelődési tevékenységéről. A forráskiadványok és helytörténeti tanulmányok közreadása gyakorlatilag köz- művelődési érdekű, értékű és hatású tudományos munka, de más közművelődési formákat is találunk a levéltár munkájában. Ilyen például a különböző szervezetek irattárosai számára rendezett tanfolyamok sora, a középiskolai közgyűjteményi kezelői oktatás, nem utolsósorban a különböző alkalmi kiállítások és vándorkiállítások sora. A közművelődés közvetlenebb és szokványosabb alkalmainak, csoportos látogatók fogadásának, szakköri foglalkozásoknak, előadásoknak jelenleg férőhely és személyi ellátottság vonatkozáAz idén 25. alkalommal ül össze a szép magyar könyv pályázat zsűrije, hogy — az elmúlt évekhez hasonlóan — kiválassza a magyar könyvkiadás tavalyi gazdag terméséből a legszebb köteteket. A könyvkiadók a versenyre 200-nál több művel sában nem tud a levéltár kellő lehetőséget biztosítani. Néhány adatot, illetve adalékot érdemes feljegyezni a levéltár munkájából, életéből. összes helyiségeinek száma Miskolcon 68, Sátoraljaújhelyen 11, s összesen 8006 köbméter; a nem megfelelő raktárak térfogata Miskolcon 982 köbméter. A dolgozók létszáma Miskolcon 13, ebből kettő a férfi, nő 11. A gyűjtőterületen 2119 szervet kellene ellenőriznie, a fentiekben már ismertetett gyakorisággal. A levéltárban kezelt iratanyag terjedelme 5620 iratfolyóméter. Ebből rendezett 5513, tehát a döntő többség. Az utóbbi években megjelent a Borsodi Levéltári Füzetek három kötete, nyomás alatt áll további három, összeállítás alatt a hetedik. Több forrásgyűjteményt és helytörténeti-tanulmányt publikáltak. Külön említést érdemel — és mivel ez a végrehajtó bizottsági anyagban is csak érintőlegesen szerepel, tehát lapunkban is egy későbbi cikk témája lehet — a levéltár több irányú nemzetközi kapcsolata. A levéltár egy évtizedes munkáját elemző végrehajtó bizottsági ülés határozatban vette tudomásul a jelentést, megállapítva, hogy a levéltár hármas feladatát a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően igen színvonalasan látja el. Határozatot hozott a levéltár megnövekedett feladatainak ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételek javítására, különös tekintettel az iratraktározási gondokra, az ellenőrzésekhez gépkocsi biztosítására, a létszám emelésére, és a VI. ötéves terv időszakában levéltári épület tervezésére. Kötelezte a levéltárat a szükséges javításokhoz megfelelő javaslat előkészítésére. A Borsod megyei Levéltár munkájáról, mint a végrehajtó bizottság előtt kitűnt, különböző lapokban harminchat újságcikk adott számot a beszámoltatási időszakban. Örömmel regisztrálhatjuk, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága olyan pozitívnak értékelte a levéltár munkáját, mint ahogyan az a korábban megjelent újságcikkekből is tükröződött. neveztek. Könyvművészekből, illusztrátorokból, nyom- i dászokból, tipográfusokból, kiadói vezetőkből álló zsűri értékeli a legszebb könyv címre pályázó kiadványokat. Az eredményeket február 24- én hirdetik ki. (hm) A szép magyar könyv VIT-vetélkedők Az elmúlt hónapban megyénkben elsősorban nagyüzemekben, középfokú tanintézetekben és nagyközségekben rendezték meg a „Köszöntünk VIT, köszöntünk Havanna” vetélkedősorozat házi selejtezőit. A legtöbb háziversenyt Sátoraljaújhelyen tartották és voltak olyan területek, ahol a járási szervező bizottságok területenként rendeztek házi selejtezőket, mivel egy-egy községből kevés csapat nevezett be. A vetélkedőkön részt vevő csapatok forgatókönyvét és a versenyzők felkészültségét tekintve elsősorban Kuba és az eddigi VIT-ek története dominált, de a vetélkedő többi témakörei is megfelelő hangsúlyt kaptak. A vidám hangulatban lezajlott vetélkedőkön sok területen kiegészítő programmal színesítették a versenyt. Szerencsi fiatalok a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem külföldi hallgatóival találkoztak, az Észak-magyarországi Vegyiművek vetélkedőjére meghívták'az Irodalmi Színpad VIT-műsorát és egy pol-beat együttest, a miskolci Kossuth Gimnázium fiataljai kubai diákokkal találkoztak. A járási, városi szervező bizottságok a vetélkedőre benevezett csapatok rendelkezésére bocsátották az Ifjúsági Lapkiadó Vállalatnak a vetélkedővel kapcsolatos kiadványait. a KISZ Tájékoztató-ját, és felhívták a fiatalok figyelmét az ezekben szereplő témakörökre és ajánlott, irodalmakra. A II. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtár példája nyomán a járási, városi könyvtárakban, sőt kisebb helyeken is beindult a „VIT olvasószolgálat”, amely tulajdonképpen egy VIT-sarkot jelent, olvasótermi használatra összeállítva a vetélkedő témaköréhez szükséges irodalomból. A szervező bizottságok a házi selejtezőket rendező alapszervezetek részére több területen készítettek irodalmi ajánlást, feladattípusokat, játéktípusokat. A háziversenyek megrendezése után elkezdődik a járási, városi vetélkedőkelőkészítése. Bozsik István rajza Zenei szótár Hétnyelvű zenei szótár készült az Akadémiai Kiadó és a Renreiter Verlag kiadó közös gondozásában. A kötet, amely angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol és magyar nyelven 'a zenei szaknyelv teljes szókincsét tartalmazza, már kapható a könyvesboltokban. Az Akadémiai Kiadó műhelyében már imprimálják a Magyarországon először megjelenő portugál—magyar kéziszótár anyagát. Az olasz—magyar nagyszótár utoljára 1967-ben hagyta el. a nyomdát. Az első fél évben megjelenő új kiadás mintegy tíz ívnyi modern szókinccsel bővült. Mintegy húszezer állatnevet tartalmaz majd az Európa állatvilága tudományos névszótár, amely hét nyelven adja közre az Európában fellelhető összes állat nevét. Megjelenése jövőre várható. Csajkovszkij-ést a sportcsarnokban Űjabb zenei esemény színhelye volt hétfőn este a sportcsarnok. Kobayashi Ken- Ichiro neve most is—akárcsak 1976. augusztusában — elegendő volt ahhoz, hogy hatalmas közönséget vonzzon a Csajkovszkij-est műsorához. A népszerű karmester most is a Miskolci Szimfonikus Zenekar élén mutatta be a vonószenekarra írt Szerenádot (C-dúr, Op. 48.) és a VI. (Patetikus) szimfóniát. Mindkét mű Csajkovszkij zeneszerzői munkásságának legértékesebb darabjai közé tartozik. Népszerű hangvétel, mindenki számára érthető kifejezésmód, s ugyanakkor mély érzelmek és gondolatok egyaránt jellemzik e műveket, s egyúttal érthetővé is teszik a közönség minden rétegében tapasztalható népszerűségüket. A Szerenád vo-, nószenekarra a műfajban szokatlan, súlyos, borongós hangulatú részeket is tartalmaz, mint például az első tétel bevezetője, de ugyanúgy találunk benne gazdagon dallamos, sziporkázó ritmi- kájú keringőt is. A VI. (Patetikus) szimfónia Csajkovszkij hattyúdala, a bemutató után néhány nappal szerzője már halott. A szokásos klasszikus tételrendet felcserélve a gyors scherzo-, ill. indulószerű harmadik tétel után lassú tétel következik, mely a halálát közeledni érző szerző megrázó búcsúja az élettől. Talán egyetlen más művéből sem érződik ennyi őszinte, mély fájdalom, mint éppen ebből a szimfóniából, s ez is magyarázza máig tartó, töretlen népszerűségét. Kobayashi Ken-Ichiro nagyszerű érzékkel rendelkezik mind a könnyedebb, mind a drámai hangulat érzékeltetéséhez. Minden mozdulatából szuggesztivitás, kifejező erő s valódi muzikalitás árad. Vezénylési eszköztára rendkívül széles, de sosem érezzük ezeket öncélúnak, mindig a zene mondanivalóját, belső történéseit jeleníti meg. Megcsodáltuk, menynyiféle ellentétes hangulatot (súlyos adagio, könnyed keringő, barokk mozgalmasság, pattogó induló stb.) képes mozdulataival egyértelműen kifejezni. A Miskolci Szimfonikus Zenekar nagyon fegyelmezetten, lelkesen és odaadóan játszott, s — amennyire a snortcsarnok visszhangos akusztikai viszonyai között megállapíthattuk — a pon- . tosság ellen sem lehetett sok kifogás. Érzésem szerint . a zenekar játékán leginkább a könnyed, áttört szerkesztésű, valamint a halkabb részeknél lehetne tovább javítani. Gondolok itt például a ke- ringőre, amelynek finom tempóváltásait nem mindig tudták azonnal átvenni. Egy másik probléma a rézfúvósok időnkénti bizonytalan intonációja. Minden apróbb megjegyzés természetesen mit sem von le a zenekar összességében véve átlagon felüli teljesítményéből. Egy ilyen Kobayashi-íéle karmesteregyéniség rövid idő alatt képes a zenekarból a maximumot kihozni, s az együttes is számtalanszor bebizonyította már, hogy magas követelményeknek is eleget tud tenni, ilyenformán meggyőződésem, hogy a koncert végén felcsattanó vastapsból egyenlő rész illeti a népszerű japán vendégkarmestert és a Miskolci Szimfonikus Zenekart. Finta Gábor lÉlteieszI gépész iisierszatankás továbbképzés a Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézetben, Kétegyházán írás-április A jelentkezés feltételei: a 13/1976. (III. 27.) MÉM-rcndclct alapján. Cél: a legjobb NÖVÉNYTERMESZTŐ GÉPÉSZ szakmunkásokból kiemelkedő, magas színvonalú szakmai tudással, valamint politikai és társadalmi ismeretekkel rendelkező MESTERSZAKMUNKÁSOK képzése. Kérjen intézetünktől részletes tájékoztatót. A képzés időtartama: S hét. Térítési díj: 6500 Ft. Jelentkezni lehet személyesen, vagy levélben — A. Tü. 824 űrlappal — 1978. február 1-íg, az alábbi címen: 5741 Kétegyháza, Gyulai út 6. Továbbképzési Osztály Telefon: Elek, 119.
