Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-21 / 44. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1978. február 21., kedd A képernyő előtt t A másik és a Cigánykerék Az ember gyakran van úgy, hogy idővel lényeges dolgokról egyszerűen megfeledkezik. Emlékszik jelenetekre, szituációkra. Tudja, hogy akkor, valaki, valami olyat mondott, ami izgalmas és érdekes volt, de az idő múlásával a szavak elmosódtak, elfelejtődtek, viszont pontosan fel tudja idézni magában, hogy az az illető akkor milyen színű ruhát viselt. Az emlékezetnek vannak ilyen furcsa, megmagyarázhatatlan dolgai, bukfencei és cigánykerekei. S engedtessék meg ezúttal, hogy az elmúlt hét egyébként valóban hihetetlenül gazdag televíziós műsorából, amelyben többek között két színházi közvetítés, közte a Miskolci Nemzeti Színház előadásában Osztrovszkij Zivatar című színműve, a szilveszteri kabaré ismétlése, egy új bolgár filmsorozat első epizódja is helyet kapott, hogy a filmprogramot már ne is említsük; az ilyen, kissé önkényes emlékezés alapján egy szintén most induló, de nem filmsorozatot emeljünk ki első helyen. A szombat délután először műsorra tűzött A másik 12 órá-t.-#• Kútvölgyi Katalin kilencrészesre tervezett sorozata, melynek író-előadója és állandó házigazdája Fekete György belső- építész, a maga mivoltában hiánypótlónak számít. Legjobb emlékezetünk szerint ugyanis — fenntartva tehát magunknak a tévedés jogát is — a televízió először vállalkozott arra, hogy lakáskultúránk alakulásában letegye a maga voksát. Márpedig ugye ma már nemcsak az a kérdés, hogy hol lakjunk, de mindinkább az is, hogy hogyan lakjunk. Azaz: miképpen használhatjuk ki a legoptimálisabban, arcunkra alakítva, azt a valójában nem túlontúl sok négyzetmétert, ami lakásunkat, a másik 12 órában való életmódunkat megteremti. így, egy műsoridő után még meglehetősen nehéz a hasznosíthatóságáról sokat mondani, de szándékát, már most is kirajzolódó törekvéseit feltétlenül dicsérni lehet. Bizonyára az elkövetkező egyes adások konkrétabb segítséget is adhatnak az egyéneknek, de már most is kiérezhető volt az a szándék, hogy a környezet megteremtésében, kialakításában a sajátos karaktereknek szánnak igen nagy szerepet. Azaz annak a nem elfelejthető ténynek, hogy lakókörnyezetünk kialakítása nem pusztán pénztárcánk függvénye, örömmel és érdeklődéssel várjuk az elkövetkező adásokat is. * Az elmúlt hét műsorából kötelességszerűen kell szólnunk a kedd este bemutatott új tv-filmről, a Cigánykerékről. Erdős István írta, Csányi Miklós rendezte a filmet. Legnagyobb erénye talán az volt. hogy sok fiatal, a televízióból még nem visszaköszönő arcot láthattunk, köztük az igen tehetségesnek ígérkező Katona Ágnest. A film tartalmáról viszont akkor sem mondhatunk sokat, ha tudomásul vesszük, hogy egy poros, unalmas kis falucskában három hét kalandról szól. Inkább ötletei voltak csak a filmnek, de ezek az ötletek valahogy nem álltak igazán össze, nem teremtettek atmoszférát, a könnyedség szintjén sem. Többé-kevésbé úgy vagyunk vele, mint a három hétig szüretelő lányokkal a falucska fiúi, akik — a záróképben — ültek az immár ismét kihalt homokos folyóparton, üldögéltek egy darabig, aztán elmentek. Mi meg felálltunk a fotelból, kikapcsoltuk a készüléket s el is felejtettük az egészet. Csutorás Annamária Füzesabony és Vidéke Áíész Bútoráruháza 1978. február 20-tól 25-ig a Mezőkeresztesi Művelődési Házban bútor- kiállítást és vásárt rendez v A megvásárolt bútorok házhoz szállítását 80 km-es körzetben 40%-os engedménnyel vállaljuk. A kiállítás 8—16 óráig tart nyitva. A Magyaroktól a K. O.-ig Pécsi jegyzetek Honthy Hanna születésnapjára Lehetséges' volna, hogy Honthy Hanna ma nyolcvanöt éves? Nem tévednek a lexikonok? Egyáltalán van-e, lehet-e kora az operettek ünnepelt primadonnájának? Érdemes a korát nyilvántartani Honthynak, aki hetvenöt esztendeje él a színpadon? Tízéves korában, balettnövendékként táncolt először az Operaház színpadán, majd kilenc év múlva, 1912-ben a Népoperához szerződött. Azóta Honthy neve és a színház fogalma elválaszthatatlan. Hatvanhat esztendő a színpadon. Két emberöltőnyi idő. Akik a kezdetben felnőttként tapsoltak a pályakezdő Hügel Hajnalkának, a későbbi Honthy Hannának,1 többségben már régen nem színházlátogatók. Már az unokák tapsoltak a Csárdás- királynő Cecíliájának ugyancsak felnőttként. Sőt, a dédunokák lettek közben színházlátogatókká, élvezték Honthy csilingelő hangját a színpadról, korábban az esztrádok színpadjairól is, a rádióból, ritkábban a televíziók előtt. Generációk nőttek fel, öregedtek meg, s Honthy varázsos mosolya változatlan, vonzereje mit sem csökken. Budapesten kívül a kezdeti években Pozsony, Fiume, Szombathely közönsége gyönyörködhetett játékában, 1920 óta a főváros. S közben — az utolsó évtizedekben — Leningrád, Moszkva. Párizs, Csehszlovákia és Románia több városa is. Honthyról aligha , kell bővebben szólni. Honlhyt nem kell bemutatni senkinek. Honthy Hanna nem egy színész, nem egy énekes művész. nem egy sokszorosan kitüntetett művészi kiválóság — ’ Honthy Hanna fogalom. Jóllehet, kevés filmszalag őrzi művészetét, mégis milliók ismerik. Igen sok anekdota is kering. róla, olyan, ami eleve népszerűségét bizonyítja. A felszabadulást követően többször vendégszerepeit Miskolcon is. A Csárdáskirálynő Cecíliáját a miskolci színház vendégeként többször is játszotta, s igen gyakran láthattuk különböző esztrád- műsorok sztárjaként akkor is, amikor színházépület sem volt Miskolcon, s a Béke mozi kis dobogója szolgált a szórakoztató műsorok otthonául. Honthy vállalta ennek nehézségeit, sőt kisebb falusi művelődési házak aprócska színpadait is gyakran betöltötte fénnyel, személyének varázsával. A legutolsó másfél-két évben már ritkábban szerepel a nagy* nyilvánosság előtt. Budai magányába visszavonultan él. S ott él most is tisztelői szívében. Ma, születése napján százezrek, vagy éppen milliók gondolnak rá tisztelettel és szeretettel. S közben töprengnek: lehetséges, hogy Honthy Hanna már nyolcvanöt éves? Honthynak nincs és nem lehet kora. Ö a Honthy! így, kor nélkül, határozott névelővel; <bm) * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Honthy Hanna Kos- suth-díjas, kiváló művésznek több évtizeden át nyújtott kiemelkedő színészi alakításai elismeréseként — 85. születésnapja alkalmából — a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést hétfőn a Parlamentben Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke adta át, jelen volt Aczéí György, a Minisztertanács elnökhe. lyettese és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. A Magyarok-ksA kezdődött és a K. O-val zárult az el- ! múlt héten Pécsett a X. magyar játékfilmszemle. Már a záróünnepségen tréfa is született e filmcímekből adódóan, azazhogy egy nehéz veretű dráma jelentette a kezdetet, és a legkülönbözőbb műfajú és értékű alkotásokon keresztül jutott el a szemle a kiütésig. (K. O.) E két vetítés egy rendkívül gazdag programú hetet zárt közre. A X. magyar játékfilmszemle az eddigi legmozgalmasabb, legtöbb programot kínáló 'szemlének bizonyult. Retrospektív vetítés során 13 olyan magyar filmet mutattak be, amelyeket az elmúlt évben láthatott a közönség, és még nem szerepelt az 1977. januári szemle programjában sem. Ezen kívül 12 olyan új magyar filmet, amely’ itt találkozott először a közönséggel. Mozivászonra került a Balázs Béla Stúdióba tömörült alkotók több összeállítása, s azon belül 7 film, a Filmművészeti Főiskola hallgatóinak' 14 kisfilm- je, a Pannónia Filmstúdiónak egy animációs összeállítása, továbbá tájékoztató jelleggel 6 értékesebb külföldi film. A külföldi vendégek számára még külön bemutattak mintegy 10 további filmet a korábbi évek magyar filmterméséből. Természetesen a filmszemle nemcsak vetítésekből állt Igen szerencsés módon ösz- szekapcsolódott a filmeknek, mint műalkotásoknak a mérlegelése a filmek forgalmazásának gondjaival, illetve a forgalmazási gondok elemzésével. Itt tartották tanácskozásukat — igaz, csak szű- kebb körben — a szocialista országok filmforgalmazási szerveinek vezetői, s ezen a megbeszélésen a magyar filmek fogadtatásáról, illetve forgalmazásáról is jó néhány hasznos észrevétel elhangzott. De ez a nemzetközi tanácskozás azt is tanúsította, hogy sok rokonvonás van a filmforgalmazás magyarországi és külföldi szocialista országokbeli gondjai között. A hazai filmforgalmazási gondokat rendkívül sokrétűen elemezte az első nyilvános anként, amely A magyar film és közönsége címmel négy oldalról kívánta megközelíteni a címbeli problematikát. Ezen az első ankéton igen sokoldalúan nyilatkoztak meg a felszólalók. Többségben filmrendezők is részt vettek a vitában, jelezve, hogy az alkotónak sem közömbös, miként találkozik műve a közönséggel. A filmforgalmazási vita tanulságaira érdemes lenne még többször is visszatérni, különösképpen a Filmművész Szövetség forgalmazási bizottságának elképzeléseire, de ide pusztán egy gondolatot jegyzőnk most fel. Nevezetesen, hogy jóllehet az elmúlt két évben már megállt a mozilátogatók számának csökkenése és különösen a magyar filmek iránt statisztikailag kimutathatóan emelkedett az érdeklődés, a statisztikák nem nyugtathatnak meg, mert az alkotás és a közönség találkozásának tartalmáról nem tanúskodnak, másrészt pedig számolni kell egy újabb csökkenési hullámmal; ugyanis a társadalom nagy része most érkezett el tele- viziókészülékének cseréjéhez, és az új készülék, különösen az új színes készülék megújult erővel köti a képernyő elé a nézőt. (Baranya megyében például 5—6 csatorna között válogathatnak a tévétulajdonosok.) Természetesen, nem a televízió az egyetlen ok a néző és a filmek kapcsolatának esetleges fellazulásában, oz okok sokkal inkább keresendők magukban a filmalkotásokban, és erről szóltak a további viták. Stúdió *77 címmel a magyar játékfilmeket készítő stúdiók vezetői, rendezői, 1 dramaturgjai és a kritikusok ültek össze eszmecserére, azonban ez a vita sajnálatosan laposra sikerült, ugyanis szinte kizárólagosan a Filmfőigazgatóság, valamint a négy stúdió vezetőinek beszámolójára szorítkozott Annál izgalmasabb és érdekesebb volt a Magyar film 77 című ankét, amelynek előadója, Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes igen átfogó képet adott a magyar film helyzetéről, hangsúlyozva, hogy az államosított magyar film harmincéves évfordulóján újólag megállapíthatjuk: a művészet a szocializmusban talált igazi otthonra, és „a szocializmus nem dilettáns mecénása, hanem kezet fogó szövetségese a művészetnek”. Ugyanakkor azonban az eddig elért eredmények köteleznek is az önkritikus mérlegelésre, a művészeti és forgalmazási feladatok megszabására. Végül megemlítendő a legutolsó tanácskozás, amelyen a szemlén részt vevő külföldi kritikusok és esztéták, más filmszakemberek közül tizenhármán mondtak véleményt a látottakról, a magyar filmről. Ezen a tanácskozáson egy lengyel, két csehszlovák, egy francia, egy spanyol, egy algériai, egy olasz, egy finn, egy skót, egy bolgár, egy jugoszláv, egy egyiptomi, és egy román szakember mondta el véleményét. Több mint húszezer néző vett részt a fesztivál, rendezvényein. (Itt a vetítéseken kívül számításba kell venni a különböző felsőoktatási intézményekben tartott anké- tokat is,) A hazai vendégek száma meghaladta a hatszázat, a külföldieké a nyolcvanat. Tanulságos, érdekes volt a szemle. Benedek Miklós A Sárospatak és Vidéke ÁFÉSZ PÁLYÁZATOT HIRDET tmk csoportvezetői állásra Pályázati feltételek: építőipari technikumi végzettség, 3 év szakmai gyakorlat, büntetlen élőéi'14 Alkalmaz azonnali oelépéssel irodagép műszerészt Jelentkezni lehet írásban vagy személyesen az ÁFÉSZ kereskedelmi főosztályán (3950 Sárospatak, Rákóczi út 15. sz. Telefon: 281.)
