Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-21 / 44. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam. 44. szám Ara: 80 fillér Kedd. 1078. február 21. AZ MSZMP BORSOD-AB AÜJ ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Moszkvában átadták Lconyid Brezsnycvnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió legmagasabb katonai kitünte­tését, a Győzelem Érdemrendet. A legmagasabb szovjet ka­tonai kitüntetést, a Győze­lem Érdemrendet adomá­nyozta a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksé­ge Leonyid Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének. Brezsnyev mar­saik rangot visel és a Szov­jetunió honvédelmi tanácsá­nak is elnöke. A kitüntetést azért adomá­nyozták Leonyid Brezsnyev­nek, mert a Nagy Honvédő Háború éveiben jelentősen hozzájárult a szovjet nép és fegyveres erői győzelméhez, kimagasló érdemeket szerzett az ország védelmi képessé­geinek megszilárdításában, kidolgozta és következetesen megvalósítja a szovjet állam békés külpolitikáját, amely biztosítja az ország békés körülmények közötti fejlődé­sét. A Győzelem Érdemrend a Szovjetunió legmagasabb ka­tonai kitüntetése, amelyet csak a legmagasabb rangú parancsnokok kaptak meg. Kitüntetettjei között van Zsukov, Vasziljevszkij, Ro- kosszovszkij, Malinövszkij, Konyev és Tolbuhin marsall. Két külföldi kitüntetettje a második világháború két je­lentős hadvezére: Montgo­mery és Eisenhower. Az ér­demrendet 1943. november 8-án alapították. Leonyid Brezsnyev a hon­védő háborút az első naptól kezdve a harcoló hadsereg soraiban töltötte, politikai munkásként. A 18. hadsereg, majd a Déli front, végül a 4. Ukrán front politikai főnöke volt, a harcoló egy­ségekkel együtt vett részt a hadműveletekben. Számos magas katonai kitüntetést kapott érdemeiért és vezér­őrnagyként fejezte be a hon­védő háborút. Kimagasló te­vékenységéért érte annak idején az a megtiszteltetés, hogy az 1945. évi moszkvai győzelmi díszszemlén ő volt a 4. Ukrán front díszelgő ala­kulatának politikai vezetője. (Folytatás a 2. oldalon) Ha valaki reggel 6 órakor beül a pénztárgép mellé, és mint ezen a szombati napon is, 4 óráig ott ül, nem éppen frissen fejezi be a műszakot. Ilyenkor szombaton moz­dulni sem lehet az Árucsar­nok polcai között. Miskol­ciak és más helységbeliek ezrei készülnek a vasárnapra. Sietve-türelmetlenül, egy­mást megelőzve próbálnak minél hamarább kikerülni innen, s indulni buszhoz, vil­lamoshoz, vonathoz. Négy éve, hogy átadták Miskolcon a Búza téren levő csarnokot. Ezek a más számára szabad­szombatok valamiképpen fur­csa mód’ itt csapódnak le. Valahol bent, a pénztárgép mögött ülő asszony karjai­ban, ízületeiben, ujjaiban nem sok erő marad zárásra. Antal Kálmánné, pénztáros. Húsz éve dolgozik a szakmá­ban. Nyugdíjig még öt éve van. — Ha visszagondolok a ré­gi időkre, sokkal nehezebb volt valamikor ez a munka. A vevőnek azon kívül, hogy számoltunk, az áruját is ki kellett pakolni a kosárból a pultra. Mázsákat, tonnákat emeltünk meg hetente, fél­kézzel, mert a másikkal a gép billentyűit ütöttük. Itt. ahogy mondja, köny- nyebb. Csak azt volt nehéz megszokni, hogy az új rend­szerű pénztárgépnél lábbal kell az árut továbbítani úgy, hogy számolás közben pedál­lal „irányítják” a gumisza­lagra rakott árut a pénztár­pult végéhez. Jobb láb a pedálon, bal kézzel — vigyázva a megfe­lelő sorrendre, arrébb tolja a kosárból kikerülő cikkeket, jobb kézzel üti a gép billen­tyűit. Három-hatvan, öt-húsz, tizenketlö-nyolcvan... És ez így megy egész nap. Mono­ton munka? Igen. És fá­rasztó. sokszor idegesítően el­keserítő. Hibázni — lehet. De nagyon ritkán és nagyon keveset. Húszéves gyakorlat után ez már nemigen fordul elő, ám ez a húsz év töké­letesen elég ahhoz, hogy a pénztárosnő bal keze, ame­lyikkel az árut mozgatja, „kikészüljön”. Fájnak az iz­mok, az inak. Műszak végére — s ezt csak a nagy gyakor­lattal rendelkező pénztárosok tudják elkerülni — mintha a lejben is „megpattanna” va­lami. Lehet ezt a szakmát sze­retni? Nem tudom. Minden­esetre nehezebb, mint ami­lyennek látszik. Antalné azt mondja, sok az állandó vá­sárló, s műszakkezdéskor, vagy akkor, amikor még nem zsibbad a kéz és a fej, néha még biccentenek egymásnak. Egy-két óra „pötyögtetés” után azonban már nem tud az ember a kosarakon felül tekinteni. Ami érthető is ... Pusztafalvi Tivadar Fotó: Laczó József-----Több zöldség — A Vetőmag lenn el telő cs Értékesítő Vállalat termelési adatai jól tükrözik a háztáji gazdaságok és kiskert- tulajdonosok zöldségtermesztési kedvének fokozódását. A két évvel ezelőtti, huszonnyolcmillió egységáras ta- sak vetőmag helyett az idén már több, mint ötvenmil­liót juttatnak cl február közepéig az ország 4600 eláru­sító helyére. Képünkön: a félauíomalikusan működő berendezés naponta mintegy harmincezer tasakot tölt. Ma: száüuiíikiiót 11 díiliüs enter (3 oldal) fi kéirernvö elöli (4. oldal) Családpslllila r OzÉn (5. oldal) (5. és 7. oldal) Hétköznapi diplomácia (8. oldal) InézÉédelem és Isitalés Tanösvények, fogadóközpontok A kísÉrlelÉt Walják A TASZSZ tudósítója a repülésirányító központból jelentette vasárnap, hogy Jurij Romanyenko és Geor- gij Grecsko folytatja mun­káját az orbitális tudomá­nyos-kutató állomáson. A két űrhajós szombaton befejezte a második kísér­letet a mini olvasztókemen­cével. A súlytalansági álla­potban előállított öntvények és gázkeverékek mintáit kü­lönleges kapszulákban jut­tatják a Földre, ahol to­vább tanulmányozzák a szi­lárd és folyékony fémek sa­játosságait és kölcsönhatá­sait a súlytalanság állapotá­ban. Ez rendkívül fontos a súlytalansági állapotban tör­ténő hegesztési és forrasztá­si folyamatok megértéséhez és gyakorlati jelentőséggel bíró új ötvözetek létrehozá­sához. Romanyenko és Grecsko vasárnap a repülésirányító központ . szakembereivel együtt a műszáki dokumen­tációkon dolgozott, és előké­szítette a tudományos beren­dezéseket a további kísérle­tekre és kutatásokra. Természeti értékeink meg­óvására az idén újabb terü­leteket von védelme alá az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal, s a már védett, mintegy 300 ezer hektárnyi területen in­tenzív fejlesztés indul meg, hogy ezek a vidékek mind­inkább a lakosság, a kirán­dulók- érdekeit szolgálják, a szó szoros értelmében köz­kinccsé váljanak. Magyarország területének mintegy 3 százaléka áll je­lenleg természetvédelem alatt, a következő évtized végéig folyamatosan további 200 ezer hektárra terjed ki az oltalom, s ez az 5 százalé­kos arány európai viszony­latban is igen előkelő helye­zést jelent, más országok hasonló természetvédelmi tö­rekvéseivel összehasonlítva. Az idén a Pilis, a Bör­zsöny és a budai hegyek egy részét vonják védelem alá, összesen mintegy 40 ezer hektárt. A budai hegyek és a Pilis nem is annyira nö­vény- vagy állatvilága, hanem inkább fekvése miatt érdemli ki a védelmet. A sokféle tájvédő intézkedés között szerepel, hogy újabb kőbányákat sem nyitnak, sőt a meglevők egy részét is lezárják, visszatelepítve ide az eredeti növénytaka­rót. Máshol azonban — első­sorban a két nemzeti park­ban. a Hortobágyon és a Bükkben — éppen az inten­zív fejlesztés a feladat, hogy a nagyközönség számára te­remtsék meg itt a turizmus, a kirándulás feltételeit. Út­mutató táblákkal a táj ér­tékeit bemutató „tanösvé­nyeket” alakítanak ki, foga­dóközpontokat építenek, ahol filmvetítés, tájékoztatás se­gíti a vidék megismerését, s szakképzett vezetők kalau­zolják majd a látogatókat. Üjabb természeti értékeket is bekapcsolnak a turizmus vérkeringésébe, így megte­remtik az ipolytarnóci ősál- lat-maradványok bemutatá­sának feltételeit, s a szemlő- hegyi barlang is látogatható lesz. fcléteáb előfizetéses étkeztetést A szakácsszövetség közgyűlése A magyar konyha és cuk­rászat szerkezeti változásá­nak elősegítését, az étkezési kultúra fejlesztését vette idei programjába a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége, amely hétfőn a Béke Szállóban tartotta évi közgyűlését. A magyar konyhaművé­szet vezető testületé hangsú­lyozta. hogy különösen fon­tos az ételforgalom növelé­se, miután a szeszesital-érté­kesítés korlátozása csökkenti a vendéglátóipar jövedelme­zőségét. A szövetség java­solta a vendéglátó és ke-' reskedelmi vállalatoknak a reggeli kínálat szélesítését, s fontos követelményként ha­tározta meg az előfizetéses étkeztetés választékának, mi­nőségének javítását. Széles körű segítséget ígértek a szövetség szakemberei a készételválaszték, a bőség­ben rendelkezésre álló mar­hahúsból készült ételek kí­nálatának bővítéséhez, a tej és tejtermékek konyhai és cukrászati felhasználásához. Az ét lap választék bővítésén túlmenően azonban érvényt kell szerezni mindenütt an­nak az alapvető régi szak­mai követelménynek, hogy a legegyszerűbb ételek készí­tésének technológiai előírá­sait is pontosan be kell tar­tani. s az ételeket megfele­lő hőmérsékleten kell tálal­ni. Nem szabad megfeled­kezniük a szakácsoknak a kötelező higiéniáról és a kül­sőségekről sem, arról, hogy a tálaláshoz — ugyancsak régi szabály szerint —min­dig át kell öltözni. Ahhoz hogy a világszerte elismeri magyar konyha izeit az egész vendéglátásban megfelelő szinten tudják produkálni, a konyha főnökök munkájának javítására van szükség. Eh­hez a szövetség mestersza­kácsainak közreműködésével ad útmutatást, információ­kat a korszerű vezetési, szervezési ismeretekről, új technikai és technológiai el­járásokról. A szövetség az idén is folytatja együttműködését az élelmiszeriparral a vendég­látást. s egyben a háziasz- szonyokat is szolgáló gyárt­mányfejlesztésben. Most a Debreceni Konzervgyárral kö­zösen foglalkoznak a leves­porok nagyüzemi vendéglá­tói pari hasznosításával, a Konzervipari Kutató Intézet­tel együtt kísérleteznek a pő­rével sűrített levesek és főze­lékek bevezetésére, a hűtő- iparral pedig az előre gyár­tott burgonyakrokett és a fejtett bab készítésére. Csúcsidőben Tízezer leütés Lenyid Brezsityev katonai kliíetése

Next

/
Thumbnails
Contents