Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-19 / 43. szám

1978. február 19., vasárnap

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9

■

LÁTOGATÓ

Egy öreg falusi néni felutazik Pestre, meglátogatni fiát és menyét. A fiatalok látszólag kedvesen fogadják. Ez a kedvesség mindaddig tart, amig a hazait szép sorjában kipakolják a kosárból.

— Aztán meddig marad, mama? — kérdezi a menye.

— Ameddig csak akarjátok, gyermekeim — moiuija a néniké.

— Hát csak addig? — könnyebbül meg a meny.

ÉRTI A IT0DJÄT

A kis Pistike életeién sírásba kezd, mert anyukája nem engedi az udvarra játszani. Végre jó fél óra múlva elcsendesedik.

— Hála istennek, hogy abbahagytad — sóhajt megkönnyebbülten az anya.

— Tévedsz, anyu — feleli a gyerek határozottan — nem hagytam abba, csak pihenek egy kicsit

ALKU

A család várja a nagyma. mát. Az apa odaszól a kisfiának :

— Menjél csak szépen ki a nagymami elé kisfiam az állomásra. mert mindjárt megérkezik a vonat. S, ha szépen hazakiséred, kapsz tő_ lem öt forintot.

— És ha nem érkezik meg a nagymami? — aggályoskodik a gyerek.

— Alikor tíz forintot kapsz — feleli az apa határozót, tan.

SZEGÉNY ANYÓS

A bíró megkérdezi az emberölés gyanúja miatt letartóztatott vádlottat.

— Mondja kérem, miért ölte meg az anyósát?

— Mert egy pszichiáter és ideggyógyász tanácsolta.

— Ugyan kérem, az lehetetlen, hogy mondhat ilyen őrültséget?

— Nem őrültség ez kérem. Az anyósom nap mint nap felbosszantott és idegesített, már-már a teljes kiborulás határán voltam, amikor elmentem egy pszichiáterhez, aki azt mondta, hogy a betegségem csak akkor gyógyul meg, ha megszüntetjük az előidéző okot. Hát kérem tisztelettel, én megszüntettem.

NŐI HIÚSÁG

Az egyik atlétikai Európa, bajnokság után az újságírók megkérdezték a tehetséges és igen csinos atlétanőtől, hogy mi az oka a gyenge szereplésének? Miért utolsónak futott be a célba?

— Azért, — válaszolta őszintén —, mert így tovább szerepelhettem a tv képernyőjén.

ŐSZINTE

MEGNYILVÁNULÁS

Az igazgató felesége felkeresi férje új titkárnőjét.

— Maga a férjem új titkárnője? — kérdezi rrtorózu- san.

— Igen!

— Remélem, nem lesz olyan rámenős és szertelen, mint az elődje volt?

— Miért asszonyom, ki volt az elődöm?

— Én! — hangzott a határozott válasz.

NÉHA ENNI IS KELL

Fiatal nászutas-házaspár érkezik az egyik üdülőbe. A férj a vacsoránál udvariasan odaszól az újdonsült asszo. nyának.

— Válassz drágám, mihez van leginkább kedved?

— Ejnye Ferikém, hiszen tudod, hogy mit szeretek a legjobban?

— Tudom, tudom édes szívem, de azért néha ennünk is kell valamit.

ÉRDEKES FELADAT

Egy villamos háztartási gépeket gyártó külföldi cég a következő felhívást intézte az üzem mérnökeihez és technikusaihoz:

A jövőben olyan készülékeket konstruáljanak, amelyek pontosan azon a napon romlanak el, amikor a ga. rancia lejár.

— Az a gyanúm, ezekből a műszakiakból többen Magyarországon telepedtek le.

ÜZENET

Az egyik hetilap főszerkesztőjének a közismerten bohém újságíró a következő üzenetet küldte:

— Főszerkesztő Ür, én vagyok az új munkatársa, akinek a múlt szerdán és a hét szerdáján egy-egy cikket kellett volna leadnia a lap számára. Kérem, üzenje meg, hogy számít-e rám a jövő szerdán is?

JÓ TANÁCS

A főnök egyik nap magához rendeli az egyik rendetlen, elhanyagolt külsejű, ápo. latlan beosztottját.

— Ide figyeljen barátom, mondja határozottan. Én nem ismerem a maga családi körülményeit, de adhatok egy jó tanácsot. Vagy nősül, jön meg, vagy pedig váljon el.

W. L.

Kertbarátok rovata

Fokföldi ibolya ZÖfliSÉp

Kedvelt cserepes virágunk a saintpaulia ionantha, vagy ahogy a virágkedvelők in. kább ismerik, a fokföldi ibolya. Nevét ugyan az ibolyához hasonló kék virágjáért kapta, de rózsaszínű, lilás- piros és világoskék változa. tát is ismerjük. A növény tulajdonságairól, gondozásáról Honti Győző kertészmérnököt kérdeztük meg.

— Egyik leghálásabb szobanövényünk, apró, kedves virágaival tél elején és vé. gén is megörvendeztet bennünket, ha kedveli a helyét. Nem igényel állandó napsütést. de annál inkább világos helyet, olyat, ahol egész napon át egyenletesek a fényviszonyok, és mérsékelj ten meleg a hőmérséklet. Az

A gyümölcsfáink közül a kajszi-, és különösen az őszibarackfák kezelése kívánja a legtöbb szakértelmet a kertészektől. Kerbolt Gyula kertészmérnököt, a metszési munkákkal kapcsolatban kérdeztük:

— Az egyre nagyobb pusz. tulást okozó őszibarack-rá- kosodásnak és a kajszifák jól ismert gutaütésének megelőzésére a metszést, — bár. milyen korú is a fa — csak

egy-két hónapig is eltartó virágzás idején bőségesen öntözzük, és hetenként egyszer tápoldatot is juttassunk a növényeknek. Az öntözővizet mindig a növény gyö. keréhez öntsük, s ne a le- vélzetre, mert az a víztől megfoltosodik, elpusztul.

A fiatalabb növényeket a tavaszi virágzás után nagyobb cserépbe és friss földbe ültessük át. Az idősebb növényeket elég kétévenként átültetni. Ültetéskor arra ügyeljünk, hogy a növény levélrozettája mindig a cserép pereire fölé emelkedjen. Ha a levélnyél ráfekszik a' cserép szélére, megpuhul és elroh ad.

A fokföldi ibolyát levél- dugványról szaporítsuk.

az úgynevezett pirosbimbós állapotban kezdjük meg és a virágzás végéig, tehát a sziromhullásig fejezzük be. Kajszinál a középmagas törzsű, sudaras korona kialakítása ajánlható, az ösziba- rack-bokoríáknál pedig a katlan alak. A művelet során keletkezett nagyobb sebeket feltétlen kezeljük oltóviasz- szal, vágy fémmentes sárga festékkel.

a házikertbei

Egyik levélírónk a sárgarépa és a petrezselyem optimális vetési időpontjáról és módjáról érdeklődik. Kérdésére Szabó Lajos kertész- mérnök válaszol:

— A sárgarépát korai termesztéshez olyan korán vessük. amilyen korán csak lehet. Az őszi vetés volna a legjobb, de télen a talaj hőmérséklete gyakran huzamosabb ideig a fagypont fölé emelkedik, a magvak kicsiráznak, és később az erősebb fagyok következtében a fiatal növények elpusztulnak. Ezért a vetésre a február a legmegfelelőbb időpont. A sárgarépa vetésekor célszerű gyorsan kelő korai saláta-, esetleg retekmagot sorjelző, nek a mag közé keverni (egy kilogramm sárgarépamaghoz 2—3 deka saláta, vagy retekmag az arány), hogy a sorközöket minél korábban lehessen kapálni. A vetés mélysége homokos területen 3, a kötöttebb talajokon 2 cm.

A petrezselyem vetését, ha az idő engedi, és a talajra rá lehet menni, már február végén el kell kezdeni. A petrezselyem sortávolsága 25—35 cm. A vetés mélysége korai vetésben, nedves talajon 1—2 cm, lazább, szárazságra hajló területeken vagy elkésett vetés esetén 3 cm.

A barackfák metszése

Jó kapcsolat IS cser kistermelővel

h |!lü.í:üí: r MgJ,\

a sertéspreiram EEegvalósításáért

/

Ujabh, kedveső ssersődési feltételek

Hazánk lakosságának étkezésében továbbra is fontos szerepet tölt be a sertéshús. Ugyanakkor a magyar húsiparnak ez a terméke kitűnő exportcikk is. Ezek figyelembevételével hirdette meg a kormány a sertéshúsprogramot, amelynek közvetlen célja az életszínvonal további növelése, a sertéshúsellátás javításával, illetve a népgazdasági egyensúly megteremtését szolgáló exportárualapok bővítése. A program megvalósításában évről évre eredményesebben vesz részt a Bprsod-Abaúj-Zemplén megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, illetve a vele szerződő gazdaságok, és a több mint 15 ezer borsodi kistermelő is.

r

Uj alapárak, magasabb árbevétel

A tenyésztési kedv fokozása érdekében a húsipar 1978. január 1-től új, a korábbinál magasabb átvételi alapárakat alkalmaz a sertéshizlalási szerződésben. Az új alapár kilogrammonként 2 Ft-tal növelt átvételi árat jelent, amit nagy elégedettséggel fogadtak a kistermelők ezrei, hiszen számukra ez jelentős árbevétel-növekedést jelent. Az új alapárak az alábbiak szerint alakultak 1978. január 1-től:

— hús- és húsjellegű sertés

100—125 kg közötti súlyban 27.50 Ft/kg

— hús- és húsjellegű sertés

125 kg feletti súlyban 25.30 Ft/kg

— zsír- és zsírjellegű sertés

130 kg feletti súlyban 24.50 Ft/kg

— tenyésztésbe fogott sertés

170 kg feletti súlyban 24.30 Ft/kg

Igazán az új alapárak mellett is azok járnak jól, akik több éves szerződést kötnek a húsipari vállalattal. Ez esetben ugyanis jelentős felárak is megilletik őket. Mégpedig:

az 1. évben 0.50 Ft/kg;

a 2. évben 1.00 Ft/kg;

a 3. évben 1.50 Ft/kg felár

Amennyiben pedig a kistermelők mezőgazdasági nagyüzemen, vagy áfészen keresztül értékesítik sertéseiket a húsipari vállalatnál, részesülnek abból a felárból is (kg-onként további 1 Ft), amit a gazdaság legalább 20 darab sertés továbbítása esetén kap. Az a kistermelő, aki legalább 20 darab sertést saját maga közvetlenül a húsipari vállalatnak ad le, kilogrammonként 0:50 Ft további felárban részesül.

Mindezeket figyelembe véve, a több évre szerződést kötő kistermelők az alapárakkal és felárakkal 1978. január 1-től 27.50— 29.50 Ft/kg árbevételt is elérhetnek, ami már igen kedvező.

Új feltételek a vemheskoca- kihelyezésnél

A sertéshizlalásra kötött szerződések mellett sok ezer borsodi kistermelő köt szerződést vemhes kocasüldő tartására is. A közelmúltban annak feltételei is kedvezően változtak a kistermelők szempontjából. Mindenekelőtt hadd hívjuk fel a figyelmet a törlesztésben bekövetkezett változásra. Amint az ismert volt, eddig a kistermelők malaccal, süldővel, vagy hízott sertéssel törleszthették a 4500 Ft'db értékben átadott vemhes kocasüldőket. Az új szerződéskötési feltétel már biztosítja a pénzbeli törlesztést is. A törlesztési idő másfél év! A kötelező tenyésztésben tartós ideje pedig a kihelyezéstől számított 3 esztendő.

Miért érdemes vemhes kocasüldő tartására szerződni?

A fentebb említetteken kívül előny, hogy a húsipari vállalat korszerű, a mai követelményeknek megfelelő hússertéseket, a nagygazdaságokban orvosilag ellenőrzött, egészséges, betegségektől mentes vemhes kocasüldőket biztosit. Ezek a kocasüldők

minden esetben igazolt vemhesele, s a brucella és Aujeszky betegség ellen oltottak. A kihelyezés egész évben folyamatos, ám a malacnevelés szempontjából legérdemesebb ilyenkor, februárban és márciusban szerződést kötni vemhes kocasüldő tartására.

Felvetődhet: mi történik akkor, ha netán mégsem vemhes a süldő? A kistermelő ilyenkor sem károsulhat. Ugyanis, ha a kistermelő ezt 30 napon belül jelenti, s a körülményt állatorvosi bizonyítvánnyal igazolja, amellett, hogy a Vállalat kieseiéi i a kocasüldö' s az eredetire ráhizlalt súlyt a napi ái\ megfizeti, még 300 Ft kártérítést is fizet. Ez biztonságot ad a kistermelőnek ahhoz, hogy semmiképp nem járhat rosszul.

Fentebb már szóltunk röviden arról, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ál- latíorgalmi- és Húsipari Vállalat is kitűnő állományból biztosítja a vemhes kocasül- döket. Ennek alapja a tenyészkocasüldő- ket előállító gazdaságokkal való jó kapcsolat. Egyébként a vállalat számukra is több új, előnyös feltételt dolgozott ki és alkalmaz a tenyészkocasüldő-előállítási kedv fokozása érdekében. Ilyen új előny például, hogy év elején kihelyezésre alkalmas vemhes kocasüldők után darabonként 1000 forint felárat számol el a húsipari vállalat, míg a márciustól júniusig átadottakért darabonként 500 forintot. Ez újabb komoly ösztönzést jelent ahhoz, hogy a gazdaságok megfelelő időben, megfelelő számú vemhes kocasüldőt biztosítsanak a húsipar, illetve a kistermelők részére. S hogy esetleges vitás ügyben a gazdaságot se érje kár, á húsipari vállalat garanciát ad a tenyészkocasüldőket előállító gazdaságoknak is. Mégpedig: ameny- nyiben a kihelyezésre szánt süldők mindegyike nem vemhesül, az átadott meny- nyiség 30 százaléka után a rendes vételáron felül darabonként 500 forintot fizet a húsipari vállalat.

A hizlalás, tartás közös érdekünk

A sertéshizlalás, malacnevelés, vemhes- kocasüldő-tartás, aligha kell bizonygatnunk, mindannyiunk közös érdeke. A kistermelő minden eddiginél kedvezőbb feltételek, a korábbinál jobb jövedelmezőségi viszonyok mellett kapcsolódhat be a húsipar alapanyag-ellátásába. Az egyre nagyobb számú szerződés a húsipari vállalatnak megfelelő hátteret, biztosítékot jelent az egyre növekvő termelési feladatok teljesítéséhez. Vagyis: ha a kistermelők még több sertést adnak át a húsiparnak, még több vemhes kocasüldő tartására szerződnek, nemcsak saját közvetlen hasznukat növelik, hanem elősegítik, hogy a húsipari vállalat több sertéshús, hústermék előállításával járuljon hozzá megyénk és országunk lakosságának ellátásához, a népgazdaság exportfeladatainak teljesítéséhez.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Állatforgalmi- és Húsipari Vállalat ezért törekszik a több mint 15 ezer borsodi kistermelővel, vagy például a számos nagy- gazdasággal kialakult korrekt partneri kapcsolat ápolására, újabb kistermelők és gazdaságok bevonására a sertésprogram helyi feladatainak megvalósításába. Ezt szolgálják azok az új kedvező szerződési feltételek is, amelyek most léptek életbe, s amelyek iránt máris nagy érdeklődés nyilvánul meg szerte a megyében, a sertésneveléssel már hagyományosan foglalkozó borsodi községekben, ám a városokban is.

Befejezésül hadd hívjuk fel az érdeklődők figyelmét arra, hogy a sertéshizlalásra, vagy vemhes kocasüldő kihelyezésére, tartására köthető szerződések (amelyeket helyszűke miatt természetesen nem ismertethettünk részletesen), feltételeikről, a kistermelőket érintő különböző tudnivalókról a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Állatforgalmi- és Húsipari Vállalat központjában, a vállalat telephelyein, területi felvásárlóinál és megbízottainál egyaránt érdeklődhetnek. Ugyancsak ezeken a helyeken szerezhetők be a szerződéskötéshez szükséges különböző okmányok, megrendelőívek is.

ÁHV Miskolc (X)

V