Észak-Magyarország, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-18 / 42. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1978. február 18., szombat Magyar és szovjet vezetők táviratváltása JL. I. Brezsnyev elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének MOSZKVA Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, egész népünk és a magunk nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük Önöknek és a kommunizmust építő testvéri szovjet népnek a Magyar —Szovjet Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából. A magyar nép a 30 évvel ezelőtt aláírt első magyar—szovjet barátsági szerződést olyan történelmi jelentőségű okmánynak tekipti, amely kifejezésre juttatta Magyarország és a felszabadító Szovjetunió kapcsolataiban bekövetkezett gyökeres fordulatot és amely nagy politikai horderejű szerződésben rögzítette országaink örök barátságát, a kölcsönös testvéri segítségnyújtás és a sokoldalú együttműködés alap- elveit Az eltelt három évtized nagyszerű eredményei, a sokoldalú magyar—szovjet együttműködésben meggyőzően bizonyítják, hogy a marxizmus—leninizmus, a proletár intei- nacionalizmus elvei, a közös érdekek és célok alapján, a megbonthatatlan testvéri barátságra épülő szerződés hatékonyan szolgálta mind népeink javát, mind a szocialista közösség érdekeit hozzájárult az európai kontinens és a világ békéjének, biztonságának megszilárdításához. Az 1948-ban megkötött első barátsági szerződés betöltötte történelmi szerepét. Az elért eredmények talaján a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 1967. szeptember 7-én új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írt alá. Az új szerződés magasabb szintre emelte országaink kapcsolatait, népeink barátságát, új távlatokat nyitott a kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális együttműködésünk előtt. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió testvéri szövetsége szilárd alkotóeleme a szocialista államok történelmileg új típusú szövetségi rendszerének. A szocialista országok sokoldalú együttműködése és barátsága eredményesen szolgálja a nemzetközi béke megszilárdításának, a szocializmus és a kommunizmus építésének ügyét. Magyarország dolgozó népe a testvéri Szovjetunióval együtt halad a közös történelmi úton az enyhülésért, a népek biztonságáért és a társadalmi haladásért vívott világméretű küzdelemben. Barátsági szerződésünk aláírásának 30. évfordulóján kívánunk Önöknek, kedves elvtársak, és Önökön keresztül a testvéri szovjet népnek újabb kiemélkedő sikereket a kommunizmus építésében, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért végzett tevékenységükben. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Púja Frigyes külügyminiszter az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte A. A. Gromiko külügyminisztert. A SZOT, a KISZ, az MSZBT ugyancsak táviratot küldött szovjet testvérszervezetének. ☆ ☆ ☆ Kádáx János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Losonczi Pál elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, Lázár György elvtórsnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének BUDAPEST Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége, Minisztertanácsa és az egész szovjet nép nevében szívélyes üdvözletünket küldjük önöknek és az Önök személyében a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának a szocialista Magyarország minden dolgozójának a Szovjet— Magyar Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés aláírásának 30. évfordulóján. A két ország népei ebben a fontos dokumentumban kife-í jezték azon szándékukat, hogy szakadatlanul erősítik barátságukat és fejlesztik sokoldalú együttműködésüket .a szocializmus és a kommunizmus építése terveinek megvalósításában, a szocialista közösség államai egységének és össze- forrottságának megszilárdításában, a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott közös harcban. Szerződésünk hatékonyságát meggyőzően igazolják az évről évre erősödő sokoldalú szovjet—magyar együttműködés tapasztalatai. Az 1967 szeptemberében aláírt új Szovjet— Magyar Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítség- nyújtási Szerződés alkotó módon tovább fejlesztette és elmélyítette az 1948-as szerződés elvi tételeit, új ösztönzést adott ahhoz, hogy a két ország dolgozóinak javát és boldogságát szolgáló erőfeszítéseinket egyesítsük. A marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvein alapuló új típusú szovjet—magyar kapcsolatokat pártjaink, országaink és népeink szilárd barátsága, céljaink közössége, alapvető érdekeink és nézeteink egysége jellemzi. A szovjet kommunistákat, valamennyi szovjet embert őszinte örömmel és büszkeséggel töltik el a Magyar Nép- köztársaságnak az új élet építésében, a szocialista társadalmi viszonyok tökéletesítésében, a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztésében elért eredményei. A szocialista Magyarország kommunistáival, valamennyi dolgozójával a jövőben is fáradhatatlanul tovább erősítjük a szövetség, a barátság és az együttműködés szálait, a szocializmus és a kommunizmus nagyszerű ügyének, diadala érdekében. Kívánunk Önöknek, kedves elvtársak, az egész testvéri magyar népnek újabb nagy sikereket az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak megvalósításában, népgazdaságuk ötödik ötéves terve feladatainak teljesítésében, a fejlett szocialista társadalom magyarországi felépítésében. Éljen a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népeinek örök és megbonthatatlan barátsága! í L. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, A. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Kádár János fogadta Stefan fisdreit üdvözlő távirat Vologdábél DR. BODNÁR FERENC ELVTÁRSNAK, az MSZMP Borsod megyei Bizottsága első titkárának, DR. LADÁNYI JÓZSEF ELVTÁRSNAK, Borsod megye tanácselnökén ele. Kedves Elvtársak! Vologda terület minden kommunista dolgozója és a ma- 'gunk nevében meleg szeretettel köszöntjük önöket, Borsod megye minden kommunistáját, dolgozóját a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között meglevő barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából. Ez a történelmi dokumentum hozta létre az állandóan fejlődő, az egyenlőségen és a kölcsönös előnyökön nyugvó szovjet—magyar kapcsolatokat, elősegítette a népeink közötti barátság és együttműködés megerősödését. Kívánunk Önöknek, Borsod megye kommunistáinak, minden dolgozójának új sikereket a fejlett szocialista társadalom építésében, a szovjet—magyar barátság további erősítésében. Elvtársi üdvözlettel: Kádár Jáhos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi- Bizottságának első titkára pénteken fogadta Stefan Andreit, a Román Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagját, a Központi Bizottság titkárát. Az elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Gyenes András, a Központi Bizottság titkára; jelen volt Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. V. GRIBANOV Vologda terület Tanácsa vb-elnöke A. DRIGIN SZKP területi bizottsága eláő titkára Barátsági nagygyűlés Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) A két ország kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági kooperációja a nemzetközi feszültség hullámaitól is védett, nyugodt, kiegyensúlyozott fejlődést biztosít népgazdaságunk számára. A Szovjetunió hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere és forintokban, vagy rubelben nem fejezhető ki a két ország tudományos együttműködésének hasznossága. Az 1968-ban megújított szerződés óta még konkrétabb, szélesebb körű együttműködési formák valósulhattak meg. Ma már nemcsak a két ország, hanem egyes területei és vállalatai között is szoros baráti kapcsolatok alakultak ki. Jó példája ennek Borsod és Vologda megye testvérmegyei kapcsolata, a Kalus és Leninváros, vagy a Lenin Kohászati Művek és a Cserepoveci Kohászati Kombinát között kialakult együttműködés. A már nagy hagyományokra visszatekintő MSZBT tagcsoportmozgalom sokféle módon, formában őrzi, ápolja és fejleszti “tovább a magyar és a szovjet nép barátságát. Hangsúlyozta, hogy az elA Minisztertanács megbízásából Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Tatabánya országgyűlési képviselője és Havasi Ferenc, a kormány elnökhelyettese — Simon Pál nehézipari miniszter kíséretében — pénteken a késő délutáni órákban a tragikus kimenetelű bányarobbanás színhelyére érkezett, a tatabányai 12/a aknába. Dr. Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes, a szerencsétlenség okainak kivizsgálására alakított kormánybizottság vezetője tájékoztatta Fock Jenőt és'"Havasi Ferencet a robbanás körülményeiről és a mentési munkák állásáról. Dr. Kapolyi László a következőkben foglalta össze a csütörtök dél óta folyó mentési munkálatok eddigi eredményeit: Rendkívül gyors és jól szervezett munkával a bányamentőknek péntek délutánra sikerült eljutniuk addig a pontig, ahol a robbanás miatt bekövetkezett omlás mögött rekedt kilenc bányász. Megkezdték az omla- dék kibontását, hogy eljussanak ahhoz a feltételezett helyhez, ahol a 9 bányász szerencsétlenül járt. Jelenleg telt harminc év legfontosabb tanulsága, hogy a szerződés kiállta a történelem próbáját. Jelentősége túlmutat a két ország határain, egyike azoknak a nagy fontosságú diplomáciai okmányoknak, amelyek fokozzák a szocialista erők befolyását a nemzetközi élet eseményeire, szilárdítják Európa békéjét és biztonságát. Az ünnepi beszéd elhangzása után Gáspár Miklós, a Lenin Kohászati Művek ifjúsági szocialista brigádvezetője és Zsofcsák Mihály, a Diósgyőri Gépgyár állami díjjal kitüntetett Lenin szocialista brigádjának vezetője szólt a két nagyvállalat MSZBT szocialista brigádjainak munkájáról, arról a , tevékenységről, amely a termelőmunkában és a szocialista brigádmozgalom hármas jelszavának következetes megvalósításában, vállalásaikban, a kapcsolatok ápolásában katonasírok és emlékhelyek gondozásában ölt testet. Befejezésül az ünnepi nagygyűlés résztvevői az MSZBT megyei tagcsoportjai nevében táviratot küldtek a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Elnökségének Moszkvába. P. J. 40 bányamentő dolgozik a közvetlen mentésnél, de rajtuk kívül a bányaüzem dolgozói közül még 120-an vesznek részt a munkában, ők biztosítják a műszaki feltételeket a mentők kellő ütemű előrehaladásához. Rendkívül áldozatkész munkával műszakilag megoldották a mentési terület szellőztetését, 200 méter hosszan szellőztető csővezetéket építettek be. Ilyen módon most már könnyebb feltételek között dolgozhatnak a mentésben részt vevők. Az omladék mennyiségétől függ, hogy mikor jutnak el a 9 bányászhoz, akiknek életben maradására már nincs remény. Dr. Kapolyi László, a kormánybizottság vezetője arról is tájékoztatta Fock Jenőt és Havasi Ferencet, hogy eddig 19 sérültet szállítottak a ta- tabáhyai kórházba, ahonnan péntek délutánig 9 bányászt inár hazaengedtek, s a többiek is 8 napon belül hazatérhetnek családjukhoz. 17 bányász életét vesztette. Havasi Ferenc kérdésére válaszolva dr. Kapolyi László elmondotta, hogy minden szerencsétlenül járt bányász családjáról megfelelően gondoskodtak. H arminc, évvel ezelőtt, 1948. február 18-án írták alá Moszkvában a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Korunk történelmének kiemelkedően. fontos dátuma ez. A szerződés történelmi jelentőségét a többi közt az adja meg, hogy valóra váltása során, a közös céljainkért folytatott harcban a magyar— szovjet kapcsolatok az együttműködés minden területén kiterebélyesedtek, szoros szövetséggé kovácsolódtak. Az első szerződés után hazánkban végbement alapvető társadalmi átalakulás, a szocialista építés sikere tette lehetővé, hogy újabb húsz esztendőre szóló szerződéssel rögzítsük kapcsolatainkat. Joggal mondhatta el Kádár János elvtárs az 1967. szeptember 7-én Budapesten tartott magyar—szovjet barátsági nagygyűlésen: „A nemzetközi jogi érvénnyel bíró szerződésünk két állam jövendő kapcsolatait szabályozza, de olyan két államét, a Szovjetunióét és a Ma. gyár Népköztársaságét, amelyek a szocializmust, a kommunizmust építik. Barátságunk és együttműködésünk az érdekek azonosságán, az eszmék és célok közösségén alapszik, két szocialista állam proletár internacibnalis- ta egységét, testvériségét fejezi ki. Ennek a barátságnak nemcsak jelene, hanem hősök vérével megszentelt múltja, és ezért biztos jövője is van.” Az együttműködés napjainkban a szó szoros értelmében áthatja életünk minden szféráját. A magas szintű látogatások, a találkozók a két párt, a két ország vezetői közt minden alkalommal újra bizonyítják a nézetek teljes egységét és összhangját. Diplomáciánk közösen munkálkodik Európa békéjének és biztonságának megszilárdításán. Együtt tevékenykedünk a most folyó belgrádi tanácskozáson is azért, hogy az enyhülés ütemét helyre lehessen állítani, s a helsinki alapokmány valóban teljes mértékben a nemzetközi gyakorlat részévé váljon. A két ország gazdasági kapcsolatában már évek óta mind erőteljesebben hatnak az integrációs elemek, mind nagyobb a jelentősége a tervek egyeztetésének, és fejlődik a magyar és a szovjet ipar közötti kooperáció és szakosítás. A szovjet és a magyar gazdaság kapcsolatai — új típusú kapcsolatok. Olyan munkamegosztás ez, ahol a kölcsönös segítség és egymásrautaltság elve uralkodik mindkét fél előnyére. Az utóbbi években tovább bővültek a termelési kooperációkon alapuló kölcsönös szállítások. A hatvanas évektől kezdődően a magyar— szovjet gazdasági kapcsolatokban egyre jobban érvényre jutott a termelőerők racionálisabb elosztására irányuló törekvés. A gazda&áVáltozatlan erőifel íolyik a mentés a tatabányai 12/a aknában gunk szelektív fejlesztését szolgáló központi programjaink többsége a magyar— szovjet együttműködésen nyugszik, vagy legalábbis sok ponton kapcsolódik hozzá. A szerződés szellemében mind szélesebbek a magyar—• szovjet kapcsolatok az ideológiai munkában, a tudomány, a népművelés, az egészségügy és a kultúra területén. Kapcsolataink bővülését mutatja a testvérvárosok, testvérmegyék szépen fejlődő mozgalma is. A magyar—szovjet kapcsolatok egyik jellemző vonása, hogy azok messze túlnőnek a hivatalos formákon, mind-, inkább tömeges jellegűek, mind szélesebb néprétegekre terjednek ki. Megmutatkozott ez abban is, ahogy — pártunk felhívására — egész népünk megünnepelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Az ünneplés melegsége tükrözte, milyen mélyek a barátság gyökerei társadalmunkban. Határainkon túl is nagy szerepet játszott a csepeliek versenyfelhívása a forradalom születésnapjának megünneplésére, mint ahogy jellemző volt e felhívás lelkes hazái és nemzetközi fogadtatása is. Barátságunk holnapjának, népeink, országaink együttműködésének is záloga a két párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt közötti internacionalista együttműködés. Erről az összefüggésről szólt Kádár János elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártjának legutóbbi, XXV. kongresszusán: „A magyar—szovjet viszony szilárd alapokon nyugszik; összeköt bennünket a marxizmus—leninizmus, a kommunizmus, a proletár internacionalizmus közös eszméje, alapvető érdekeink azonossága ... pártjaink, országaink, népeink viszonya testvéri, felhőtlen. A magyar—szovjet barátság és együttműködés fejlődik, évről évre erősödik, milliók akaratát fejezi ki, és mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jövőben még erősebb legyen.” H arminc év nem kevés idő, egy nemzedék nőtt fel azóta békében, biztonságban. Van tehát alap a mérlegkészítésre. Elmondhatjuk, hogy ez a barátság, ez az internacionalista, osztály- tartalmú, elvi és gyakorlati kapcsolat hazánk, népünk, szocialista építőmunkánk legszilárdabb támaszává vált. S annak, hogy a holnapot /is biztosnak tudjuk, hogy magabiztosan haladjunk céljaink valóra váltásának útján, egész jövőnknek záloga testvéri együttműködésünk Lenin országával, a magyar— szovjet barátság. Milli akaratából
