Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-13 / 11. szám

1978. január T3., péntek ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 üavuló szervezettséggel Beszélgetés Szepesik Rezső vezérigazgatóval ! A kulturált élet, a tanulás, a pihenés, a i gyárkapun beáramló jó légkör legfontosabb { feltétele a korszerű lakás. A Borsod megyei i Állatni Építőipari Vállalat nagy missziót J tölt be a családi otthonok meglercmtésé- i ben. Számára 197S a jubileumok éve. Az j idén lesz 30 éve annak, hogy néhány em- i bér megalakította a BÁÉV ősét, amely erős i építő szervezetté nőtt. Az év közepe táján [ építik fel a 25 ezredik panel, s összesen a J 45 ezredik lakást. Roppant nagy munka, sok emberi fá- i radtság van mögötte. Az építőknek min- 1 den gépesítés ellenére ma is sokat kell da- ! colniuk az időjárással, a hóval, a. faggyal. 1 sokszor dolgoznak dermett ujjakkal, mun- J kálkodnak, amikor csapadékos az időjárás, i vagy a kánikula kínozza az embereket. [ A végeredmény mégis csak az, hogy a kol- i leldíva 100—ISO ezer ember számára ' teremtett otthont, új városnegyedeket, két ! új szocialista várost alkotott, átformálja a • természet képét. — Az V. ötéves tervidő­szak első két évében reánk váró és vállalt feladatainkat teljesítettük, egyes vonatko­zásban túlteljesítettük — ösz- szegezi az eredményt Szep­esik Rezső, a BÁÉV vezér- igazgatója. — Így 1977-ben a legdöntőbb feladatainkat a kormány által kijelölt mun­kákat és a lakásépítést ma­radéktalanul teljesítettük, túlteljesítettük, hiszen tavaly a tervezettől 62-vel több, 2512 lakást adtunk át. A tervezett­nek megfelelően megépítet­tünk 40 iskolai tantermet, 550 személyt befogadó óvo­dákat és 300 személyes böl­csödét. Hadd jegyezzem meg, hogy két év alatt az ötéves tervidőszakra előírt iskolák, óvodák, építését 70 százalék­ban már teljesítettük. — Mindezt az telte lehe­tővé, hogy a korábbi évek­hez viszonyítva jobb volt a beruházás előkészítése. A la­kásépítésben az elmúlt esz­tendő volt a házgyár fenn­állása óta az első év, amikor a lakásokat az előírásoknak megfelelően tudtuk építeni és a műszaki átadást köve­tően átlagosan 15 napon be­lül beköltözhettek a lakók. Az előirányzatnál jobban nőtt a termelékenység és a nye­reség. A szervezett, takaré­kos munka eredményeképpen a dolgozók személyi jövedel­me a tervezett 6 százalék he­lyett 8 százalékkal növeke­dett. A vezérigazgató igen nagy eredménynek tartja, hogy so­kat javult a munka minősé­ge. Az árbevételhez viszo­nyítva a hiba egy ezrelék. Több építményért külön el­ismerést kaptak. Így például a Szenlpéleri kapui 400 ágyas gyermekkórház elkészítésé­ért. az ÉVM a BAÉV-et ní- vódíjban részesítette. A la­kásoknál egyre kevesebb az úgynevezett visszatérő javí­tási panasz. Azért tartják nagy dolognak, mert nem­csak a minőség javulását jel­zi, hanem — mivel kevesebb időt kell javításokkal tölte­ni — kedvezően kihat a ter­melékenységre, a nyereség­re is. A vállalatnál az elmúlt év­ben igen sokat tettek a mun­ka- és üzemszervezés korsze­rűsítéséért. A múlt év janu­árjában kezdték meg a vál­lalat teljesítését elősegítő ru­galmasabb termelő szervezeti rendszer kiépítését. Lényege; szakosított termelő szerveze­tet igyekeztek létrehozni, megszüntetni a párhuzamos munka végzését. Előzőleg az volt, hogy két szervezet is végzett mondjuk asztalos-, vagy festőmunkát. Előfor­dult. hogy mind a két szer­vezet emberei dolgoztak Ugyanazon a bérházon, így elmosódott a felelősség, s inni a dolgozókat joggal bán­totta. előfordult, hogy ugyan­azon munka végzéséért az egyik szervezetben dolgozó, ugyanolyan képzettségű szak- ! munkás többet vagy keveseb­bet keresett, mint a másik. Most egységes irányítás van, azonos a teljesítményköve­telmény, azonosok a bérek is. — Korszerűsítették az ösz­tönző rendszert is, ez jobban kifejezi bérekben, prémiu­mokban, jutalmakban a vég­zett munkát. Kihatása abban is mutatkozik, hogy 10—15 százalékkal nőtt a hatékony­ság, a nyereség. Az eredmé­nyekben az is benne van, hogy javult az építésben résztvevő vállalatok együtt­működése. A vezérigazgató elismeréssel szólt az ÉÁÉV, a KEVIÉP, a KÉy—Metró, a Miskolci Közúti Építő-, va­lamint a Miskolci Mélyépítő Vállalat jó munkájáról. — Az említettek nyomán munkánkat, különösen a la­kásépítést lényegesen kedve­zőbb körülmények között tud­tuk végezni, mint bármelyik más évben. Mégis nehéz volt a velünk szemben támasz­tott igényeket kielégíteni, mert a növekvő feladatokat egyre csökkenő létszámmal kell megoldanunk. A válla­lat dolgozói a NOSZF 60. év­fordulója tiszteletére szerve­zett szocialista munkaver- sepyben vállalták, hogy a csökkenő létszám ellenére a lakásokat december 22-ig át­adják, egyéb feladataikat pe­dig a szerződéses határidőn belül teljesítik. Vállalatunk kollektívája ezt az ígéretét teljesítette. A vezérigazgató elmondja, hogy az eredmények hajtó motorjai a szocialista brigá­dok voltak, mint sok között a Simkó, Gergely Sándor, Térjék József, Juhász, Tóth János, Siktár Mihályné, a Pusztai, Biittössi, a Szűcs a Polyka brigád vezetői, tag­jai. — Igen fontos feladatunk­nak tartottuk, az 1978, évi munkánk előkészítését, me­lyet sikeresen meg is oldot­tunk. Soha ennyi — a követ­kező évben átadásra kerülő — lakás építése nem volt megkezdve, összeszerelve, mint az elmúlt évben. A múlt év december 31-ig az előző évi 686-fal szemben 1200 la­kást szereltünk össze. — Az ez évi feladatainkat úgy terveztük meg, hogy az maradéktalanul tartalmazza a tanácsok által velünk szemben támasztott építési igényeket; a fejlesztéshez és a dolgozók személyi jövedel­mének megkívánt mértékű növekedéséhez szükséges ha­tékonyságot; a munka-, és üzemszervezési i ntézkedése- ket, a műszaki fejlesztéseket, takarékossági intézkedéseket: a munkaidőalap jobb kihasz­nálására, a minőség és a munkafegyelem javítására irányuló intézkedéseket, a dolgozók szociális, egészség- ügyi, munkavédelmi és köz- művelődési igényeinek kielé­gítését és a vállalat dolgo­zóinak a szocialista munka- verseny-mozgalomból adódó lehetőségeket. t— Tovább erősítjük a mi­nőségi szemléletet. Bevezet­jük az osztályos darabbér- rendszert. Ez azt jelenti, hogy az elvégzett munkákat a mi­nőség szerint egyes, kettes és hármas osztályba soroljuk, s a dolgozók e szerint kapják a bérüket. Szívesebben fizetünk egy dolgozónak az elsőosztá­lyú minőségért 4 ezer forin­tot, mint az elfogadható mun­káért 3 ezret. Nekünk a drá­gább munka az előnyösebb, mert nem kell utólagos ja­vítgatásokkal időt elrabolni az újabb alkotásoktól. Ehhez az is szükséges, hogy javul­jon az úgynevezett ipari „hát­tér”. Arra gondolok, hogy a különféle szerelvényeknél a gyári hibák nálunk „csapód­nak” ki. — Ebben az évben 372 la­kással akarunk többet építe­ni, mint 1977-ben. Ennek eredményeképpen termelé­sünk 95 millió forinttal nö­vekszik, s a több termelést teljes egészében a munka termelékenységének növelésé • vei akarjuk biztosítani. Ter­veinkben szerepel 2884 lakás, 34 iskolai tanterem, 300 sze­mélyt befogadó óvodák, 6100 négyzetméter alapterületű kereskedelmi és szolgáltató létesítmények megépítése. Munkánkkal elősegítjük töb­bek között az LKM-ben és a DIGÉP-ben a nagy beru­házások megvalósítását. — Terveink között szere­pel a kereskedelmi vázpanel rendszer elemeinek és a la­káspanelek biztonságos gyár­tásának megteremtése, a ke­reskedelmi és szolgáltató lé­tesítmények építésének meg­gyorsítása. — Hadd mondjam el, hogy a mostani középtávú terv­időszakban 200—250 lakást építünk saját dolgozóink szá­mára. Ebből ez év közepén 55 dolgozónk beköltözhet a vállalati munkáslakásba. Csak örömmel tudjuk nyugtázni, az ezzel kapcsolatos önkéntes vállalkozásokat, társadalmi munkákat. Tavaly például minden különösebb szerve­zés nélkül a dolgozók mint­egy 700 ezer forint értékű társadalmi munkával segítet­ték a munkáslakások építé­sét, így ennyi összeggel újabb lakások építése vált lehetővé. A vezérigazgató elmondja, hogy a Borsod megyei Álla­mi Építőipari Vállalat dol­gozói is csatlakoztak a Láng gépgyáriak felhívásához. A vállalat kollektívája a szo­cialista munkaverseny szer­vező, teremtő erejére támasz­kodva vállalta, hogy az 1978 évre tervezett 2884 — közte 2054 miskolci — lakást de­cember 22-ig átadja. Javít­ják az átadások ütemességét azzal, hogy az egész évre ter­vezett 'mennyiség közel 46 százalékát az első fél évben átadják az avasi 55 munkás­lakással együtt. A 32 iskolai tantermet, a 300 óvodást-, és 60 bölcsődést befogadó böl­csődéket a szerződéses határ­idő előtt 10 nappal átadják. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a kormány által kiemelt munkákra. Tovább javítják a munkák minőségét. A teljes munkaidőben egy foglalkoztatottra jutó saját termelést 6.5, a nyereséget pedig 10 százalékkal növelik. Csorba Barnabás Talán áj fejezet? A Tiszának, a Bodrognak és a tokaji kosárfonó hagyo­mányoknak köszönhette a Tokaji Háziipari Szövetkezet, hogy megalakulása után azonnal, tehát már 1952-ben exportképes terméket állí­tott elő. Bolgárkosarait, ker­ti bútorait azóta is „jegyzik” a nyugati piacokon, így Svédországban, Franciaor­szágban, Olaszországban, Görögországban, Hollandiá­ban. Dániában, Belgiumban. Norvégiában, Ausztriában és az NSZK-ban. A divat is a tokajiaknak kedvez, minden évben több és több fonott- árut igényelnek Európa-szer- te. A szövetkezet szorgalmas tagságának termelési ered­ményei szépek, az árbevételt mutató grafikon egyenletes fejlődésről tanúskodik. A be­vételi forrás kettős: 1969-ben textil-ruházati tevékenység­gel bővítették a profilt. A patinás település nőlakossá­gának ugyanis munkára volt szüksége, mégpedig gyorsan megtanulható, viszonylag jól jövedelmező elfoglaltságra. Nem bánta meg a szövetke­zet alapító tagsága, hogy ele­get tett e nemes feladatnak. A varrodai részleg termelési eredményei ma is jók. Jó partnerre találtak a Békés­csabai Kötöttárugyárban, amelynek immár kilenc éve bérmunkát végeznek. 1976-ban 10 millió 130 ezer forint nettó árbevételt köny­velhetett el a szövetkezet. Ez az előző évihez képest 36 százalékos növekedést jelent A tavalyi év tehát erős bá­zisról indult, az eredmények látványos növelésére nem adott módot a szövetkezet­nek. Az első félévben úgy látszott, hogy veszélyben fo­rog a terv teljesítése. A var­rodai részleg vezetője elkö­szönt és varrónőket vitt ma­gával új munkahelyére. A történtek az egész részleget felbolygatták, nyomot hagy­tak a munkában. Így tör­ténhetett. hogy a máskor mindig „erősebb” első félév­ben mindössze 4 millió 657 ezer forintos nettó árbevételt ért el a szövetkezet. \ má­sodik félévben konszolidáló­dott a helyzet, rátermett ve­zető került a varrodai rész­leg élére, az' eredmény; 5 millió 807 ezer forint. A terv teljesítése végül is sikerült. Az árbevétel na­gyobb hányadát az export alkotta. A 7 millió 138 ezer forintos export árbevételből 3 millió 479 ezer forint tő­kés piacról folyt be a szö­vetkezet számlájára. Hat­vanhatezer darab női kön­töst, 3 ezer női blúzt, 2 ezer darab bébi fehérneműt, 31 ezer darab női hálóinget és 8 ezer női ruhát varrtak. Nagy mennyiség ez! Nagyobb hányada szovjet piacra ke­rült. de jutott belőle a hazai boltokba és a hálóingekbö) a nyugati megrendelőknek is. Valamelyest könnyítette a varrónők dolgát, hogy a Bé­késcsabai Kötöttárugyár 1977-es " exportszerződései nagyjából egyforma fazono­kat. kívántak. A budapesti Alkotás társulás szerződése is kedvezett. Az Alkotás igényei ezelőtt havi ötszöri fazonváltást követeltek. Az újabb és újabb szabásmi ír­tak. anyagok ugyanis gyen­gítik a teljesítményt, így a kereseteket is. A minőséggel nem volt baj a múlt évben sem. egyetlen küldemény sem jött vissza a szigorú átvevőktől. Bizonyá­ra éppen a minőségi munká­nak köszönhető, hogy az idén már mások is igényt tartaná­nak a tokaji varrónők mun­kájára. Az új jelentkező gé­peket adna, tanulókat ké­pezne ki.. . A vezetőség még nem döntött, megvárja a bér­ajánlatokat. A régi jó part­nert kár volna elveszíteni egy újért, de ha számottevő gazdasági siker várható, fel­tétlenül elfogadják a prog­ramot. Az év jól indult a varro­dai részlegnél. Megérkezett 12 ezer méter anyag, amelyből szovjet megrendelésre dol­goznak majd. A véletlen is az idei évnek kedvezett; nem lépte át a határt december 31-ig 120 ezer forint értékű készáru. Ez az összeg majd az 1978-as gazdasági ered­ményeket növeli. 1978 eseményei remélhető­leg új fejezetet hoznak a szö­vetkezet életébe. Hozzálátnak a 200 katasztrális holdas nyíregyházi, illetve ibrányi 1117.08 telepítéséhez. A Hl- SZÜV támogatja a beruhá­zást, 4 millió forintot ad e célra a Tokaji Háziipari Szö­vetkezetnek. A tűzvésszé ér­téke nagyot nőtt az utóbbi években. A zöldbot mázsája egykoron 80. ma 200 forint. A barna és fehér vessző má­zsájáért 2—3 ezer forintot kérnek. A fűz vesszőként, feldolgozatlanul is keresett exportcikk, a belőle font bú­tor cs kosár stabil és gaz­dag bevételi forrása népgaz­daságunknak. A tokajiak évek óta nyers­anyaghiánnyal küzdenek. A néhány hektáros sajat tüzes­ből, a Dunántúlról és néhány kistermelőtől szerzik be alap­anyagukat. Az idei termés végre jó, holdanként átlag 70 mázsát aratnak. De voltak évek, amikor négyszer egy­más után tönkre tette az ár­víz az értékes bokrokat. A HISZÖV minden bizonnyal jó kezekre bízta forintjait, hiszen a tokajiak ez idáig is jó gazdáknak bizonyultak. Millió ötlettel. kiselejtezett gépek átalakításával, ésszerű talajműveléssel próbálkoztak a íűztelepeken. Az új telepí­tés híre eljutott természete­sen a szomszéd megyébe is. Nagyszállásról például több kosárfonó ajánlotta fel mun­káját. Lehetséges, hogy a te­lepítés termőre fordulása után Nagyszálláson részleget alapit a tokaji szövetkezet. A tagság, az alapokat le­rakó és a gazdasági fellen­dülést elősegítő 100 munkás munkakörülményeinek javí­tását is várja a következő évektől. Saját épületek. új gépek kellenének. És jó len­ne végre egy szerény, de korszerű öltöző-fürdő is... Lcvay Györgyi Fotó: Laezó József így készül a kerti bútor A varrónők munkájáért versengnek a gyárak

Next

/
Thumbnails
Contents