Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-06 / 5. szám

eSZÄK-MAGYARORSZÄG 2 1978. január 6., péntek i Havannai i felvág í a Vlí ! sikeréért A z idén Havannában megrendezendő i XT. világifjúsági és diáktalálkozó előké- i szítésének világméretű j meggyorsítására, s a i fesztivál sikeres meg-, j rendezését célzó további i lelkes munkára serken- [ tő felhívást adott ki Ha- i vannában a fesztivált ■ előkészítő nemzetközi J bizottság állandó bi- i , zottsága. ' A felhívás megállapít- ! ja: a világ minden pont- I ján e»vre több országos J VIT-elökészítő bizottság i alakul. j Orlando Dominguez, a • Kubai Ifjú Kommunis­ták Szövetsége Országos ' Bizottságának első titká- J ra, a Kubai KP Közpon- i ti Bizottságának tagja j elmondta: országos ösz- ■ szefogás eredmánvekép- | pen az új esztendő első i napjaira .— a különböző [ társadalmi munkaakciók i és vállalások nyomán — ' már harminchat millió , peso összegyűlt abból i az ötvenmillióból, aml- | vei a kubai országos elő- i készítő bizottság hozzá J kíván járulni a fesztivál i megrendezésének költsé- J geihez. A legfrisebb informá­lj ciók szerint 82 nemzeti [ előkészítő bizottság ala- i knit meg. s ezekben a J világ csaknem 800 kü- i lönböző ifjúsági szerve- [ zetének képviselői tó- i mörülnek. KanMzsa egysltEalá lépése Kambodzsa hanoi nagykö­vete és beosztott diplomatái elhagyták a vietnami fővá­rost, pontot téve ez által a«- Phon Penh-i kormány saj­nálatos egyoldalú lépésére, a szomszédos Vietnami Szocia­lista Köztársasággal való dip­lomáciai kapcsolat felfüggesz­tésére. Ezzel nyílttá vált a két ország közt immár más­fél éve lappangó viszály, amelynek szításában jelentős szerepet vitt — és visz — mindkettőjük hatalmas észa­ki szomszédja, a Kínai Nép- köztársaság. Ez annál is sajnálatosabb, mert két „történelmi szövet­ségesről” van szó, amelynek alapvető érdekei nem hogy a szakítást, hanem épnen az együttműködés kimélvítését követelik meg. Vietnam po- litikáiának az alapköve min­dig is a Kambodzsával — valamint Laosszal — való szoros összefogás volt a fran­ciák elleni antikolonialisla harc idején és az amerikai imperialista agresszor elleni küzdelemben egyaránt. S nem árt emlékeztetni arra sem, hogy Vietnam ' népe és hadserege, amely az amerikai agresszor elleni harc fő ter­hét viselte, milyen hatalmas áldozatot hozott Kambodzsa megsegítésében. Most pedig az egykori szö­vetségest a Phnom Penh-i kormányzat, amely maoista vizekre evezett át, „agresz- szióval” és „nagyhatalmi tö­rekvésekkel” vádolja. Mind­ezt azért, mert Kambodzsa, amely bizonyos vietnami te­rületekre tart igényt, fegy­veres határprovokációi eré­lyes válaszban részesültek a VSZK hadserege részéről. A Kambodzsa részéről elköve­tett sorozatos területsérté­sek önvédelmi harcra kény­szerítették az ország szuve­renitásán őrködő vietnami fegyveres erőket. Ilyen előzmények után ke­rült sor a Phnom Penh-i kormány indokolatlan intéz­kedésére. Pedig Hanoi kez­dettől fogva hangoztatta készségét minden vitás kér­dés — így a határproblé­mák — tárgyalások útján történő rendezésére. (Nem szabad figyelmen'kívül hagy­ni, hogy a két oyszág közöt­ti határvonalat annak idején a francia gyarmatosítók von­ták meg...) Carter Franciaországban „A leghosszabb nap” az 1944. június 6-i szövetséges partraszállás, az amerikaiak által Omaha Beach-nek el­keresztelt partszakaszon el­esett sokezer amerikai áldo­zatára emlékezett csütörtö­kön délelőtt Carter amerikai elnök franciaországi látoga­tásának második napján, rö­vid normandiai utazásán. Az amerikai elnök és kísérete Párizsból helikopterrel in­dult Omaha Beach-re, ahol Giscard d’Estaing elnök vár­ta. Az ünnepélyes, szertartás­ról helyszíni közvetítést adott a francia televízió, su­gározták az Egyesült Álla- mokba is. A szóvivők által „nagyon szívélyesnek és nyíltnak” le­írt Elysée-palotai tanácsko­záson a két államfő szerdán — helyenként tolmács nél­kül folytatott, szigorúan A Normandiában elesett ka­tonák emlékművénél. í négyszemközti megbeszélé­sen — az enyhülés és a ke­let-nyugati kapcsolatok té­makörét tekintette át. Párizs — mint arra szerdán mind­két fél utalt — nem min­denben osztja az ezzel kap­csolatos amerikai elgondolá­sokat, és a szovjet—amerikai tárgyalásokat elsősorban az önálló francia atomerő meg­őrzésének és korszerűsítésé­nek szempontjából értékeli. A megbeszélésekről részleteket nem közöltek, de Párizs elő­zőleg nyilvánosságra hozott álláspontja az, hogy a SALT- tárgyalások résztvevői eset­leg megengedhetik maguk­nak az atomkísérletekről való teljes lemondást, de Franciaországnak továbbra is szüksége van rájuk, hogy megőrizze csapásmérő erejé­nek hitelét. Nőtt a takarékbetét, több lakás épült Nagyobb figyelmet a parlagföldekre (Folytatás az 1. oldalról) A rövid- és középlejáratú hitelek alakulás'át az elmúlt évben a mérsékelt fejlődés jellemezte: a növekedés 6 százalékos. Az áruvásárlásos kölcsönök folyósítása és tör­lesztése a tervezett szinten maradt, és megfelelt a pénz­ügyi egyensúly javítására irányuló célkitűzéseknek. A tanácskozáson nagy hangsúlyt kapotj az elmúlt év fontos feladata, a lakás­építés teljesítése. Jó ered­mények születtek az állami és magánlakás-építésben. A családi házak építésének kedvező alakulását elősegí­tette a bányászdolgozók, va­lamint az állami vállalatok és a sokgyermekes dolgozók kiemelt kölcsöntámogatása. A munkáslakás-építés és -vásárlás eredményei az el­múlt évben kedvező képét mutattak. A családi ház épí­tésre engedélyezett 1654 köl­csönből 958 a munkásoknak, 125 pedig a nagycsaládosok­nak jutott. Az elmúlt évben eladott 519 OTP társasház lakásból 409-en vásároltak munkáskedvezménnyel és vállalati kölcsöntámogatás- sal. . A tanácsok pénzgazdálko­dása kiegyensúlyozott volt. 1977 október végéig 40 ta­nács kapott OTP gazdálko­dási előleget, 23.2 millió fo­rint összegben. A tanácsok a pénzeszközök ésszerű átcso­portosításával. rugalmas pénz­ügyi politikával a feladatok maximális teljesítésére töre­kedtek. Az OTP megyei Igazgató­sága fontos feladatának te­kintette az ügyfelek gyor­sabb, kulturáltabb kiszolgá­lását. A párt és a kormány határozatainak megfelelően felülvizsgálta és módosította a nyitva tartási időket, hogy a lakosság munkaidőn kívül is el tudja intézni hivatalos ügyeit. Községeinkben to­vábbfejlesztették a társadal­mi bizottságok munkáját, a jövőben kiszélesítik az üze­mekben folyó felvilágosító munkát. A tanácskozáson szó volt az V. ötéves terv feladatai­nak teljesítéséről: a tervidő­szak első két évében a Bor­sod megyei OTP összbetétál- lománya elérte az 5 milliárd 611 millió forintot. Ez idő­ben több mint 12 ezer lakás épült meg. Az 1978-as évre a betétállomány közel 700 millió forintos emelését ter­vezik. Az általános lakás- építési konstrukcióban ebben az évben 3100 családi ház és 60 társasház építése szere­pel. A tanácskozáson megyénk párt- és tanácsi vezetői, az OTP Borsod megyei Igaz­gatósága, és a fiókok elmúlt évi munkáját jónak ítélték meg, s hangsúlyozták az együttműködés eredményes­ségét, segítő jellegét. Hang­súlyt kapott a lakásépítési feladatok megoldása, vala­mint a takarékpénztári szol­gáltatás színvonalának to­vábbi javítása. A múlt év tapasztalatait értékelik és az idei feladato­kat vitatják meg „a Gödöllői Agrártudományi ’Egyetemen kedden kezdődött kétnapos értekezleten, á mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi ágazat­ban dolgozó vezetők. A ta­nácskozáson megjelent Ha­vasi Ferenc, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Pethő György, az agrártudományi egyetem rektorának megnyi­tója után Romány Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott előadást. Bevezetőjében kiemelte, hogy az 1975-ben elért nagy­szerű eredmények után ta­valy újabb magaslatra jutott a mezőgazdasági termelés. Az ágazat dolgozóinak mun­káját a kiegyensúlyozottság jellemezte, s jó volt hazánk­ban az élelmiszerellátás. A múlt évi tapasztalatokat ösz- szegezve a miniszter megál­lapította, hogy bebizonyoso­dott, érdemes sokoldalúan előkészíteni a gazdasági évet. Az intézkedéssorozatok ugyanis rendszeresebbé tet­ték, jól elősegítették a szarvasmarha-tenyésztés, a sertéstartás, a kertészeti ter­melés feltételeit a nagyüze­mekben .és a kistermelésben egyaránt. A múlt évben gazdagodott, fejlődött a kaocsolat az élel­miszer-termelésben és a könnyűipari nyersanyagok előállításában közvetlenül résztvevő vállalatok és szö­vetkezetek között. Ugyancsak erősödött a tudomány és a gyakorlat kaocsolata. Szá­mottevően növelték terme­lésüket a háztáji és kisegítő gazdaságok. Mindezek ered­ményeként a mezőgazdaság brutto termelési értéke vár­hatóan olyan mértékben ha­ladja meg az előző évit, ami­lyen az elmúlt húsz évben nem fordult elő. Az idei tervfeladatok meg­valósításának feltételei kö­zül a miniszter elsőként említette a termőföld hasz­nosításának fontosságát. Ha­zánkban ugyanis 130—150 ezer hektár a vetetlen terü­let, ami gyakorlatilag ele­gendő lenne az ország cu­korszükségletének megter­melésére. Indokolt tehát na­gyobb figyelmet fordítani ezekre a területekre. A nö­vénytermesztésben többek között a kukorica vetőterü­letének kisebb arányú növe­lése. valamint a hektáron­kénti 49 mázsás termésátlag betakarítása a cél. Ebben az évben hozzálátnak a rizster­melés megújításához is. Az állattenyésztésben töb­bek között tervezik, hogy az ország tehénállományát ’ 20 ezerrel növelik. Az idén foly­tatják a kocasüldő kihelye­zési akciót, s megkezdik a „malacgyárak” hálózatának kialakítását. Erőteljesen kell növelni, a takarmányterme­lést, hogy csökkenthessék az importot. A beruházások te­rületén fontos - feladat a meglevő sertéstelepek re­konstrukciója és újabb tele­pek építése, a fóliatelepek számának gyarapítása, a kertészeti terméktárolók épí­tése. A mezőgazdaság elsőd­leges feladatának tekinti a hazai igények kielégítését. Ennek keretében növelik többek között a feldolgozott termékek arányát és a fel­dolgozás fokát. Kádár láms üdvözlete Edward Gíerekhez : Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára levélben köszöntötte Edward Giereket, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkárát születésének 65. évfordulója alkalmából. Kitüntetés Az Elnöki Tanács 00. születésnapja alkalmából dr. Nonn Györgynek, a Kossuth Könyvkiadó igazgatóhelyettesének a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Győri Imre, az MSZMP KB titkára. H távleszéli-iíiszakás móflosításáról Annak az előfizetőnek, aki a telefonállomás üzembe he_ lyezésére 1977. december 31- ig értesítést kapott — fel- I szerelés időpontjától függet- ( lenül — nem kell fizetnie belépési díjat ~ hangzik a posta-vezérigazgató nem­régen kiadott utasítása, amely részletesen intézkedik a távbeszélő-díjszabás mó­dosításáról. A telefonellátottság javí­tása, a hálózatfejlesztés gyor­sítása érdekében — mint is­meretes — a kormány hatá­rozatára a közlekedés. és postaügyi miniszter január 1-től bevezette a belépési díjat (beruházási hozzájáru­lást), s egyúttal felemelte a közületek alközponti beren­dezéseinek előfizetési díját Is. A Magyar Közlöny 95. számában megjelent minisz­teri rendelet szerint az ú.l telefonállomás felszereléséért a közületeknek főállomáson, ként 30 ezer forint, ikerál­lomásonként 20 ezer forint, a magánszemélyeknek ugyan­ezért hatezer, illetve négy­ezer forint belépési díjat is kell fizetniük. A belépési díjat nemcsak az új állomások felszerelé­séért, hanem házon kívüli át. helyezésükért is meg kell fi­zetni. s nemcsak annak, aki ezentúl kéri az áthelyezést, hanem aki már korábban kérte, de csak ezután sze­relik fel részére az állomást. Nem kérhet a posta a há­zon kívüli áthelyezésért be­lépési. díjat, ha a telefont a, régivel azonos elosztón, érpáron és változatlan kap­csolási számmal helyezik át. A rendelet intézkedik az átalakítással kapcsolatos díj­ról is. Eszerint, amennyiben a posta az állomás üzembe helyezésétől 'számított 5 éven belül az előfizető kérésére ikerállomást főállomássá ala­kít át. akkor az előírt belé­pési díj különbözetét. vagy­is kétezer forintot kell fizet, ni: ha meghatározott időn belül főállomást alakítanak át ikerállomássá, akkor ~ amennviben a díjat koráb­ban kifizették — a beruhá­zási hozzáíáruTás különböze­iét visszatérítik az előfize­tőnek. Ha a posta az /áthe- Ivezéslmr közérdekből, pos­tai, műszaki, vagy forgalmi okokból alakít át fő- és iker­állomást. akkor belépési díj különbözeiét nem számol fel, de nem is térít vissza. Amennyiben közületi tele­fonállomást magánelőfizető kap meg, a köziiletnek nem jár a belépési díj különbö. zet; az új előfizetőnek nem kell hozzájárulást fizetnie. Meghatározott eseteket kivé­ve kötelező a belépési díj a telefonállomás átírásáért is. Nem szabad belépési t díjat szedni úgynevezett kötelező átírás esetén, vagyis akkor, ha a telefonállomást közü- letről — közületre: elhalt előfizetőről a vele közös ház­tartásban élt özvegyére, élet­társára, más családtagjára, vagy szerződés alapján az eltartóra; az előfizetőről a vele közös háztartásban élő családtagjára; házasság fel­bomlásakor az előfizetőről a lakásban maradt házastárs­ra írják át. Ugyancsak men­tes a díjfizetés alól a lakás­cserekor a két érdekelt elő­fizető. A vezérigazgatói utasítás intézkedik egyéb esetekre is. így például, ha a posta az állomás üzemeltetését szolgá­lati okból, közérdekből vagy az előfizető kérésére előre­láthatólag egy évnél nosz- szabb ideig szünetelteti, ak­kor a belépési díjat vissza­térítik. Természetesen, ha is­mét üzembe helyezik az ál­lomást, a beruházási hozzá­járulást újból meg kell fi­zetni. Visszafizetik a belép' sí díiat akkor is, ha, az e: fizetői jogviszonyt a felszer. léstől számított öt éven bt lül maga az előfizető mono­ja fel. Amennyiben a jogvi. szonyt az előfizetőnek felró­ható okokból a posta szün­teti meg, belépési díj nem téríthető vissza. Akinek az előfizetői jogviszonya 2 hó­nán díjtartozás miatt meg­szűnik. s azt méltányosság. Jból he’vreáúí+iák. az állo­mást belépési díj nélkül kap­csolják vissza a forgalomra; Amennyiben azonban az ál­lomást már leszerelték, mél­tó nvossághól is csak akkor állítható vissza a jogviszony, ha az előfizető a díttartozá. son és a szerelési díion fe­lül a belépési díjat is meg­fizette.

Next

/
Thumbnails
Contents