Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-05 / 4. szám

1978. január 5., csütörtök ÉSZAKrMAGYARORSZAG 3 Fejtrágyázás, saíátatűzdeíés, 20 ezer naposcsibe I« I A mezőgazdasági munkák téli dandárja — ha nem túl­zás ilyenkor dandárról be­szélni — ezekben a napok­ban a négy fal között zajlik. A termelőszövetkezeti iro­dákban a mérleg- és a terv papírhegyekké nőtt aktacso­mói között, a gépműhelyek védő fedele alatt, a több év­szakban határt járó gépek sokasága között, az állatte­nyésztő telepeken, a silóilla- tú istállókban, a méltóság­gal szénázó állatok körében. A határ kihalt, árva ... az­azhogy mégsem egészen így áll a dolog. © Ugyanis a sajóhídvégi Rá­kóczi Tsz-ben — mint arról Orosz Béla főmezőgazdász tájékoztatott — most is tart a szerves trágya kihordása, Igaz. ezeket a szállítmányo­kat már csak szarvasokba rakják, s majd csak a jövő évi tennivaló előtt „sózzák” meg vele a talajt, viszont a nitrogén lejtrágya, amit ugyancsak most szórnak ki a 31)0 hektár őszi vetésre már az idei termes milyen­ségét és mennyiségét alapoz­za. És kell is ez az erősítő, mert a karácsony táján le­hullott, majd közvetlen utá­na megfagyott csapadék jég­páncélja alaposan megcsi- gázta a fiatal kelést. A szövetkezet körömi haj­tatóházaiban ellenben már tavasz van, legalábbis az elő­készületek erre engednek következtetni. A 111 tagú ker­tészeti brigád hozzálátott a paradicsom, paprika magve­téséhez, a salátapalantákat pedig már tűzdelik. Szinte hagyomány, hogy március elején megjelenik a miskolci és leninvárosi üzletekben a körömi hajtatott saláta. Idén sem lesz ez másképp. A szak­vezetők március elejére mint­egy 80—100 ezer fe.i „piacké­pes” salátára számítanak. © A halmaji Aranykalász Tsz földjeire — ellentétben asa- jóhídvégiekkel — ezekben a napokban már nem hordják a szerves trágyát, mert nincs mit hordaniuk. Mindez pe­dig köszönhető annak a há­romhónapos, jól megszerve­zett őszi munkának, amely­nek során a szövetkezet va­lamennyi tagközségéböl. kö­zös és háztáji portákról egy­aránt a földekre szállították az összes szervesanyagot. Kö­rülbelül 1200—1400 vagon az a trágyamennyiség, amely ma már nem az udvarokon, az istállók mellett, minden ha­szon nélkül áll felhalmozva, hanem talajba szántva az idei és a jövő évi termés biztonságát alapozza. Annak a 400 hektárnak az alapos trágyázása pedig köszönhető a helyes szemléletnek, a jó munkaszervezésnek, az ösz­tönző bérezésnek. Mindennek pedig végső soron igazi hasz­nát a szövetkezet, a tagság látja. © — Január 20-a táján az el­ső naposcsibe-szállítmány — körülbelül 20 ezer darab — elhagyja a szikszói Béke Tsz keltetőjét — újságolta a jó hírt Bonc Sándor elnök. Majd pedig azt követően a csibe­gyár termelése „felfut” a he­ti ^45—50 ezres létszámra. Május végéig, amíg tart a szezon, körülbelül 800 ezer darab egészséges törzsállo­mány tojásából • keltetett Hampshire fajtájú csibe lát­ja meg Szikszón a napvilá­got. Ez az egyik legjobb ket­tős hasznosítású fajta, hiszen évi 180 darabos tojásterme­lésre képes, és vágósúlyban eléri a 3—3,5 kilogrammot is. Ezt azért szükséges hangsú­lyozni. mert az elmúlt évben Borsodban elszaporodtak a „zugkeltetők”, akik ismeret­len származású, állatorvosi- ing nem ellenőrzött tojás­alapból keltettek. Természe­tesen az ilyen eredetű ba­romfi korántsem képes az előbb említett eredményekre, mindenképpen rontja a ház­táji csirkeállomány minősé­gét. Szikszón azt is remélik, hogy idén az erre illetékes szervek, hatóságok jóval szi­gorúbban lépnek fei az ilyen kétes eredetű ..csibeanyagot” forgalmazók ellen. Ugyancsak szikszói újság, és ugyancsak a háztáji ba­romfitartókat érdekli, hogy február közepétől már elő­nevelt csirke is kapható lesz. (mégpedig Hampshire és I-Iybro fajták), amit a tsz a naposcsibékhez hasonlóan a megye áfészein, és termelő­szövetkezetein keresztül ér­tékesít. (ha) r T üjítók is újítások Tovább szélesedett az újí- tómozgalom a miskolci Ti­szai pályaudvaron. Tavaly csaknem 250 újítást nyújtot­tak be a dolgozók. Az újítá­sok bevezetéséből származó haszon az elmúlt évben meg­haladta a 940 ezer forintot. Korszerűen Új festő- és foszfátüzemben kezdtek termelni a Kismotor és Gépgyár Mezőkövesdi Gyáregységében. A korszerű .technológiák lehetővé teszik, hogy a gyáregység meghá­romszorozza készárutermelé­sét az idén. íervszerien... Tervszerűen végzik a már elkészült berendezések, cső­rendszerek nyomáspróbáját a TVK polipropilén-gyárában. A beruházáson csaknem min­den egyes munkahelyet télie­sítettek, így különösebb fenn­akadás nélkül dolgozhatnak a kivitelezők. Válságban az olasz vegyipar Súlyos veszteségek, torony­magas tartozások, jogi, pénz­ügyi és ipari botrányok soro­zata rombolja az olasz vegy­ipar hatalmas építményét. Vizsgálat folyik az ország harmadik legnagyobb vegy­ipari csoportjának: a S1R- nek vezetői ellen, valamint azoknak az állami bankok­nak az ügyében, amelyek a SIR-nek dollármilliárdokat kölcsönöztek. A Liquichimica- csoport válságba került, mert a kormány nem engedélyezte a nyersolaj-alapú takarmány- fehérjék előállítását új gyá­rában. Az óriási Montedison- csoport az ország legnagyobb és a világ hetedik legna­gyobb vegyi konszernje 1976- ban mintegy 300 millió dol­lárt fizetett rá és igyekszik a kormányzatból újabb 450 millió dollárt kipréselni, hogy a felszínen tarthassa magát. Az olasz rangsorban a második helyen álló ANIC is súlyos veszteségeket szen­vedett és kénytelen volt be­csukni Szardíniában nemré­giben épült ultramodern mű­szálgyárát. * Mi újság Sáíyban? Már könnyű eljutni a ikkalja Tsz-he... Sályi híradásunk címével, s e bevezető sorokkal is „adósságot” törlesztünk. Az elmúlt év nyarán ugyanis megírtuk, hogy milyen „meg­rázkódtatások” árán. milyen szörnyen rossz, gidres-gödrös, gépkocsikat nyúzó úton jutottunk el ebbe a szép bükkaljai köz­ségbe. Most, viszont már olyan jó, olyan sima a Bükk­ábrányiéi Súlyba vezető be­kötő út, hogy szinte észre sem vettük a 3-as föútra való le­térést. Szabó Józseftől, a Búkkal- ja Tsz elnökétől azt is meg­tudtuk, hogy nem mostanában, hanem már az utat kifogáso­ló írásunk megjelenése utáni hetekben, szinte rohammun­kával végezték el az illetéke­sek az út teljes felújítását. Súly és Borsodgeszt közös gazdaságában különben már készül a nagyon küzdelmes, az időjárás okozta gondokkal nehezített, de végeredményé­ben mégis csak jól zárt, nye­reséges esztendő zárszám­adása. Az őszibarackos ter­mését „elvitte” az időjárás, s a növénytermesztésben is sok volt a kiesés, de a szőlőül­tetvény gazdagon termett, elérték a hektáronkénti 90 mázsás átlagot. A legszámot­tevőbb nyereséget pedig az Eger—mátravidéki Borgaz­dasági Kombináttal társu­lásban üzemeltetett sályi fel­dolgozó üzem és palackozó hozta. Schweifcrt Károlytól, az üzem vezetőjétől megtudtuk, hogy az elmúlt évben valósá­gos termelési csúcsot értek el. Tízmilliónál is több, pon­tosan 10,7 millió üveg „kis” Márka üdítőt és 300 ezer üveg literes Márkát palac­koztak. Ezen kívül 300 ezer liternyi pálinka is „főtt” az üzemben. A feldolgozó ka­pacitását is alaposan ki tud­ták használni, hiszen 22 ezer mázsa szőlőt dolgoztak fel, amiből 17 500 mázsányi volta saját termés. A termelőszövetkezetben különben nemcsak a szám­szakiak dolgoznak most a té­li idényben. Munkában Horváth Gábor és brigádja. A műhely legjobb brigádvezetője tíz éve van a szakmában (bal oldali kép). Egyszerre többen veszik kezelésbe a mozdonyt, hogy mielőbb visszakerülhessen a forgalomba (jobb oldali kép). Hamarosan helyére kerül a 6,3 tonnás meghajtó motor, a mozdony „szíve”. Egy mozdony súlya 80 ton­na, egy emberé mindössze az ezredrésze. Az ember mégis „felemeli” a mozdonyt, igaz, gépek segítségével. A MÁV Miskolci Igazgatósága vonta­tási osztályának karbantartó műhelyében gyakran van ■szükség e látványos munka- folyamatokra/ — Négy vágány páron vég­zünk ellenőrzést és javítást — tájékoztat Pásztorok József műszaki felügyelő, beosztása szerint: mozdonyreszortos. — Az a feladatunk, hogy a le­hetőségekhez mérten maxi­málisan növéljük gépeink üzemkészségét. Az elmúlt év­ben a meglévő hatvanhét vil­lamos mozdonyból átlagosan ötvenhat futott egvidőben a síneken. Ez már elfogadható, a korábbinál jóval kedve­zőbb arány. A több ezer négyzetméter alapterületű csarnok előtt négy mozdony vesztegel, az épületben legalább kétszer ennyi. Huszonnégy, illetve negyvennyolc óránként gör­dülnek be ide a gépmonstru­mok vizsgálatra, mielőtt ki­mennek a forgalomba. Van aztán tizenöt, harminc, negy­venöt nap utáni karbantar­tás, attól függően, hogy ré­gebbi, avagy újabb típusú-e a mozdony. — A területünkön üzemelő villamos mozdonyok még fia­talok, hiszen a legidősebbet is csak a hatvanas évek ele­jén gyártották — mondja a reszortfelelős. — Még ifjab­bak a V—43-as, szilícium egyenirányítúsúak. Ezek a mozdonyaink több mint két­harmadát teszik ki. A rend­szeres ellenőrzés, javítás en­nek ellenére elengedhetetlen. Hazánk vasútjain a meg­engedett, legnagyobb sebesség a személyforgalomban 120 ki­lométer óránként. Rágondolni .is rossz, mi történhetne, ha hibás a robogó mozdony ... — Azért vagyunk, hogy en­nek elejét vegyük; megkeres­sük és kijavítsuk a hibát — — Teljes erővel, jó ütem­ben végezzük a téli gépjaví­tásokat — újságolta Szabó József tsz-elnök. Bőven van tennivaló az ültetvényeken, is. A szőlőben nemcsak a metszés ad sokaknak mun­kát, hanem a támberendezé- sek javítása, felújítása is. Nemcsak a sályiak és a borsodgesztiek. hanem egy noszvaji brigád is dolgozik a támberendezés. az oszlopok, huzalok kicserélésén. Ami pedig a növényter­mesztés „előmunkálatait”, alapozását illeti, az is jól si­került. Elvetettek idejében, a mélyszántásokkal egyidöben nagy területet szervestrá­gyáztak, a rétek, legelők nagy része kapott 50 százalékos árkedvezménnyel vásárolt műtrágyát s már a, fejlrá- gyázást is befejezték. Az új esztendőtől pedig azt várják, — tesznek is érte, — hogy olyan legyen mint a Súlyba vezető bekötő út: si­ma, zökkenőmentes. magyarázza Ványai Miklós művezető. — Nálunk a lel­kiismeretesség olyan erény, ami semmi mással nem el­lensúlyozható. Neki igazán hihetünk, hi­szen régi szakember. Hatvan­öt ember dolgozik a keze alatt, a segédmunkástól a technikusig. A karbantartók­nál nincs ünnep és hétköz­nap, a vonatok ugyanis min­denkor közlekednek. Olyan a munkarendjük, hogy éjjel és nappal készen állnak a köz- beavatkozásra. a hibák elhá­rítására. — A jobb munkavégzés ér­dekében a brigádok szako­sodnak a javításokra — foly­tatja a művezető. — Vannak műszeresek, általános kar­bantartók, fékesek és levegő­sök, akkumulátorosok, mások a világító berendezésekért felelősek. A legnagyobb hiba elhárítása sem vehet igény­be nálunk három műszaknál többet. Az egyes vágányon ütött- kopott mozdony áll, oldalán a felirat: villamos fütőgép. Zöld szerelőruhás, hatvanon túli férfi várakozik mellette türelmetlenül. A vasútnál 30 évet leélt Repka László mai- hét éve nyugdíjas, de telen­te visszajár a volt munkahe­lyére. — Unatkozom odahaza, itt meg el vagyok. Jól is jön az a háromezer forint' — mondja. — Jelenleg tizenkét nyug­díjas mozdonyvezető dolgozik nálunk — jegyzi meg Pász­toréit József. — Azt hiszem, visszahúzza őket vasutas szí-. vük .. . Örülünk nekik, mert enyhítik a létszámgondokat. — Anélkül, hogy megbán­tanám a fiatalabbakat: példát vehetnének az idősebb sza­kikról — szól közbe a mű­vezető. — A most nálunk* gyakorlaton lévő, s majd mozdonyra kerülő tizenéve­sekre gondolok, elsősorban. Egy 30 nap utáni karban­tartásra behozott mozdonyon a főtranszformátort rögzítik. Az ellenőrzéskor derült ki. hogy mozog ... Odébb mo­tort cserélnek, s éppen he­lyére teszik a gép 6.3 tonnás „szívét”. Nyolcán sürgölőd­nek körülötte... — Mostanában gondunk az anyaghiány — panaszolja Ványai Miklós. — Ezt a mo­tort is egy javításra beho­zott mozdonyból kellett ki­vennünk . •.. Ügy vagyunk vele: hét-három mozdony­ból csinálunk egyet. — Sokszor képtelenek va­gyunk a szükséges feltétele­ket megteremteni, s ez ront­ja a munkafegyelmet — teszi hozzá a műszaki felügyelő. — Két hete áll itt egy moz­dony, s legalább még ennyi ideig itt állhat, mert nincs hozzá alkatrész. A karbantartók önmagu- kon segítenek, ésszel, lelemé­nyességgel. A műszeres bri­gádnál több újításként beve­zetett készüléket is bemutat Veres Gergely csoportvezető. — Ez a földzárlat vizsgá­lására szolgál... Ez a moz­dony műszereit ellenőrzi __ E zt a gerjesztő beállílót or­szágosan is elfogadták... — sorolja. Az öttagú brigádban négy technikus dolgozik. így már érthető, honnan az ötletek megálmodásához, kivitelezé­séhez fontos’szakmai tudás. A karbantartók önmaguk ellenőrei is. Porkoláb And­rástól megtudjuk: a mozdony oldalán elhelyezett munkala­pot, a munkautalványt saját kezűleg írják alá, ezzel vál­lalják a munkáért a felelős­séget. Mielőtt elköszönnénk a karbantartóktól, megkérde­zem: miről beszélnének még szívesen ? — Van egy javaslatunk: felesleges a 400 ezer kilomé­ter üzemelést, követő főjaví­tás. Elképzelhető, hogy a mozdony még ennyit lefut­hat ilyen mérvű karbantar­tás nélkül. Ez félmillió fo­rint megtakarítást jelent —* felelik. Országos szinten pedig sok­százmilliót nem kell feleskor gesen kidobnunk az ablakon. Kolaj László Fotó: Laczó Jóitmí Ujjllpllljglyg|

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents