Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-05 / 4. szám

Carter Szadattal találkozott XXXIV. évfolyam, 4. szám Ara: 80 fillér Csütörtök, 1978. január 5. PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Egy órát sem tartott az asszuáni tárgyalás Carter elnök — útban Párizsba — rövid időre megszakította utazását és Asszuánban megbeszélést folytatott Anvar Szadat egyiptomi elnökkel. Az asszuáni repülőtéren tegnap lezajlott rövid ünne­pélyes fogadtatás után Car­ter amerikai elnök és ven­déglátója, Szadat egyiptomi államfő megkezdte négy- szemközti eszmecseréjét. A megbeszélés középpontjában a Palesztinái problémával kapcsolatos nézetkülönbsé­gek tisztázása áll. Egy órát sem tartott a dél­egyiptomi Asszuánban Carter amerikai és Szadat egyipto­mi államfő találkozója. Az idő rövidsége érdemi tár­gyalásokra nem nyújtott le­hetőséget. Bebizonyosodott, iiogy Carter az útiprogram­jába utólag beiktatott egyip­tomi megállót csak amolyan „megnyugtató vizitnek” te­kintette. A két államfő meg­beszélésének végén rövid közleményben tájékoztatták a sajtót. Szadat elnök „intenzívnek és gyümölcsözőnek nevezte a dialógust” és közölte, hogy Egyiptom és az Egyesült Ál­lamok „a békefolyamat fenn­tartását akarja”. Az ameri­kai fél nyilatkozatából kide­rült, hogy a vitás kérdések­ben nem történt előrelépés. Az amerikai elnök azt hang­súlyozta. hogy a rendezéshez az „alapvető kérdéseket kell megoldani” és ezek közül el­ső helyen említette — az iz­raeli álláspontnak megfele­lően — a „normális kapcso­latok kialakítását” a térség államai között. Az amerikai nézet szerint Izraelnek visz- sza kell vonulnia az 1967- ben megszállt területekről, de Carter ismételten közölte, hogy az Egyesült Államok a Jordán folyó nyugati part­jának Izraelhez vagy Jordá­niához való „szerves kapcso­lódósát” kiváltja és nem pa­lesztin államot. Postai utalványok a benzinkutaknál II kőtelező biztosítás Mese Két évvel ezelőtt még az Állami Biztosító nyilvántar­tott minden gépkocsi- és piotorkerékpár-tulajdonost, akinék a gépjárműve a köte­lező biztosítás hatálya alá esett. Az ügyfelektől. beérke­zett befizetéseket kartonon tartották nyilván. Csakhogy a gépjárművek számának nö­vekedésével ez a munka egy­re tömegesebbé vált, és a nyilvántartással kapcsolatos tennivalókat tovább növelte a késve, vagy be sem jelentett lakcím-, illetve tulajdonvál­tozás. Ilyen okok késztették az Állami Biztosítót arra, hogy 1977. január elsejétől más módszerre térjen át. Azóta csak a befizetéseket kísérik figyelemmel, az eset­leges hátralékok viszont a gépkocsi kötelező műszaki vizsgáján válnak nyilvánva­lóvá. Ez az oka, hogy az Állami Biztosító nem tudta kipos­tázni a kötelező átutalási postautalványokat minden járműtulajdonosnak. Ezért a casco biztosítással rendelke­zőknek januárban külön is­mertető levélben postázzák a két utalványt, a nagyobb benzinkutakat ellátják ilyen befizetési lapokkal. Ugyan­akkor kéri a biztosító, hogy csak azok kérjenek utalványt befizetéshez a benzinkutak­nál, akik még nem jutottak hozzá, mert korlátlanul nem áll rendelkezésre. Ezenfelül ellátják utal­vánnyal a díjbeszedőket és a biztosító megbízottait is, il­letve rendelkezésre állnak az utalványok a járási, városi fiókoknál is, ahol személye­sen bárki beszerezheti. Nem közömbös, hogy a befizetés­kor a'z utalványt pontosan, a rendszám feltüntetésével tölt­sék ki a járműtulajdonosok, és persze egyidejűleg pecsé- 1,ellessék le a négy évre szó­ló díjigazoló lapot. Más utal­ványon a kötelező biztosítóst befizetni nem tanácsos, ugyanis annak utólagos el­lenőrzése szinte lehetetlen. Szerdán reggel a megyei tanácson dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke át­adta a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést Galló Ferencnek, a Miskolci Vasipari Vállalat most nyug­díjba vonult igazgatójának. Galló Ferenc 1937-től a DIGÉP-ben esztergályos szak­munkásként dolgozott, majd különböző beosztásokban te- mfckenykedett, fiatalon be­kapcsolódott a munkásmoz­galomba. A vasipari válla­latnál hosszú éveken ót eredményes munkát végzett. Nyugdíjba vonulása alkal­mából a tanácsi törzsgárda arany fokozatú kitüntetési vette át tegnap délelőtt dr. Ladányi Józseftől Juhász Sándor, a Miskolci járási Hi­vatal elnöke, aki 1947-től te­vékenykedett a közigazgatás különböző posztjain. II kohászat 191 évi terve Három-négyszázalékos ter­melésnövekedést tervez a ko­hászat ebben az évben. Nyersvasból 2,4 millió, acél­ból 3,7 millió, hengerelt áru­ból 3,1 millió tonnát állíta­nak elő kohászati vállalata­ink. A népgazdasági tervvel összhangban az üzemek ki­dolgozták saját éves tervei­ket, a minisztériumi tervzsü- rik megállapították: a terme­lési tervek általában megfe­lelnek az ágazati elvárások­nak. A hazai alapanyag-ellátás .javítása továbbra is el­sődleges. A vállalati tervekből kitű­nik, hogy szinte valamennyi kohászati 'üzem ehhez egyik legfontosabb feladatának te­kinti a szocialista országok­kal való kooperáció bővíté­sét. Hengerelt áruért, nyers- vasért népgazdaságunk ily módon több acélt kap majd, s így az acélhiány jelentős hányadát pótolni fogják. Az idei tervcélok megva­lósítását segítik az év közben elkészülő beruházások. Üj ka­pacitások lépnek üzembe Ózdon. a nemrég átadott oxi- géngyár is teljes kapacitással kezdi meg munkáját, elké­szül a salgótarjáni kovácsoló üzem nemesítő sora és a Du­nai Vasmű acélszerkezeteket gyártó üzemének több új egysége, valamint Borsodná- dasdon a kerékabroncsokat előállító célgépsor. libben az évben tí,8 milli­árd forintot fordít az ága­zat korszerűsítő beruházá­sokra — egy év alatt még soha nem költöttek ennyit ilyen célra a kohászatban. Villamos mozdonyok karbantartóinál jártunk, a MÁV Miskolci Igazgatósága vontatási osztályának területen. Felelősségteljes, nagy szakértelmet, lelkiismeretességet követel ez a munka. Az itt, éjjel és nappal, hétköznap és vasárnap szolgálatot teljesítők hatvanhét gép- monstrum ellenőrzését, javítását végzik. Riport a 3. oldalon. Átszervezés a Miskolci Vasipari Vállalatnál lltífflfe ÍZ Új fÉÜlÉ 1918 fontos eseményt hozott a Miskolci Vasipari Vállalat dolgozóinak életében. A vállalat december 31-cn megszűnt, illetve a MEDICOR Müvek Miskolci Gyárának 2. számú gyáregységeként él tovább. A vasipari vállalat 240 dolgozója tegnap, szerdán munkásgyűléscn vette tudomásul hivatalosan is az átszervezést. Hrabár Sándor, a MEDICOR-OREL igaz­gatója köszöntötte a munkásgyűlcs résztvevőit, köztük Kol- láth Sándort, a Miskolc városi Pártbizottság titkárát cs Szegő Istvánt, a vasas-szakszervezet megyei titkárát. A kilencezer munkást fog­lalkoztató országos nagyvál­lalatot, a ma már világhírű MEDICOR Műveket dr. Mar­tos István vezérigazgató mu­tatta be új dolgozóinalj. A MEDICOR feladata, hogy or­vos-egészségügyi technikai berendezéseket tervezzen, gyártson és értékesítsen. A három budapesti, a debrece­ni, az esztergomi, a makói és a miskolci gyár melleit az NSZK-ban, az Amerikai Egyesült Államokban és Pe­ruban is működnek MEDI­COR szervezetek. A termé­kek több mint 70 százalékát exportálják. Az idén 40 mil­lió rubel és 17 millió dollár értékű orvosi műszert és ké­szülékeket exportál a mű­vek. Emellett a hazai kór­házak berendezései is innen kerülnek ki. A 15 éves MEDICOR ter­melési grafikonja meredeken felfelé ível: 1978-ban például annyival növeli termelési ér­tékét az előző évhez képest, mint amennyi a megalaku­lás évének termelési értéke volt. A távlati tervek is me­részek: a ma évi 2,7 milliárd forint értéket termelő válla­lat 1990-ben 12 milliárd fo­rintot termel egyetlen év alatt, mégpedig úgy, hogy a dolgozók létszáma alig vál­tozik a következő években. Színvonalas, korszerű termé­keiben rejlik a siker. Ezek­hez a nagy tervekhez kéri a 9 ezres kollektíva az új munkatársak, a volt Mis­kolci Vasipari Vállalat vala­mennyi dolgozójának segít­ségét is. Szót kért a munkásgyűlé­sen Kolláth Sándor, a városi pártbizottság titkára. El­mondta; a városi és a nép- gazdasági érdekek kívánják azt, hogy korszerűtlen tech­nikai adottságú, a kis nye­reséghozamú vállalatok ter­melékenyebb, fejlődőképes nagyvállalathoz csatlakozza­nak. Az egykori VIMELUX dolgozói két év alatt nagy­szerű eredményeket produ­káltak az OREL-ben. Ez biz­tosíték arra is, hogy a vas­ipari vállalat mindenkor helytálló, kitűnő munkás- kollektívája a szükséges át­képzések után eleget tud tenni a magasabb követel­ményeknek. A vasipari vállalat mun­kásai ezután már nem a HVDSZ, hanem a nagy múl­tú vasas-szakszervezet tag­jai lesznek. Szegő István a 72 ezer tagot számláló bor­sodi vasasok nevében kö­szöntötte az új tagokat és jó munkát kívánt az új felada­tokhoz. Bulla Zoltán, a vas­ipari vállalat volt főmérnö­ke, az OREL 2. számú gyár­egységének vezetője bizalmat kért a kis kollektívának és egyben ígéretet tett arra, hogy az elmúl évekhez ha­sonló munkaszeretettel vég­zik érdekes és szép felada­taikat. A gyáregység idei felada­tai: 40—60 millió forint ér­tékű termelési érték előállí­tása, 20 millió forint értékű export teljesítése. A kórház- berendezések első szériáját márciustól gyártják. Egyelő­re a régi helyen, aztán az új csarnok elkészülte után az OREL Győri kapui központi telephelyén. A munkásgyűlcs résztvevőinek egy csoportja. twwwiiwiwtvwirfiiiiMaai llaspszÉiiifÉ „orvosai”... Kitüntetések 8 mep tanácson Csak Kfoyqlato vizit volt

Next

/
Thumbnails
Contents