Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-27 / 23. szám

ÉSZAK -MAGYARORSZÄG 4 1978. Január 27., péntek Nézőpont és hozzászólás A legszélesebb tömegek között terjeszteni a művelő­dést a televízió egyik leg­alapvetőbb feladata. Megszü­letése óta munkálkodik ezen a Magyar Televízió, a leg­különbözőbb műsortípusok és sorozatok segítségével igyek­szik a legszélesebb nézőtö- megeichez eljuttatni részben a közvetlen ismeretanyagot, részben felkelteni az érdek­lődést a kultúra más ágaza­taiban jelentkező produktu­mok iránt. Meghatározott ré­tegekhez szóló műsorok szü­lettek, kiteljesedtek, majd elhasználódtak; több-keve­sebb sikerrel, hosszabb-rövi- debb ideig éltek, egyszerre több réteghez, csaknem min­den réteghez szólni kívánó ilyen jellegű magazinműso­rok, adássorozatok. Általában e tekintetben a legjobb fajta kísérletező törekvések jellem­zik a televízió munkáját. Különösen érdekesek voltak és nagyrészt azok ma is az úgynevezett ajánlóműsorok, mint a Nyitott könyv, a Színházi Album, a mindössze két éves Filmszem, a Zene, zene, zene, A tv zenei klub­ja és a látáákultúrót tömeg­méretekben igen hatásosan fejlesztő Művészeti Magazin. Ez a fajta közművelődési tevékenység újabb lendületet kapott az 1974-es közművelő­dési párthatározat realizálása során, amely a televíziónak immár köteles feladatává is tette ezt a munkát, 'és a ko­rábbi kezdeményezések to­vább izmosodtak, újabb tö­rekvések jelentkeztek, ha nem is mindegyik sikerrel. Az egész közművelődési, tö­meges ismeretterjesztési, mű­vészeti-közművelődési mun­kára azonban feltétlenül az élöbbrelépés és az eredmé­nyesség a jellemző. Mindezek előrebocsátása után felfokozott érdeklődés­sel várhattuk a minap jelent­kezett Nézőpont című új kul­turális magazinműsort, amely láthatóan és a korábbi nem hivatalos híradásoknak meg­felelően magába olvasztani látszik több, régebben ismert és népszerű kulturális mű­sort, illetve összeállítást. Ezt látszik igazolni, hogy az első számban volt színházi téma, irodalmi ismeret, filmelőze­tes, nemzetközi kitekintés és volt, ami talán legfontosabb­nak tűnt ebben az összeállí­tásban, egy nagyobb szabású riportösszeállítás kulturális életünk keveset emlegetett, de igen fontos területéről, nevezetesen művelődési éle­tünk anyagi bázisairól. Ez az összeállítás azt tükrözi, hogy a Nézőpont sokfelé akar majd betekintést adni, és sokféle nézőnek. Érdeklődési kört, kvalifikációt tekintve egy­aránt sokféle nézőnek. És mert igen nagy bizalommal kell fogadni az első jelentke­zése alapján a Nézőpontot, nem célszerűtlen néhány ész­revétel feljegyzése sem. Legelőször az a feljegyzés kívánkozik ide, hogy bízunk abban: a korábbi jól bevált közművelődési műsorok még, ha hasonló jellegű adások a Nézőpontban jelentkeznek is, nem sorvadnak el, legfeljebb szerkezetileg alakulnak át, párhuzamosán élnek majd a Nézőponttal, tehát ennek az új adásnak a megjelenése nem ritkítja majd a közmű­velődési-művészeti adások számát és nem halványítja azok palettájának színeit. A most látott első adásban szereplő színházi interjú — Gyurkó László nyilatkozott a Népszínház közelgő nyitása kapcsán az új intézmény tö­rekvéseiről — nem volt épp a legszerencsésebb, tekintet­tel arra, hogy az utóbbi né­hány hónapban a megyei la­poktól kezdve az országos la­pokig, képes újságokig, sőt a televízió különböző adásaiig minden orgánum publikálta már a Népszínházról mindazt az ismeretet, amit most Gyur­kó László újra elmondott. Bár ismétlés a tudás atyja, egy új összeállitás-sorozat in­dító riportjának nem volt éppen jó választás, és külö­nc' >en nem volt jó, hogy a riportot követően a műsorve­zető rendkívül elhasznált közhelyekkel tudta csak kom­mentálni az elhangzottakat. Azt, hogy „reméljük, nem­csak új színházzal, de új szí­nekkel is gazdagítani fog.. bizony semmit sem mondott e riport után. Tetszett a Fábri Zoltánnal készített interjú új filmjéről, az új irodalmi Nobel-díjas Vicente Alexand­re spanyol költővel és költő­ről készített riport hasonlóan jó volt Nemeskürty István új köny­véről érdemes volt beszélni, s beszéltetni a szerzőt, a ma­gyar történelmet vallató tö­rekvéseiről és arról is szólni, hogy milyen hamar eltűnt a könyvesboltokból ez a könyv. A könyv címe egyébként „Kik érted haltak, szent vi­lágszabadság”. Jó lett volna, ha mind a műsorvezető, mind a műsorban szereplő más sze­mélyek ránéznek legalább a könyv címlapjára és^onnan leolvassák a címet pontosan, de a műsorvezetőnek elég lett volna adás közben az inzertre nézni, ahol a könyv címlapja volt látható. Bántó az ilyen pontatlanság. Egyébként, mi­vel ez a műsor hozzászóláso­kat kíván és szó esett a köny­vek nehéz beszerzéséről is, érdemes megemlíteni egy régi témát. - nevezetesen azt, hogv egyes keresett könyvek a nagy forgalmú boltokból va­lóban eltűnnek, itt-ott viszont hónapokig porosodnak. Sok borsodi példát is lehetne em­líteni a közelmúltból, de ma­radjunk Nemeskürty köteté­nél. Való igaz, hogy sem a miskolci, sem a fővárosi könyvesboltokban nem lehet hozzájutni már hetek óta, ugyanakkor Budapesten a Szabadsághegy egyik kis ma­szek bazárjában a giccses ajándéktárgyak, műanyag gyermekjátékok, képes leve­lezőlapok tövében felállított könyvpolcokon éppen az adás napján több kötet hevert eb­ből a könyvből, s a bazáros szerint egy belterületi elosztó adta ki neki bizományba a többi könyvvel együtt. Jó, ha egy szabadsághegyi bazárban is találkozhat az ember érté­kes irodalommal. De mégsem jó, ha ugyanakkor a könyves­boltokból a keresett mű hi­ányzik. Ez is egy kis adalék ahhoz a régi témához, hogy a könyveknek az elosztását 'elül kellene vizsgálni, fogyá­sát menet közben fokozottabb figyelemmel kellene kisérni. Mint említettük, legfonto­sabb téma a Nézőpont ösz- szeállításban a kulturális te­rület anyagi helyzetéről szóló blokk volt. Sajnos, ez volt a legszétesöbb is. Anyagi gon­dokkal küzdő és jól ellátott közművelődési intézmények szembeállítása, közgazdászok véleménye, a fantomnéző, il­letve a felhasználatlan bérletek ügye, a mozi előtti jegyüzér „filozófiája”, a lek­tűr, a félponyva és az érté­kes irodalom ára közötti el­lentmondás épp úgy helyet kapott benne, mint kívülálló közgazdászok vitája a kultúra értékéről, illetve annak pénz­ben! kifejezhetőségéről, a tar­talom és a forintérték viszo­nyáról, és végül Berend T. Iván akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem rektorá­nak rendkívül értékes, gon­dolatgazdag tájékoztatása a művelődésre fordított anya­giak és az ország gazdasági helyzete kapcsolatáról, a kul­turális kiadások és a nem­zeti jövedelem arányairól zárta a témakört. Már ez a felsorolás is jelzi, mennyire széles skálán mozgott meny­nyire sok mindenbe beleka­pott, sok mindent megpendí­tett. Igaz, ennél fogva na­gyon keveset tudott mélyeb­ben megközelíteni. Minden­képpen hozzászólásokra, vi­tákra sarkall, és hihetőleg a további adásokban ez a téma rendszeresen' visszatérő lesz. De megkívántatok itt is a nagyobb pontosság, a jobb szerkesztés, a kevesebb csi- náltság, mint például a jegy­üzér jelenetben, és a lecke- felmondás-szerű beszélgetések mellőzése, mint a könyves- bolti jelenetben. Végezetül, az egyórás ösz­szeállítás ökonómikusabb szerkesztése, a műsorvezető részéről pedig átgondoltabb kommentálás kívánatos. Fo­gyatékosságaival együtt ígé­retesnek tarthatjuk a Néző­pontot. Benedek Miklós Az első szám A Béke és Szocializmus idei első száma vezető helyen közli Josef Cyrankiewicznek, a Béke-világtanács alelnö- kének, a Lengyel Békebizott­ság elnökének cikkét, amely összegezi a bókemozgalom eddigi eredményeit és felvá­zolja a további teendőket. Harialosz Florakisz, Görög­ország Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára és Gilberlo Vieina, Kolumbia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának főtitkára a forradalmi tapasz­talatról, a történelem és a jelenkor viszonyáról, a kom­munista mozgalom tapaszta­latainak hasznosításáról és felhasználásuk jelentőségéről, módszertanáról folytatott pár­beszédet. „Az emberi jogok igazi sza- vatolója” címmel írt cikket a Béke és Szocializmus janu­ári számában Horst Sinder- mann, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizott­ságának tagja, az NDK Népi Kamarájának elnöke. „A fejlett szocializmus épí­tői” címmel közli a folyóirat Gáspár Sándornak, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tag­jának, a Szakszervezetek Or­szág >s Tanácsa főtitkárának cikkét a magyar szakszerve­zetek tevékenységéről. Kulturális körkép Ma délután a rádióban © DRAM APÁLY ÁZAT A kecsekemétí Katona Jó­zsef Színház több más szerv­vel tavaly drámapályázatot hirdetett. 45 jeligés pálya­munkát küldtek be, összesen több mint 3000 gépelt oldal terjedelemben. Most került sor a művek elbírálására. Q AZ EN MÚZEUMOM A múzeumlátogatáshoz kí­ván kedvet ébreszteni a nép­szerű ifjúsági ismeretterjesz­tő sorozat, az „Én múzeu­mom”. Az idén megjelenő két újabb kötet az itáliai barokk festészettel és a XIX. század művészetével, foglal­kozik. O ÜNNEPI HETEK Elkészült a soproni ünnepi hetek idei programja. A há­romhetes nyári kulturális programot június 23. és júli­us 16. között .bonyolítják le. Az ünnepi hetek alkalmával rendezik meg a kamarakó­rusok országos találkozóját. Orgonakoncertekre kerül sor a íertőrákosi barlangszín- házban. „A búcsúséne a forradalom daláig99 Ma délután a Kossuth Rá­dióban 14 óra 06 perckor kez­dik sugározni clr. Nemesik Pál, az ismert borsodnádasdi munkáshagy omány-gyűjtő újabb zenei sorozatát. A so­rozat címe: „A búcsúsénektöl a forradalom daláig”. Az első rész alcíme: „Wekerle hozta törvénybe...” A sorozat he­tente egy alkalommal, meg­közelítően azonos időpontban jelentkezik. Az 1899. évi egri búcsú történetétől a spanyol polgárháború végéig terjedő emberöltőt kíséri végig Nem­esik Pál gyűjtése az öt tör­ténelmi lecke során. A ma elhangzó „Wekerle hozta tör­vénybe” című rész után, a második adás „Perdül a kis­dob ...” címmel az agrárszo­cialista mozgalom dalait, a harmadik rész „Fegyverbe hát éhes proletár” címmel, a Tanácsköztársaság és az el­lenforradalom zenei emlékeit, a negyedik rész „Vörös ma­dár, eltörték szárnyaid” cím­mel a franciaországi magyar emigráció dalait, míg a záró, ötödik rész „Madrid határán” címmel a spanyol polgárhá­borút idézi meg a zene sa­játos eszközeivel. , Korábban hírt adtunk a felvételek elkészültéről, azóta elhunyt az egyik dalos, az internacionalista sánkfalvai veterán: Tamás Sándor. E fontos munkástörténeti do­kumentumok felvétele való­ban a huszonnegyedik órában történt, mert bár még jó erőben, egészségben hallgatja a gömöri, a borsodi és he­vesi dalosok többsége ma a műsort, az idő előrehaladtá­val mind kevesebb a meg­idézett korszak k személyes tanúja. A sorozatnak hihető­leg sikerül újra megszólal­tatni szülőföldünk „minden­napi történeteit”. A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT lifolyiol szemez szakma nélküli dolgozók részére. Felvételi követelmény: 8 általános iskolai végzettség és alkalmassági vizsga. Szirrtiabesenyő, Kistokaj, Alsózsolca, Felsőzsolca községekből személyzeti járatok biztosítják a munkába járást. Bővebb felvilágosítás a vállalat munkaügyi osztályán Miskolc, Szondi György u. 1. sz. alatt Értesítjük a baromfi tartással foglalkozó kistermelőket és vásárlóinkat, hogy Hampshire naposcsibe, Hampshire és Hfbró előnevelt csirke, Hybró pecsenyecsirke előállítási tevékenységünket megkezdtük. Az igények bejelentése megtehető a körzeti áíész-eknél vagy közvetlenül a szikszói baromfikeltető állomáson . Szikszó, „Béke” Mgtsz Baromfikeltető Állomása Szikszó, Köteles I. n. 10. Tel.: 88 Kocatartó kistermelők figyelmébe ajánljuk: előnyös feltételekkel továbbra is vásárolhat vemhes kocasüldőt az állatforgalmi és húsipari vállalatoktól. Kérjük, hogy rendelését mielőbb juttassa el felvásárlóinkhoz, kirendeltségeinkhez, ahol részletes felvilágosítással is szolgálnak. ALLATFORGALMI ES HÚSIPARI TRÖSZT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents