Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-03 / 2. szám

1978. január 3., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Napjain^ bonyolult társa­dalmi-gazdasági körülményei között egyre többször vetődik fel az állampolgári fegyelem elégségességének kérdése. En­nek,' az önmagunkkal és má­sokkal szembeni magatartá­sunknak mind nagyobb a je­lentősége, hiszen hétköznapi tetteinket — a napi bevásár­lástól a felelősségteljes mun lcaszervezésig-, nem egyma- gunk végezzük. Tevésein, két más emberek munkájá­hoz, gondolkodásmódjához kell hangolnunk. Hogy ez a kapcsolatfelvétel mennyire sikerül, hogyan tudunk vál­toztatni a körülöttünk lévő dolgokon, az talán a szabály­sértési cselekmények vizsgá­latával állapítható meg leg­jobban. Eset Kazincbarcikáról, sza­bálysértési ügyekből: Egy vásárló panasszal ke­reste fel a városi tanács vég­rehajtó bizottsága szabály­sértési hatóságát. A Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 536-os számú hús­boltjában árdrágítást tapasz­talt. Az ellenőrzés során más is kiderült: a boltban 25 ki­ló. lejárt szavatossági idejű húsból készült kolbászt talál­tak, amelyet az eladó el akart adni. Hogy mennyire időben jött az ellenőrzés, bárki fel­mérheti. Még elgondolni is rossz, mi történhetett volna, ha többen vásárolnak a kol­bászból! S hogy milyen sza­bályokat szegett meg az el­adó? Az élelmezés-egészség­ügyi szabályok sértése mel­lett jogosulatlan kereskedést is folytatott, amikor a rom­lót húsból kolbászt készített, eladás céljából. Ilyen esetben nagyon is érthető, hogy a sza­bálysértési tárgyalás után öt­ezer forint pénzbírságot rót­tak rá. Dr. Maczkó Ferenc, a Ka­zincbarcikai városi Tanács V. B. igazgatási osztályának vezetője: — A szabálysértések leg­többje államigazgatásellenes cselekmény. Sokszor az elkö­vetés nem a szándékosság, nem is a nemtörődömség miatt következik be. hanem egyszerűen a jogszabályok ismeretének elképesztő hiá­nya miatt. Figyelemre méltó annak az asszonynak az esete, aki több, mint húsz éve lakik már ebben a vá­rosban. ám személyi igazol­ványában lakcímének egyet­len változása sem szerepel, a szabálysértési eljárás kezde­téig senki sem figyelt fel ar­ra, hogy személyi igazolvá­nyának érvényessége tíz éve megszűnt.. . Jelenleg a leg­nagyobb gondot a tulajdon elleni szabálysértések okoz­zák. A leggyakoribbak az .elemelések'’, az áruházi lo­pások: s ma már nem a szo­ciális helyzet a motiváló té­nyező ezekben az ügyekben! Hiszen a kávé. a cigaretta, az ital az, ami a legtöbb eset. ben lapul a zsebben, a sza­tyorban. A szabálysértési el­járások. a büntetések kisza­básakor igen fontos a neve­lő hatás. Ezért van. hogy az el­követés helyszínén, vagy a tanácson kifüggesztjük az esetet. Egésze biztos, hogy ennek is köszönhető: a város legtöbb boltja elől eltűntek az italozók. kevesebb a csendháborító. Egyébként e szabálysértési ügyeknél a büntetéseket mindig is he­lyesli a lakosság: tudják, hogy a „szabályok” a közös­ségért vannak. Érdemes egy pillantást vetni a szabálysértési ügyek statisztikájára: Kazincbarci­ka közel 39 ezer lakosából évente négyszáz—hatszáz az elkövetők száma. Ez azt mu_ tatja, hogy a város lakóinak többsége a törvényeket, ren­deleteket betartja; életmód­juk, fegyelmezettségük meg­felel a fejlett szocialista tár­sadalom támasztotta követel­ményeknek. Ugyancsak bizo­nyítéka ennek, hogy a szigort, a felelősségre vonást a köz­vélemény is helyesli. Magyar László szabálysér­tési főelőadó: — Időről-időre a végrehaj­tó bizottság is foglalkozik a szabálysértések ügyintézésé­vel. Rendkívül fontos, hogy a bírságpolitika városon be­lül is egységes legyen. Az pedig mindenképpen fejlő­désre vall, hogy a bejelen­tési fegyelem is szilárdult:az alapvető erkölcsi normákkal tisztában vannak az embe­rek. Hiszen másként esik a latba, ha egy fiatalember egy szál virágot szakít a parkból a kislánynak, mintha leta­rolná az egész parkot, s a vi­rágot eladná a piacon. Mikes Márta lizmus alapján áll. Küzd minden olyan ellenséges esz­mei és politikai törekvés el­len, amelynek crtja a szocia­lista országok kapcsolatainak lazítása”. * A párt újjáalakulásának első pillanatától kezdve a leghatározottabb az állásfog­lalás a magyar—szovjet ba­rátság, a Szovjetunió mellett is. „A magyar nemzeti füg­getlenségnek erősebb táma­sza a Szovjetuniónál — an­nak fennállása óta — nem volt és ma sincs” — mon­dotta 1957-ben hazai közvé­leményünknek, s tíz évvel későbbi szavai még nagyobb összefüggésben szólnak ugyan­erről. „A szocialista országok nemzeti függetlenségét és szuverenitását az imperializ­mus léte és provokációi ve­szélyeztethetik, a Szovjetunió nemcsak, hogy nem sérti és nem fenyegeti, ellenkezőleg, a Szovjetunió ereje segít meg­védeni azt. A szocialista or­szágok erejét meghatványoz­za a szocialista világrendszer léte, a szocialista országok egysége,, együttműködése. Ez az egység a Szovjetunió nél­kül — különösképpen pedig ellene — elképzelhetetlen.” Már akkor is, de napjaink­ban — amikor a nemzetközi munkásmozgalmon belül mu­tatkoznak sajnálatosan téves nézetek ezzel kapcsolatban — e határozott, egyenes meg­nyilvánulás a vízválasztás erejével hat. Maga Kádár János sem tartja másnak, az azóta az egész világon köz­ismertté vált és sokat idézett (mondhatni, szállóigévé lett) kijelentése szerint: „A Szov­jetunióhoz való viszony min­denkor a legfontosabb és leg­biztosabb próbaköve volt minden politikai irányzatnak és mindenekelőtt a proletár internacionalizmusnak”. Az életnek ezt igazoló té­nyeit — hazai és nemzetkö­zi méretekben egyaránt — a húsz esztendő alatt többször is konkrétan felsorakoztatta a párt első titkára. Korábban ezen túlmenően — a Szov­jetunió példáján — elméle­tileg is körvonalazta, hogy szocialista viszonyok között másként alakul a nagy és a kis államok kapcsolata. Ez olyan tapasztalati tényezőkön alapuló megállapítás, amely értékes hozzájárulás a szo­cialista világrendszer orszá­gainak formálódó kontaktu­saihoz, de tanulságos a tő­kés országok munkásosztá­lyának is. Jellemzőjeként fej­tette ki, hogy nincs semmi­féle függőség, hanem érvé­nyesül továbbra is a kis or­szág önállósága és a kölcsö­nös érdekek jutnak kifeje­zésre. Ez azonban, a dolog természeténél fogva, hazánk számára jár gyakori előnyök­kel. Több interjút, sajtóértekez­leten adott válaszokat is ol­vashatunk a kötetben. Ezek önmagukban véve mutatják Kádár János nemzetközi be­folyását, azt, hogy vélemé­nyére figyelnek a tőkés or­szágokban is. A baráti or­szágok — a testvérpártok lapjainak adott nyilatkozatok mellett burzsoá sajtószervek, a többi között az amerikai UPI, az AP, a Frankfurter Rundschau munkatársainak kérdéseire adott válaszokat, ugyanígy a bécsi, római, bon­Sulóslempíng épii! MíZDüüvEsden A Mezőkövesdi Hő- és Gyógyfürdő — ismertebb ne­vén a Zsóri —, régóta nagy idegenforgalomnak örvend. Mind több hazai és külföldi turista keresi fel üdülés, vagy gyógyulás céljából. A bővülő vendégsereg kulturált igé­nyeinek kielégítése, éppen ezért egyre sürgetőbb fel­adat. A Mezőkövesd és Vidéke Áfész tervei között szerepel az V. ötéves terv időszaká­ban — többek között — az üdülőtelep területén egy 1000 férőhelyes autóskemping épí­tése. December közepén a te­reprendezéssel megindult az építkezés. A 23 millió forin­tos beruházást 1979. év sze­zonkezdésére akarják átadni, ahol majd 10 darab I. osztá­lyú faház. egy-egy 500 szemé­lyes szociális- valamint foga. dóépület és egy kereskedelmi egység szolgálja majd az üdülőket. A leendő vendégek akár több hétre is igénybe vehetik a szolgáltatásokat. Bánya és múzeum... A Mákvölgyi Bányaüzem tmk-műhely kol- iektivája gépesítette a kaparólánc javítását A házilag készített masinával könnyebb és gyorsabb a bányában nélkülözhetetlen kap­csolóláncok javítása. A képen Andrej György a gép kezelése közben látható. (Képünkön balra.) Az Elektroakusztikai Gyár jogelődje, a Hang- és Kinotechnikai Gyár 1953-ban gyártott először nagy teljesítményű hangke­verő asztalt. Akkor kerül a Népstadionba is egy olyan berendezés. Az 1976. végéig üze­melt s a ma már elavult egységet — lesze­relték, s az Elektroakusztikai Gyár szocia­lista brigádjai, valamint a tanműhely fiatal­jai társadalmi munkával rendbehozták. Ha­marosan az Országos Műszaki Múzeumba kerül, mint ipartörténeti érdekesség. Felújít­ják a 24 éves hangkeverőasztalt. (Jobb oldali kép.) Üzleti fogás, vagy?!... Kazincbarcikai háziasszo­nyok mesélték bosszúsan, mérgesen a következő törté­netet : Mint mindenki, a barcikai háziasszonyok is nagy gond­dal készültek az ünnepekre. Jól beosztottak minden fil­lért, többször is számvetést készítettek, hogy semmiben se legyen hiány karácsony­kor. Ehhez a készülődéshez a sütés, főzés is hozzá tartozik. Igen sokan még otthon saját készítésű süteményeikkel bí­belődtek, mások viszont a ké­nyelmesebb megoldást vá­lasztva cukrászdában rendel­ték meg a szükséges mennyi, séget tortából és egyéb tész­taféléből. Így tett az a fiatal- asszony is. akit az ügy. egy torta rendelése igencsak fel­bosszantott és jogosan. Ka­rácsony előtt csütörtökön a barcikai Mazsola cukrászdá­ban érdeklődőt: vállalnák-e megrendelést? — Igen — volt az egyértel­mű válasz. Sőt! Az érvény­ben lévő árjegyzéket is át­nyújtották azzal: tessék vá­lasztani. A fiatalasszony vá­lasztott és annak rendje módja szerint az előleget is kifizette. ni látogatása idején tartott sajtóértekezleteket tartalmaz­za a kötet. E gyakran oly­annyira eltérő közegben és körülmények között elhangzó megnyilvánulásoknak sajátos közös vonását figyelhetjük meg: akár baráthoz szól, akár más politikai meggyő­ződés híveihez — itthon be­szél vagy külföldön —ugyan­olyan nyíltsággal, elvi követ­kezetességgel teszi. Pedig sokszor úgynevezett kényes kérdéseket is föltettek egy- egy sajtókonferencián. Nem kerülte meg ezeket sem. Vá­laszolt rá, ha arról esett szó, hogy meddig maradnak ná­lunk szovjet csapatok vagy például vannak-e nálunk po­litikai foglyok a börtönök­ben, vagy pedig legújabban az „eurokommunizmusról” próbálták faggatni. Egyetlen egyszer sem adott kitérő vá­laszt. És éppen ez az, amely — még azokban is, akik nem értenek vele egyet — tisz­teletet vált ki személye és politikai komolysága iránt. Egyúttal ez a mély elvi meg­alapozottság biztosítja a le­hetőséget, jelenti a szilárd talajt ahhoz, hogy különbö­ző társadalmi berendezkedé­sű országok tárgyalhassanak a konkrét együttműködés formáiról, a békés egyrnáá mellett élés gyakorlati teen­dőiről. Ami azután a távo­labbi, hosszabb távon gyü­mölcsözve az enyhülés tér­hódítását szolgálja. E nyílt elviseg a külkap- csolatokban tehát éppúgy jel­lemző vonás, mint belpoliti­kai életünkben. Ennek kér­déseiről egyébként bővebben Kádár János előző, belpoliti­— Szombaton érte lehet jönni — közölték még a cuk­rászdában. A vásárló megnyugodva tért haza, biztos volt afelől, hogy a torta el is készül. Eb­ben nem csalódott. Csalódott viszont az árában, mert szombaton az árjegyzék sze­rint 73 forint helyett 84 fo­rintot kellett fizetnie. Amikor meglepetten rákérdezett, mi ennek az oka, a felelet így hangzott: — Tegnap (tehát pénteken) itt járt az ellenőr, tőle kap­tuk az utasítást az árak meg­változtatására. Nem volt mit tenni, a vevő fizetett. De a kérdés továbbra is kérdés maradt; minek tekinthető ez az eljárás? Üzleti fogásnak, vagy... de ne is folytassuk. A történetet folytassák azok. akikre az ügy hivatalból tar­tozik, hiszen a Mazsola cuk­rászdában az előleget elfo­gadták, a megrendelést a csütörtöki árjegyzék szerint vették fel, mégis magasabb összeget kellett fizetni. Ki­nek az utasítására, mire volt jó ez az eljárás? Remélhető­leg a válasz sem marad el... kai tematikájú köteteiben ol­vashatunk (A szocialista Ma­gyarországért, 1968—1972. Válogatott beszédek és cik­kek, 1957—1973.. s legutóbb az 1975-ben megjelent: A fej­lett szocialista társadalom építésének útján). Itt is talá­lunk azonban az előbb em­lítettekre vonatkozó több uta­lást. Egy interjúban szól ró­la, hogy a tömegek politikai következetességet várnak, és őszinte, nyílt politikát a párt­tól, a kormánytól. Tudni kí­vánják ugyanis, hogy kik re támaszkodunk, kik ellen küz­dünk, milyen módszereket akarunk. Vagyis a tömegek termé­szetszerűen a nyílt, az egye­nes beszédet szeretik. Ami­lyen ennek az egész kötetnek, a kádári stílusnak a jellem­zője, amely tartalomban és kifejezési formában egyaránt megmutatkozik. Egynéhány szinte aforizmái tömörségű kijelentése valósággal szálló­igeként terjedt el. (Pl.: Aki ellenünk nincs, velünk van. — Szovjetellenes k< imuniz- mus nem volt, nincs és nem is lesz.) Ugyancsak ilyen jel­lemző jegy a mindig vitára kész kihegyezettség, a szem­léltető és találó példák, ha­sonlatok, máskor történelmi párhuzamok, s még valami: a lappangó, csendes humor, amely elő-elöbukkan beszé­deinek fűszereként. Mindezek a stílusjegyek azonban éppen azért érvé­nyesülnek mert precíz logi­kai építményt öltöztetnek, s tartásukat az elviség adja. Mindig közérthetően, s főként — félreérthetetlenül. Körkérdésre válaszolva hat tárca államtitkára tájékozta­tást adott az ágazat egy-egy különösen fontos idei fel­adatáról és a tervek végre­hajtását szolgáló miniszté­riumi intézkedésekről. Bakos Zssgmond könnyű­ipari államtitkár: A december elején hozott minisztertanácsi határozat arra kötelezi tárckánkat. hogy gyorsítsuk a termékstruktúra korszerűsítését. Elsősorban a fejlesztések támogatásának mérlegelésével szab irányt a minisztérium annak, hogy a gazdaságosan értékesíthető áruk kapacitása bővüljön, fokozatosan kiszorítva a ke­vésbé gazdaságos terméke­ket. Gácsi Miklós kohó- cs gép­ipari államtitkár: 1978-ban folytatódik a ter­melői áraknak a külkereske­delmi árakhoz való közelí­tése, az ésszerűbb termelői árarányok kialakítása. Ennek a részletes termelői áreme­lésnek sajátos vonása, hogy a feldolgozóipari végtermé­kek árában általában nem hárítható tovább. Emiatt a KGM irányítása alá tartozó gépipari vállalatoknak mint­egy 1,1 milliárd forint ösz- szegű nyereségcsökkenéssel kell számolniuk, erre sem­miféle állami dotációt nem kapnak, s ehhez hozzájárul a transzferábilis rubel-árfo­lyam csökkenésének hatása is. A vállalatoknak az ezekből adódó veszteségeket maguk­nak kell majd kigazdálkod­niuk. hiszen a gépipari ter­mékeknek csak nagyon szűk körében. 0.1 százalékuknál, változnak majd a fogyasztói árak. A vállalatoknak a na­gyobb nyereség és a szemé­lyi jövedelmek tervezett üte­mű növelése érdekében szá­mottevően javítaniuk kell gazdálkodásuk hatékonysá­gát. A minisztérium elvárja, hogy tovább fokozzák a gép­ipari termelésnek most 50 százalékát jelentő, korszerű termékek gyártását Az év folyamán fokozatosan 1.5 milliárd forint értékű gaz­daságtalan gyártmány előál­lítását kell megszüntetni. Juhász Ádám nehézipari államtitkár: Intézkedéseink elsősorban az élenjáró nemzetközi szín­vonalhoz igazodó magasabb hatékonysági, termelékenysé­gi normák elérését célozzák, és várható eredményük, hogy a termelés dinamikus növe­kedése mellett a NIM-válla- latok dolgozóinak száma 10 —15 ezerrel csökken az V. ötéves terv időszakában. Ez­zel összefüggésben folytatjuk azoknak a hatósági előírá­soknak a felülvizsgálatát, amelyek a vállalatokat indo­kolatlan munkaerőtöbblet foglalkoztatására kényszerí­tik, s kezdeményezzük az el­avult kötöttségek felszámolá­sát. A múlt évben tőkés expor­tunk 27 százalékkal emelke­dett, értéke meghaladta a 450 millió dollárt, s az idén már félmilliárd dolláros exportot irányoztunk elő. Soós Gábor mezőgazdasági cs élelmezésügyi államtit­kár: A szerződéses fegyelem te­rén sikerült ugyan már előbbrelépni, tavaly mégis előfordult, hogy a szerződé­sen kívül érkező tételek mi­att felborult a felvásárlás és a feldolgozás átvételi prog­ramja. Amikor a korábbi időszakban a MÉM előírta, hogy a termelők minden kí­nálatát fogadni kell, gyak­ran kereseti jellegű volt a piac, a kormányrendeletek nyomán fellendülő termelés levezetése azonban éppen a nagyobb árumennyiségek mi­att csakis úgy képzelhető el, ha megszilárdul a termék- forgalmazás szerződéseken alapuló rendje. Pontosabb és egyeztetett áruszállításra van szükség; szerződéseket sem- mibevevők ellen következe­tesebben alkalmazzuk majd azokat a szankciókat, ame­lyeket a termékforgalmazás új rendszere értelemszerűen megkövetel. Szabó János építésügyi és városfejlesztési államtitkár: A minisztérium legfonto­sabb intézkedéseinek egyike a budapesti építési gondok megoldásának szorgalmazása. Az idén állami erőforrások­ból mintegy 11 000 fővárosi lakást kell felépíteni a járu­lékos kereskedelmi, egészség- ügyi, oktatási és szolgáltató létesítményekkel együtt. Ez önmagában is jelentős köve­telmény, de ezt a feladatot növeli, hogy a múlt évről el­maradt átadások pótlásáról is gondoskodni kell. Szalai Béla külkereskedel­mi államtitkár: A legfőbb követelmény számunkra, hogy a lehető legnagyobb mértékben fo­kozzuk termékeink verseny- képességét, vagyis korszerű­ek, jó minőségűek, megbíz­hatóak legyenek a magyar áruk. Az exportválaszték alakulása természetesen első­sorban az iparban dől el, nem kisebb azonban a kül­kereskedelem felelőssége sem. Minisztériumunknak tehát igen fontos feladata, hogy a piaci munka javítására ösz­tökélje vállalatait. Bccsá a szabi! serük...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents