Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-20 / 17. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1978. január 20., péntek Óvodások ás iskolások, meg a könyvek v Áhhoz képest, hogy legalább húszán tolongtak a ruhatárnál, s hogy a ruhatári pultot is csak ágaskodva érték el, meglepően csendben és gyorsan öltöztek a gyerekek, akiknek persze segített az óvónő s az egyik könyvtáros is. — Hát ti hol voltatok? — tettettem a tájékozatlant, s az egyik szürkés undácskába burkolózott kisfiú nem hagyta szó nélkül a kérdést: — Hol? Hát a könyvtárban! — És mit csináltatok? Erre viszont már egy kislány válaszolt: — Mesét néztünk, meg könyveket... s folytatta volna tovább, de a kísérő óvónő beparancsolta a sorba. Elkészültek az öltözéssel, most/ már mentek vissza az óvodai csoportszobába... * A megyei könyvtár emeleti gyermekrészlegében nyoma sincs már annak, hogy egy teljes nagycsoport foglalta el percekkel előbb a kis puffokat, s minden bizonnyal a szőnyegeket is. Akik ebben a könyvtári részlegoen dolgoznak, megszokták már, hogy egy-kettőre rendet csináljanak, no és a kis látogatóikat is — az első pillanattól fóg- va — arra szoktatják, hogy figyeljék meg, mit honnan vettek el, s ha nézegetésüket befejezték, oda tegyék vissza a játékot vagy a könyvet. Itt egyébként néhány éve már nem ritka vendégek az óvodások sem: kilenc óvodából két-két nagycsoport jár át rendszeresen a gyerekkönyvtárba. Igaz, ők még legfeljebb rácsodálkoznak a betűkre, de szívesen nézegetik a képeket, hallgatnak mesét vagy bábjátékot, s megszokják (megtanulják!), megérzik, hogy a könyvek birodalma értük van, nekik segít. A Bárdos Józsefné vezette gyermekkönyvtári részben 12 felső tagozatos és 29 alsó tagozatos csoporttal foglalkoznak az idei évben rendszeresen. S az elmúlt naptári évben k'_\ ". 3300 beiratkozott olvasójuk volt. Kiszámították: egy-egy kis olvasó átlagosan több mint 12-szer kereste fel őket. S egy-egy alkalommal 2 könyvet vittek haza — otthoni olvasásra. S emellett, bizony ritka pillanatnak számít az, ha a könyvtárosokon kívül senki sincs a részlegben. Az olvasószobában — hiszen a könyvtárban „rend” van, s a polcról leemelt, helvben olvasott könyveket is jegyzik a könyvtárosok — közel 3800 könyvet néztek át, böngészgettek. Ezek a számok mind-mind azt bizonyítják: itt nincs sem kihasználatlan könyv, sem kihasználatlan idő. A gyerekkönyvtár olyan, mint egy elvarázsolt birodalom. Meséskönyvektöl ismeretterjesztő művekig sorakozik a választék. S minden életkor megtalálja a neki valót. Az idén például az iskolára előkészítést segítve, az óvodásoknak ajánlott irodalom kiemelését tervezik. Nemcsak a szülőknek, az óvónőknek is segíteni kívánnak ezzel. A kisiskolások könyvtárhasználati készségét fejleszti az annotál képes katalógus : valamennyi gyermek- és meseregényből és természettudományos műből elkészítik. Az írott szó és a képek segítségével könnyebben elboldogulnak az alsó tagozatosok a válogatásnál. A nagyobbakat pedig a történelmi témakatalógus további gyarapításával szeretnék jobban segíteni. De a könyvtár messzemenő segítséget kíván nyújtani — miként ezt eddig is tette — az úttörőmozgalom akcióihoz is. Tizenkét- féle folyóiratból, elbeszélő- és verseskötetekből a műsorkatalógust akarják bővíteni. Az irodalmi ajánlásoknál pedig már a világ ifjúságának kubai találkozójára is gondolnak. * — A könyvtár — mondta Bárdos Józsefné — a gyerekek ’személyiségformálásának, nevelésének, fontos területe. Az iskola átfogja és befolyásolja a fiatalok egész tevékenységét. A gyermekkönyvtárnak így hát segítenie kell azoknak a jártasságoknak, készségeknek, intellektuális érzelmeknek a fejlődését, melyekkel az elsajátított művelődési anyag komplexé válik. Tartalmilag — és persze más módszerekkel — kiegészíti a gyerekek ismereteit. Ügy, hogy közben örömöt szerez nekik. Mert a gyerekkönyvtárban lenni, kicsiknek vagy nagyoknak, egyfajta öröm, szórakozás. Bármikor találkoztam ott gyerekekkel, ezt olvastam le az arcukról. (cs. a.) Ma premier: Lorenzaccio Alfred de Musset Lorenzaccio című drámáját mutatja be ma este a Miskolci Nemzeti Színház- Képünkön: a címszereplő Reviczky Gábor cs Fehér Tibor. • • Összegyűjtik a néprajzi értékeket A miskolci Hermán Ottó Múzeum az idén megkezdi a bükki szlovák nemzetiségű községek — Bükkszentke- reszt, Répáshuta, Bükkszent- lászló — néprajzi értékeinek összegyűjtését. A bükki szlovák falvak lakóit a 17—18. században az egykori diósgyőri koronauradalom telepítette a nagy kiterjedésű erdőségek irtására, favágásra. Életmódjuk is ennek megfelelően alakult, az utóbbi évtizedekben azonban a községek lakói nagyobbrészt a diósgyőri gyárakban találtak már munkát. A bükki szlovák falvak néprajzi értékeinek kutatásába bevonják a szomszédos Kelet-Szlovákia múzeumainak szakembereit is. Könyvtári hálózatfejlesztés Az SZMT központi könyvtára sokat törődik a könyvtárhálózat fejlesztésével. így jutnak a dolgozók hozzá munkahelyükön a művelődés lehetőségeihez. Bányászterületen az alberttelepi és a ru- dolftelepi könyvtárat közös ellátási rendszerbe kívánják hozni egy főfoglalkozású könyvtáros beállításával. A Szerencsi Cukor- és Csokoládégyárban szeretnék megvalósítani a szakszervezeti és műszaki könyvtár összevonását, és a letéti hálózat kiépítését. Az építők területén a Miskolci Építőipari Vállalat és a Hejőcsabai Cement- és Mészmű könyvtárát kívánják korszerűsíteni. Üj letéti könyvtárat létesítenek a MEDICOR miskolci gyárrészlegében. A. Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye Az új év első zenekari hangversenyére hétfőn került sor a Miskolci Nemzeti Színházban. A zenekart Mura Péter vezényelte, közreműködött Sziklai Erika (ének). A karácsonyi-újévi hosszabb szünet úgy tűnik egy kicsit kizökkentette a közönséget a megszokott ritmusból, mert bizony elég sok szék maradt üresen hétfőn este. Igaz, a műsort sem a legszélesebb hallgatóság ízléséhez szabták, mert közismert, népszerű műként legfeljebb Bartók Divertimen tóját tarthatjuk számon. Ennek ellenére nyugodtan állíthatjuk, hogy — talán a Richard Strauss-mű- vet kivéve — csupa értékes, modern hangvételű, de mégis sikeres, a nagyközönség számára is meghallgatásra érdemes alkotás került bemutatásra. A már említett Strauss: Szerenád fúvósokra (op. 7.) az utóromantika szellemében fogant kompozíció, sok újat, jelentősei nem akar, vagy nem is tud mondani, mindenesetre jó lehetőséget ad az előadó kamaraegyüttesnek arra, hogy a hangszerösszeállításból adódó különleges színeket is felvillantsák. A négy kürttel és bőgővel kiegészült fúvósgárda nagy igyekezettel szólaltatta meg a művet, de a produkció nem volt mentes bizonyos intonációs problémáktól. Ennyi fú- vóshar.gszernek már az ösz- szehangolása sem egyszerű, emellett további probléma az egységes tónus biztosítása. Nagv örömmel nyugtázhatjuk Benjamin Britten: Les Illuminations (Villanások) című" dalciklusának bemutatóját. Britten művei elég keveset szerepelnek hazai koncertdobogón, pedig művészi értéküket tekintve a közelmúlt zenéjének legértékesebb részéhez tartoznak. Az angol zeneélelre tett hatásukat leginkább Kodály munkásságának itthoni fogadtatásával lehet párhuzamba állítani. Az Arthur Rimbaud prózai költeményei alapján készült dalciklus a nagy romantikus dalirodalom kései méltó folytatása. A legfontosabb szerepet az énekhangnak juttatja, de emellett a zenekar játéka is a hangulatteremtés eszköze. Sziklai Erika előadásának erényei elsősorban muzikalitásában és nagy fokú művészi tudatosságában rejlenek, ugyanakkor el kell ismernünk, hogy' hangminőség — hangszépség és intonáció — tekintetében sok kívánnivalónk maradhat még. A szünet után bemutatott Darius Milhaud: Fúvósszimfónia 10 fúvósra című műve a Divertimento mellett az est legsikerültebb produkció- :a volt. Szellemes, mozgalmas alkotás, tele hatásos állásokkal, mely méltán nyerte el a közönség tetszését is. A zenekar fúvósrészlege Mura Péter vezényletével meggyőzően adta elő a darabot. A sikerben — érzésem szerint — jelentős része volt annak, hogy első ízben sikerült megvalósítani, hogy a zenekari árok befedésével segítsenek a meglehetősen előnytelen akusztikán. Reméljük, ez a gyakorlat a jövőben most már általánossá válik; különösen elengedhetetlennek tartom ezt a kóruszenekari estek alkalmával. Bartók Béla 1939-ben komponált Divertimentója zárta a műsort. A vonószenekari mű könnyen játszható, barokk concerto jellegű, de nem formájában, csak technikájában — kis hangszercsoportok és teljes együttes párbeszéde váltakozik benne. Az előadásból talán a második tétel megformálása tűnt a legsikeresebbnek, kissé halványabbnak éreztem a két szélső tételt, elsősorban ritmikai lazaságok miatt, jól sikerült viszont érvényre juttatni a szóló-együttes kontrasztját. Összességében véve érdekes, jói megválasztott műsort és felkészült együttest hallhattunk a Filharmónia legutóbbi bérleti hangversenyén. Finta Gábor Tanulmányi mozgalom a középiskolákban Ifjúsági szövetségünk alapvető leladatainaK egyike, hogy részt vegyen az isKolai tanulmányi munka színvonalának, eredményességének szüntelen javításáoan, a tanulmányi fegyelem erősítésében. A KISZ tagjai elé alap- követelményként állítottuk a képességek szerinti legjobb tanulást. Az elmúlt években nem kevés eredményt értünk el. Az oktatás tartalmának, módszereinek fejlődés,., a KISZ tanulmányi munkát ösztönző segítő tevékenységének erősödése révén számottevően bővült a tanulófiatalok ismeretanyaga, megalapozottabb lett tudásuk. Megsem beszélhetünk a tanulásról, a tanulmányi fegyelemről a maradéktalan elégedettség hangján. Nem állíthatjuk, hogy valamennyi tanulófiatal képességei legjavát nyújtja, nem mondhatjuk, hogy nincsenek teendőink az iskolai rend és fegyelem erősítésében. Pedig céljaink megvalósítása társadalmi érdek és egyben az egyes tanulók legigazibb érdeke is. A KISZ Központi Bizottsága 1974. április 17-i határozata is a legjobb képességek szerinti tanulást állította alapkövetelményként a középfokú oktatási intézmények KISZ-tagsaga elé. Az egyéni feladatvállalások bevezetése azt eredményezte, hogy a KISZ-tagok tanulmányi munkájával minden évben taggyűlésen foglalkozik az alapszervezet. Az áprilisi határozatban foglaltak megvalósításával fokozatosan változott, fejlődött a szemlélet iskoláinkban a tanulmányi munka fontosságának, szerepének megítélését illetően. Az alapszervezeti tagok tanulmányi munkában való helytállásának folyamatos értékelése azonban még a jól működő alapszervezeteknél is többnyire _ elmaradt. A KISZ IX. kongresszusa további teendőket jelölt meg a tanulmányi munka segítésében, a tanórai tevékenység és a tanórán kívüli ismeretszerzés tartalmának és módszereinek — a KISZ részéről történő — gazdagításában. A KISZ IX. kongresszusát követően a középiskolai KISZ-szervezetek tanulmányi munkájában a tanulmányi versenymozgalommal kapcsolatos feladatok, problémák, kerültek a központba. Folytatva a jó hagyományokat, több iskolában tömegesebb iskolai versenyeket indítottak el. A tömegesebb iskolai versenyeknek döntően két formája alakult ki, az ún. egyéni tanulmányi versenyek (pontszerző versenyek, pályázatok kiírása) és csoportos tanulmányi versenyek (a KISZ 1977—78. évi akcióprogramjában meghirdetett tanulmányi csapatverseny különböző változatai), melyek a gyengébbek számára is lehetőséget adnak a bekapcsolódásra. Bizottságunk megyei szintű tanulmányi csapatversenyt hirdetett megyénk gimnáziumai és szakközépiskolai tanulói számára. A versenyre KISZ-ta- gok és KISZ-en kívüliek egyaránt nevezhettek. A versepy iskolai szervezői és irányítói au osztály diákbizottságok. Ez évben matematikából,’ magyarból, oroszból és történelemből indítottuk a versenyt. Minden osztályból és minden tantárgyban nevezhettek csapatok. (Egy osztályból több csapat is.) A verseny értékelése két lépésben történik. A tanév , folyamán elért eredmények értékelésével az iskolákban, ezután pedig a legjobb eredményt elért csapatok meghívásával a nyilvános megyei döntőn április 16-án. A legjobbaltat az Állami Ifjúsági Bizottság üdülési utalványaival jutalmazzuk. Szeretnénk, ha az állami oktatás fejlesztésével együtt a KISZ tanulást següő tevékenysége továbbfejlődne. Gondjaink döntően nem a tanulók által elsajátított ismeretanyag bőségével, színvonalával kapcsolatosak, hanem a rendszeres és fegyelmezett tanulmányi munkával, magatartással, a tanult ismeretek szemléleti megalapozottságával függnek össze. A továbbfejlődés érdekében célunknak tekint j ük,' hogy az iskolavezetés és a pedagógusok együttműködésével, a KISZ szervező ere- réje alapozva, még erőteljesebben ösztönözzük a diákokat arra, hogy alapvető munkájukban, a tanulásban képességeik legjavát nyújtsák, hogy erősödjön a tanulmányi fegyelem. Soós Roland, a KISZ Borsod megyei Bizottságának politikai munkatársa alkalmaz megfelelő szakvizsgával és gyakorlattal rendelkező — TOLATÁSVEZETŐKET, — KOCSIRENDEZŐKET, — PÁLYAFENNTARTÁSI ELÖMUNKÁSOKAT. A kollektív szerződésben megbatározott bérezés mellett a vállalat családosok részére —, amennyiben a követelményeknek megfelelnek — lakást tud biztosítani, nőtlen dolgozók esetében pedig munkásszállást. A családos dolgozók jelentkezése pályázat útján történik- A pályázatban feltüntetendők az eddigi munkahelyek és munkakörök, az egyes munkaviszonyok időtartamának megjelölésével. Nőtlen dolgozók jelentkezése személyesen is történhet (szombat kivételével), a hét minden napján. CÍM: Borsodi Vegyikombinát munkaerő-gazdálkodási osztály / 3702 KAZINCBARCIKA, Bolyai tér 1.
