Észak-Magyarország, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-18 / 15. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1978. január 18., szerda Színház-belső Esztéta jegyszedő Mikor lehet a színésznőt megcsókolni? Meghajlás a súgó előtt Gyalog róva a hosszú Thököly és Rákóczi utat a • kollégium és a főiskola közt, az elsőévesek arról fagga- tóztak egymás közt, milyen lehet egy színház belseje, hogy mi van ott túl a színfalakon.” Hubay Miklós írja ezt Soós Imre, Horváth Teri, Szirtes Ádám nemzedékének első lépéseiről. A színészbejáró, meg a nézőtéri folyosót az öltözőktől elválasztó vasajtó mindig, mindenkit izgatott A leendő művészeket éppen úgy, mint a civileket. A polgári társadalom színházaiban, ha valamely mecénásnak színház- barátnak, vagy még inkább színésznő barátnak) különösen kedvezni akartak a direktorok, ajándékul kulcsot adtak az említett vasajtóhoz. Ámbár egészen más kulcs az, melynek segítségével feltárul a színház-belső. Jómagam is évtizedek óta keresem. Hogy hol a kulcs? Lehet, hogy nincs is. Olykor azonban mégis rányithatunk a színház-belsőre. Az ajtók maguktól pattannak fel... Szolnokon néztük a Pun- tilla urat. Előadás előtt bekukkantottunk a nézőtérre, mi három miskolciak. — Jé milyen kicsi színház! — jegyezte meg önkéntelenül valamelyikünk. — Azért hat- százan beférnek! — mondta a jegyszedőnő, vitára, harcra készen. — Jó, jó, de hát, a miskolci azért mégis — lobban fel bennünk a lokálpatriotizmus. — Ismerem én a miskolci színházat is — mondta a jegyszedőnő olyan hangsúllyal, hogy jobbnak láttuk visszavonulni. De a következő kérdése már ez volt: És, hogy van Fehér Tibor? Aztán Máthé Baba iránt' kezdett érdeklődni. Mert a nagy színházi család tagjai ismerik, figyelik, számon tartják egymást. — Ugye Gyöngyössy Kati is maguknál van? (Gyöngyössy fényképe egyébként most is ott látható a szolnoki színház előcsarnokában. Huszár uniformisban örökítették meg. Mária főhadnagyot játszotta pályakezdő korában az alföldi városban.) Később elmondjuk, hogy Blaskó Péter hívott meg bennünket (ő játssza Mattit, Puntilla úr szolgáját.) Nagyon kíváncsiak vagyunk Péterre, meg hát az egész előadásra. — Mindig az egész előadásra legyen kíváncsi az ember kedves — mondja a jegyszedőnő egy esztéta biztonságával. De ekkor már mosolyog, s kicsit mentegetőzik, hogy régen játszották a darabot, kis gikszer lehetséges — legyünk megértők. — Jaj, miért éppen most nézi — fogad Csomós Mari, aki csitri korában Burns- verseket szavalt nekem —, egészen kiestünk. Előadás után: •— • Azért örülök, hogy látta, ugye nem csikorgó tt? r-— — — ------------------------J osszaülpk ’„A villamos energiára vonatkozó jogszabályok” címmel összeállítás jelent meg a villamos energia iparág jogterületeiről. A jogszabályokat egységes rendszerbe foglaló és magyarázó jegyzetekkel ellátott kötet minden olyan vállalatnak segítségére (Ilyenkor meg lehet, sőt meg kell csókolni a színésznőt.) A büfében töltöttkáposzta- illat. Azonnal rendelünk a jónak ígérkező eledelből. Kisvártatva jön a büfés: Ne haragudjanak, Lázár Kati, meg Szakács Eszter is ezt kérte, és olyan kevés van. De hozok finom téliszalámit. És már hozza is. Nagy adagokat és megmagyarázhatatlanul olcsón. * A Madách Színházban várok a helyemre. Ha marad üres szék (és ilyen nagy színházban mindig marad) leülhetek. Kezdésig mindenesetre türelemmel keli lenni. Nézegetem a képeket, plakátokat Gábor Miklós Hamletját — ki tudja hányadszor — különös figyelemmel. Az egyik ruhatáros (nincs már forgalma) mellém lép — sej- ti, hogy valamilyen szálon kötődöm a színházhoz, különben nem kapnék ingyenes belépőt —, együtt nézzük a dán királyfit. És megszólal egyszerűen, hangjában az anyák szavának melege: Elment a drágám... Istenem, hogy szerettem a hangját! Mikor ő következett, mindig beszaladtam a nézőtérre, akármit is játszott. Hogy miért is nincs közöttünk? De azt tudja,, hogy Kecskeméten is nagyon nagy sikere van. És fénylik a szeme és várja, hogy helyeseljek és dicsérjem a színészt, akinek nemcsak a fotográfiái maradtak itt... * Megnézem Sulyok Máriát a Régimódi történetben, s gyorsan végiglapozom a Pesti Műsort, hogy hol, miben láthatom még a héten. A Pesti Színházban megy a Macskajáték — ott a helyem. Örkény István darabja most évekkel a bemutató után is — hatalmas siker. Alig jutok be. Szerencsére a legelső sorban van üres hely. Karnyújtásnyira tőlem éli furcsa, szenvedélyes életét özvegy Orbánná. Több előadását is láttam a darabnak; most csak a hatalmas formátumú színésznő műhelyére, művészetére figyelek. Az előadás végén, a premierek lelkes hangulatában, többször is a függöny elé hívja Sulyokot a közönség. Milyen egyszerűen, melegen képes megköszönni a tapsot Mikor másodszor jön — talán csak néhányan vesszük észre —, egy hosszú pillanatig a súgónak hajol meg; oda teríti mosolyát, háláját. Nem tudom ki ül a lyukban, előadás közben egy szisszenését nem hallottam. De ha Sulyok Mária így becsüli, csak fontos ember; igazi színházi ember lehet Családtag. (gyarmati)- rendszerbeli van, ahol energetikai szervezet működik. A Közgazda- sági és Jogi Könyvkiadó gondozásában megjelent kötet szerkesztője dr. Popovics László, az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat jogi és igazgatási osztályának vezetője. Illusztráció Ady: Négy-öt magyar összehajol... című verséhez. Barczi Pál munkája Értékes régészeti leletek Értékes régészeti leletek feldolgozásával foglalkoznak a bajai Türr István Múzeumban. Európa legnagyobb késő-szarmatakori temetőjéből, Madaras község határából, 666 sír, mintegy 20 000 lelete került a délvidéki múzeumba. Ezek dokumentálása, leltározása évekig eltart. A helyszínen készült sírlapok, rajzok, munkanaplók, térképek és fotók számbavétele már befejeződött. Hozzákezdtek a leltározáshoz. A húszezer tárgy — emberi és állati csontmaradványt, fém, kő, kerámia, más tárgy és eszköz — valamennyi jellemző vonását, így színét, anyagát, méretét, régészeti „személyi” lapokon rögzítik. Ez a munka még mintegy két évet vesz igénybe. Ezután kerül sor az egész anyag tudományos elemzésére, értékelésére. A közművelődési intézmény munkáját dicséri, hogy a hosszadalmas feldolgozással nem váratta meg a közönséget. Forgatagban BALRA NÉZ, jobbra néz. Balról jönnek, jobbról száguldanak a kocsik. Áll a forgatag szélén. Szélén — de nemcsak a szele, a pora is vágja. Áll és tétován nézi a járdát. Aminek a szélén kezdődik a zebra. Az átkelő, amelyet tábla jelez a száguldóknak. A tábla, amelyet nem tisztelnek. Lépne egyet. Tétova mozdulat, bátortalan szándék. A száguldók hogy is látnák? Csak nyomják a gázt, tülekednek. Óráját nézi. Szalad az idő. Menne ő is — <5, de régen nem gondol ő a száladásra! Menne. Körülnéz újból. Balra is. Jobbra is. Na, majd most... Csikorog a fék. — Vak maga, mamuskám?! — kiabál a fiú a százlóerős jármű parancsolójának hetykeségével. — Most aztán majdnem...! Majdnem. Csak ne mondaná tovább! De mondja... Amaz elvágtat, s ő csak áll tovább a forgatag partján. Kalapál a szíve. „Most aztán majdnem... !’’ Á fiú haja még barna. Gyors a keze, jók a reflexei. Hogy megtorpant egy mozdulatától a hatalmas gép! De majdnem ... Megigazítja kendőjét fehér fején. Mondanám: tessék csak velem. Amikor megindulok, itt mellettem. Nem mondom. Legalább úgy fájna neki, mint a goromba „mamuskám". Érzem, a szeme sarkából figyel. Nem is kell szólnom semmit. Ránézek és indulok. Lassít a polski, megáll a esiga. Nem nekik intettem, a néni után nyúlt sürgető kezem. Mire eldöcög jobbról a villamos, megint lassítok: le ne maradjon. Mögöttem csoszog. Föllépünk a járdára. Nem hallom a zajban, de alighanem sóhajt. Pár pillanat volt az egész. MÖGÖTTÜNK ismét összecsapnak a motorizált Világ hullámai. , (Álljatok meg néha a fáradt lábú, tétova öregek előtt!) (szőke) Művészi (?) Mozivásznainkra egyes filmek igen gyakran visszatérnek. Ritka eset, hogy a művészileg legértékesebb filmek legyenek ezek. Többnyire azok a látványos művek szerepelnek a repríz-program- ban, amelyektől a mozivállalat kasszasikert remél. A kasszasikert pedig azért reméli joggal, mert igen széles közönségrétegek szeretik az efajta filmeket, amelyek közé elsősorban a látványos, kalandos történetek, a nagy verekedések filmjei, vagy a habkönnyű, szórakoztató bohózatok és azok zenés változatai tartoznak. Ez nem új dolog, és az sem egészen új, csak napjainkban markánsabban észlelhető, hogy egy újabb kategóriával szaporodik a reprízelendő filmek sora: azokkal, amelyekben erősebb az erotikus töltés, szex-jelenetek, naturalista testiség, meztelenség található bennük. Az egyik igen frekventált film mostanában egy lengyel alkotás, a címe A bűn útja. De igen sokan kíváncsiak a Nézd a bohócot című filmre, Bergmann alkotásaira, a lengyel Zanussi filmjeire, korábban igen nagy siker volt A kalóz menyasszonya című film, vagy a franciáknál maradva a Mouret abbé vétke, a svéd Maréknyi szerelem, Gyerekkocsi, a japán Onibaba, a magyar Makra, vagy még régebbről A veréb is madár, Antonionak a híres amerikai filmje, a Zab- riskie Point és még jó néhány más film, amelyeknek sorában megemlíthető a jugoszláv Rovarölő is, amelyben ezen a világon semmiféle eszmei vagy művészi értéket nem lehetett felfedezni. Induljunk ki a legutolsó példából. Egy meztelen nő látványával kezdődik a film. És utána unalom tölti be a nézőteret. Mozialkalmazottak igen sok példát tudtak elmondani rá, hogy hányán nézték meg ennek a filmnek az elejét. A továbbiakra nem voltak kíváncsiak. És alighanem a meztelenség, a naturális szerelem-ábrázolás, lehetett a vonzerő nem egy film közönségsikerénél, mert ugyancsak mozialkalmazottak állítása szerint nem egy filmet bizonyos nézők többször is megnéztek, de csak egy meghatározott jelenetig. Utána elhagyták a nézőteret, gondolván már „semmi érdekes” nem jöhet. A Gyerekkocsi című svéd film akkor volt nálunk nagy siker, amikor a svéd szexuális erkölcsről, illetve annak „szabadosságáról” sokat beszéltek nálunk. A Veréb is madár pedig a benne levő sok szellemesség és szatirikus állásfoglalás mellett nagyrészt annak köszönhette ritka, nagy közönségsikerét, hogy első magyar film volt, amiben akkor még igen vonzó sztriptízt láthatott a közönség. És vajon a japán Onibaba ilyen sokszor visszakerülne-e a mozivászonra, ilyen érdeklődés lenne-e iránta évek óta, ha történetesen nem ruhátlanul játszaná végig egy fiatal japán menyecske. Vagy az elsőként említett A bűn útja társadalmi moűdanivalójával von- za-e a nézőket, vagy a mondandót illusztráló, számunkra olykor szokatlanul ábrázolt, bűnözéssel ötvözött szex-jelenetekkel. Még Wajda filmóriása, Az ígéret földje sikerébe is erősen belejátszott a film néhány frivolnak vélt jelenete. Bergmann munkáiról már nem is kell szólnunk. © Nem arról akarunk szót ejteni, hogy a filmekben ne legyen jelen az egészséges erotikum, hogy száműzzük a meztelenséget, a szerelem ábrázolását. Szó sincs róla. Csupán elgondolkoztató, mily gyakori még napjainkban is, hogy filmalkotásokat a pár pillanatnyi vagy percnyi erotikusán izgató jelenet, vagy villanás kedvéért néznek meg sokan. Feltehetőleg ugyanazok vagy hasonlók, mint akik Zolánál is a Na- nát tartják az író művészete csúcsának, de e regényből is csak egyes mozzanatokat olvasnak el figyelemmel, más helyeken . tucatnyi oldalt lapoznak tovább. Nem a film egésze jut el ezekhez a nézőkhöz, nem a mondandók összefüggéseit értik meg, hanem csak meghatározott jelenetekre figyelnek, így aztán nem ritkán igen értékes művek meglehetősen deformált emlékét őrzik meg. Csak arra emlékeznek, amire koncentráltabban figyeltek, elsikkad a mondanivaló. Az erotikus jeleneteit, szerelmi mozzanatok, a társadalmi témájú filmekben nem öncélúak. Valamely alkotói mondandó aláhúzására, kiemelésére, jobb érzékeltetésére szolgálnak. Eszközök az alkotó kezében egy nagyobb cél érdekében, és nem maguk jelentik a célt. Aki pedig csak az eszközt ismeri meg, és a célra nem is figyel, eleve csak csökkent értéket kaphat, a mű egészének értékeléséhez és élvezetéhez aligha jut el. Mozivállalatainknak sokszor „hasznos” is az ilyenfajta közönségvonzású filmek mind gyakoribb műsorra tűzése, „bevetése”. És talán aki egy- egy vonzó mozzanat kedvéért néz meg egy-egy értékes filmet, egyszer észre is veszi, hogy azon a két szerelmi jelenetén kívül a másfél órás filmben valami más is van, valami értékesebb, valami összefüggőbb, valami ami a mű egészének értékét adja. Benedek Miklós Folyamatos információ A peremartoni vegyipari vállalatnál a minőségi ellenőrzés új rendszerét vezették be: kétóránként mintát vesznek a gyártott termékekből és így folyamatosan információt kapnak azok minőségéről, illetve-támpontot az esetleg szükséges technológiai módosításokhoz. A minőségellenőrzés gyakoribbá tételét az teszi indokolttá, hogy e vegyipari vállalatnál igen sokféle mezőgazdasági kemikáliát gyártanak, így összetett műtrágyákat,, levéltrágyát és növényvédőszereket, s ezek minőségi követelményei a mezőgazdasági termelés színvonalának növekedésével párhuzamosan emelkednek. LELTÁROZÁS UTÁN, ÚJRA NYITVA A FÜZESABONYI BÚTORÁRUHÁZ Új, minden igényt kielégítő választékkal várjuk kedves vásárlóinkat Bútort Füzesabonyból
