Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-01 / 282. szám

1977. december 1., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 31 t b<; Ú u ’ kfí­i és t, 1 été' te' Az MHSZ Mezőkövesdi já­rási Vezetőségének titkára, Kosa József, a napokban né­pes tanácskozáson számolt be a Matyóföld községeiben fo­lyó honvédelmi nevelésről. Az ülésen a járási párt- és KlSZ-bizottság, a járási hi­vatal is képviseltette magát, s részt vett Bokor József al­ezredes, a honvédelmi szö­vetség megyei titkára. A beszámolóhoz jó össze­hasonlítási alapul szolgált, hogy 14 hónappal korábban — szokásos ellenőrzése be­fejeztével — a szövetség me­gyei vezetőiből és aktivis­táiból álló bizottság, ez év áprilisában pedig a járási párt-vb értékelte az MHSZ- tnunkát. Mindkét alkalommal eredményességet állapítottak meg, s a mostani beszámoló is a korábbihoz hasonló, egyenletes fejlődésről adha­tott számot. Ennek biztosítéka az, hogy a járási pártbizottság és a pártalapszervezetek folyama­tosan támogatják, irányítják és ellenőrzik az MHSZ-veze- tőség, illetve a szövetség klubjainak tevékenységét. Jó a vezetőség együttműködése a járási hivatallal, a járási KlSZ-bizottsággal, nem utol­sósorban a szövetség városi Vezetőségével, amellyel a fel­adatok megoldásában kölcsö­nösen segítik egymást. Az utóbbi szervekkel ko­rábban kötött együttműkö­dési megállapodásokat egyéb­ként az idén felülvizsgálták és megújították. A szervezés és irányítás hatékonysága megnyilvánul abban is, hogy a járás lakos­ságának a 3,5 százaléka tagja a lövész- vagy a tartalékos klubok valamelyikének. Az arány jó, hiszen az országos átlag a 3 százalék alatt van. Az MHSZ-tagság mellett sok pártoló tag is ténykedik a honvédelmi nevelésben. Elhangzott a beszámolóban, hogy Mezőkeresztesen és Cse­répfaluban fedett lőtér áll a lövészklubtagok rendelkezé­sére, s jö.vőre Bükkábrány- ban, Borsodivánkán, valamint Mezőnagymihúlyon tervezik hasonló objektum építését. A többi községben tereplőtéren gyakorolják a mindenütt nagv tömegeket vonzó hon­védelmi spor.ágat, rendezik meg a versenyeket. Máskü­lönben — a megyei vezető­ség megbízásának eleget téve — a nagyközségi pártbizott­ság és tanácsi hivatal segít­ségével Mezőkeresztesen a naookban létrehozzák a mo­dellezők klubját, s ugyancsak itt a mezőkövesdi rádiósklub kihelyezett szakosztálya is megkezdi majd működését. örvendetes az is, hogy az általános iskolákban össze­sen 37 honvédelmi jellegű — lövész, modellező, gépjármű­barát — szakkör működik, s a 238 pedagógus közül 120 rendelkezik (jó néhány nő is!) lövészetvezetői engedéllyel. ben az évben sikeres vizs­ga után 230 tanuló kapta meg a segédmotorkerékpár-vezetői engedélyt. A felnőtt klub­tagok utánpótlása feladatának megoldása tehát jó úton ha­lad. A szövetség járási veze­tősége egyre szorosabb együtt­működést alakít ki az iskolák és a klubo között. Ehhez nagy segítséget jelent a járási hivatal művelődésügyi osz­tályának intézkedése, amely szerint minden honvédelmi jellegű szakkört iskolaiként tartanak számon. A beszámolót követő hoz­zászólások hangsúlyozták: az MHSZ jól szolgálja azt a célt, hogy erősödjék a szo­cialista tuck*, az ifjúság ked­velje a honvédelmi sportága­kat, az utóképzésben még több tartalékos vegyen részt, szé­lesedjék a lömegsportmozga- lom. tartalmasabb legyen a klubélet, s a nők is nagyobb számban vegyék ki részüket a szövetség munkájából. A KISZ képviselője arról be­szélt. hogy a kommunista if­júság valamennyi szervezete kapcsolatot teremtett valame­lyik MHSZ-klubbal. Ennek megfelelően például a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója megün­neplésére közös felhívást bo­csátottak ki, s az eredményt értékelték is A KISZ céljai közt 'szerepel, hogy minél több tagja tartozzék az MHSZ-hez, ugyanakkor azon­ban igényli, hogy a klubta­gok az eddiginél aktívabban vegyenek részt a fiatalok versenyein, rendezvényein. összegezve: Matyóföldön az MHSZ-propagandamunka tar­talmasabbá vált, formái és módszerei gazdagodtak, ami a hatékonyság növekedését eredményezte. Tarján István Téli utak Más években érezhetőbb volt az átmenet, a ködök után deresedések, reggeli fagyok figyelmeztettek az óvatosságra. Most egyik napról a másikra téli utakkal kell számolni, síkossággal, hóval, jéggel. Mert a tél csak a városokban jelent csatakos, sáros utakat, kint a határban nem. A hegyekben pedig a legkisebb hóesés is forgalmi zavarokat idéz­het elő, s legfeljebb a kitűnő, téli gumikkal lehet megbízhatóan hajtani. Hiába indulunk el azzal az elhatározással, hogy óvatosan vezetünk, jobban vigyázunk, miután nem volt átmenet, az ősz vége nem kényszerített bennünket különösebb óvatos­ságra, könnyen megfeledkezhetünk a foko­zottabb veszélyekről, nem szólva, ha várat­lan helyzetbe kerülünk. Egyetlen hét végén csaknem ötven autó sérült meg kisebb-na- gyobb ütközésnél, mert vezetőik nem az út­viszonyoknak megfelelően hajtottak. Most, az ünnepek előtti hetekben az ellá­tással kapcsolatos nagy szállítási feladatá­nak erőfeszítések árán tud csak eleget tenni a kereskedelem. A boltokba az áru teher­kocsikon, a nagy áruházakba pedig kamio­nokkal jut el. Megkezdődött már a kará­csonyi vásár is, a nagyobb üzletek környé­kén százával parkíroznak a járművek, így a körültekintőbb vezetés, az óvatosság emiatt is indokolt. Még egy jó tanács: ne takarékoskodjunk a biztonságunk rovására; azokat a téli autó­záshoz szükséges kellékeket, felszereléseket, amelyek a biztonságunkat szolgálják, sokkal olcsóbb megvásárolni, minthogy veszélynek tegyük ki magunkat, családunkat, más köz­lekedőket. Hazánkban általában nincs tartósan nagy hó, nincs szükség hóláncok, szeges gumik használatára. A zord hidegek, közlekedést akadályozó havazások legfeljebb tíz-húsz napra, egy-két hétre korlátozódnak. A kellemetlen útviszonyok, a köd, a pára­lecsapódások, lefagyások ellen elég a meg­felelő téli felszerelés, jó gumik, hűtőtakarók, hó- és jégsprayk használata. ■ A legfontosabb azonban a körültekintő, a forgalom egészé­vel, a körülményekkel számoló óvatos veze­tés. — nagy — A Jel in ezk eszi tő és Kölcsönző Vállalat valamennyi Télapó-jelmezét kibérelték már a vál­lalatok és az áruházak. Megjelentek a főváros utcáin és áruházaiban a reklám télapók. Őszintén — a gyermekvédelemről Nem mindennapi ügyre tett pontot a Kazincbarcikai vá­rosi Rendőrkapitányság a kö­zelmúltban. Egy olyan gale­rit leplezett le, amelyben az átlagéletkor a tizennégy évet sem érte el. Az öt tagból álló társaság négy hónap alatt több bölcsődét, óvodát, isko­lát tört .fel, de templomba és borospincébe is behatolt. Az okozc t kár több tízezer forint. A körülmények sze­rint csaknem biztos, hogy a két fiatalkorú bírói ítélet alapján, a három 14 éven aluli gyermek pe.ig gyám- hatósági intézkedés alapján — egy időre búcsút vesz a szülői háztól. Hogyan kerülhetett sor a betöréssorozatra? A tények azt bizonyítják, hogy elég lett volna, ha néhány szülő számonkéri gyermekétől sza­bad idejének eltöltését, ha napközibe íratta volna isko­lás gyermekét. A további cselekményeknek gátat vet­hettek volna, ha a szülők fe­lelősségre vonják a gyereke­ket, a már leleplezett tettért:. Az Egészségügyi Világszer­vezet adatai szerint 150 000 krónikus alkoholista él ha­zánkban. Csak az elmúlt tíz évben félmillió gyermek sor­sát érintették károsan a vá­lóperek. A megvében — így Kazincbarcikán is — egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz­nek a kellő számú bölcsődei, óvodai, napközi otthoni férő­helyek biztosítására. De a szociális helyzet javulását nem követi ugyanolyan ütem­ben az emberi gondolkodás- mód alakulása. Egyre inkább felismerjük, milyen összetett feladat a gyermekvédelem. Szociális, jogi, egészségügyi, pedagógiai intézkedések születnek a gyer­mekvédelemben. Az ifjúság­ról, a családról, a gyámügyi eljárásról szóló új jogszabá­lyok, az állami oktatásról szóló párthatározat bizonyít­ják; napjainkban időszerű és megoldásra váró e kérdés. Három év óta például lehe­tőség van az állami gondo­zásba vétel elkerülésére — a rendszeres nevelési segély juttatásával —, ha a gondo­zásba vétel oka kizárólag a szülők szűkös anyagi hely­zete. Ám a gyermekek veszélyez­tetettségét legtöbbször maguk a szülők idézik elő. A gyám- hatósági ügyek tapasztalatai szerint gyakori veszélyezte- tettségi ok az alkoholizálás, a munkakerülő életmód, a szülői felügyelet hiánya, az iskolai mulasztás eltűrése. Mit tehet a gyámhatóság? Akár 24 órán belül intézked­het, hogy állami gondozásba kerüljön a gyerek. Ám az ál­talános gyakorlat az, hogy a védő, óvó intézkedéseket megelőzően ritkán kerül sor az állami gondozásba vételre. S ha a veszélyeztetettség oka az apa mértéktelen italozása? Amíg eljut az alkohol-elvo­násra, az idő alatt sok sérü­lést szenvedhet a gyermek! Ám általános társadalmi probléma; az állami gondo­zottaknak az intézetek nem pótolhatják a szülői szere- tetet, a családi otthon mele­gét. • ' Vannak persze, érzékelhető eredmények is. A gyámható­ság gyorssegélyei, amikor a gyermekeivel egyedül maradt édesanyát a legrövidebb időn belül — kérésére — munkába állítják, a hirtelen rossz anyagi körülmények közé ke­rült családot pénzzel segélye­zik. Ami a segítségnyújtáshoz semmiképp sem nélkülözhe­tő; az emberek, az üzemek, a vállalatok önzetlensége. Tény, hogy több üzem nagy segítséget nyújt a veszélyez­tetett kiskorúak munkába he­lyezésénél. Kazincbarcikán a r odi Vegvikombinát vagy a Borsodi Hőerőmű Vállalat lehetővé teszi, hogy az édes­anyák egy műszakban dol­gozzanak. De kis híján már elsorvad az üzemi patronálúsi mozgalomnak egy ága; az in­tézeti gyermekek szünidei hazahozatala, amely segíthet­né a nagykorúvá válók beil­leszkedésre, gazdálkodásra, családi életre nevelését. Gond az is, hogy a munkahelyek, a társadalmi szervezetek nem mindig segítik hatékonyan a munkábalépők beilleszkedé­sét. Közös az ügyünk, az embe­rekért való felelősség. Mikes Márta Jubileumi évkönyv Propagandisták klubja Sárospatakon A miskolci Ságvári Endre Általános Iskola december 3- án ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Az 1952-ben lé­tesült általános iskola 25 éves történetéről könyv ké­szült. Mindössze hét évvel fel- szabadulásunk után a mai miskolci Győri kapuban a gyáróriás és a lillafüredi kis­vasút közelében megnyitotta kapuit a 30. számú Ságvári Endre Általános Iskola. Ez a korszerű iskola a dolgozó nép ajándéka volt. A Ságvá- rinak ma már nemcsak jele­ne és jövője van, hanem gaz­dag múltja is. Negyedszázad távlatából már érdemes fel­mérni e múlt értékeit, be­mutatni másoknak is a hi­vatásteljesítés útját. E fel­adatra vállalkozik az iskola jubileumi évkönyve, amely­nek megjelenése egybeesik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­val! Ezt olvashatjuk a könyv előszavában, amelyet Tok Miklós, a Miskolc megyei városi Tanács elnökhelyette­se írt. A 85 oldalas kiad­ványban gazdag olvasnivaló található, szót kapnak benne a volt nyugdíjas pedagógu­sok, a maiak, az ott végzett felnőttek. Gergely László volt az iskola első igazgatója, őt követte Szolga István és je­lenleg Tímár Istvánná vezeti az iskola munkáját, irányítja a kitűnő pedagógus tantes­tületen keresztül a tanulók tevékenységét. Visszaemléke­zéséből olyan gazdag isme­retanyagról szerezhetünk tu­domást, amelynek megörökí­tése a jubileumi évkönyvben szép emlék marad. Nehéz lenne felsorolni minden pe­dagógus nevét, akik a könyvben írtak és visszaem­lékeztek (sokan vannak). El­ismerés illeti valamennyiü- ket tevékenységükért. A ki­adványt Tímár Istvánná igaz­gató és Sedon Anna tanár szerkesztette. és sok-sok szülő szorgoskodott azon, hogy a iubileumi évkönyv naovilágot lásson, amely méltó megörökítője az eltelt huszonöt esztendőnek, B. L Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1976. október 26-i határozata —, amely a párt­alapszervezetek ideológiai munkája javításának felada­tait fogalmazta meg — ki­mondja, hogy a pártoktatás­ban a hangsúly a minőség ja­vításán van. Ezt az alapvető célt tartotta szem előtt a vá­rosi pártbizottság, amikor az említett határozat végrehaj­tására hozott intézkedési ter­vében feladatként fogalmazta meg a propagandisták városi klubjának létrehozását. A pártoktatás színvonala, eredményessége alapvetően függ attól, hogy milyen a propagandista személye, ideo­lógiai és módszertani felké­szültsége. Az évi hat alka­lommal tartott továbbképzés biztosítja, hogy a propagan­disták megismerkedjenek az időszerű ideológiai-politikai kérdésekkel. Módszertani is­meretek bővítésére azonban kevés lehetőség nyílik ezeken az értekezleteken. A propa­gandisták klubjának foglal­kozásain éppen ezért a párt­oktatás vezetői elsősorban módszertani segtíséget kap­nak munkájukhoz. Az első klubfoglalkozásra november 23-án került sor, ahol Székely Istvánná, a Ta­nítóképző Főiskola Marxiz­mus—Leninizmus tanszéké­Borsod megye két törté­nelmi borvidékén. Tokaj- Uegyalján és a dél-borsodi borvidéken a nagyüzemi pin­cészetekben több mint két­százezer hektoliter mustot vásárolt fel a Tokaj-hegyal­nek vezetője tartott vitain­dítót a felnőttoktatás — ezen- belül a pártoktatás néhány módszertani problémájáról. A propagandisták érdeklődéssel hallgatták a pedagógiai és pszichológiai tételekkel érve­lő előadást, amey bizonyítot­ta, hogy a „felnőttkor az ér­telmi képességek virágkora”, s az életkori sajátosságok fi­gyelembevétele a pártokta­tásban is elengedhetetlen kö­vetelmény. Az előadó szólt a pártok­tatás mozgalmi jellegéről, s az egyes foglalkozásokon a megfelelő légkör biztosításá­nak fontosságáról. Az előadást követő vitában elsősorban arról volt szó, hogy a pártoktatásban ho­gyan lehet megoldani a kü­lönböző életkorú és felké­szültségű hallgatók együttes oktatását. A propagandisták klubjának további foglalko­zásain a propagandisták fel­készüléséről, a pártoktatásban alkalmazható szemléltető esz­közökről lesz szó. A záró ösz- szejövetelen —. amelyre jövő év április közepén kerül sor — bemutató foglalkozás lesz, amelynek témája ..Társadal­munk ideológiai állapota, a szocialista életmód és Köz- gondolkodás” 1*. A. jai, valamint az Eger—gyön­gyösi Állami Gazdasági Bor­kombinát. A mádi és a tolcs- vai erjesztőpincékben már megkezdték az idén szűrt bo­rok első fejtését. Az első fejtés Honvédelmi nevelés Matyiin

Next

/
Thumbnails
Contents