Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-31 / 307. szám

1977. december 31., szombat ESZAK'MAGYARORSZÁC 3 I j Eli helyezték az új acélmű alapkövét A Csepeli Fémmű | fcmszalag hengerművében 1977-ben több mint 8 ezer tonna fémszalagot hengereltek, 040 millió forint értékben. A különböző színesfém —rézötvözetek, bronz, nik­kel. stb„ valamint acél — szalagokat elsősorban az elektrotechnikai ipar részére gyártják. Képünkön Színák János a hengcrállvány egyik kapcsolópultjánál. Kutatják a vállalatot (Folytatás az 1. oldalról.) építés menetét, együttérzés­sel és büszkeséggel figyelik, hol tart a munka. De ránk figyelnek majd a világnak abból az ötvenkét országá­ból is, ahová eljut a diós­győri kohászok terméke, ahol ugyancsak várják a jó minő­ségű diósgyőri finomacélt. — Pártunk Központi Bi­zottsága, a kormány, a me­gyei és a városi pártbizott­ság és a magam nevében e nagyszerű pillanatban azt kí­vánom, hogy sikerrel bir­kózzanak meg a nehéz fel­adattal. E nagyszerű munká­hoz sok sikert és kohászkö­szöntéssel „Jó.szerencsét kí­vánok!” — mofidotta beszé­de befejező részében dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára. Az ünnepi beszéd után Majtényi Lajos, az LKM 10 ezer dolgozója nevében ígé­retet tett arra, hogy sikerre viszik a nagyberuházás meg­valósítását. A nagyüzemi pártbizottság titkára ezt kö­vetően felkérte Lázár Györ­gyöt és dr. Szeopel féld Sán­dort, az LKM vezérigazgató­ját, hogy helyezzék el a sav­álló acélhengerbe zárt üveg- búrát, amelyben az elhelye­zett különböző, a nagy gyár több évszázados munkájára, dicső telteire utaló doku­mentumok méltó emléket ál­lítanak az utókor számára. Az argongázzal feltöltött ur­nát Lázár György és dr, Szeppelfeld Sándor az ün­A Kismotor és Gépgyár Mezőkövesdi Gyáregységében dolgozók 45 százaléka nő. Éppen ezért a gyáregység ve­zetői fokozott figyelmet for­dítanak a dolgozók szociális helyzetének javítására. Az üzem alapítása óta fo­lyamatosan olyan szociálpoli­tikai intézkedéseket valósíta­nak meg, amelyek jelentősen megkönnyítik a dolgozó nők, illetve a több gyermekes csa­ládok helyzetét. A gyáregy­Furcsa véletleneket produ­kál az élet: az elavult mar­tinacélmű termelési sikerének regisztrálása utón néhány órává 1 lerakják a korszerű, új acélmű alapkövét. Mi is történt az acélmű gyáregység­ben? — A martin .3 rekonstruk­ciója után évi 530 eáer ton­nában állapították meg ter­melési tervünket. Aztán 1960- ban korszerűsítettük a tüze­lési rendszert, földgáz olaj­égőket kezdtünk alkalmazni. Ennek eredményeképpen fel­gyorsult a beolvasztás, a me­tallurgiai folyamat. Átalakí­tottunk négy kemencét is: 30 tonnáról 135 tonnára emeltük a betétsúlyokat. Ez egy mű­szaki torzszülemény volt, de rákényszerültünk, több és több, acél kellett az ország­nak — mondja Jung János gyóregységvezelö. Ekkor 700—750 tonnára emelkedett, az éves termelés. A kierőszakolt termelésnöve­nepség résztvevőinek nagy tapsa közepette helyezték el, illetve falazták be az acélmű alapkövébe. Az urna és az alapkőleté­tel ünnepsége után Lázár György, a kormány elnöke találkozott és hosszasan el­beszélgetett a megye és a város párt-, állami vezetői­vel, A Minisztertanács elnö­ke ezen a találkozón köszö­netét mondott a meghívásért és a szívélyes fogadtatásért, amelyben részesítették őt és a fővárosból érkezett ven­dégeket, az országos szervek és főhatóságok vezetőit, kép­viselőit. — öröm számunkra — mondta —, hogy egy ilyen népgazdasági szinten is ki­emelkedő esemény és ünne­pi aktus részesei lehettünk. Ilyenkor, év végén számve­tést is készítünk, örömmel állapíthatjuk meg, hogy eb­ben az esztendőben sikerült az elénk tűzött célokat és feladatokat teljesíteni. S eb­ben igen nagy része van a Lenin Kohászati Művek munkáskollektívájának is. Munkájukat dicséri többek közt az is, hogy ma reggel lecsapolták az egymilliomo- dik tonna acélt. Engedjék meg, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a Kor­mány köszönetét tolmácsol­jam a szép eredményekért és munkasikerekért. — Az év vége azonban nemcsak a számvetés készí­tésének ideje, egyben a jövő ség jó kapcsolatot alakított ki a Mezőkövesdi városi Ta­náccsal; az idén 500 ezer, jövőre pedig 300 ezer forint­tal járulnak hozzá a' város gyermekintézményeinek bő­vítéséhez, korszerűsítéséhez. Az üzem ily módon minden dolgozó, gyermekének óvodai férőhelyet biztosít. A nagy családosokat azzal is támo­gatják, hogy a három, vagy ennél több gyermeket nevelő kedés, a zsúfoltság áldatlan állapotokat teremtett a mar­tinban, gyakoriak voltak az üzemi balesetek. Hatásos in­tézkedésekre volt szükség, hi­szen .. munkakörülmények romlása nem engedhető meg. Nyolcszáz millió forint érté­kű rekonstrukciót szavaztak meg a gyáregységnek. A hír megnyugtatta a kedélyeket, s csak akkor volt nagyobb az öröm, amikor biztossá vált, hogy korszerű, kombinált technológiájú acélmű épül a Lenin Kohászati Művekben, s ez folyamatosan kiszorítja majd a martineljárást. — De azért a martinban sem állt meg az élet — foly­tatja Jung János. — 1975-ben megkezdődött egy nagyará­nyú, 307 millió forint értékű rekonstrukció. Darupályacse- re, kemenceátalakítás ... Az öntőgödör és a vasúti pálya közötti terület bővítése a fő cél. 20 százalékkal növeljük a munkaterületet. A rekonst­évi terv előkészítésének idő­szaka is — mondta a továb­biakban. — Örömmel nyug­tázhatjuk, hogy minden szükséges intézkedést meg­tettünk, hogy az 1978-as esz­tendőt is felkészülten várjuk, és a megalapozott, jól ki­dolgozott terveket, a világos, egyértelmű célkitűzéseket teljesítsük. A Lenin Kohá­szati Művekben is azt lát­hatjuk és tapasztalhatjuk, hogy gondos tervezés és elő­relátás történt a munkaszer­vezése érdekében. A jövő esztendőben igen keményen kell munkálkodnunk a ter­vek teljesítéséért, mert nem­csak többet kell tennünk, ha­nem jobban is kell dolgoz­nunk. És mindezt kedvezőt­len külgazdasági feltételek mellett. Az eredményes mun­ka feltételei azonban bizto­sítottak: megvan a jó közér­zet, a munkakedv, a tenni- akarás és az elhatározott irányvonal. A Minisztertanács elnöke végezetül arról szólott, hogy a több mint 10 milliárdos beruházás alapkőletétele, az építkezés megkezdése igen jelentős esemény a népgaz­daság és ezen belül az LKM írni ni: ás kollektívájának jövőt alkotó életében. E munka si­keres megvalósításához a Központi Bizottság és a kor­mány nevében erőt, egészsé­get, sok sikert és boldog, al­kotó új esztendőt kívánt a diósgyőrieknek, a miskolci­bad szombatot biztosítanak. A háromgyermekes családok minden második évben in­gyenes üdülésben is részesül­nek. A gyáregységben évről évre javítják a munkafeltételeket, a szociális ellátottságot, Az üzemben kezdettől működik üzemorvosi rendelő, jövőre pedig fogászati rendelő kiala­kítását is tervezik. rukció célja nem a termelés növelése, hanem a biztonsá­gos termelés feltételeinek megteremtése. Ezerhatvan munkás bizton­ságáért történik mindez. A munkálatokat csak jövőre fe­jezik be, de az eredmény már ma is érezhető. Az üzemi balesetek száma csökken, s a sérülések ma már szeren­csére kevésbé súlyosak. Jung János gyáregységve­zető az idei gazdasági ered­ményekről mondja: — A rekonstrukció természetesen zavarja a martinászok mun­káját. Ezért szükségessé vált minden rejtett, tartalék ki­aknázása. Nagy gondot for­dítottunk az üzemszervezés­re, az üzemzavar elhárítás megszervezésére, az anyag- és energiatakarékosságra. Emel­lett az októberi forradalom évfordulója és a vasascente­nárium tiszteletére hirdetett munkaverseny is szép ered­ményeket hozott. Dolgozóink átlagkeresete elérte a 4400 forintot, amely a műszakpót­lék bevezetésének és bérren­dezéseknek köszönhető. Jó munkahelyi légkörben dol­goztunk egész éven át. — Mennyi acél előállítását tűzték célul erre az évre? — A tervben 960 ezer ton­na szerepelt, időközben mó­A kérdésben talán naivan hangzik: mi kell egy iparvál­lalat eredményes működésé­hez? Vajon ini kellene — kérdezhetik sokan: — ember, anyag, gép, energia, jó veze­tők és épkézláb termelési program... A szocialista vállalat „ter­mészetrajzával” foglalkozó kutatók némileg másként fo­galmaznak: a vállalat ered­ményes működéséhez minde­nekelőtt ismerni kell a célt, aztán gondoskodni kell a cél eléréséhez szükséges feltéte­lekről és olyan rendet kell kialakítani, amelyben min­denki — vezető és beosztott egyaránt — a kívánt módon dolgozhat. * Ha jól meggondoljuk: nincs is olyan nagy különbség a laikus és a szakszerűbbnek tűnő megfogalmazás között. Remélhető, hogy az ipari szervezetek — legalábbis időnként — alávetik magukat ilyesfajta önvizsgálatnak. Más kérdés, hogy gondolkodás- módjuk és cselekedeteik mennyiben alkalmazkodik — dúsítottuk 980 ezerre. Titkolt célunk azonban 993 ezer ton­na volt, annyi, mint az eddig legsikeresebb, tavalyi évben. Ahhoz, hogy a 98 éves mar­tinban lecsapolhattuk az egy- milliomodik tonna acélt, nagyban hozzájárult a két elektrokemence munkásainak rekorderedménye. Az elektro- kemcncék történetébeh is ez az első eset, hogy meghaladta termelésük a 200 ezer tonnát. Az itteni időkihasználás 96 százalékos és ez — világszín­vonal. a legkorszerűbb japán acélművekben sem képesek ennél jobb eredmény eléré­sére. — Mikor derült ki, hogy az idén kimagasló eredmény szü­letik? — A legmelegebb nyári hónapokban. Nem fordult még elő hasonló eset: a nyári termelés elérte a téli nagy­ságrendjét. Az acélmű gyáregység dol­gozóinak perspektívája impo­náló. Azzá teszi az új acél­mű építésének kezdete. Egyre több jól képzett fiatal jelent­kezik manapság a gyáregy­ségben. A dolgozói létszám 33 százaléka fiatal. Népszerű a háromhónapos szakmásító tanfolyam. Jelenleg 19 ember tanul, de már nem martinász­nak, hanem az új acélgyártó technológia értő szakemberé­nek. A többieket is átképzik, hogy 1980—81-ben hozzáértő szakemberek kezdhessék meg a munkát a Lenin Kohászati Művek legkorszerűbb gyár­egységében. A gyáregységvezető is ta­nul. Lévay Györgyi és egyáltalán alkalmazkodik-e — a mindenkori gazdaság- lejlesztés legfontosabb elvei­hez, gyakorlati feladataihoz. S ha netán e kérdésre nem adható egyértelműen pozitív válasz, akkor vajon milyen tényezők hatására kerülhet szentbe egymással a közpon­tilag elhatározott gazdaság­fejlesztés és a vállalati tö­rekvés? Ezért is kell kutatni, vizsgálni, elemezni a szocia­lista vállalat mibenlétét, mű­ködési feltételeit, körülmé­nyeit, egyszóval — s talán megbocsátható a kifejezés is­métlése — a szocialista vál­lalat „természetrajzát”. A kutatómunka —, amely egyébként a „Szocialista Vál­lalat Országos, Távlati Ku­tatási Főirány” hivatalos el­nevezést viseli — jó másfél évvel ezelőtt kezdődött, hosz- „zabb távra szóló tudományos program, s előrehaladásától várhatóan csökken a gazda­ságban jelenleg még megmu­tatkozó eltérés az „ennek kel­lene lennie”, és az „ez van” állapotok között. * A több száz kutatói meg­mozgató munka első — és másfél év után is csak kez­detinek nevezhető — ered­ményeiről a közelmúltban tartottak konferenciát a Tu­dományos Akadémia rende­zésében. S ha netán az eddig leírtak elolvasása után még mindig homályos lenne, hogy mire is vállalkoztak a szak­emberek, akkor a konferen­cia fontosabb előadásainak vázlatos, szinte csak címsza­vakban történő áttekintése valószínűleg jobban megvilá­gítja a téma rendkívüli fon­tosságát. Elkerülhetetlen némi kis elmélet: tudvalevő, hogy a vállalatok — a gazdálkodás szervezetileg is elkülönült és egymástól elhatárolt alapegy­ségei —, amelyeknek külön és önálló érdekeik lehetnek és vannak. Viszont: a vállalat maga is összetett, több egy­ségből és számos eltérő funk­ciót hordozó területből álló szervezet. Következésképpen: a vállalatok részegységei kö­zött is lehetnek,, és vannak érdekkülönbségek, amelyek sokszor nem is elhanyagolha­tó konfliktusokhoz vezetnek. Ráadásul: az állami gazda­ságirányítás szervezeti rend­szere (a minisztériumok és egyéb „főhatóságok”, vala­mint a vállalatok kapcsolata) az elmúlt három évtizedben több alkalommal is átrende­ződött. A hazai gazdaság-, jog- és igazgatás — valamint a szervezéstudomány Viszont a mai napig is adós e szer­vezeti rendszer kritikai elem­zésével. Annak vizsgálatával és megválaszolásával, hogyan minősíthető mindaz, amit az elmúlt évtizedekben a gaz­daság-szervezés területén, ilyen-olyan meglop tolásokból végrehajtottak. * És most már némileg gya­korlatibb témákra terelve a szót: kutatják a vállalat éle­tére jellemző munkaerő- és bérviszonyokat. Ugyan miért? A munkavállalók létszáma adott, a lehetséges bérezést pedig rendeletek és szabá­lyozók befolyásolják. Csak­hogy: a vállalatnak —, mint munkáltatónak — és a mun­kavállalónak is önálló moz­gástere van, s ennek alapos tanulmányozása, a törvény­szerűségek megismerése a mainál célszerűbb szabályo­zás elemi feltételei közé tar­toznak. A többi között azért is, hogy végre pontosan fel­deríthetők legyenek a spon­tán munkaerőmozgás valódi indítékai... Vizsgálják a vezetői tevé­kenységet, mert az erről szóló könyvtárnyi szakirodalom még mindig nem adott vá- l.-özt a legfontosabb kérdé­sekre: hogy például a veze­tői' munkában miként érvé­nyesülnek a legkülönbözőbb meghatározó tényezők; hogy melyek a vezető-kiválasztás legfontosabb ismérvei és mi­lyen tényezők befolyásolják a vezetői munka hatékonysá­gát? Milyen vezetési módsze­rek találhatók a szocialista vállalatoknál és milyen mód­szereket kell alkalmazni? És hogy miként is kellene, le­hetne megoldani a vezető­utánpótlás eddig lényegében megoldatlan feladatát.-# Az utóbbi években alapo­san megnőttek a magyar vál­lalatok (részben azért is, mert az irányító hatóságoknak a kevesebb és nagyobb vállala­tot könnyebb kézben tartani­uk, mint a több kisebbet). A vállalati centralizáció mérté­két illetően úgy tűnik, arány- tévesztések történtek. Ettől függetlenül is gond azonban, hogy nagy szervezeteink már vannak, de e szervezetek szo­cialista irányítási módszerei jórészt még nem alakultak ki. Persze vannak rendeletek és határozatok a vállalati szervezés fejlesztéséről, csak éppen alapvető gondjaink vannak a racionalizálás mód­szerét illetően. Bár szervezési apparátusokban sem szűköl­ködünk. mégis: például egy új ipari létesítményre vonat­kozó — s főleg gyakorlatban is használható — szervezési modell (vagy modellek) meg­alkotása hiányzik. Ez is a ku­tatómunkára vár. Van tehát mit kutatni a szocialista vállalat körül. Remélhető: ez a munka nem­csak elméleti eredményekkel jár majd. hanem a gyakorlati problémák tisztázásához, sőt megoldásához 1« hozzásegít­het. V. Cs. aknak. Javítják a szociális helyzetet szülőknek minden heten sza­Termelési rekord az LKM-ben Egymillió Tegnap, pénteken reggel 7 óra 2 perckor fontos esemény történt a Lenin Kohászati Művek acélmű gyáregységében, pontosabban a II. szánni martinkemcnccncl. Naán László, többszörösen kitüntetett, aranykoszorús szocialista brigádját érte az a szerencse, hogy lecsapolhatta az cgymilliomodik tonna acclt. Az esemény híre eljutott a gyár valamennyi dol­gozójához, sokezres kollektíva örül e kimagasló termelési si­kernek. A csapolás megtörtént, a termelés, a műszak folyta­tódott ... '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents