Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-03 / 284. szám

1977. december 3., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 .1 iár ekr< ililf <erí iinft ;ébe] s aH Aimgy a párttStkárok látják Káder- és személyzeti munka a Diósgyőri Gépgyárban A párt irányító és ellenőrző szerepének érvényesülnie kell a káder- és személyzeti munkánál. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy az élet különböző területein, a vezető posztokon a káderpolitikái elveknek, a munka növekvő követelményei­nek megfelelő vezetők dolgozzanak, akik területükön képesek érvényre juttatni a párt politikáját. Ez a fontos pártmunka része kell, hogy legyen az üzemben működő pártalapszerve- zetek tevékenységének is. Mi a jelenlegi helyzet, milyen ered­mények és gondok vannak ezen a területen a Diósgyőri Gép­gyárban, erről beszélgettünk szerkesztőségünkbe meghívott vendégeinkkel. A kerekaszlal-beszélgetésen részt vett: Si­mon Tibor, a városi pártbizottság osztályvezetője, Begyik János, a DIGÉP pártbizottságának titkára, Szarka János, a DlGÉP személyzeti főosztályának vezetője, Galambos István üzemi MEO-s csoportvezető, a MEO II. pártalapszervezeté- nek titkára, Dalai Pál esztergályos, a H-egység megmunkáló pártalapszervezeténel: titkára. Kovács' István főművezető, a fővállalkozási főosztály pártalapszervezetének titkára, Rózsa­völgyi József esztergályos, munkamódszerátadó, a szivattyú­üzem alapszervezetének titkára, és Láda Béláné előadó, a személyzeti és szociális igazgatóság pártvezetőségének titkára. KÉRDÉS: A szocialista demokrácia fejlődéséből kö­vetkezően a KB 1973 no­vemberi határozata szüksé­gesnek tartja a kádermun- kn demokratikus vonásai­nak erősítését. Hogyan sze­reznek érvényt ennek az igénynek a gyakorlatban? DULAI PÁL: A határozat megjelenése óta még tudato­sabban igyekszünk a demok­ratikus vonások kiszélesítésé­re. Nem mindegy, kiket ál­lítunk a vezető posztokra, s azóta több fizikai dolgozó ke­rült vezető beosztásba. Te­ret kaptak tehetségük kibon­takoztatására, többen egye­temre kerültek. Káderfejlesz­tési tervünket öt évre elké­szítettük. GALAMBOS ISTVÁN: A kádermunka demokratikus vonásait erősíti a nyílt, őszin­te légkör. Akik a kádertar- taléktervben szerepelnek, azok erről tudnak is, beszél­get velük a párlvezetöség. Nem mondunk sem konkrét beosztást, sem határidőt, hi­szen ezeket a dolgokat nem minden esetben lehet ponto­san előre tudni, s abból ér­telmetlen bonyodalmak szár­maznának. Ezeken a beszél­getéseken megmondjuk a dol­gozónak mi az amit értékes­nek tartunk munkájában, emberi magatartásában, s mi az, amin javítani kell a jö­vőben. Káderfejlesztési ter­vünket a pártalapszervezet vezetősége évente felülvizs­gálja, s erre a megbeszélés­re meghívjuk a gazdasági ve­zetőt is. BEGYIK JÁNOS: A káder­munka demokratizmusa nagy segítség ahhoz, hogy az em­berekről a legobjektívebb vé­lemény alakuljon ki, s ez ne csuk a döntési jogú gazdasá­gi vezető véleménye legyen, hanem szélesebb alapokon nyugodjon. A megítélés alap­ja elsősorban a végzett mun­ka. A demokratizmus kiszé­lesítésére ezen a területen azért is nagy szükség van, mert aligha fordul elő, hogy a vezető politikai, vagy szak­mai felkészültségével akad probléma. Ezeket a dolgokat megnyugtatóan el lehet bí­rálni „felülről” is. A gond, ha van, az emberi magatar­tás körül kereshető; a hang­nem, a munkatársakhoz való viszony kérdésében. Ennek megakadályozásában, felderí­tésében, kiküszöbölésében a kollektív vélemény nyújthat a legnagyobb segítséget. KÉRDÉS: Utközött-c vala- milyen akadályba a de­mokratizmus kiszélesítése a gyakorlatban? BEGYIK JÁNOS: Különö­sebb probléma nem akadt. Elvétve fordult elő, hogy va­laki így nyilatkozott: — csak nem fog véleményt mondani rólam a beosztottam? Azóta ezek az emberek is tudomá­sul vették, hogy igenis mon­danak véleményt a dolgozók, s mi ezeket a véleményeket figyelembe vesszük. SZARKA JANOS: A sze­mélyzeti munka során mi is találkozunk olyan vezetővel, aki egymaga akar valakiről véleményt mondani. Szerinte ő eléggé ismeri a dolgozót, biztos a maga ítéletében. Mi azonban soha sem támasz­kodunk csak egy ember véle­ményére, még akkor sem, ha az vezető beosztású. Ilyen esetben a személyzeti osztály az illető pártalapszervezettel közösen gyűjti össze az érin­tettről a véleményt, s ezt a véleménvt mindig, odatesz- szük” a magát csalhatatlan­nak vélő vezető asztalára. Az akadályok közé sorolnám azo­kat az embertípusokat, akik általában nem szívesen mon­danak véleményt, de különö­sen néni szívesen a vezető­jükről. A szubjektív vélemé­nyek kiszűrésére mindig nagy gondot fordítunk. KÉRDÉS: Előfordulhat-e, hogy egy kollektíva véle­ménye szubjektív? KOVÁCS ISTVÁN: A mi pártvezetőségünkben történt egy alkalommal, hogy néhány vezetőségi tag egyéni nézet- eltérések miatt szubjektív vé­leményt alkotott. Ezekkel szemben az eredeti elképze­lésünket valósítottuk meg. s most már egyöntetű a véle­mény, hogy nekünk lett iga­zunk. BEGYIK JÁNOS: Egy egész kollektíva véleménye szerin­tem végső soron néni lehet szubjektív. Az azonban tény, hogy a szubjektív vélemé­nyek kiszűrése a széles körű demokratizmus alkalmazása mellett is nagy figyelmet igé­nyel. KÉRDÉS: A demokratiz­mus széles körű értelmezé­sébe beleszámít-c a pár- lonkívülick véleménye? KOVÁCS ISTVÁN: Első­sorban a jól dolgozó fizikai munkások véleményét kéri ki a pártszervezet vezetősége, s ezek között ott vannak a pártonkivüliek is. Főleg a szocialista brigádvezetőkre támaszkodunk. Gondosko­dunk a megfelelő tájékozta­tásukról . is, hiszen csak olyan ember tud valamiről, vagy valakiről véleményt mondani, aki tájékozott, is­meri a helyzetet, a belső vi­szonyokat. SZARKA JÁNOS: Figye­lembe vesszük a szakszerve­zet és a KISZ véleményét is. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a KISZ véleményezési joga jelenleg nincs megnyug­tatóan tisztázva. Gyakorlati­lag ez leszűkül a KISZ-tit- kár véleményére. A káder- és személyzeti munka demokra­tizmusának további szélesí­tése megkívánná, hoev a KISZ, mint testület is jobban szóhoz jusson. KÉRDÉS: Nehezíti, vagy könnyíti a káder- és szc- mélyzctl munkát az ilyen széles körben érvényesülő demokratizmus? SZARKA JANOS: A de­mokratizmus alkalmazása a gyakorlatban mindenképpen időigényesebb. A véleménye­ket össze kell gyűjteni, egyez­tetni, tisztázni kell az ellent­mondó nézeteket. Azt azon­ban egyértelműen állítom, hogy így a megnyugtatóbb, eredményesebb. Ilyen előké­szítés után szinte nem is for­dulhat elő elhamarkodott ítélet. — A Diósgyőri Gépgyár káder- és személyzeti mun­kája ma már elképzelhetet­len demokratizmus nélkül. Az üzemi pártbizottság és a pártszervezetek már évek óta nem tűrik el, hogy a gazda­sági vezetés ilyen értelmű jo­gaikat bármilyen formában is megsértse. A pártszervek minden esetben nagy gondot fordítanak a demokratizmus ösztönzésére, s ez végső so­ron a mi munkánkat köny- nyiti. A demokratizmus szé­les körű kibontakoztatásának eredményeként a testületek elé mindig alternatív javas­latok kerülnek. Bevált mód­szerként alkalmazzuk az úgv- nevezett önértékelést. Ezek­nél a beszélgetéseknél, — amelyeket főként vb-hatás- körbe tartozó vezetőkkel szoktunk folytatni —, sok fontos dolog felszínre kerül­het. Tapasztalatainkat közö­sen értékeljük a nárt- és gazdasági vezetőkkel. LÁDA BÉLÁNÉ: Mint a személyzeti és szociális igaz­gatóság pártvezetőségének tit­kára. belülről is ismerem a személyzeti munkát, s az igaz, hogy mindenre kiterjedő, alapos munkát végeznek. Eb­hez meg is kapják a megfe­lelő anyagi és erkölcsi meg­becsülést. Szerintem is nehe­zíti, de egyben könnyebbé és biztosabbá is teszi a káder- és személyzeti munkát a szé­les körű demokratizmus al­kalmazása. Sok azonos véle­mény alapján már biztos íté­letet lehet alkotni. KÉRDÉS: A minősítések és beszámoltatások esetén, hogyan érvényesül a párt­alapszervezet véleménye? SIMON TIBOR: A városi pártbizottság a közelmúltban megvizsgálta a kádermunka és a minősítések elkészítésé­nek városi tapasztalatait, s ezen belül a Diósgyőri Gép­gyár pártbizottságának ide vonatkozó tevékenységét is. A KB-határozat megjelenése óta szembetűnően erősödtek a kádermunka demokratikus vonásai, s ez lemérhető a minősítések színvonalán is. Mi is tudjuk, hogy ez a munkastílus nemcsak a sze­mélyzeti vonalon dolgozóktól, hanem a nártalapszervezetek- től is többletmunkát igényel. Az eredmények mellett, azon­ban még mindig vannak olyan problémák, amelyeken hosszú évek óta nehezen tud­nak változtatni. A szakmai alkalmasságot — vagy éppen alkalmatlanságot — meggyő­zően. reálisan tartalmazzák a minősítések. Hasonló a hely­zet a politikai alkalmasság vonatkozásában is, de sok kí­vánnivaló marad a vezetői készség értékelésénél. Erre alig térnek ki a minősítések, s hiányzik a vezetői stílusra vonatkozó feladatmeghatáro­zás. A Pártszervezetek fon­tos feladata, hogy a minősí­tések előkészítése során, több információt gyűitsenek az em'-.pri magatartásról, a ve­zetői stílus megítéléséről. KOVÁCS ISTVÁN: A párt- vezetőség évente, vasrv más­fél évenként beszámoltatja a vezetőket. Ezt megelőzi a dol­gozókkal folytatott eszmecse­re. A mi gyakorlatunk sze­rint, amikor a vezető minő­sítésére kerül sor, akkor elő­tárjuk azokat a problémákat, amelyek a beszámoltatáskor szóba kerültek, s közösen megbeszéltük miként sikerült, vagy egyáltalán sikerült-e változtatni az esetleges hibá­kon. DULAI PÁL: Nálunk is rendszer az évenkénti beszá­moltatás, de azt megelőzi a brigádokkal való konzultálás. A vezetői stílussal, emberi magatartással kapcsolatos problémák éppen ezeken a beszélgetéseken kerülnek fel­színre. Megtörtént már. hogy - visszahívtunk valakit a ve­zető beosztásból, mert szak­mailag nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de arra is van példánk, hogy azért váltottunk le vezetőt, mert nem volt megfelelő az emberi magatartása. Simon Tibor BEGYIK JÁNOS: A veze­tőket nemcsak minősíteni, hanem nevelni is kell. Ez fo­lyamat, amely nem köthető egyetlen olyan aktushoz, mint a minősítés. A két minősítés közti munka valóban a ká­dermunka gyenge pontja. Ezt jobban kellene csinálni ná­lunk is. De van más gondunk is. Előford’-1 hogy a gazda­sági vezető a szakmai tévé- kenységet minősíti, s azt vár­ja, hogy a vezetői stílussal, emberi magatartással kapcso­latos gondokat, problémákat tárja fel a pártvezetőség. To­vábbi gondunk, hógy egyes vezetők éppen azoknak a mi­nősítését halogatják, akiknek a munkájával, magatartásá­val problémák vannak. Oly­kor a pártbizottság erőteljes ösztönzésére van szükség, hogy a késlekedő misősítésels is elkészüljenek, hogy ne hurcolja egy kollektíva soká­ig a bajokat. Meg kell mon­dani, hogy alsóbb szinten kevesebb az ilyen probléma, az ütemcsúszás a vb-hatás- körbe tartozó vezetők eseté­ben fordul elő. Sajnálatos példánk is van rá, hogy ve­zetőket fel kellett menteni, s ezekkel bizony senki sem foglalkozott érdemben a két minősítés között. KÉRDÉS: Ha vb-hatás- körbe tartozó vezetőt mi­nősítenek, s ott bizonyos feladatokat szabnak meg neki magatartásbeli, vagy más jellegű változtatásra, hogyan szerez erről tudo­mást az. illető pártalapszer- vezete? BEGYIK JÁNOS: Nincs ilyen kialakult visszajelzés. Ámbár nem ártana ha lenne, gondolkodni kell rajta. Per­sze itt teljesen új dologról nem eshet szó. hiszen a mi­nősítés előkészítésének idő­szakában ott volt a párt- szervezet. a gondokat első­sorban ők tárták fél. Ettől függetlenül nem ártana a visszajelzést is megvalósítani. KOVÁCS ISTVÁN: Azt hi­szem, a mi pártvezetőségünk jól oldotta meg ezt a kér­dést. Legutóbb például két pártvezetőségi hatáskörbe tartozó főmérnök minősítése zajlott le, s oda engem, mint az alapszervezet titkárát meghívtak. Rajtam keresztül Begyik János természetesen az egész párt- vezetőség megismerte az il­letők elé tárt feladatokat. KÉRDÉS: Hogyan lehetne tovább tökéletesíteni a ká­der- és személyzeti mun­kát? RÓZSAVÖLGYI JÖZSEF: Ügy érzem, hogy az alsó szin­tű vezetők esetében minden rendben van, messzemenően élünk a demokratizmus lehe­tőségeivel. Amikor a legki­sebb probléma jelentkezik egy vezetőnél, csak annyit mondunk: — „téged a párt bizalmából állítottak erre a posztra, eszerint gondol­kodj”. Ebhez a figyelmezte­téshez nem kell megvárni sem a beszámoltatás, sem a minősítés idejét. Ugyanakkor én nem mondhatom el azt, amit az előbb Kovács elv­társ, mert engem még nem hívott meg egy minősítésre sem a pártvezetőség. Pedig az szerintem követendő, jó módszer. BEGYIK JÁNOS: Csak annyit tennék még hozzá, hogy a két minősítés között nemcsak a hibákra kell 'el­hívni a figyelmet. Meg kell mondani azt is, ha valamit jól csinálnak az emberek. Di­csérni is kell, s erre alig fi­gyelünk oda! SZARKA JÁNOS: Véle­ményem szerint a politikai és gazdasági vezetés a gyakor­latban többet foglalkozik a beosztottakkal, mint ahogyan ezt itt egy beszélgetés során meg lehet ítélni. S annál is többet, mint amit mérni le­het. s éonen erről szeretnék még szólni. A rendelet ér­telmében a káderanvagban nem lehet elhelyezni feljegy­zéseket. Arra gondolok, hoev egy vezető — a két minősí­tés közbe eső négy év alatt — több alkalommal is leül beszélgetni a minősítettel, különböző témákban. Ha ezekről feljegyzést készítene, s azt elhelyezhetnénk a ká­deranyagban. nagv segítséget adna a következő minősítés­nél, s egyben mérni is le­hetne a káderekkel való fog­lalkozást Jó lenne módosíta­ni az ide vonatkozó rende- Met. úgy gondolom sokat se­gítene. A Diósgyőri Gépgyárban folyó káder- és személyzeti munka demokratizmusát sokoldalúan mutatta be a szerkesztőségünk­ben megtartott eszmecsere. Egyet kell értenünk azonban az­zal, hogy az élet ennél sokszínűbb, s egy ilyen alkalom kevés ahhoz, hogy a gyakorlati munka minden i'onatkozása szóba kerüljön. Végső értékelésként mégis fogadjuk el azt a tényt, hogy az elmúlt években káaerkérdésben még egyszer sem kellett élnie halasztási jogával a pártszervezeteknek. Ez azt bizonyltja, hogy a Diósgyőri Gépgyárban — a még meglevő hiányosságok ellenére is — helyesen értelmezik a káder- és személyzeti munka demokratizmusát. Adamovics Ilona Fotók: Laczó József Kovács István I Galambos István Láda Béláné Szarka János Dulai Pál Rózsavölgyi József

Next

/
Thumbnails
Contents