Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-18 / 297. szám

T977. december 18., vasárnap ESZAJC-MAGYARQRSZÄG 3 Iíeszél<tc(és Koszii Lajos személyzeti és szociális ioazQaióval Költözik a család. Eljöttek a férj munkatársai, segíte­nek a gyerekek is, így min- j den bútor hamar a helyére kerül. — Hogyan ' jutottak lakás­hoz? — kérdezi egy arra já­ró. — Férjem a kohászatban dolgozik, a gyártól kaptuk. Nyomorúságos albérletben kínlódtunk a gyerekekkel együtt. Még most sem tu­dom elhinni, hogy végre iga­zi otthonunk van — válaszol a kohászíeleség, s elfordulva egy kibuggyanó örömkönny­cseppet töröl le arcáról. Ért­hető a nagy öröm. hiszen az emberi élet kulturáltságának, a gyárkapun „becipelt” jó légkör legfontosabb feltétele a korszerű lakás, a meleg családi otthon. Négyszer annyi lakás, tízszer annyi segítség — Szociálpolitikai célkitű­zéseink szerint — tájékoztat Koszti Lajos, a Lenin Kohá­szati Művek személyzeti és szociális igazgatója — a leg­kiemelkedőbb eredményt a ! lakásépítésben, az otthonok megteremtésének segítésében, értük el. Ez évben — a ta­valyihoz viszonyítva több mint négyszer annyi — ösz- |szesen 203 kohászcsáládot jut­hattunk korszerű, új, illetve tégi építésű lakáshoz. A gyár a tavalyi 3,4 mil­lióval szemben az idén több mint 37,5 millió forintot for­dított a dolgozók lakásgond­jainak enyhítésére, megoldá­sára. A legnagyobb tételt — 32,6 millió forint összegben ■— a bérlő-vevőkijelölési jog vásárlása foglalja magába, nevezetesen azért, mert az Így juttatott 52 lakásból 40- ct a gyár saját anyagi erejé­ből építtetett. Hetvenegy ko­hász jutott lakáshoz OTP- kölcsönnel, amelyhez a gyár több mint 3,7 millió forint­tal járult, és 54 családi ház építéséhez adtak 1,3 millió torint, szintén kamatmentes kölcsönt. Elképzelések az új évre Az igazgató elmondja, hogy szociálpolitikai célkitűzéseik Szerint 1978-ban is sok csa­ládot segítenek új, vagy ko­rábban épített lakásokhoz. ! Eszerint 10—12 lakással gya­rapítják a kohászok otthoná­nak számát bérlő-vevőkijelö­lési jog vásárlásával, illetve építéssel. — Jövőre 15 olyan lakást építtetünk, amelyben a kom­binált. acélmű szerelői lak­nak az építkezés befejezésé­ig. Utána ez is a kohász dol­gozók otthona lesz. Bízom ibban is, hogy Komlóste- lőn mintegy 60 munkáslakás építéséhez tudunk hozzájá­rulni, olyanokhoz, amelye­ket az LKM dolgozói kapnak meg. A gyár a pénzügyi támo­gatáson, új lakások építésén túlmenően fuvarral, bontott építési anyaggal, tanácsadás­sal, a tervek készítésével is segili a kislakásépítéseket. A Lenin Kohászati Művek saját lakóteleppel is rendel­kezik. Itt jutott otthonhoz ez évben 22 család. Ez sok gon­dot okoz a gyárnak. A lakó­telep már elavult, a házak többsége túlélte a fél évszá­zadot, vagy annál is1 több évet. Fenntartása, korszerű­sítése költséges, évente mint­egy 15 millió forintot, ren­geteg emberi munkát emészt fel. Az úgynevezett számo­zott utcáknál már megépül­tek az első emeletes bérhá­zak, de hát hosszú idő kell még ahhoz, hogy a telepet teljes egészében korszerűsít­hessék. Üdülés, munkásszálló A diósgyőriek jelentős fej­lődést értek el a dolgozók üdültetésében is. Három csehszlovák, két lengyel, egy szovjet és két NDK kohá­szati üzemmel egyeztek meg csereüdültetésben. Ennek alapján 1977-ben 468 felnőtt és 120 gyermek üdült kül­földön. A gyár íonyódligeti és mezőkövesdi, kácsi és ta­polcai ilyen létesítményét 2262 felnőtt és 2460 gyermek vette igénybe. Ezek fenntar­tására évente mintegy 7 mil­lió forintot fordít a vállalat —■ Megkezdtük a mezőkö­vesdi üdülőnk felújítását és téliesítését — hangzik az in­formáció. — Az új konyha és a kazán építése lehetővé teszi, hogy azt télen is igény­be vehetik a kohászok, a nyugdíjasok. Ez azt jelenti, hogy megduplázódik a gyógy­fürdőt igénybe vevők száma. Ezen túlmenően még kultu­ráltabbá tesszük a tapolcai üdülőnket. A mezőkövesdi munkával 1980-ra, a tapol­caival jövő május 1-re ké­szülünk el. * A gyár jelentős összeget, évente több millió forintot fordít a dolgozók üzemi ét­keztetésére. Ebben is nagyot lépnek előre. A kombinált acélmű építői számára kétezer személyes üzemi konyhát lé­tesítenek, ez a mű elkészül­te után a kohászat dolgo­zóinak étkezését biztosítja. Ugyancsak az új acélmű épí­tői számára készül az 500 személyes munkásszálló. Ké­sőbb itt is kohászok laknak majd. A gyárban igen sok, közel 4 ezer nő dolgozik. Az alkotások készítésekor rájuk is gondolnak, mivel a mun­kásszálló egy részét a távol- lakó, illetve a lakás nélküli nődolgozók rendelkezésére bocsátják. Csorba Barnabás fi szolgáltatások helyzete Sárospatak város Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága a 'egutóbbi ülésén napirendre tűzte a szolgáltatások hely­zetének vizsgálatát. Megálln- Oltották, hogy az utóbbi években észrevehető fejlődés történt ezen a téren. Mivel ózonban a város és a von­záskörzetéhez tartozó hegy­aljai és bodrogközi közsé­gek lakosságának életszínvo­nala örvendetesen emelke­dett, növekedtek a különbö­ző szolgáltatások iránti igé­nyek is. Ezek kielégítésének üteme viszont még elég las­sú. 1 A jelenlegi tervi dÓBcsk hátralevő éveiben a szolgál­tatás javulni fog ugyan, de a végrehajtó bizottság szük­ségesnek tartja, hogy az. il­letékes szakigazgatási szer­vek intézkedjenek a legindo- kollabb szolgáltatási igények kielégítése érdekében. Külö­nösen méretes sz.abórészleg és kölcsönzőbolt létesítését, az áru házhoz szállítását és az autószerviz javítását sürge­tik a város és a környező községek lakosai. Más vidékekhez'hasonlóan Hegyalján és a Bodrogköz­ben is mindinkább elterjed a gáznak a háztartásban való felhasználása. Elektron csöves erősítőket szerelnek a negyedikesek az ózdi Bródy Imre Ipari Szakközépis­kola elektronikai műhelyében. Hz építőanpg-ipari lermelésröl Az év első 11 hónapjában 1,3 milliárd forint értékűvel több terméket szállítottak az építőknek az építőanyag-ipari minisztériumi, tanácsi válla- lalatai és szövetkezetei, mint a múlt év azonos időszaká­ban. Így lényegében a ter­vezettnek megfelelő ütemben bővült a termelés, s amint az ÉVM gyorsjelentéséből ki­tűnik, a fejlődést teljes egé­szében a hatékonyabb mun­kával, a termelékenység 7,2 százalékos javításával ala­pozták meg. A nagyobb üte­mű fejlődést mérsékelte, hogy a számítottnál keve­sebbet igényeltek az építők égetett cserépből, mázatlan kerámia padlóburkoló lapok­ból, azbeszt cementlemezek­ből. Welle éles tanít a íeraa A Miskolci Pamutfonó 1977. december 17-én, szombaton teljesítette ez évi tervét- A gyár kollektívája szinte min­den esztendőben élenjáró színvonalon dolgozott. Az idén is hű maradt jó hírne­véhez. Minek köszönhető ez az évek óla tartó siker? — kér­deztük dr. Szigetiig Tibort, a fonoda igazgatóját. — Szorgalmas kollektívánk, miután, december 17-én ele­get tett évi tervfeladatának, azon iparkodik, hogy az esz­tendő végéig még 175 tonna fonalat adjon a népgazda­ságnak. Örömmel számolok be arról is, hogy valameny- nyi gazdasági mutatónk szé­pen alakult Elmondhatom, hogy a Miskolci Pamutfonó­ban 1977-tel a közelmúlt egyik legsikeresebb eszten­dejét fejeztük be. A XI. párt- kongresszus határozatainak helyességét dolgozó kollek­tívánk helytállását tükrözi, hogy a feszítettség ellenére túlteljesítjük a kitűzött célt Ezt elősegítette a csepeli dől. gozólc által a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kezdeményezett, és országos­sá vált szocialista munka­verseny. Ismeretes, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kirobbanásának évfordulója szerdai napra esett Ez a nép kiemelt volt a jubileumi munkaverseny­ben, mindenki igyekezett re­korderedményt elérni. Ebben a törekvésben élen járt az Ifjúsági és a Vologda arsó­zó i szocialista brigád. Mit tettek a munka- és ex üzemszervezés érdekében? Szépért fejlődött a gyári szervező munlca is. Átszervez­tük a termelés közvetlen ve­zetését olyan kiváló, mun­kájukat nagyszerűen értő, és a dolgozók által is szeretett fia­tal szakembereket állítottunk a parancsnoki karba, akik azóta bizonyították, hogy tudnak demokratikusan ve­zetni, magas színvonalon, fe­jeimet teremtődi. Mindezt igazolják a gyári terme­lési számok. Harcba tud­ták vinni a kezükre bí­zott kollektívát, nagyszerű szocialista brigádmozgal­munk támogatta őket nemes törekvéseikben. A jó szer­vező munka egyfajta bizo­nyítéka az is, hogy élő-ele­ven mozgalom nálunk a Dolgozz Hibátlanul mun­karendszer. Szélesedett az üzemi demokrácia. Szava van nálunk mindenkinek, aki ezt jó termelési eredményeivel megalapozza. A Miskolci Pamutfonóban úgy van a dolog bevezetve, hogy itt nincsenek örökölt rangok, és nincsenek örökö­sök sem. Könnyen el is ve­szítheti a munkával szerzett kitüntető rangját az, aki megáll, mert úgy érzi, hogy eljutott már a csúcsra, és nincs más tennivalója, csak a kiválójelvény fényesítése. Gyárunkban nap mint nap bizonyítani kell, hogy az il­lető jogosan viseli a kiváló címet, s aki így tesz, annak nemcsak becsülete nagyobb, hanem felelőssége is, önma­ga és társai iránt — A fonoda dolgozóinak többsége nö. Hogyan becsü­lik meg őket? — A dolgozó nő gyárunk­ban a legmegbecsültebb sze­mély. Értük tesszük azt is, amikor 1977. végén elkezd­tük a 300 személyes, 6 eme­letes leányszálló felépítését, hogy a jövő esztendőben megkíméljük a bejárókat a mindennapos utazástól, • a drága albérlettől. Elmondha­tom, hogy a miskolci fonö- munkáspk, a dolgozó nők, az édesanyák, a feleségek és a leányok a gyári munkán kí­vül városunk társadalmi éle­tének minden szférájában ott vannak, ha kell ablakot üve­geznek az iskolákban, vagy demonstratívan felvonulnak. Közéleti, közművelődő embe­rek. Annyian iskolába még soha nem jártak, mint 1977- ben. Már egy kicsit elcsépelt frázisként hat, hogy a Mis­kolci Pamutfonóban divattá vált a tanulás. Milyen beruházásokat rm- lósítotlak meg 1977-ben? Az idén nem voltak hatal­mas beruházásaink: elkezd­tük a leányszálló építését, el­készült a modern, gázzal működő kazánházunk, az el­múlt esztendőben kapott új gépeket igyekszünk maxi­málisan kihasználni. Tervez­zük az orsózóban is a klíma bevezetését, és a nagy fo­nodái klíma modernizálását. Ismeretes, hogy a miskolci fonónők a Pamutfonóipari Vállalat valamennyi gyárá­ban dolgoznak, vendégmun­kásként, hogy enyhítsék a kaposváriak, a lőrinciek az újpestiek munkaerőhiányát. Ezért vezérigazgatóságunk nagyon hálás nekik érte. Milyen feladatok előtt áll­nak 1978-ban? — Az óévi sikereket akar­juk folytatni, tervünk 6446 tonna fonalat ír elő 1978-ra. Ennyit kell előállítanunk. Termelékenységben és minő­ségben a bázisszinten 'túl akarjuk teljesíteni. Feltétle­nül tovább akarjuk javítani dolgozóink élet- és munka- körülményeit. Bérfejleszté­sünk körülbelül 6 százalékos lesz. Jelentős összegeket for­dítunk versenydíjakra. A ju­bileumi versenyt megelőzően kéthónapos nyári munkaver- senyt kezdeményeztünk 1977- re, amely külön miskolci specialitás. Az idén különö­sen jól sikerült, 1978-ban is megtartjuk. Újra adunk köl­csönt lakásvásárláshoz, segít­jük a több gyermekes édes­anyákat, bővítjük és felfris­sítjük szociális létesítmé­nyeinket. A szocialista bri­gádok, az egyéni versenyzők ezekben a napokban új vál­lalásaikat készítik, hogy elő­mozdítsák a több, jobb mi­nőségű fonaltermelést. Min­den szinten javítani akarjuk az irányítást, a szervezést, és szélesíteni a demok­ráciát. Meggyőződésem, hogy gyárunk tehetséges és szor­galmas társadalma az új esz­tendőben is jó munkával fejezi ki egyetértését a fejlett szocialista társadalom építé­sének programjával — mon­dotta dr. Szigethy Tibor. Bőd« István A parancsolgatás, az ellentmondást nem tűrő re- t zetői stílus, nem mindig olyan eszköz, amelyet J a cél szentesít. Nem tudok véleményazonosságra i jutni azokkal, akik valamiféle egyenlőségjelet tesznek 1 a parancsolgatás és a határozottság közé. Érzésem sze- , rint a két kategória között minőségi különbség van > — nem is elsősorban a mindenkit lerohanó, agresszív, | parancsoló vezető javára. Tudom, hogy vannak testű- t leteli, amelyekben az együttmozdulást, a végrehajtás * gyorsaságát és pontosságát parancsok segítik. Mégha- J tározott szituációkban — gondoljunk csak az élet- és t a vagyonmentésre —, természeti csapásoknál, vagy * fegyveres testületek összehangolt harcászati gyakor- , latún és így tovább, teliét ilyen helyzetben a gyors és 1 határozott parancs mindenképpen segíti az együttgon- [ dolkodást és az együttes cselekvést. Ilyen helyzetben i nincs idő az intézkedések megvitatására és nincs lehe- J tőség a tettek mérlegelésére. Felelősséggel kell dönteni » és másodpercek alatt szükséges cselekedni a helyzet, 1 az élet nevében. Nos, én nem ilyen dramatizált helyzetekben vitatom J a parancsok létjogosultságát, hanem a mindennapi al- ■ kotómunkában. A megfontoltságot, a véleménycserét, 1 ' a több szem többet lát közmondás nagyon is szükség- i szerű eseteiben tartom helytelennek az elletmondást » nem tűrő kinyilatkoztatásokat Ez esetben a parancs- J szó nem a közösség ügyét szolgálja, hanem a közösség i érdekeit sérti. Társadalmi, gazdasági és kulturális éle- f tünk pezsdítője, jól értelmezett gyarapodásunk és elő- ( rehaladásunk nélkülözhetetlen része a parancsszótól * idegen demokratizmus. Vannak döntések, amelyek sa- J játos módon egyszerűen nem ir nélkülözhetik a sok- i oldalú és sokszínű vitát, az őszinte, szókimondó véle- {• ménycserét A logikus érvek súlya ilyenkor sokszorta > nagyobb, mint a hangoskodás, nem ritkán ellentmondá- J sokat tartalmazó parancsolgatás hatása. Most hogy közeledik az év vége, alig van olyan \ üzem és intézmény, ahol nem esik szó a több mint i 11 hónapos munka értékeléséről és a következő néhány [ hét megoldást sürgető feladatairól. Külön öröm, hogy t ezeket a nagyon is fontos tanácskozásokat nem o pa- > rancsosztogatás, hanem a sokszínű helyzetelemzés, a kő- [ vetkeztetések levonása és a tennivalók pontos, hozzá- i értő meghatározása jellemzi. A reális igények, valamint | a meglevő lehetőségek egybevetése konkrét példákkal i illusztrálható módon segíti terveink teljesítését, célja- [ ink megvalósulását, de segíti hazai és külkereskedelmi , kötelezettségeink teljesítését, életszínvonal-politikánkkal * összefüggő feladataink megoldását Szép céljaink megvalósításához és ahhoz a légkör- | hoz, amelyben ezek a célok megvalósulnak, nem i is igen illenék az önös parancsolgatás, vagy a hatalom * hangja. Paranscszóra nehéz volna megoldani azt ami i csak gondolkozva, megfontoltan, sokoldalú elemzés, 1 megkockáztatnám azt is, kollektív bölcsesség alapján | lehetséges. Érzésem szerint nem azért termel ezer ton- i nákban mérhető acélt terven felül a diósgyőri és az óz- \ di martinász, mert parancsot kapott rá, hanem azért, i mert ezekben a gyárakban megteremtették a feltételeit a többlettermelésnek, — és a tüzes gvomrú kemencék | szomszédságában dolgozó kétkezi munkások, műszaki 1 vezetők éppen a személyi és tárgyi feltételek birtoká- i ban azonosulhattak a megnövekedett tervekkel, a foko- , zódó gazdasági, minőségi célokkal. Hasonló mozgatóm- | gokat fedezhetünk fel a drótgyári munkás, a lakásépítő 1 kőműves, a szenet fejtő bányász és a rajzok fölé hajló i tervezőmérnök mindennapi munkájában is. i F i rdemes végül megemlíteni — s erre átgondolt J r gazdaságpolitikánk nagyon is bátorít —: az ér- \ ^ telmés célok kitűzése inkább mozgatója szép tét- « teinknek, mint a lerohanó parancsolgatás. Ügy tűnik, i a személyes példamutatás, az átugorható reális magas- , ság megválasztása nemcsak egyetértésre talál az érté- [ két alkotó munkásemberek körében, hanem sajátos J ösztönzője a nagyobb feladatok megoldásának. S ami- i kor most az esztendő utolsó napjaiban elszámolunk fő- ■ hatóságunknak és a lelkiismeretűnknek, azzal, amit tét- { tünk, nem téveszthetjük szem elől azt sem, ahogy tét- [ tűk. Az eredményes munka nem parancsok pattogásán J sarjad, hanem értelmes célok, értelmes összefogása után < születik. i Paulovits Ágoston 1

Next

/
Thumbnails
Contents