Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-12 / 266. szám

ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 3

1977. november 12., szombat

i

kö* j

em- •

, Öl híján száz településről ... : Utaznak naponta munkahe- nl'yükre a December 4. Drót- l-o,.-1 művek munkásai. Közülük ' íjsokan törzsgárdatagok; átla- ‘Kosán / tízéves drótgyári

rukköségű

munkaviszonnyal rendelkeznek.

/izs.

ital'

Miskolcon kevés olyan Valero- lalat van. ahol mentesek a őtit- munkaerőgondoktól, ahol 'ben rendelkezésre áll a szükséges búj létszám. A drótgyáriak büsz- Wa- kék arra, hogy náluk csak 'VLT elvétve akad „vándormadár”, rab- a kollektíva nagy segítséget ttért nyújt az új dolgozók bcil- t fi*' leszkedésében. A létszám a isza-: tavalyihoz viszonyítva 24-el I emelkedett, jelenleg 2170-en ato-l dolgoznak a gyárban. Ebben tliti'l— természetesen — szerepet ^'játszanak a szociálpolitikai bt-' intézkedések, s a magas fi- rsolt xelcs is. A IV. ötéves tervit3*' időszakban ötven százalék- ske-i kai emelkedett a bérszínvo- T"0 nal a gyárban. Az idén is- 58a, mét jelentősen növekedtek a Ltsa- keresetek: előzetes számítá- Kok szerinCa dolgozók átla- p ' gos évi keresete az idén meg- uar'i haladja a 46 ezer forintot. A h?“’vállalat jól gazdálkodott; ez ,1 évi nyereségük várhatóan el- , a*jéri az 1975. évi szintet. Így I mód nyílik arra is. hoey a kollektív szerződésben előírt ™ jtörzsgárda-jutalmaknak minl- ’nZ i, o?y háromszorosát fizessék a 'a* ^°^°zóknak december 3-án.

ratíj A két évvel ezelőtti nyere- álta cégszint elérésével egyidejűleg tűzték célul a termelés tetemes növelését, 1.4 milliárd forint termelési érték ; előállítását. A dolgozók vállalták a feladatok megoldását; munkájuknak új lendületet adott, a csepeliek felhí- vása, amelyhez elsőként csatlakoztak. Megélénkült a brigádélet — januártól hússzal gyarapodott a szocialista brigádok száma. A kollektíva * nagyszerűen helytállt a mun- atá-l kában. Mint arról lapunkban /en-í korábban már hírt adtunk, a ' Má' Syár november 7-re mara- jer- áéktalanul eleget tett szovjet bU' exportkötelezeltségének. A tíz hónapra előirányzóit 1er- par- melési tervet minden tizem- dteK ''ész túlteljesítette, sőt, a harang lóhegesztő üzemrész dolgozói már október végén teljesítették éves előirányzatu- —«> kát.

A népgazdaság megnövelt; cl kedett igényeinek kielégítésébe a tervezettől 30 százalékánál kai több terméket akarnak )ir>. gyártani ebben az üzemrész)*; víl‘ tkói *t * mi oá« kép' va"

ZÍ1I'

itás‘

ben az év végéig. A drót- gyári munkásoknak az cv hátralévő időszakában 220 millió forint termelési értéket kell előállítaniuk ahhoz, hogy elérjék a tervezőit 1.4 milliárdos nagyságrendet. Az erőket most elsődlegesen a lókés export teljesítésére összpontosítják; a hónap végéig az utolsó külföldi szállítmányt is útjára akarják bocsátani.

Jóllehet, a gyár vezetői, munkásai még az idei feladatok megoldásán munkálkodnak, mégis vezetőt. beosztottat egyaránt foglalkoztat; mi lesz a feladat a jövő évben. A tervezési osztályon dolgozók gondolatában már hónapokkal előbbre járnak; gondos munkájuk eredményeként október végén elkészültek az 1978-as előtervek. A teljes tervdokumentációs anyag már Mártim László, tervstatisztikai osztályvezető asztalán fekszik.

— A tervkészítést a hazai és külföldi piackutató munka előzte meg. amely pontos képet adott a felhasználók várható igényeiről — mondja az osztályvezető. — Jövőre sem leszünk híján a megrendeléseknek, sőt vannak olyan termékeink, amelyből jóval több az igény, mint a kapacitásúink. Az export-szerződéskötéseket már előkészítettük: jövőre a Szovjetunióba, az NDK-jba és a Kínai Népköz- társaságba bonyolítunk szocialista exportot, mintegy 3 millió 800 ezer. rubel értékben. A tőkés exporttervünk pedig 4 millió 690 ezer- dollár termelési érték előállítását írja elő. Értékesebb, munkaigényesebb termékeket szándékozunk gyártani. Jövőre 6.5 százalékkal akarjuk növelni a termelést; 1 milliárd 625 millió forint értékű termék előállítását irányoztuk elő. Jelentősebb fejlesztést jövőre nem ütemezünk. Az a két beruházás, amelvet most készítünk elő. csak később. két-három év múlva érezteti maid hatását, 1978-ra csak kisebb gépesítéseket, illetve a hegesztett hálógvártás feiWztését terveztük. A termelési feladatokat, a meglévő tartalékok feltárásával a termein berendelések jobb kit'nc’ználásával akarjuk megoldani.

n. ii.

Telefonra

várnak

A IV. ötéves terv elején 138 728 teleíonszerelési ké- . reimet -tartott nyilván a posta. A tervidőszakban 108 959 új állomást szereltek fel, ennek ellenére a várakozók száma 200 ezer fölé emelkedett, jelenleg pedig már meghaladja a negyed- milliót,. a szeptember végi állaoot szerint pontosan 257 923.

Az igények többsége lakástelefon az állomásra várakozók közül alig 20 ezer a közületi.

Az anyagi lehetőségeket tekintve a posta a tervidő- zakban elsősorban a meglevő hálózat üzembiztonságára törekszik, arra, hogy a telefonszolgáltatás minőségének javításával lehetővé tegye a zavartalanabb forgalmat, s azt, hogy a hálózaton, az állomásokon valóban lehessen is telefonálni..

Az V. ötéves tervben a telefonközpont-kapacitást 290 ezer állomással bővítik, 83 ezer elavult állomást azonban megszüntetnek. Gyakorlatilag tehát 207 ezer új állomás áll rendelkezésre. A posta

1980-ig 150 ezer új előfizető bekapcsolását tervezi: eljből az elmúlt egy és háromnegyed év alatt 13 756 állomást szereltek fel.

Tekintettel arra, hogy az igényeket még hosszú ideig nem tudják kielégíteni, a kérelmeket szükségszerűen sorolják, mégpedig egy társadalmi bizottság által meghatározott feltételek, a népgazdasági és politikai érdekek szerin,. Ennek alapján például előnyt élveznek a népgazdaság fontosságú közületiéi . Ezen belül is elsősorban az egészségügyi intézmények kapnak telefont. A lakásállomások felszerelésé, nél hasonlóan elsődlegesen a gyógyító szolgálatban közvetlenül részt vevő orvosok, valamint az állami, az országos hatáskörű szerveknél dolgozó vezetők, a tömegkommunikációs szervek dolgozóinak igényeit elégítik ki. Az igények elbírálásánál messzemenően figyelembe veszik egyebek között a szociális helyzetet, először biztosítanak például a lakáshoz kötött betegeknek, természetesen akkor; ha az adott területen a műszaki feltételek is lehetővé teszik a telefon felszerelését. A sorolásban másodlagos az, hogy ki mikor adta be a kérelmet, az időrendiség csak azonos kategórián belül dönt.

be- :ik8Í el' izéi* été' •fof' édC' ■ iva- at‘r :iá!' pár'

; l|( tok' aik'

ik«(

loft]1

;nái' •i " dó* ■rrcl s >g5”

íket

#

tó"'

rtlik

Di^ zét' rtr*

gú‘

Közös összefogássáI

Szerencsen a cukorgyárral szemben a főút két oldalún új épületek emelkednek. Az eredeti terv szerint az egykori Aranycsillag helyén épülő 12 lakásos többszintes házat és a Hegyalja Ruházati Aruházat a jövő év júr ■fiúsában, vele szemben — az egykori iskola helyén készülő 24 lakásos házat a hozzákapcsolódó vendéglátó kombináttal együtt ez év december 31-ig kellett volna elkészíteni. A Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói vállalták, hogy a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére az utóbbi feladattal november 6-ig végeznek, s meggyorsítják a szemben lévő objektum építését is.

Hogyan váltották valóra ígéretüket?

— A 24 lakásos ház építésével a műkőlábazat kivételével készen vagyunk — mondja Molnár Lajos építésvezető. — Most a belső szerelést végezzük. A jövő héten megkezdjük a lakások fűtését, így el lehet végezni a pvc-padl óburkolat lerakását, ragasztását is. Minden arra mutat, ho«v december közepén a lakók megkezdhetik a beköltözést. Az előrehaladás elsősorban a Pacsuta Gyula vezetésével dolgozó Kossuth brigád érdeme. Rájuk mindig lehet építeni, volt rá eset,

hogy szabad szombatjukat, vasárnapjukat is feláldozták. Ugyanezt mondhatom el Zöldi Andrásról, s kollektívájának tagjairól is.

— Amit az év elején vállaltunk, azt teljesítettül; — összegezi az eddig végzett munkát Pacsuta Gyula —. Jó hónappal előbb végeztünk az építőmesteri munkával. Az tette lehetővé, hogy jó volt az irányítás, az anyagellátás s a brigádnak is volt kedve a nagyobb tempójú munkához.

Zöldi András is szűkre szabja mondanivalóját:

— Ahogv vállaltuk, úgy haladunk. Már csak a műkőlábazat ván hátra, aztán 15-e körül el is vonulunk, megkezdjük az Ondi utcai 24 lakásos ház építését. Az új munka valahogy jobban esik az embernek.

Látszólag minden megy a maga útján, minden a legnagyobb rendben van. Látszólag. Sok gonddal kellett és kell az itt dolgozóknak, megküzdeniük. A baj azzal kezdődött. hoev az alvállalkozó szeptemberben közölte: nincs embere, nem tud semmiben segíteni. A vállalat szakinari részlegének szocialista brigádjai terven felül végezték el a szükséges munkákat. Segített a KISZ, az ifjúság. A vállalat központjából a fiatalok két alkalommal kijöttek, s 360 órát kitevő időben takarítottak, terepét rendeztek.

A 24 lakásos épület, s a vendéglátó kombinát műszaki átadása mégis késett. Ennek nagyon egyszerű oka volt: a társvállalat rém végezte el időben a közművesítést. Ez azonban semmit nem von le a derék építők odaadó munkájából. hiszen ők valójában mindent megtettek, amit lehetett, s amit vállaltak.

A szerencsi építésvezetőség kollektíváinak munkája, erőfeszítése is hozzájárul a vállalat eredményeihez. A tanácsi éoítők az év 9 hónapjában 38.5 százalékkal nagyobb értékű termelést értek el, mint a múlt év azonos időszakában. A létszám mindössze 5,6 százalékkal növekedett. ígv a többlet túlnyomó része a termelékenyebb munka, a gépesítés nyomán növekedett. Ezt az is tanúsítja, hogv az. egy munkásra iiúó termelési érték 31 százalékkal nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában volt. S mind ebben — mint ielez.ttik — részük van a Szerencsen dolgozó szocialista és munkabri-' gádoknak, a közös összefogásnak, az áldozatvállalásnak is

(CSB.)

Az ózdi acélgyártók dicsérete (I.)

Polcncsik József gyárrcsz’.eg- Hupyma László olvasztár vezető

Az Ózdi Kohászati Üzemek acélművében öt—hat esztendővel ezelőtt töltöttem hosz- szabb, egy kis műszakra való időt. Most, legutóbbi látogatásunkkor a pódiumon, a kemencesoron, az öntőcsarnokban, anhoz viszonyítva — legalábbis külsőleg — nem sok változást tapasztaltam. Éppen olyan nagy a zaj. a por, a hőhatás, a forróság, a füst, a gáz, a sistergés, a sze- metvakító fényhatás, a cipőnk talpán keresztül is érezhető forróság, a hatalmas daruk, üstök mozgása, az izzó acél szikraesője csapoláskor, a mindenen uralkodó szürkeség a hatalmas csarnokban. ahol az óriási berendezések mellett eltörpülnek és elszürkülnek a kék munkaruhás martinászok. És mégis ezek az emberek parancsolnak a hatalmas berendezéseknek, a több • mint másfél ezer Celsius-íokú hőnek, ők azok, akik a különféle anyagok és a különböző törvényszerűségek ismeretében és az ember szolgálatába való állításában a természetben önmagában elő nem forduló új anyagot, acélt teremtenek.

Az idén lapunk hasábjain többször foglalkoztunk az acélgyártás helyzetével, problémáival az Ózdi Kohászati Üzemekben. A fejlesztés, a fejlesztést meggyorsító kiemelt beruházással együttjáró problémák nagymértékben megnehezítették az acélgyártást. Májusban a tervhez viszonyítva 14 ezer tonnával voltak elmaradva. Ekkor egy külön bizottság vizsgálta meg az elmaradás okait, amely megállapította, hogy nemcsak a rekonstrukcióval kapcsolatos problémák hátráltatják a munkát. A vezérigazgatói értekezleten olyan intézkedéseket foganatosítottak, amelyeket megtárgyaltak az acélmű aktívaértekeyletén is. A műszaki, a munkaszervezési intézkedéseken túl személycserékre is sor került a vezetésben. Ekkor nevezték ki Polencsi/c Józsefet, az acélműi gyárrészleg vezetőiévé. A fiatal energikus, kétdiplomás mérnök — aki egvébként tősRvökeres ózdi, édesapja is itt dolgozott,

bátyja is a gyár egyik vezetője — mostani beszélgetésünkkor igen szerényen említette; az acélmű a harmadik negyedév végére a viszonylag nagymértékű lemaradást pótolta és felkészült az acélgyártás új technológiájára, az oxigénes intenzifi- kálásra. Szeptember 20-a óta, amióta az oxigéngyár napi 10 ezer köbméter oxigént szállít, nagymértékben felgyorsult a gyártás tempója. Egy- egy adag kikészítése kemencénként két órával rövidült, hét óra helyett öt óra alatt végzik el a szükséges munkálatokat, ami azt jelenti, hogy naponta harminc adag helyett harmincöt adagot készítenek .el, ez pedig naponta 500 tonnával több acélt jelent, mint a régi technológia kapacitása. És ezt a napi harmincöt adagot szeptember 20-tól általában sikerült teljesíteni. A .Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére

azonban termelési csúcsot is produkáltak. November. 2-án és 3-án 40—40 adag acélt készítettek ki, amely a szokásos 3700 tonna helyett 4260 tonnát jelentett naponta.

— Az oxigén, bár nagyon éles és nagyhatású szerszám — mondta a gyárrészleg vezetője —. mégsem csodaszer. Az eredmények, a sikerek, a több mint másfél ezer főt számláló kollektívának köszönhetők. Gyárrészlegünk dolgozóinak egyharmada kommunista, hat pártalap- szervezetben tevékenykedik. A kommunisták példamutató munkája magával ragadta és ragadja a többieket. Kilene- venhét szocialista brigádunkban ezerkétszázan dolgoznak. A mi gyárrészlegünkben igen jelentős múltja van a szocialista munkaversenynek, n szocialista brigádmozgalom- nak. A kommunistáknak, a szocialista brigádoknak beköszönhető. hogy akkor sem adtuk ^ fel a küz- de'met, amikor annak ideién mélv ludlámvölgvben voltunk. amikor sokkal vékonyabb volt n boriték Äs '-ossz volt a hangulat. Tudtuk, ahogv a reknnqtrnkoió megvnlósíi-'-sn ól őr 1 - n ,Wv Javul a helyzetünk. És mint a

példa is mutatja, nem az új «j.wgcng/ur oeiepese voit.az igart loruuloponi gyáneszle- gunx munkájában, hanem a «.ommunisla aktíva nyomán kifejtett agilació és propaganda, ilieive a kommunisták példamutató munkája. Csak így leheteti a rekonstrukcióval jaró nehézségek mellett az egyébként is íeszített termelési és minőségi terveinket teljesíteni, sőt túlteljesíteni.

az acélmű dolgozol az év első felében „megfizették” a tanulópénzt. Rájöttek arra, hogy együtt kell élniük a rekonstrukcióval. És a harmadik negyedévben olyan sikereket és- eredményeket produkáltak, amelyre sokan gondolni sem mertek. Nemcsak megtanultak együtt élni a rekonstrukcióval, az ezzel járó problémákkal, nehézségekkel, hanem segítették és gyorsították az idegen kivitelező vállalatok munkáját, a tulajdonos jogán. Éppen a kommunisták javaslatára' mindenütt megszilárdították a technológiai és a munka- fegyelmet. És mindemellett fel kellett készülni az inten- zifikálással kapcsolatos új technológia fogadására, bevezetésére, el kellett sajátítani az ezzel kapcsolatos új ismereteket, tennivalókat. És mindez sikerült:. Az Ózdi Kohászati Üzemeknek az idén a terv szerint 1 millió 230 ezer tonna acélt kell előállítania. November 10-én (hol van már a 14 ezer tonnás lemaradás?!) 1 millió 51 ezer tonna acélt állítottak elő, 4,5 ezer tonnával többet, mint amennyit a terv előír. És most azért folyik a küzdelem, hogy maradéktalanul teljesítsék azt a 20 ezer tonnát, amelyet az év eleién terven felül.-vállaltak.

Az acélgyártás fejlesztését szolgáló kiemelt beruházás első szakasza lezárult;- Az acélmű az új oxigéngyárból megfelelő mennyiségű és minőségű oxigént kap.

— Az oxigén azonban, bár éles szerszám, de mégiscsak egv lehetőség a több és a jobb acél termeléséhez — mondotta a kemencesbron Hugyma László olvasztár, alapszervezeti párttitkár, a Kossuth-brigád vezetője, nagyüzemi pártbizottsági tag és munkásőr. — Az újé technológia elméletileg és fizikailag is többet kíván tőlünk, hiszen hét órától öt órára csökkent egy adag kikészítése. Legtöbb gondunk az oxigénnel, ezzel az éles szerszámmal van. Ma még nincs meg teljes egészében a szükséges műszerezettségünk, az oxigén alkalmazásához. Ezért az olvasztár szakértelmén, rutinján. tapasztalatán múlik, hogy* miképpen tudja ezt az éles szerszámot használni, foWnrsítani ábala az acélgyártás termelését anélkül, hogy tönkretenné a kefnen- cét...

Szöveg: Oravcc János Kép: Laczó József (Folytatjuk.)

Munka a kemencesoron.