Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-06 / 262. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 10 1977. november 6., vasárnap 99 w r Jellegzetes szibériai (áj A bratszki vízi erőmű hatal- Az irkntszki nluiníniunikom- mas gépterme binát clektrolízisüzeme A Novoszibirszk mellett levő Akagyemgorodok, a Tudósváros egyik fizikai intézetében fiatal tudósjelöltek kísérleteznek Uszty-Ilimszk, Szibéria egyik legfiatalabb városa éjszaka. Ftt élnek a cellulózkombinát építésén dolgozó magyar fiatalok is Letten Szibéria „meghódítói” közül £ omonoszov, a nagy orosz tudós már kétszáz év- i. vei ezelőtt megjósolta mindazt, ami e földrésznyi területen ma megvalósulóban van, Szimbolikus, helyen, a bratszk—uszty-ilimsz országút keresztező­désénél láttam köbe vésve ezt a mondatot. Szibéria és a Távol-Kelet hatalmas és titokzatos területe már régóta vonzza a kutatókat Az első expedíciókat az 1700-as évek elején szervezté" meg. A világ azidöben és azt követően is még sokáig keveset tudott Szibé­riáról, A hatalmas erdőségek által borított terület kez­detben a orémvadászok, aztán az aranyásók földje volt. De az akkori civilizált Európa azt is tudta, hogy Szibéria annak idején a számüzöttek földe is volt, a kényszermunka, a katorga hírhedt központja, ahová a cári önkény ellen küzdő, haladó embereket, forra­dalmárokat kényszerítették. Az első világháború ide­jén a magyarok is megtanulták Szibéria nevét. Szá­Tízmillió négyzetkilométer Erről a hatalmas területről csak az kaphat hozzávetőle­ges képet, aki személyesen is ott járt. Abban a szerencsé­ben volt részem, hogy vi­szonylag rövid idő alatt több mint húszezer kilométernyi utat tehettem meg Szibériá­ban, elsősorban repülőgépen, vonaton, de utaztam személy- gépkocsival és terepjáróval, szárnyashajóval és motoros szánnal is. Szibéria területe, amely az Uralon túl kezdő­dik és a Csendes-óceánig tart, körülbelül tízmillió négyzetkilométer. Kényelme­sen elférne rajta valameny- nyi nyugat-európai ország. Éghajlata szélsőséges, a ter­mészeti viszonyai zordak, a hosszantartó tél nagy hideg­gel és hóval jár, a rövid ideig tartó nyár nagyon me­leg. De nincs a világnak olyan kincse, amelyet ne tárna elénk a szibériai föld. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, az iparo­sítás első ötéves terveinek időszakában már megkezdő­dött ezeknek a kincseknek a feltárása és kiaknázása, de a földrésznyi terület teljes „meghódítása” csak a máso­dik világháború után lendült fel igazán mert a Szovjet­unió ekkorra teremtette meg az ehhez szükséges műszaki, gazdasági, technikai eszkö­zöket, erőket és ismereteket. A hatalmas terület rendkí­vül változatos. A szibériai délkörök átszelik az északi­sarki jeges vidékeket, a tundrát, a tajgát, a végtelen sztyeppékét. Hegyek, fennsí­kok és síkságok váltják egy­mást. Szibéria nemcsak ezer, meg ezer kilométer utat je­Komplex Irkutszki látogatásom al­kalmával Leonyid Zmanovsz- kijtól, a területi tervhivatal elnökétől kaptam tájékozta­tást, hogy miképpen valósít­ják meg a XXIV. és a XXV. pártkongresszus határozatait, amelyek kimondják: misze­rint kivételes feladatként kell tekinteni az ország ke­leti területein a természeti erőforrások további, gyorsí­tott ütemű birtokbavételét, és e területek gazdasági poten­ciáljának növelését. — A mai szibériai ipart új minőségi előrelépés, a maga­sabb szintek meghódítása jel­lemzi — mondotta a területi tervhivatal elnöke. — Míg korábban csak egyes üzemek épültek itt, ma az ipa épít­kezés kofnplex módon, átfo­gó fejlesztési terv alapján történik. Szerte Szibériában több ipari centrum épül, amelyek hatalmas vízi, illet­ve hőerőművekben termet villamosenergia-bázisra tele­pülnek. Ismeretes, hogy Szi­béria olaj- és földgázkészletei páratlanok az egész világon. Ezekre az olajbázisokra több petrolkémiái ipar és gyár­óriás, valamint vegyikombi­nát települ. A szénhidrogén egy része hatalmas távveze­tékeken eljut a Szovjetunió számos területére, de az egy­séges távvezeték-rendszer ki­épülésével a szocialista or­szágokba is. A vízi erőművek, amelyek a legnagyobb telje­sítményűek, és a legolcsóbb lent, hanem több idozonat is. Van egy szibériai szólásmon­dás, mely szerint száz kilo­méter nem távolság, száz ru­bel nem pénz, száz gramm vodka nem vodka. Azok a pionírok, úttörők, akik annak idején megkezdték ennek a hatalmas területnek, ennek a beláthatatlan gazdagságnak a meghódítását, illetve birtok- gavételét, és ma nagy lendü­lettel folytatják, nemcsak a zord .viszonyokkal harcolnak, hanem az anyagokkal is, amelyek az ilyen szélsőséges éghajlati körülmények kö­zött másképpen viselkednek. A hatalmas térség benépe­sült. A soknemzetiségű Szov­jetunióból szinte mindenhon­nan érkeznek ide emberek, • elsősorban fiatalok, komszo- molisták. A feladat óriási. S ezekhez az óriási feladatok­hoz ők is felnőnek. Robert Longuet, Marx Ká­roly dédunokája szibériai él­ményeiről az egyik szovjet laknak így nyilatkozott: „Nagy úton levő tengerészek­hez hasonlítanám az itt élő embereket. A szibériaiak is, a tengerészek is hatalmas, beláthatatlan térségeket jár­nak be, ahol a természet szá­mos veszélyt rejt. Az óriási távolságok, a nehéz körülmé­nyek formálták az itt dolgo­zó emberek jellemét. Akár­csak a tengerészekben, ben- r ük is rendkívül fejlett a szolidaritás érzése. Csodálat­ra méltó, milyen akaraterő­vel és kitartással építenek, s teszik lakhatóvá Szibériát. Nagyon sok fontos feladatot a fiatalokra bíznak, és az ifjúság felelősséggel fogadja és oldja meg feladatait.” fejlesztés energiát termelik a világon, egymás után épülnek Szibé­ria hatalmas folyóin. Ilyen például a bratszki, ahol ön is járt, vagy a krasznojarsz- ki, amely jelenleg a világon a legnagyobb, de épül a sza- jano-suseszkojei, amely még az előbbit is felülmúlja, vagy az uszty-ilimszki, ahol ma­gyar fiatalok is dolgoznak. A komplex fejlesztés azt je­lenti, hogv ezekre az erőmű­vekre, Szibéria mesterséges Napjaira az adott területek, körzetek leggazdaságosabban kitermelhető és feldolgozha­tó ‘nyersanyagaival kapcsola­tos iparok, iparágak, gyár­óriások települnek. Irkutszk- ban és Bratszkban például, ahol olcsó a villamos energia, a nagy mennyiségű villamos energiát igénylő alumínium­ipari korpbinátok épültek és termelnek. De Bratszkban működik már a faipari kom­binát is és ugyanilyen épül Uszty-Ilimszkben, hiszen Szi­béria hatalmas erdőterületei olcsó alapanyagot szolgáltat­nak. És természetesen nem szabad elfeledkezni az évszá­zad legnagyobb építkezéséről, a BAM-ról, a Bajkál—Amúri Magisztrátról nemcsak azért, mert háromezer kilométer hosszú pályatest lefektetésé­ről van szó, hanem mert ha­talmas terület. természeti kincseinek kiaknázását és to­vábbítását teszi majd lehe­tővé. mos hatalmas hadifogolytáborban sínylődtek itt a ma­gyar katonáit százezrei. Szibéria történelmében is a Nag ■ Októberi Szocialista Forradalom hozta meg a nagy fordulatot. Százezer magyar internacionalista vett részt vörösgárdistaként, partizánként, később a Vörös Hadsereg tagjaként a szovjet hatalom kivívásában, megteremtésében, majd az évekig tartó polgárháború­ban a szovjet hatalom megvédéséért. Hadrakeltek a nagy szibériai hadifogolytáborok, az omszki, a tomszki, az irkutszki, a habarovszki. a vlagyivosztoki táborok­ban sínylődő magyar munkások, parasztok és értel­miségiek leghaladóbbjai. A tomszki hadifogolytábor lakója volt például Kun Béla is, akinek a nevét most egy, háromszáz főből álló magyar ifjúsági brigád viseli, a’.'k Uszty-Ilimszkben részt vesznek a KGST kereté­ber épülő hatalmas cellulózkombinát munkálataiban. l |A !íoi ikii — Ez idáig csak egy töre­dékéről beszélgettünk Szibé­ria meghódításának — mon­dotta Leonyid Zmanovszkij. — Ebbe a hatalmas munká­ba bevonták a Szovjetunió tudományos központjait, és Novoszibirszk mellett fel­építették Akagyemgorodokot, a Tudósvárost, ahol a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miája szibériai tagozatának ma már közel félszáz tudo­mányos intézetében és labo­ratóriumában több mint hat­J P van akadémikus vezetésévé g több mint harmincezren doj' p goznak. Emellett új tudomá' p nyos központokat hoztak lét: v re Szibéria más területén i* A komplex fejlesztés komp' fi lex kutatást és tervezést igo- ti nyel. Az alapkutatásokon Wj c, vül a tudományos központé* számos alkalmazott területe* j, értek el jelentős sikereke1 s; Elmondhatjuk, hogy azt & időszakot éljük, amikor a W' j domány termelőerővé váli* h A Bajkál-tó a természet csodája S Mínusz 36 fokos hidegben, talpunk alatt ropogó hóban, szemben az erős északi szél­lel, a barguzinnal mentünk a Bajkál-tó felé. A tunguzok szent tengernek nevezik, evenk nyelven ugyancsak Lama, vagyis tenger, a régi kínai krónikákban pedig Pe haj, azaz észgki tenger sze­repel, de a híres orosz dal is fenséges tengernek ne­vezi. Nehéz volt elképzel­nem, hogy a természetnek ez a csodája, ez az édesvizű tenger 630 kilométer hosszú, szélessége 25 és 70 kilométer között változik, területe 31 500 négyzetkilométer, he­lyenként meghaladja az 1700 méter mélységet, köbtartal­mát tekintve a legnagyobb, korára nézve pedig a leg­öregebb tó a világon, körül­belül tízmillió éves. Állatvi­lága sok tekintetben szintén egyedülálló. Egy öreg szjbirjákkal, szj' bériaival beszélgettem, aKj azt mondotta, hogy a Bajkó hat csodával várja az ed1'; bért. Kristály tisz. a vizévé*] partján csipkés szélű hegyek kel, tölgyesekkel, bükkösök kel, fenyvesekkel, bajkáli in­kákkal, cobollyal, medvével Hallgattam az öreget, né* tem szibériai kutyáját, a lai kát. Sózott, füstölt halat ha raptunk és jóízű fekete kt nyeret, közbe-közbe egy-efi' korty vodkát is megittun^ Aztán a Sajkáiból merífe'l tálíl tünk vizet, amely kristály' tiszta, íztelen és hideg, m utolsó kortyot az öreg net itta meg. A hóval borító1' s ta: földre öntötte és ezt monk ne k * tér v< ifc — Tisztelet a mi gazda*' földünknek és a munkásén1: i bereknek... A Kun Béla brigád Szibéria hatalmas erdősé­geinek fakincsére és az An­gara vízi erejére épül a vi­lág egyik legnagyobb faipari és cellulózkombinátja Uszty- Ilimszkben. A KGST-beru- házásból megvalósuló hatal­mas létesítmény évente két­millió köbméter fát dolgoz majd fel. A kombinát a Kom- szomol védnökségével épül. A KISZ IX. kongresszusa úgy határozott: 300 tagú ma­gyar építőbrigádpt szervez­nek a legrátermettebb ifjú­munkásokból, ifjúkommunis­tákból, akik kétéves külde­tésben részt vesznek a nem­zetközi építkezésen. Az 1500 jelentkezőből kiválasztott 300 fiatal, építőmunkás, Kun Bé­la nevét vette fel, s 1976. augusztus 9-én elindult, hogy nagyszerű példák, forradalmi tettek méltó örököseként- folyíatójaként, 9000 kilomé­terre az otth"ntól, a magyar fiatalokat képviselje. A ma­gyar építőbrigádban Borsod megyéből 14 ifjúmunkás ka­pott. helyet. Az induláskor, majd az el­ső év után itthon töltött sza­badság idején is alkalmunk volt a borsodiak képviselői­vel találkozni. Es folyamato­san hoztak hírt, üzenetet a levelek. Hozták az üzenetet most is, az ünnep alkalmá­ból, még az ünnepre készü­lődés lázáról, hiszen idő kell, míg megérkezik a levél. Ok­tóber 20-át jelzi a dáturp- bélyegzö... — Nagy szorgalommal és lelkesedéssel készülünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára. Csatlakoztunk a Komszomol „60 munkáshét a 60. évfor­dulóért” elnevezésű mozgal­maihoz. A magyar brigád tett Uszty-llimszkbeij^ még egy felajánlást: teljb [jj létszámmal részt veszünk sL. „Egy nap magamért és ON.,' tóber harcosáért” hirdet**] J. kommunista szombaton -jv' írja Csatlós Ferenc kőművejjj' amihez idézzük még K>*]J István sorait is: „Elszántar)..' lelkesek és bizakodók vS'i^ gyünk. Mindent megteszünk,' hogy méltón ünnepeibe*';. sünk.” r És a hétköznapok? ln'f. egy csokorra való Tirpé.u Ede, Csatlós Ferenc és Ki* íj István üzenetéből: „Brigád ' jcink teljesítménye még ne1* volt 100 százalék alatt, <*j j,.j volt már 120 és 140 szá^J,' lék is ... öt hónapja együ1.' -y dolgozom szovjet fiatalok^, j Már nincs szükségünk tot' mácsra. Szabad időnkbe*,1 számos program közül váK 1 gathat ki-ki. Druzsba-estéko*, bolgár, nemet, szovjet fiat*!],, lókkal találkozunk, közpod'j ^ rádióstúdiónk van, hetente’1 1 órás műsort sugároz ... Tánf']' estek, sportnapok, vetélkedő1 váltják egymást, s folyard* j' tos az alkalom a tanuló* j.’ ra ... Már egyáltalán net j'j félek a téltől... A megfelel j öltözködés mellett egy na? j fegyverünk van még a . bériai tél ellen: az egymás*' ; utaltságunk... A közép-sÁ i, bériai Uszty-Ilimszkben, ab° (j régen hőseink fegyverrel , kézben harcoltak, ma fl1: jj magyar fiatalok, bolgár, nf met és szovjet barátainkig Á együtt, szerszámmal a ké;'j' ben derekasan helytállun^ 1 Ezt üzenjük a borsodiaknak . j és a nagy ünnep alkalmává ';l! hasonló sikereket kíván un* j1 a messze távolból...” ,j te Oravec János m T. Nagy József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents