Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-05 / 261. szám
1977. november 5., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 t i t t I t í te I i er lőtt I r*'\ n ,yH pH nK'; v«' i< i ke'i 1,9: 'K ,’Cfi •rc- *»» I n*' üa| 50k ■cl' V3'i ett* t :: fi i-iP c9f' e(" Í;V K?' éP1 ehö 5^1 .pP' VÍ'Í ■('" í !5 pK'í :ÍV", o''1 ■^1 * Megyei Etártmuikáskiiídiitsép Blazon ieÉraoÉÉinla A Nagy Októberi Szocialista forradalom 00. évfordulója alkalmából megyei pártmunkásküldöttség utazott Neubrandenburgba. Az NDK-beli testvérmegyénkbe utazó küldöttség vezetője Beme László, a megyei párt- bizottság titkára, tagjai; Bujdos János, a megyei tanács elnökhelyettese, Markovies Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa és Nagy Zoltán, az Encsi járási Pártbizottság első titkára. A küldöttség tagjai részt vesznek a NOSZF tíO. évfordulója tiszteletére rendezett neubran- denburgi ünnepségeken és találkoznak a megye dolgozóival. ünnepség e Miskolc városi PáríbizotlsáfOB A vologdai szakmunkásképző intézet televízió stúdiójában (bal oldali képünk). Itt alapították Vologda városát 1141-ben — jelzi az obeliszk a Szuliona folyó partján. (A szerző felvételei) Kohászat, mezőgazdaság, szakmunkásképzés Vologdai találkozások Folytatva a hagyományokat. az MSZMP Miskolc városi Végrehajtó Bizottsága november 7-e alkalmából 'ezúttal is jutalomban részesítette az eredményesen dolgozó párttitkárokat, párt vezetőségi tagokat és társadalmi aktívákat. Vz ünnepségre tegnap délután került sor a Városi pártbizottság székhazában. A megjelenteket Simon Tibor, a pártbizottság osztályvezetője köszöntötte, majd Novák József, a Miskolc városi Pártbizottság titkára emlékezett meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról. Ezután jutalmakat adtak át. Ugyancsak bensőséges A Borsod megyei KISZÖV székhazában tegnap délután jubileumi és kitüntetési ünnepséget tartottak. Erdélyi György, a szövetség párttitkára méltatta a 60. évforduló történelmi jelentőségét. Az OKISZ elnöksége a kiváló, az átlagon felül végzett munkáért a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesített kiTegnap, november 4-én koszorúzási ünnepségeken rótták le kegyeletüket Miskolc város dolgozói és a tanulóifjúság az ellenforradalomban hősi halált halt mártírok sírjainál, az emléktáblák előtt. Délután négy órakor városszerte virágok, koszorúk elhelyezésével emlékeztek a vállalatok, üzemek, ’'tézmények dolgozó ezreinek képviselői a forradalmi ügyünkért életüket áldozok hősi tetteire. Koszorúzási ünnepség volt a Mártírok Emlékművénél, a Hősök temetőjében Szabó ünnepség színhelye volt tegnap délután a városi párt- bizottság: a felszabadulás előtti párttagok, a munkásmozgalom veteránjai emlékeztek november 7-re. Itt Kolláth Sándor, a városi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet, majd jutalmakat adtak át. A felszabadulás előtti párttagok valamennyien bronzplakettet kaptak a NOSZF 60. évfordulója alkalmából. Az ünnepség ezután a Hónai Sándor Művelődési Házban folytatódott, ahol Miskolc középfokú oktatási intézményeinek diákjai adtak színvonalas műsort. lene borsodi szövetkezeti dolgozót és vezetőt. A kitüntetéseket Koltai Zoltán, a KISZÖV elnöke adta át. A jubileumi ünnepséget megelőzően a diósgyőri város- központban levő szolgáltató- házban átadták rendeltetésének a szövetkezeti fényképész-, cipész-, női- és férfiLajos ezredes; a Mindszenti temetőben Elek László; a hejöcsabai temetőben Rigó Zoltán és Antal Gyula; a diósgyőri temetőben Szabó Miklós, Czinó Károly és Molnár Béla; a vasgyári temetőben Oprendek Sándor; a Deszka-temetőben pedig Ráduly József és Strelecz János sírjánál. A síroknál lerótt kegyelettel egyidőben a városban levő emléktáblákon is elhelyezték Miskolc lakosai, a dolgozó- és a tanulóifjúság képviselői a megemlékezés és a hála virágait. A szovjet emberek köztudottan vendégszeretők. EFről az oldalukról személyesen is meggyőződhettünk, amikor augusztusban a KISZ Borsod megyei Bizottságának delegációjával Vologda megyében jártunk. Leginkább a kohászat fellegvárában, Me- sanyikovéknál tapasztalhattuk mindezt. A cserepoveci ifjúkommunisták családlátogatást szerveztek számunkra. E sorok írója negyedmagával Mesa- n.vikovéknál járt. A családfő a Cserepoveci Kohászati Kombinát főolvasztára, felesége nőgyógyász. Fia, Vagyán ugyancsak a kombinátban dolgozik, darus, Natasa a zománcedénygyárban betanított. munkás, míg Ludmilla főiskolai hallgató. A család kedvessége szinte leírhatatlan. Másodpercek telnek el érkezésünk után. s már úgy mutatják a családi .fényképalbumot, úgy Invitálnak asztal mellé, mint u legjobb barátot. Amennyire csak lehetséges. igyekeznek kedvükben járni, értünk készült a specialitás, a húsós dérelye, s kerül az asztalra minden finomság. A családfő arról sem feledkezik meg, hogy felkészítsen bennünket a másnapi gyárlátogatásra. Mert nem akármilyen kombinátba megyünk ám! Ahol 6 ‘millió tonna acél készül évente, ott a nagyságrend többszöröse a nekünk megszokottnak. Másnap ebből is ízelítőt kapunk, azután indulás a pionírokhoz a város közeli Sasfiók úttörőtáborba. A pöttömnyi gyermekek megható fogadása még ma is élénken él valamennyiünk emlékezetében. Az általunk hozott jelvényeknek úgy ' örültek, ahogy senki, s legalább ilyen örömmel nyújtják át maguk készítette ajándékaikat delegációnk tagjainak. Vologda megye területének nagy részét a nem fekete föld képezi. Néhány évvel ezelőtt még jelentéktelen volt a mezőgazdaság termelése. Azután megkezdődött a harc a természettel. Erdők tűntek el, mocsarak hatalmas kiterjedésű területein végezték el az alagcsövezést., s ma már a kalászosok termelése közelít a délebbre fekvő területekéhez. Egyre újabb és újabb földterületeket szakítanak ki a műveletlen — és sokáig müvelhetetlennek hitt mocsarakból, s kemizálás után azonnal megindul a termelés. M. G. LObitov, a, Rogyina kolhoz 70 éves elnöke mosolyogva mondta: — Ha valaki néhány évvel ezelőtt azt meri mondani előttem, hogy 1977-ben 45 mázsás hektáronkénti átlagot érünk el a kalászosoknál, bizony gúnyolódásnak Vettem volna, hiszen 1965-ben még alig 17 mázsánál tartottunk. Persze ezek után nincs megállásunk. Mert ha tucatnyi év alatt ennyit fejlődhettünk, akkor még mindig kell, hogy legyen továbblépés. Az eddigiek jól tükröződnek állattenyésztésünkben is. Akkor alig több, mint ezer liter volt a tehenenkénti tejtermelés átlaga, ma közelíti az ötezer litert... Az idős kolhozelnök elképzeléseit a fiatalok valósítják meg. Ott jártunkkor itt is, ott is találkoztunk árkot ásó gépekkel, erdőirtó fiatalokkal, akik mind azon dolgoztak, hogy még több kalászost, tejet, húst adjanak a megye kolhozai a népgazdaságnak. A megyeszékhely, Vologda, ipari központ is egyben. A csapágygyárban például újabb egységet szerelnek, amelyek berendezéseit franciák és lengyelek szállítják majd. E gépek kezeléséhez magasan képzett szakmunkásokra van szüksége a gyárnak. Bizonyára nem nehéz kitalálni az elmondottak után, a gyúr szerződésben áll az egyik szakmunkásképző intézettel, ahol elsősorbán számukra képeznek fiatalokat. Hogyan? Ezt Vlagyimir Nyikolajevics Szotnyikov igazgató kalauzolása mellett ismerhettük meg. Az intézetben — amelyet csaknem 10 éve alapítottak — évente 900 fiatal oktatását végzi 100 mérnöktanár. Munkájukat a legkorszerűbb audiovizuális eszközök, berendezések segítik. A szakmunkásképző intézetnek ugyanis saját házi televíziós stúdiója van, ahonnan az óraadó tanár egyetlen telefonjára megkezdik a kért film vetítését, vagy a diaképek sugárzását. A stúdió berendezéséhez, s az 56 televíziókészülék megvásárlásához a gyár járult hozzá több, mint egymillió rubellel. Kétirányú felkészítés folyik a szakmunkásképző isFontos események színhelye ezekben a napokban a Borsodi Vegyikombinát területén épülő PVC—III. nagyberuházás: néhány napja csak, hogy feszültség alá helyezték az itt elkészült villamos fogadóállomást, amely az új gyár energia- ellátását biztosítja majd, máris nem kevésbé jelentős állomáshoz érkezett a kivitelezés. Tegnap, november 4-én délután ugyanis a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére rendezett ünnepség keretében meggvújtották a PVC—III, etilénfáklyáját, ami a nagyberuházás technológiai próbaüzemének a megkezdését jelenti. Az ez alkalomból rendezett ünnepségen részt vett Zsen- gellér István nehézipari miniszterhelyettes, Tóth Gyula, a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének titkára, dr. Havasi Béla. az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke. Eljött a fáklyagyújtásra a kalusi Klór-vinil Egyesülés vezérigazgató-helyettese. Haáber Nyikolaj Vasziljevics, aki az általa vezetett delegáció nevében köszöntötte a BVK dolgozóit. Ott voltak a testvérváros, valamint a TVK és Kazincbarcika párt-, állami és tömegszervezpti vezetői, n kivitelező vállalatok képviselői, a a BVK soksok munkása. * Tegnap délután 13 óra 40 perckor jelentette Szőke Béla, a beruházás irányítója Körtvélyes Istvánnak, a BVK igazgatójának: a beruházáson dolgozó mintegy 3 kólában. Egyrészt — és főleg — a csapágygyár számára , esiszolópadi, esztergályos és marós fiatalokat képeznek, másrészt pedig általános gépész, lakatos és marós képzés folyik. Az ide felvett fiatalok egy évig az intézmény legkorszerűbb gépekkel felszerelt tanműhelyében sajátítják el az alapfogásokat, a második évben már heti két alkalommal a gyárban dolgoznak. A harmadévesek tagjai lehetnek egy-egy gyári brigádnak is, heti háromnapi munkájuk után 150—160 rubel fizetést kapnak. Végül 'utolsó évben 3—4 hónapot töltenek az üzemben, 160—180 rubel havi keresetért. E fizetés 33 százalékát kézhez kapják. 45 százalékát az államnak fizetik be, a többi pedig az iskola további fejlesztését szolgálja. Hogy milyen oktatás folyik ebben az intézményben, arra jellemző: ha speciális darabokat kell gyártani, általában a legtöbb vállalatnál a Vologdában végzett fiatal szakmunkásokat keresik... ezer munkás eleget tett vállalt kötelezettségének, próbaüzemelésre készen áll a PVC—III., majd engedélyt kért az etilénfáklya begyúj- tatására. Elsőként az igazgató gratulált és fejezte ki köszönetét az építőknek, a beruházáson tevékenykedő munkásoknak, majd megadta az engedélyt arra, hogy mostantól kezdve ' folyamatosan végezzék a technológiai próbákat, utasította az illetékes vezetőket a próbaüzem kiszélesítésére, az üzemszerű gyártásra való felkészülés elősegítésére. Néhány perccel később fellobbant a kémény tetején az etilénlúng, ami azt jelentette: elkészült a Len in város—Kazincbarcika közötti etilén- távvezeték. létrejött a közvetlen íermékvezeték-kap- csolat Kalus—Leninváros— Kazincbarcika között. Kalus—Kazincbarcika ... A várakozással, feszültséggel teli percek, a fáklyalobban- tás pillanatai után az ünnepség részvevői szem-, és fültanúi lehetlek annak, amint a BVK szakembere telefonon jelentette a Tiszai Vegyikombinátnak. hogy az ellenőrzések után zavartalanul megtörténi az etilénfáklya begyújtása, egyben közvetlen telefonösszeköttetést kért a Szovjetunióval, a kalusi vegyi kombinát tál. H. Ny. Vasziljevics. a kalusi Klór-vinil Egyesülés vezérigazgató-helyettese — utolsó ellenőrzésként 1— közölte otthoni munkatársaival: „minden rendben van, a Borsodi Vegyi kombinátba megérkezett az etilén ... köszönet az ottani elvtársaknak. hogy elősegítették e fontos beruházás megvalósítását”. A mozdony, ak^vlteiév vezetőfülkivételével egyben útasszáll ító is, útra készen áll a Lillafüredi Állami Erdei Vasút mtskol- c' végállomásán. Hétköznap van. ^.vénkor minimális a forgalom. Nyolc óra előtt néhány perccel kettes sorokba tömörült gyerekek érkeznek. Általános Okolások, osztálykirándulásra mennek. A jegyárusító és forgalomirányító fülkéből már továbbították a jelzést: újabb kocsira van szükség. Pontban nyolckor a kis mozdony nekirugaszkodik. elindul. Mosolygó arcú, kiváncsi tekintetű gyerekek néznek ki a?- ablakon. A perecesi út. mellett az állomáson már olt áll az igényelt, újabb kocsi. Innen már valóban kényelmes az utazás. A majláthi rész után a várositól hűvösebb, portól, benzingőztől cs váltói Ptonles levegő árad be a nyitott ablakokon. Beérünk az erdőbe. Sűrű, magasra nőtt fák között visz tovább az út.. A síneket előbb foltokban, később teljesen ®|lepik a tarkálló falevelek sokasága. Glyan az út. mintha a zöld és a barna finnek különböző árnyalataival díszi- Httt szőnyegét terítették volna elénk. A mkon maradt levelek lombja alagútáráén borul össze a feiünk felett. Egyre magasabbra érünk, egyre csipő- sebb a levegő is. Közeledünk Lillafüredhez. Tőlünk jobbra a völgyben Alsó- Hámor, jórészt terméskövekből épített házait látjuk, mögötte a domb vonulatát követő, kanyargó szerpentin. Píéha megcsillan egy-egy arra haladó autó teteje: — Néhány perc múlva Lillán vagyunk — mondja Vadas István, a vonat vezetője. Szeretem ezt az utat. Soha nem unalmas. Minden évszak valami újat hoz, valami eltérőt az eddigitől. De az ősz .. . ! Vadas István régi dolgozója a LÁEV- nek. Annak idején még gőzmozdonnyal járt. Szereti a természetet, ragaszkodik a kisvonathoz, öröme telik munkájában. Sok embert megismert már az eltelt több mint húsz év alatt. Visszavisszajáró kirándulókat, idős „törzsgár- datagokat”, akik minden héten eljárnak az erdőbe: nyugdíjasok, akik rendezgetik egy-egy forrás környékét, járják az erdőt, gyűjtik a gyógyító teafüveket. Megérkezünk. A gyerekek ujjongva szállnak le a kocsiról. Van aki megköszöni a szép utat a vezetőnek, aki mosolyogva felel: — Gyertek el máskor is! Pár perces pihenő után. folytatjuk az utat. Rajtunk és a kalauzon kívül két utasa variba vonatnak. Egy férfi és egy nő. összetartoznak. Kirándulók, vagy» üdülővendégek lehetnek. Lillafüreden szálltak fel. Az alagút után a Hámoritó szellőfodrozta vizében gyönyörködünk. Az apró hullámokon rozsdabarna levelek ringatóznak. Fakitermeléshez érünk. Az előző állomáson felvett újságokat, leveleket a vonat vezetője leadja a címzettnek, aki már vár rá. Ga- radnánál húsz percet töltünk. llvraliOr csendes a kirándulók ré- iijtunui szére épített szalonnasütő, zárva a hét végeken nagy forgalmú Mókus presszó ajtaja is. Üjabb utasok csatlakoznak. Ök már ismerősök, a törzsgárdatagokhoz tartoznak. Kora hajnaltól járják az erdőt. Most már ők is hazafelé indulnak. Monos Márt» Kitüntetések a KISZúV-tee szabó részlegeket. A mártírokra emlékezve Tóth Zoltán Kalus—Leninváros—Kazincbarcika Begyúiloüi az etilénllvát Megkezdődött a próbaüzem a PVC—lil-ban