Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-30 / 281. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1977. november 30., szerda Mozik a társadalomban ankét az egyetemen A magyar mozik látogatottsági statisztikáit és a televízióban sugárzott filmek nézettségét íigyelembevéve bizton állítható: a film és a mozik ügye nem alaptalanul áll a társadalmi érdeklődés előterében. Az említett látogatottsági adatok szerint moziban és televízióban évente 400—450 millió magyar állampolgár néz filmet, azaz az összlakosságot alapul véve mindenki évi 40— 45 filmet lát. Ez a szám meglehetősen magas, különösen a televízió esetében, mert például az év első háromnegyedében, januártól szeptember 30-ig az egy lakosra jutó mozibajárási gyakoriság mindössze 5.4, azaz egy magyar állampolgárra öt és fél film jut (az országos lehetőség 13,27!), a többi alkalommal a televízió képernyőjén találkozik a filmmel. (Borsodban 12.31 a lehetőség és 4.61 a tényleges mozilátogatási gyakoriság.) Az évi negyven-negyvenöt film tudatformáló szerepét nem szükséges most külön elemezni, legfeljebb annyi jegyzendő fel, hogy a televízió elterjedése után még inkább érvényes a híres lenini megállapítás, amely szerint valamennyi művészet közül számunkra a legfontosabb a film, hiszen az most nem tíz-, és százezrekhez, hanem immár milliókhoz jut el egy időben, azonos intenzitással, azonos tudatformáló hatással. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a társadalmi, illetve termelési viszonyok átalakulását követő szabadidőnövekedésről. és annak célszerű felhasználása, meg a film kapcsolatáról. E tekintetben közömbös, hogy a film a mozivásznon, vagy a képernyőn jelenik-e meg. Egyébként a hatvanas években roppant arányeltolódás jelentkezett a televízió javára, miht a fentebbi nézettségi adat is igazolja, de a mozi sem szorult háttérbe, s az utóbbi időszakokban egyre inkább kezdi visszanyerni -— ha korábbi látogatottságát nem is — a szerepét, s egyre nyilvánvalóbbak a társadalom fejlődésében betöltendő feladatai. Nem véletlen, hogy a közelmúlt hónapokban országos sajtóvita foglalkozott a mozik, illetve a filmforgalmazás gondjaival és feladataival: hogy a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetségén belül is alakult olyan — művészekből álló — szervezet, amely a közönség és a film találkozását szorgalmazza és újabb útjait kutatja; hogy létrehozzák a mozin kívüli különböző filmbemutatási formákat, a társadalmi bemutatásokat, egyebeket. Ezzel a gondolattal megközelítettünk egy másik témát, nevezetesen a mpzihálózat helyzetét, fejlesztési gondjait, — nem kevés helyen — elmaradottságát. A mozik kihasználtsága országos átlagban Heves megyében a legjobb: 50.8 százalékos, az országos átlag pedig 40.7 százalék. Nem véletlen ez, mert éppen Heves megye mutatott példát az elmúlt években a mozihálózat fejlesztésére, olyan mozik teremtésére, amelyek vonzóak, korszerűek. szívesebben néznek bennük filmet az emberek. A mi megyénkben. Borsodban ez a kihasználtsági arány mindFokozódó A politikai irodalom iránt fokozódó érdeklődést jelzi, hogy a politikai könyvnapokon megjelent újdonságok közül többnek az utolsó példánya is gazdára talált már. Különösen keresettek a Marx—Engels, valamint Lenin válogatott írásait közreadó kötetek, amelyekből sok helyütt minden példány elkelt már. Elfogyott a pultokössze 37,5 százalékos. Nem vigasz, hogy van még négy ennél gyengébb eredményeket felmutató megyei mozi- hálózat is. Tény ‘ viszont, hogy Borsod igen rosszul van ellátva mozikkal. Igen sok a teljesen elavult, korszerűtlen, művészeti-Közmű- .velődési céloitra nagyon-na- gyon csak végszükségben alkalmas mozi, ezek között nem kevés a hodályszerű, oktalanul nagy nézöterű, amelyeket jobban kihasználni sok esetben lehetetlen. Ezek a moziterem-óriások nem napjaink mozizásának felelnek meg, de a kihasználtsági mutatók mégis ezekhez viszonyítanak. De nem elhanyagolható tényező az sem, hogy — mint a minap a Kulturális Minisztériumban hivatalos tájékoztatásban hallottuk — mozihálózat fejlesztése tekintetében Borsod sajnos az utolsó a megyék között. Legalábbis, ami az új mozik létesítését, a hálózat célszerű fejlesztését illeti. Meglepett ez a közlés, bár például azt jól tudtuk, hogy a felszabadulás óta Miskolcon csak csökkent a mozihálózat, csak fogyott a mozik és férőhelyek száma (a lakosság növekedésével fordított arányban!), sok tízezer embernek otthont adó új lakótelepeink gyakorlatilag közeli mozik nélkül állnak. (Az Ady Művelődési Házban „vendégszereplő” Ságvári mozit igazán nem szabad lakótelepi igényeket kielégítő mozinak tekinteni.) ® Kinek a feladata a mozihálózat fejlesztése, adódhatna a kérdés. A mozi, a film az egyetemes magyar közművelődés elidegeníthetetlen része. Nem a régi mutatványosipar folytatója, hanem nagyhatású tömegnevelő és szórakoztató intézmény. Hálózatának fejlesztése elsősorban a fenntartó tanácsi szervek feladata. A Szovjetunió lakótelep-építéseinél a mozi mint járulékos beruházás, együtt épül az iskolával, bölcsődével, könyvtárral, kommunális, kereskedelmi létesítményekkel. Nálunk annyi minden előzi meg, hogy általában rá már nem is marad energia és anyagi erő. Ezen változtatni, javítani, a közművelődési párthatározatból és a közművelődési törvényből értelemszerűen adódó társadalmi és állami feladat. « Végezetül még egy gondolat a mozik- társadalmi szerepéről, illetve attól elválaszthatatlanul: mint sokfelé, a mozikban is elszaporodtak a fantomnézök, azaz az olyanok, akik csak a látogatott- sági' statisztikákban szerepelnek, mert megvették a jegyet, vagy megvette helyettük valamely közület, de helyük üres. Ez az önbecáapós- di a jelenlegi közönségszervezés és egyben a mozidolgozók bérezése ösztönző rendszerének sokféle fogyatékosságára mutat. Felsőbb szervek már keresik a javítás módozatait, hiszen tudott, hogy az eladott mozijegy nem azonos a nézővel, az eladott jegynek semmiféle közművelődési, társadalom- formáló jó hatása nincsen. Benedek Miklós érdeklődés ról Vlagyimir Kanyivec „Az Uljanov-család” című műve, amely Leninnek és családjának életútját dolgozta fel. Több ezer példány kelt el eddig Leonyid Brezsnyev, Ká- ,dár János és Luis Corvalán új köteteiből is. Nagy érdeklődést keltett a nemzetközi kommunista mozgalom dokumentumait .1945-től 1976-ig közreadó munka is. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyelem KlSZ-bizott- sága és közművelődési bizottsága kétnapos ankétot szervezett az ország műszaki egyetemeinek és főiskoláinak képviselői, az intézmények közművelődési bizottságainak vezetői és munkatársai részére. A tegnap, kezdődött tanácskozás témája: A műszaki értelmiség szerepe a közművelődési határozat végrehajtásában. Dr. Csókás János egyetemi tanár, rektorhelyettes köszöntő szavai után hangzott el dr. Tóth Árpádnak, az NME marxizmus—leninizmus tanszéke szociológiai kutató- csoportja tudományos főmunkatársának előadása. Az általános műveltség és a szakműveltség, a humán és a természettudományos műveltség viszonyát elemezve ismertette a korszerű műveltséggel rendelkező műszaki értelmiségiek szerepét a köz- művelődésben. Hangsúlyozta, hogy az 1974-es közművelődési párthatározat és az 1.976-os közművelődési törvény után a felsőoktatási intézmények a maguk sajátosságainak megfelelően jelölték meg a feladataikat a végrehajtásban. A miskolci egyetem oktatói nagyon jó tapasztalatokat szereztek a hallgatók körében nagyon népszerű közművelődési speciális kollégiumon. Több vonatkozásban utalt a közelmúltban befejezett négyéves ózdi szociológiai kutatómunka tapasztalataira. A mun- kásművelődés ózdi kutatásának központi kategóriái a munka és az életmód voltak. A munkát és az életmódot a családdal, az iskolával és a 'közművelődési intézményeikkel szoros összefüggésben vizsgálták a munkásművelődés, közművelődés terepeként és kereteként. Hangsúlyozta. hogy társadalmi, gazdasági fejlődésünk jelenlegi intenzív szakaszában rendkívül nagy jelentősége van a közművelődésnek, s a feladatok végrehajtásában a műszaki értelmiségnek. Korreferátumokkal folytatódott a tanácskozás, először dr. Kiss Ervin egyetemi tanár, az NME közművelődési bizottságának elnöke fejtette ki véleményét az egyetemi oktatók és hallgatók feladatairól és szerepéről a köz- művelődésben, majd Végvári Imre. a KISZ Központi Bizottsága egyetemi é5 főiskolai osztályának munkatársa tartott előadást A KISZ feladatai az önképzési igények fejlesztésében címmel. Ezt követte Barkóczi Istvánné- nak, a miskolci December 4. Drótművek oktatási csoport- vezetőjének Üzemi szemmel 1 a mérnök közművelődési feladatáról című előadása. Ismertette azokat a tapasztalatokat, azt a komoly munkát, melyet a nagyüzem mérnökei, műszak szakemberei végeznek a szakmai tanfolyamok szervezésében, a továbbképzésben, az oktatásban, a műszaki és tudományos ismeretterjesztésben, a vállalatnál, s a vállalat szocialista brigádjai körében. A délutáni program Szö- vényi Zsoltnak, az Oktatási Minisztérium munkatársának előadásával folytatódott. Az egyetemi és főiskolai közművelődési bizottságok szerepét és lehetőségeit a közművelődési élet koordinálásában elemezve elmondotta, hogy a felsőoktatási intézmények oktató-nevelő munkája nem választható el a közművelődéstől. Az egyetemi közművelődési bizottságoknak fontos szerepük van abban, hogy az oktatási intézményekben az oktató-nevelő és öntevékeny kulturális munka hogyan készíti fel a jövő műszaki szakembereit közművelődési feladataik ellátására. A korreferátumok után vitával fejeződött be a délutáni program. A közművelődési ankét ma folytatja munkáját. P. J, Nevelési értekezlet Miskolcon, a Kilián György Gimnáziumban a Nagy Ok- lóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére megtartott rendezvénysorozaton szerepelt egy tanári nevelési értekezlet, amelyre áz igazgatóság vitavezetőként meghívta Deme Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát. A nevelési értekezleten jelen voltak az iskola KISZ-bizottságának tagjai is. Az értekezlet témája a nacionalizmus, a kozmopolitizmus és az internacionalizmus volt. Deme László érdekes vitaindítója után hozzászólások következtek. A felszólalók számos történelmi példával bizonyították a soviniszta uszítás felmérhetetlen kártételét, és megállapították, hogy a történelem oktatása sokat segíthet a nacionalizmus újjáéledésének megakadályozásában. A nevelési értekezlet, nekünk fiataloknak is nagy élményt nyújtott, sokat tanultunk az ott elhangzottakból. Boda Árpád IV. D. oszt. tanuló A MISKOLCI VASIPARI SZÖVETKEZET az alábbi munkakörökben alkalmaz munkavállalókat: í i — munkaügyi előadó, — árukönyvelő, — pénzügyi előadó, számlázó. A fenti munkakörök betöltésénél az alábbi gyakorlat, illetve képesítés szükséges: — munkaügyi előadó munkakörben középiskolai végzettség. középfokú munkaügyi képesítés, 3 év feletti gyakorlat; — árukönyvelő munkakörben, közgazdasági szakközépiskolai végzettség, illetve más középiskolai végzettség és kiegészítő érettségi bizonyítvány: — pénzügyi előadó, számlázó munkakörökben: közgazdasági szakközépiskolai végzettség, illetve egyéb középiskolai végzettség és kiegészítő érettségi bizonyítvány, legalább 5 éves gyakorlat. I » Munkabér a 16/1976. MüM. sz. rendelet 5. szápm melléklete szerint, képesítés és gyakorlati időtől függően. Jelentkezés: t Vasipari Szövetkezet, Miskolc, Partizán utca 7. szám alatt. A téli könyvvásár sokszínű kínálatából két történelmi témájú műre — mindkettő a Gondolat Kiadó gondozásában jelent meg — hívjuk fel most a figyelmet.. A Magyarország története képekben című, Kosáry Domokos szerkesztette kötet immár harmadik, bővített kiadásban kerül az olvasók kezébe. A 752 oldalas kötetben az olvasó nem kivonatos, rövid szöveges történelmet kap a kezébe, a szokottnál több illusztrációval, hanem olyan, lehetőleg /hiteles képanyagot, amelynek .magának kell történelmünket bemutatnia. A képaláírások szövege csak a magyarázatot adja hozzá, az eligazodást segíti. A fejezetek élén álló bevezetők pedig; a képanyag és az egykorú valóság viszonyát próbálják érzékeltetni. Ilyen gazdag és sokoldalú képanyag történelmünkről eddig egyetlen kiadványban sem látott méé így együtt napvilágot. A thú első két kiadása oly mértékben megnyerte az olvasók tetszését, hogy szükségessé vált a harmadik kiadasa is- A Habsburgok a címe, Sí alcíme pedig Egy európai jelenség Gonda Imre és Nie- derhauser Emil kötetének. A Habsburgok évszázadokon keresztül fontos szerepet játszottak Európa történetében. A két kiváló történész szerző nem csupán a család történetét írta meg, hanem arf vizsgálta korszerű szemlélettel és széles körű tájékozottsággal, milyen szerepük volt a társadalmi haladás menetében és a nemzetközi viszonyok alakulásában. Jó fel' figyelni rá, hogy nem Magyarország szempontjából nézték a Habsburgokat, hanem egyetemes történeti szempontból, így a könp egyben Európa története is. Ma este kezdődik: Napjaink képzőművészeti témái A miskolci Herman Ottó Múzeum Képtára és a Miskolci Galéria a mai nappal előadássorozatot indít. Az előadásokat vit£(, illetve beszélgetés követi minden esetben, s azok napjaink képző- művészeti problémáival foglalkoznak, sok esetben kötődve a két rendező intézmény kiállítási programjához. Az első előadás témája: A fotó és az avantgarde; előadója Forgács Péter, a Népművelési Intézet tudományos munkatársa, az előadás helye a miskolci Művésziklub, kezdete este hah óra. A további programban héti előadás szerepel a következő témakörökkel: a grafikai biennálók története és pers-i pektivája; a szemiotika mint kutatási módszer; a knsseli „Dokumenta” 1977-es kiállt' tásának értékelése; Kondor Béla-emlékülés; a naiv művészet elméleti kérdései; a hatvani múzeum avantgnr- degyűjteménye; jel a képzőművészetben. A sorozat j május 10-ig tart. Értesítjük kedves vevőinket, hogy az a konfekció cs az alkalmi osztályain vagyonmegállapító és elszámoltató leltárt tart. Kérjük kedves vevőinket, hogy leltár előtt megrendeléseik feladását úgy ütemezzék, hogy a le|tár megkezdéséig szállítását is le tudjuk bonyolítani. A leltári munkálatok alatt a kiszolgálás szünetel, ezért a leltár előtti megrendelésükben olyan mennyiségű árut kérjenek, hogy zárva tartás alatt az ellátásban probléma ne legyen. A miskolci lerakatunk méterosztályai - nem leltároznak és pamut-, szövet-, lakástextilárukból év végéig folyamatos kiszállítást tudunk biztosítani. Konfckcióárukból a vártnál nagyobb forgalom miatt felmerülő eselleges áruigényükkel kérjük forduljanak egri lcrakatunkboz. (Eger, Dr. MUnnich F. u. 0.) ÉSZAKTÉXTIL Vállalat Vezetőség Miskolc, Szeles u. 71.