Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-04 / 260. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1977. november 4., péntek (Folytatás az 1. oldalról) szolgál, hogy a plenáris ülé­sen és a társadalomtudomá­nyi szekció ülésen a külföl­di társintézmények előadói mellett az MSZMP megyei oktatást igazgatóságának elő­adói is részt vállallak a szervezésben és az előadá­saikban. Ez a város és az egyetem politikai, tudomá­nyos összefogásának is szép példája. Bízom benne, hogy az együttmunkálkodás a jö­vőben még erősödni fog. A megnyitó után a Miskol­ci Nemzeti Színház művé­szei Szakonyi Károly: „Ok­tóber útján” című irodalmi összeüítását tolmácsolták. Röczey Ferenc Reményi-dí­jas zongoraművész Mu­szorgszkij: Egy kiállítás ké­pei című művét adta elő. Az egyetemi ünnepségen lovak József, a Miskolc vá­rosi Pártbizottság titkára mondott beszédet. Méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét, fel­vázolva azt az utat, amely a proletariátust a Nagy Októ­berhez, a forradalomhoz elr vezette. A korabeli sajtó tük­rében mutatta be azt a ha­tást, amit a forradalom az emberiségre gyakorolt. — 1917. októbere a forra­dalom világítótornya — mondotta Novák József. A szovjet nép ellenforradalma­kat gyűrt le, háborúkban győzedelmeskedett, megmen­tette a világot a barbariz­mustól. Közben legyőzte sa­ját országában az analfabé­tizmust, felszámolta a tudat­lanságot. A forradalomban századok törvényei semmi­sültek meg. újak születtek helyettük. November 7. ün­nepnapja mindenkinek, aki az önzéssel, az embertelen­séggel, az erőszakkal áll szemben, aki az önzetlenség, a humanitás, a békés mun­ka oldalán áll. A rektor zárszava után az Internacionálával — amelyet az Egressy Béni Zeneiskola kórusa adott elő — ért vé­get a megnyitóünnepség. A tudományos ülésszak délután plenáris üléssel folytatódott, amelyet dr. Kozák Imre rek­torhelyettes. tanszékvezető egyetemi tanár nyitott meg. A békés egymás mellett élés és a szocialista forrada­lom lenini elmélete címmel Kerekes József, az Oktatási Igazgatóság vezetője tartott előadást. Vázolta az ellenté­tes társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élésének koncepcióját, hang­súlyozva, hogy a békéért folytatott küzdelem ewbe- forrt a szocialista forrada­lom győzelméért vívott harc­cal. A továbbiakban a békés egymás mellett élés fejlett rendszerének kiépüléséről be­szélt. Kiemelte, hogy a való­ságos szocializmus olyan ha­talmas gazdasági, katonai erővel, történelmi tapaszta­lattal rendelkezik, amelyre bizton számíthatnak a forra­dalomért küzdő népek. A bé­kés egymás mellett élés a két világrendszer nemzetközi osztályharcának keretévé, a nemzetközi viszonyok fejlő­désének fő tendenciájává vált. Dr. Zambó János akadé­mikus, egyetemi tanár. Kos­suth- és állami díjas, a Moszkvai Bányászati Egye­tem tiszteletbeli doktora, tanszékvezető, Szovjet—ma­gyar oktatási és tudományos kapcsolatok a bányamérnöki karon címmel tartott elő­adást. Ezek a kapcsolatok sok évtizedre nyúlnak visz- sza. de igazán a felszabadu­lás után töltődtek meg tar­talommal. Számos szovjet szakkönyvet és tankönyvet fordítottak le magyar nyelv­re. Az új bányaüzemek tele­pítésénél különösen hasznos segítséget nyújtott Sevjakov „Mélyműveléses szénbányák tervezésének alapelvei” című könyv megjelentetése. Ez a munka indította el az 50-es évek végén a hazai bányá­szati telepítési vizsgálatokat. A továbbiakban. arról szólt dr. Zambó János, milyen kapcsolat épült ki az egye­tem és a szovjet intézmé­nyek között. Munkaszerző­dések születtek a tanszékek­kel, amelynek alapján éven­te kölcsönös látogatásokat tartanak, oktatók, kutatók. A hallgatók nyáron csere ter­melési gyakorlatokon vesz­nek részt. A továbbiakban részletesen ismertette a kö­zös kutatási témákat. A magyar kohászat hely­zete és fejlődése a szovjet— magyar együttműködés tük­rében volt a címe dr. Simon Sándor akadémikus, rektor, egyetemi tanár, a Harkovi Műszaki Ecetem és a Kas­sai Műszaki Egyetem tiszte­letbeli doktora előadásának a címe. A magyar—szovjet műsza­ki-tudományos együttműkö­dés vaskohászatunkban lé­nyegében két, egymással összefüggő és külön-külön is alapvető fontosságú terüle­ten gyümölcsöző — állapi- tóttá meg dr. Simon Sándor —. az egyik az alapanyag­éi látás. a másik a felújítá­sok, beruházások területe. Az utóbbi években kutatóink a kölcsönös érdeklődésre számottartó témák egész so­rában működtek egvütt. cse­rélték ki információikat. A kölcsönös segítség szellemé­től áthatott, tervszerű együtt­működésnek köszönhető, hogy mindkét ország vaskó-' hászati üzemeiben és kuta­tóintézeteiben már sikerrel alkalmaznak a közös prog­ram keretében kidolgozott számos el tárást. Végezetül arról a ha+ékony együttműködésről szólt, az előadó, amely a Szovjetunió­val, a szovjet tudósokkal ki­alakult. A Szovjetunióban végzett magyar tudósok ma már valamennyi felsőoktatá­si intézményünkben jelentős feladatokat oldanak meg. A Szovjetunióban tudományos fokozatot szerzett tudósok a műszaki egyetem vezető ok­tatói. többen közülük tan­székvezetők, mások egy-egy tudományág kiemelkedő mű­velői. Mintegy 100 kohómér­nök szerzett eddig diplomát a Szovjetunióban, s több. mint húszán aspiránsként részesültek továbbképzésben. Felbecsülhetetlen ez a segít­ség. hiszen túl a közvetlen szakmai felkészítésen, ez ba­ráti, elvtársi kapcsolatok lét­rejöttét is szolgálja, szoro­sabbra fűzve a műszaki-tu­dományos, gazdasági együtt­működést. A plenáris ülés következő eV ója dr. Terplán Zénó, a műszaki tudományok dok­tora. tanszékvezető egyetemi tanár volt. aki A szovjet— magyar együttműködés a gépiparban és annak hatása a hazai gépészmérnök-okta­tásra címmel tartott elő­adást. Részletesen áttekintet­te az együttműködés több évtizedes útját. A miskolci gépészmérnöki kar megalakulása első pil­lanatától kezdve figyelem­mel kísérhette a hazai gép- inar alakulását, amely gép- inár számára gépészmérnö­köket képez, de ugyanakkor tanulmányozhatta a Szovjet­unió gépészmérnök-oktatásá­nak eredményeit, s átvehet­te tapasztalatait — állapí­totta meg dr. Terplán Zénó. A tapasztalatok átvételét számos ténnyel, adattal bi­zonyította. majd így folytat­ta : — Büszkék lehetünk gé­pészmérnökeinkre is akiknek munkáját áttételesen a Szov­jetunióban is láthatjuk, akár az Ikarus autóbuszokra, akár a kikötői Ganz felírású óriás darukra, akár az Orion, vagy a Videoton-gyár termékei­re gondolunk. A Szovjet­unióval folytatott gépipari együttműködésünk a felsza­badulás óta űgv alakult, hogy kétségtelenül többet kaptunk, mint amennyit viszonozni tudtunk, és ezért a segít­ségért. ezért a többletért a Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki karának, ok­tatóinak és hallgatóinak ne­vében is hálás köszönettel tartozunk. A tudományos ülésszak el­ső napja ünnepi hangver­sennyel zárult. A főépület díszudvarán este 6 órakor a Miskolci Szimfonikus Zene­kar Csajkovszkij V. Szim­fóniáját adta ,elő, vezényelt Mura Péter Liszt-díjas érde­mes művész. A tudományos ülés ma, pénteken szekciókban foly­tatja munkáját. A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM JEGYÉBEN * A SZOVJETUNIÓ X. 5 ÉVES TERVÉNEK LEGFONTOSABB ÉPÍTKEZÉSEI-JEGE S - TENGER­-ft Sít W pCjfflmn* UwovoroiTVíjj AJhta cams* , .h V ( áT) •Orenbocfl . 7oMigC V iL V „ . J * A \r*\ -a í .« • romuic / *• _ • ... E hAísztuz ■» rí. L. . - ~ _r> ‘‘o.Novofcu/nyiek:? v \* XafJQand« ‘S/ijoflíursmikűf« Mártiik q> 4*jU/-tS j »#■ X-.»mär a V trctaflT* fin * 4F Inrlmfi # tectnr­Ä lUUMtuHm tMu'h ji Petroíumn un f rt vtm *0 r.áúj, tokit fim' ___l t orwwmoJirtona­X fim ViKb* «óvta» Ufr- MvatrimS 4, TaocinkiUtC Tervezett *+’. eojektumofc az országos üüörümúzeumoí Tegnap Vaján, Szűcs Ist­vánná, a Magyar Üttörők Országos Szövetségének fő­titkára adta át rendeltetésé­nek az országos hagyomány- őrző úttörömúzeumot. Négy termében helyet kaptak mindazok a dokumentumok és emlékek, amelyeket ha­zánk úttörőcsapatai, rajai és őrsei /gyűjtöttek össze. Az esemény alkalmából Pénzes János, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács elnöke kitün­tetéseket adott át _a hagyo­mányőrzésben szép ered mé­lyeket elért úttörőőrsök ve­zetőinek. / A TASZSZ szovjet hír- ügynökség 1917 decemberétől számítja történetét: az ott dolgozó újságírók és fotóri­porterek azóta krónikásai a Szovjetunió életének, a világ eseményeinek. Archívuma' jó néhány, még a cári Orosz­ország népének nyomorát idéző történelmi ereklyét őriz. Közülük néhányat, va­lamint a TASZSZ fotóripor­tereinek munkáiból egy cso- korravalót mutat be „A Szovjetunió a béke és a szo­cializmus országa” címmel pénteken a Műcsarnokban megnyíló kiállítás. N éhány évvel ezelőtt a Magyar Film- és Té­véművészek Szövet­sége kritikusi tagozatának képviseletében részt vet­tem a Vili. moszkvai nem­zetközi filmfesztiválhoz ■sóit. a F1PRESCI (a .kritikusok és Filműj- ságírók Nemzetközi Szerve­zete). valamint a Szovjet Filmművészek Szövetsége rendezte szimpóziumon. Már a tanácskozást meg­előző idők is roppant él- ménygazdagok voltak, hi­szen a moszkvai filmfesz­tiválon nem kisebb világ­hírességeket láttam közelről, mint Gina Lollobrigida, Akira Kurosawa, vagy Stanley Kramer (akivel vé­letlenül egy gépkocsin vit­tek a vendéglátók) és má­sok. De tanulságokal mégis inkább maga a tanácskoízás szolgált. A soknemzetiségű szovjet film című szimpóziumon huszonhat ország képvise­lői vettek részt. Maga a ta­nácskozás és az azok alap­ját képező vetítések sora a Dom Kinoban, a Szovjet Filmművész Szövetség im­pozáns központi székhazá­ban folyt, és olyan rangos személyiség vezette, mint Karaganov professzor, a ki­váló filmesztéta, a Szovjet Filmművész Szövetség fő- titkára, aki a minap ha­zánkban járt és a televízió­ban is nyilatkozott; részt vett a tanácskozáson mind­végig Ludmilla Pogazseva, egy sor kitűnő fümelméleti munka szerzője, és más nemzetközi szaktekintélyek. Ott volt természetesen Lino Micicce. a FIPRESCI olasz elnöke is. Ez a konferencia a 15 szovjet köztársaság fimmú- vészetét volt hivatott mér­legre tenni, hogy mindegyik köztársaság filmstúdiója be­mutatta egy-egy filmjét és a huszonhat ország filmes képviselőjével azt megvi­tatta. Rendkívül tanulságo­sak voltaic ezek a filmek, hiszen árról nyújtottak ké­pet, hogy a különböző in­díttatású szovjet köztársa­ságok — gondoljunk csak bele: százöt nyelvet hasz­nálnak a Szovjetunióban, egyes köztársaságokban még ma is jelen van a moha-, medán vallás nem kevés kötöttsége, igen eltérőek a közép-keleti köztársaságok adottságai, termelési viszo­nyai stb. — filmművészete miként ábrázolja és tudato­sítja a szovjet jelent és múltat, különösképpen a forradalmi időszak kezde­teit, illetve annak győzel­mét. A bemutatott filmek­nek a fele a múltban ját­szódott, a szovjethatalom kezdeti időszakát eleveníti fel, és különösen érdekes volt a közép-keleti köztár­saságok filmjeinek vallomá­sa arról, milyen nehézségek árán győzött ott a szovjet- hatalom. összevetve ezeket a filmeket a mai szovjet életet ábrázoló művekkel, történelmi jelentőségű fej­lődés tűnt szembe, és ez a szimpozion egyidőben nyúj­tott találkozást a most hat­van év előtti forradalom időszakával és annak nap­jainkban lemérhető ered­ményeivel. Fiz volt a Dom Kinoban i a találkozások legfőbb ér- | téka (bencdek) ' A szovjet film ünnepe Leninvárosban tartották meg a megyei megnyitóünnepséget Diákok és üzemi munká­sok, fiatalok és idősebbek töltötték meg tegnap, novem­ber- 3-án délután fél 4-kor a leni nvárosi Derkovits Gyula Művelődési Központban e mozi nézőterét, hogy részesei legyenek a szovjet filmek fesztiválja megyei megnyitó- ünnepségének. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Sotkó József né, Leninváros városi Tanácsának elnökhe­lyettese köszöntötte az ün­nepség résztvevőit, hangsú­lyozva, hogy a Ijenin nevét viselő város lakói, a Maevar —Szovjet Baráti Társaság tagjai mindig is törekedtek a testvéri nép eredményei­nek. kulturális értékeinek jobb megismerésére, a ba­rátság elmélyítésére. A szov­jet filmek fesztiváljának Borsod megyei megnyitóün­nepségén, amelyen részt vet­tek a megye és J^enmvái'os párt-, állami és tömegszer­vezeteinek képviselőd is, He­gyi Imre országgyűlési kép­viselő, a Hazafias Népfront Borsod megyei titkára mon­dott ünnepi beszédet. — A szovjet nép ezekben a napokban ünnepli a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom. GO. évfordulóját, s vele ünnepelnek nemcsak a szo­cialista országok népei, ha­nem az egész haladó embe­riség — mondotta többek között megnyitójában, majd kitért arra, hogy már több mint negyedszázados hagyo­mánya van annak, hogy az 1917-es októberi esemé­nyekre emlékezve megren­dezik hazánkban a szovjet filmek fesztiválját. — Sokan idézjték Lertirmék azt a kijelentését. hogy „minden művészetek közül számunkra a legfóntosabb a film” — mondotta Hegyi Imre. A szovjet filmművé­sze^ kiemelkedő alakjai, s maga a szovjet filmművé­szet egésze, termékenyítőié» hatottak az egyetemes kul­túrára is. A szovjet filmmű­vészet generációinak alkotá­sait szívesen néztük, p néz­zük meg. Ezt bizonyítják a látogatottsági statisztikák is. Hazánkban évente 35—40 szovjet filmet mutatnak be tojj filmszínházak. S az elmív! t fco években a nézők száma és fél millióról 11 millióit. j emelkedett Magyarországok) Borsod megyében 700 ezriV5 váltanak jegyet filmszí nW zainkban szovjet film®' megtekintésére. Hegyi Imre ünnepi mef nyitója után díszelőadás0'. mutatták be az Október naPt-,'* jai című filmet. tip-----------------------------------------fc • o0 Doktorrá avatás az egyetemen a* Sí A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen tegnap, no­vember 3-án délelőtt, a Nagy Októberi Szocialista Fórra dalom 60. évfordulójának ün five k •■Hä ülést tartottak. A karok i ' kánjainak előiterjesztése alaf jáh az egyetemi tanács %c' zenbét. műszaki doktort a^iík tott. Hét kohómérnök és t: by népségé keretében rendkívüli gépészmérnök tette le a d°*j nyilvános egyetemi tanács- tori fogadalmat. Ju­st ,°'R Ünnepség a Munkásőrségnél ■Sfl. ■»O; Si TO­Csütörtökön délután 15 órakor az Oprendek Sándor nevét viselő miskolci városi egységparancsnokság körle­tében emlékünnepséget tar­tott a Munkásőrség megyei parancsnoksága. Kovács László megyei munkásör pa­rancsnokhelyettes megnyitó­ja után dr. Kállai László, a Munkásőrség megyei pa­rancsnoka mondott . ünnepi beszédet. Megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelemfor­máló jelentőségéről, a lenini eszmék diadaláról. Ünnepi beszédében dr. Kállai László szólt a szovjet és a magyar nép barátságáról,' a szocia­lista világrendszer létrej^ooí téről, eredményeiről. Ezután a Munkásör^ megyei parancsnoka kit'jv. tetőseket adott át.. Osaka® harmincán kapták meg Haza Szolgálatáért Érd®1:*^ érem arany, ezüst és Irt0 fokozata kitüntetést. Ezenkívül 15 párt- és dasági vezető kapta meg Munkásőrség tevékenység,. ’ Ki» segítő munkájáért a 'tjükre kásőrség országos parancs''jsk Ica által adományozott rrifW'u Icúsőr emlékjelvényt. Töb> részesültek jutalomban. tüntetésben. November "Vj i' Budanesten Radics Snn"/'K Kiváló Szolgálatért Érd­rendet kapott. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents