Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-22 / 274. szám

I holralizius fcjlcszlése a fopzlási szövetkezeti mozgiian írta: Csege Géza, a MÉSZÖV elnöke SPORT ♦ SPORT ♦ SPORT ♦ SPORT X. Intervíziós Kupa Kovács bronzérmes lett Az MSZMP XI. kongresz- szusa fontos feladatként je- lölte meg az üzemi demok- ládának — mint a szocia- lista demokrácia alapvető ré- ;n'szenek — továbbfejlesztését. ,z®j Határozatában kimondta: „Társadalmi rendszerünk ki- n.a* teljesedésének egyik legfőbb ’ÍJ: feltétele a szocialista demok- aW i'ácia növelése a társadalmi *e, élet minden területén”. A *ya' határozat egyúttal azt is le­: szögezi, hogy „az üzemi mun­kahelyi demokrácia haté- j konysága ma még nem felel j meg a követelményeknek, ; ezért mind tartalmában, ! mind módszereiben tovább i kell fejleszteni.” A fogyasztási szövetkezeti mozgalom VIII. kongresszusa határozatában ugyancsak je- j lentős helyet foglal el a de­mokratizmus erősítésére va- | ló törekvés, hangsúlyozva, hogy a munkahelyi, szövet­kezeti demokrácia bevált el­vei alapján kell munlcáskod- nunk, a gyakorlatban követ­kezetesen érvényesítve a jo­gok és kötelezettségek egysé­gét. Ennek megvalósítása nagymértékben attól függ, hogy a szövetkezeti tagság, a dolgozók kezdeményező, al­kotó-, fejlesztő képességeit felszínre hozzuk és össztár­sadalmi célok szolgálatába állítsuk. A szövetkezeti mechaniz­mus fejlesztésével, a döntési hatáskörűk bővülésével a ko­iséf! sr»' int® b eh Szó" hs' stla ez< ■de« :ed' ;01' :eé' at' en* út' \íi' IV' ára rabbinál nagyobb felelősség hárul a vezetőkre és a dolgo­zókra. mert az össz-szövet- kezeti döntések következ­ménye — az eredmények és az esetleges kudarcok — az egész szövetkezet tagságát, a dolgozó kollektívákat minden eddiginél közvetlenebbül érintik. Az új helyzet ezért a vezetők egyszemélyi fe­lelőssége erősítése mellett — szükségessé teszi a demokra­tizmus 6zélesebbkörű kibon­takoztatását. megyénk fo­gyasztási szövetkezeteiben is. Ennek felismeréseként tűzte napirendjére, vitatta meg, hozott érdemi döntéseket a demokratizmus kérdéseiben nem régen a MÉSZÖV el­né' # c é\° Iá' £ áh >£it >5? nöksége. Az eddigi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a szövetkezeti demokrácia ér­vényesülésének szükségessé­gét a megye fogyasztási szö­vetkezeteiben kivétel nélkül elismerik, jelentőségét értik. Fejlesztésének indítékait vi­szont egyes vezetők eseten­ként megkérdőjelezik. Ott és azért fordul ez elő, ahol és amikor figyelmen kívül hagy­ják; a szövetkezeti demok­rácia gyakorlásának jelenle­gi módja és kereteinek álla­mi szabályozása évekkel ez­előtt alakult ki. Nem. vagy nem eléggé veszik figyelem­be, hogy azóta a szövetkeze­teket körülvevő társadalmi és gazdasági környezet jelentő­sen megváltozott; szélesedett a demokratizálódási folya­mat, s növekedett a munkás­foglalkozású szövetkezeti ta­gok száma. Az elmúlt években felgyor­sult a forgalom növekedésé­nek üteme, a legtöbb helyen nagyarányú koncentrálódási folyamat ment végbe. Ugyan­akkor a szövetkezetek egye­sülései több vonatkozásban módosították a demokratiz­mus érvényesülésének felté­teleit. Számos helyen szétvált a lakó- és a munkahely ko­rábban hagyományos egysé­ge. eltérő adottságú és szín­vonalú szövetkezetek egye­sültek. Az új feltételeknek megfelelően össze kellett hangolni a gazdálkodás és a társadalmi, mozgalmi tevé­kenység különféle kérdéseit, az irányító szervezeteket, a belső szabályzatokat egy­aránt. Elmondható, hogy mindezt több-kevesebb siker­rel megoldottuk. A szövetkezeti demokrácia korszerűsítését célzó intézke­déseknek figyelmet érdemlő eredményei vannak. A szö­vetkezetek gazdasági vezetői minden eddiginél jobban igénylik a tagság, a dolgozók kezdeményezéseit. Erősödött mozgalmunkban a szakszer­vezeti szervek képviselete is. Mindezek együttes hatá­sára szembetűnően javult a dolgozók, a különböző válasz­tott testületek tagjainak köz­reműködése a szövetkezeti ügyek intézésében. A fejlődés azonban még nem kielégítő. A fogyasztási szövetkezetek belső szerve­zetei korszerűsítését segítő módosított törvény és jog­szabályok hatálybalépését megelőzően és még jelenleg is elmaradt például a jog- és hatáskörök decentralizá­lása a követ,élményektől. Az üzemi demokrácia fórumai­nak érdemi működtetését, tartalmi és szervezési fo­gyatékosságok akadályozzák. Az üzemi demokrácia to­vábbfejlesztése társadalmunk előrehaladásának szükségsze­rű feltétele. Ezért a Minisz­tertanács és a SZOT elnök­ségének együttes határoza­tát „Az üzemi demokrácia egyes kérdéseiről”, valamint a SZOT irányelveit „Az. üze­mi demokrácia fejlesztésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokra” mindenütt ma­radéktalanul szükséges érvé­nyesíteni és továbbfejlesz­teni még akkor is, ha nyu­godt ielkiismerettel mond­hatjuk: a fogyasztási .szövet­kezetek a demokratizmust egyik fontos célként érvénye­sítik a társadalmi, szövetke­zeti és az egyéni érdekek összehangolásának érdeké­ben. A demokratizmus politikai jelentőségének érzékelése ál­talában jó. Tudják, hogy ez elősegíti,, fejleszti a tagság tulajdonosi tudatát. A dol­gozók mindinkább tisztában vannak azzal, hogy nemcsak munkavállalók, hanem jo­gaikat és kötelességeiket mint tulajdonosok is gyako­rolhatják az üzemi demokrá­cia kereteiben. Tudják, hogy nemcsak a vezetőknek, ha­nem a dolgozóknak is érde­ke, kötelessége a tagság, a lakosság keresletének mind jobb kielégítése, az értékesí­tés. szolgáltatás, termeltetés fokozásával, színvonalának emelésével, valamint az ered­ményesség növelése a mun­kaerő és az anyagi javak ha­tékony felhasználásával. A demokratizmus érvénye­sítése — a vezetők egyértel­mű véleménye is ezt bizo- ' nyitja — mozgalmunkban nem csorbítja, nem csorbít­hatja a vezetés önállóságát, ellenkezőleg, erősítenie kelta gazdasági tevékenység szín­vonaláért. a dolgozó kollek­tíva politikai és erkölcsi ar­culatáért, a munkakörülmé­nyek javításáért való szemé­lyi felelősséget. A szövetkezeti tagság je­lentős mértékben vesz részt — választott testületéi útján közvetlenül — a különféle gazdasági, társadalmi kérdé­sek megoldásában, a szövet­kezet életének irányításában. A demokratizmus gyakorlati alkalmazása növelte lehetősé- .geiket, hogy beleszóljanak a feladatok kidolgozásába, a döntésekbe, a végrehajtás legjobb módszerének a kivá­lasztásába. Fejlődésük a szö­vetkezet tevékenységének fontos eszközévé vált. A de­mokratikus önkormányzat kereteiben a vezető testülete­ket rendszeresen beszámol­tatják, ellenőrzik. A demok­rácia erejével hozzájárulnak a gazdálkodás fegyelmének és hatékonyságának javításá­hoz, a közös vagyon védel- néhez és gyarapításához. Jól­lehet az utóbbiak vonalán még sok tennivaló akad me­gyénkben. A részközgyűlések, tagérte­kezletek rendszere eddig is jól szolgálta a tagság tájékoz­tatását, az aktív vélemény­cserét, mozgósításukat, köz­reműködésük erősítését. Mindezek ellenére a Vili. kongresszus feladatként ha­tározta meg a szövetkezeti demokrácia intézményrend­szere jogi szabályozásának korszerűsítését. Az ezzel ösz- szefüggő, folyamatban lévő <■—akorlati intézkedések min­denütt azt a célt szolgálják, hogy a demokratizmus to­vább fejlődjön, még tartal­masabbá váljon, megszűnje­nek a formális vonások, il­letve hogy a demokratikus fórumok, az önkormányzat mindenütt úgy működjön, hogy biztosítsa; a tagság ér­demben gyakorolhassa de­mokratikus jogait. Vannak még gondjaink, s következésképpen sok a ten­nivalónk, A problémák elle­nére is levonható azonban az a következtetés, hogy me­gyénk fogyasztási szövetkeze­teiben az üzemi demokrácia fejlesztése, a vezetés fontos elemévé vált. Erőfeszítések történtek a demokratizmus hatékonyabb érvényesítésére. Ez a feladat a jövőben még nagyobb következetességet kíván. A lehetőségeink jók, a meglévő fórumok elegen­dőek. tudatos gondozásukra és érdemibb, hasznosabb mű­ködésükre kell irányítani a figyelmet. c! X) ■e i' a 3 t, e t t c f i í t í I Tűzvédelem a borkombinátban Tűzvédelmi tanácskozást tartottak a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombi­nát tolcsvai palackozójának nagytermében, s ezen az or­szág különböző részeiből több állami gazdaság képviselői is részt vettek. Az Állami Gaz­daságok Országos Központ­ját dr. Németh József tűz­védelmi főfelügyelő és Szón- tág Andor, a Tűzvédelmi Műszaki Tanács elnökhelyet­tese. a Borsod-Heves megyei Főosztályt Kiss József igaz­gató. a Borsod megyei Tűz­oltó Parancsnokságot Csapó András tűzoltó ezredes kép­viselte. A borkombinát tűzvédelmi helyzetétől készített beszá­molót Kovács Gyula főosz­tályvezető. a vállalati tűzvé­delmi bizottság elnöke ter­jesztette elő, s ehhez Majher Imre vezérigazgató-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést. A tanácskozás résztvevői meg­állapították, hogy a borkom­binát vezetősége nagy gondot fordít a tűzvédelemre. A vál­lalatnál egy függetlenített tűzvédelmi felügyelő, 9 tagú bizottság. 47 tűzvédelmi fe­lelős és két önkéntes tűzoltó raj tevékenykedik . A vállalat megfelelő fel­szereléssel rendelkezik, éven­te 2—4 millió forintot fordí­tanak az épületek, munkahe­lyek, pincék villamos hálóza­tának felújítására, gondos­kodnak az egyes létesítmé­nyek villámvédelméről. A vállalat tűzvédelmi bizottsá­gának tagjai és 228 borkom- bináti dolgozó tűzvédelmi tanfolyamon vett részt, és a tűzriadó tervben foglaltakat évenként egy-egy alkalommal az egyes létesítmények dol­gozói a gyakorlatban is vég­rehajtják. A jól sikerült tűzvédelmi tanácskozás végén Kiss Jó­zsef igazgató Mitró László termelési igazgatónak a bor- kombinát tűzvédelme érde­kében kifejtett munkássága elismeréséül átnyújtotta a Tűzvédelmi Érem arany fo­kozata kitüntetést. kus sportgimnasztikai viadal má­sodik napján ezután a bajnoknők labdagyakorlatait láthattuk. Ebert és Kovács után lépett po­rondra Gyerjugina. Gyakorlata harmonikus egészt adott. A lab- dás mozgásokat jobb és balkar­ral egyaránt tökéletesen végezte. Bemutatója végén egyértelműen megállapíthattuk; a szovjet baj­noknő táncérzéke, eleganciája ki­magaslóan a legjobb volt a me­zőnyben. A négy szer «alapján az összetett végeredmény: 1. Gyerjugina 38.80. 2. Giurova 37.95. 3! Kovács 37.85. 4. Ebert 37.80. 5. Urbanik 37.45. 6,. Tirno- veanu 37.45.. 7. Haviickova 37.35. A díjakat Béres Tibor, a Ma­gyar Torna Szövetség elnöke, Rózsa Kálmán. Miskolc város tanácselnöke, valamint Paon Ga­zsi Imre. a Borsod megvei Test­nevelést és Sporthivatal elnöke adták át. A verseny végén a válogatot­tak bemutatóját tapsolta végig a nézőközönség. Az esti banketten Varga József, a csehszlovák kül­döttség cgvik vezetőbe meghívta a résztvevőket a jövőre Brnóban megrendezésre kerülő XI. lnter- viziós Kupa küzdelemsorozatára* (Kolodzcy—Felföldi) Légies könnyedség, kifejező mozdulat. Irina Gyerjugina Miskolcon sem talált legyőzőre Szabó István felvétele A miskolci városi sportcsar­nokban befejeződött a X. lnter- víziós Kupa, ritmikus sportglm- nasztikai viadal. A második ver­senynapon is csak mintegy 1.500 nézó szurkolta végig a bajnok­nők és a serdülök látványos be­mutatóit. Először a bajnoknőket szólították, és a biztosan vezető szovjet Gyerjugina karikagya- korlatara került sor. A többszö­rös világbajnoknö nagyon maga­biztos volt; nagyszerűen dobálta a karikát, s közben látványos ta­laj bemutatót is tartott. Gyakor­latában több felsőfokú elem is szerepelt. A pontosan másfél per­ces produkcióját a közönség óriási vastapssal jutalmazta, akárcsak a pontozok, akik 9,70 századra értékelték. A lengyel Urbanik és a román Tirnoveanu hasonló gyakorlatot mutatott be. legnagyobb hibát, a csehszlovák Haviickova vétette. Már csaknem befejezte versenyprogramját, amikor az utolsó elemnél elgu­rult a karikája ... A szigorú bí- rók ezt természetesen beszámí­tották. így csupán 9.2-re értékel­ték a gyakorlatot, óriási közön­ségsikert aratott a bolgár és az NDK-beli sportolónő. Giurova és Ebert művészien átszellemült, ritmusos és látványos bemutató­ja egyaránt 9,55 század pontot ért cl. Utánuk lépett porondra a magyar Kovács Györgyi. Elegáns ruhában zsonglőr módjára bánt a karikával és tökéletesen össz­hangban volt a zenével is. A bírók csak 9,50-re értékelték a magyar bainoknö gimnaszti­kái bemutatóját .. . A bajnoknőket követően a ser­dülök kötélgyakorlataira került sor. Az összetettben vezető Csernogurszkaja valamennyi mozdulatát hajlékonyán, elegán­san hajtotta végre és a kötele is mindig megfeszített állapotban volt. Pontszámn után eldőlt a serdülök összetett versenye is. a végeredmény: 1. Csornogurszka- ja (szoviet) 19, 2. Reichenbach (NDK-belt) 18.80. 3. Ignatova (bolgár) 18,70. 4. Englendcr (ma­gyar) 10,55. 5. Mvsickova (cseh­szlovák! 18.45. Jaskiewicz (lon- gvel) 18,40 7. Cordos (román) 18.35. A X. intervíziós Kupa ritml­Röviden i l SZAVINKOVA. De isme- \ rős l. . Persze. O az a Lúd- i milla Petrovna S winkova, I aki a sportág első világbaj- » noksagát nyerte, s éppen Ru. 1 dapcsíen 1903-ban. Jelenleg a J szovjet válogatóit edzője. — Hogyan érzi magát Ma- , gyarországon és Miskolcon? ( — Nagyon, nagyon jól!.. . i — Hány év is telt el Du- i dapesl óta?... i — Nono!... Mintha teg- i nap lett volna — válaszolja • nevetve. Érmek, a rendezők nem J számítottak arra, hogy a , gyakorlatoknál kettes-hár- , más holtversenyek alakul- | nak ki. Igv a második na- i pon kiderült, hogy fogytán i az ezüst és a bronzérem, i Kovács Györgyi Önzetlenül 1 ,,segített”, hiszen visszaadta 1 az előző napon nyert érmeit, J melyeket a rendezők utólag [ átadnak részére. Birkózás Kiemelkedő teljesítmények Budapesten rendezték meg az idei első osztályú felnőtt szabad- ídgású csapatbajnokságot, ame­lyen Borsod megyét a DVTK gárdája képviselte. Az első na­pon a diósgyőriek négy győzel­met szereztek és egyszer kaptak ki. A második napon som okoztak csalódást a DVTK bir­kózói. A Szalontai testvérek és Jászkai valamennyi mérkőzésü­ket megnyerték, de a többiekre sem lehet panasz. A DVTK vég­eredményben az előkelő 4. he­lyen végezett. ★ Színvonalas küzdelmeket ho­zott a sportcsarnokban megren­dezett 1977. évi kötött- és szabad­fogású serdülő birkózó-bainok- ság. A két fogásnemben 140. il­letve 150 volt a résztvevők szá­ma. A kazincbarcikai fiatalok kiemelkedtek a mezőnyből, hi­szen 45 olimpiai pontot szereztek. A kötöttfogásúnk 45 kilogrammos súlycsoportjában Spekker. 49 ki­lóban pedig Bakos bizonyult a legjobbnak. Az ózdi Pataki 72 kilóban a harmadik helyen vég­zett. A KVSE sportolóinak a tel­jesítményét dicséret illeti! Kosárlabda Vasas Izzó—-Miskolci EAFC 11G:55 (59:31). Budapest, NB. i. férfi. Vczete: dr. Garamvölgyi, Domonkos. Az első félidőben még tartotta _ magát a miskolci csapat jónevű ellenfelével szem­ben. A szünet után azonban tel­jesen összeroppant n MEAFC. Nem sikerültek az elképzeléseik, játékukba nagyon sok pontatlan­ság csúszott, és a ziccerhelyzete­ket is elhibázták. A Vasas Izzó ilyen arányban is megérdemel­sarokban ASZTALITENISZ: Népes me­zőny állt rajthoz a Ganz-MA- VAG versenyén az ifjúsági és serdülő egyesekben. Az Ifjúsági fni egyesben Bagi (DVTK) és Aranyosi (MEMTE) egyaránt a 3. helyet szerezte meg. SAKK: Az SZMT megvei Sport bizottságának rendezésében szak ma közi versenyre került sor melyen 6 csapat vett részt, a győzelmet a KPVDSZ szerezte meg 17 ponttal. A 2. a Vasas, a 3. a Közalkalmazottak szakszer veeete lett. SÜLYEMELES: Az elmúlt hét végén Budapesten rendezték ten nyert a tartalékosán játszó MEAFC-al szemben. Ld.: Lestár (16). Diósgyőr—Zalaegerszeg 71:65 (37:36). NB. I. női. Miskolc. Ve­zette; Újvári. Bánsági. A kiesés ellen küzdő vendég­csapat igen harcos szellemben játszott, s ez megz.avarta n DVTK-t. Szoros küzdelem folyt, nagyon sok átadási hibával, könnyelmű védekezéssel. A ven­meg az úttörók kísérletinek szá­mító bajnokságát. A tíz sűlj'cso- portban összesen hetvenhetén állták rajthoz, s közülük többen elérték a serdülő első korosztá­lyú szintet.. A 60 kg-osok küz­delmében a leninvárosi Akác bronzérmes lett. TOLLASLABDA: Nyíregyházán területi versenyt rendeztek, me­lyen 8 egyesület sportolói vettek részt. Remekül szerepeltek a Honvéd Papp ,7. SE tollaslabdá- zói. Eredmények, férfi egyesben * l. Zoványi (H. Pudd J SE). 3 Nagy (H. Papn J. SE). Női cevé- ntben: 1. Frank (H. Papn J. SE) 3. Gálos (H. Papp J. SE). Ve­gyespárosban: t. Gálos—N.scv (H. Papn J. SE.) Csapat bajnoki találkozón Deb­recenben szerepelt n H. Papp .7 SE együttese, és 9:0-‘ás evőze’ met aratott a Debrecent M.\V e' len. AUTÓSPORT; Befejeződött m A FIT autós ügyességi bninoksán A hat forduló alapján az egyes kategóriában a következő ver­dégcsapat a 17. percben S2:31-re vezetett. Szünet után a hazai együttes izgalmas hajrában nyert. Ld.: Jászka 28, Medgyesi 21. Aronnó 16. Szegedi Postás—nVTK 98:95 (89:S9) 41:52. NB. II. férfi. Sze­ged. A kiesési rangadót balszeren­csés körülmények között vesztette el a lelkesen és jól iát szó DVTK. Ld.: Losonczi 22, Kinter és Tü­lök 20—20. senyzók szerezték meg az össze­tett győzelmet. 600 köbcentiméte­res kategóriában Bcreck (Tra­bant). GOU-tól 1000 köbcentiméte­res kategóriában: Sárközi (Wart­burg). 1000 köbcentiméter feletti kategóriában: Goralszkv (Zsigu­li). Abszolút kategóriában Be- reck *diarialm«sskodott Trabant gépkocsivei. A nők 600-tól 1000-ig köbcentiméteres kategóriában Bódi (Wartburg) végzett az első helyen. VIVAS: A DVTK női tőrcsa­pat«! az NB 11-be jutásért meg­rendezett országos csapatba inok- ságon az első helyet szerezte meg. és felfutott n másod 'sztálv- ba. a győztes együttes tagjai: Márkus, Nagy. Scholcz. Szabó, Simány Hornyálc. A legfiatalabb vívók a Debre­cenben sorra került felmérő ver­senyen léptek pástra. Serdülői leány tőrvívásban, holtversenv után. második Farkas (DVTK). 3. Dudás (DVTK) lett. Kardvívás­ban Szabó (DVTK) diadalmas­kodott.

Next

/
Thumbnails
Contents