Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-02 / 258. szám

1977. november 2., szerda

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5

3Í

A polgári jogviszonyokat gyakoriságuk miatt annyira természetesnek vesszük, hogy • szinte ipar nem is számolunk velük. Csak akkor, amikor vitássá válik az ügy. Amikor mr. per lasz belőle. Ébredéskor nem gondolunk 'arra, hogy a lakást bérleti jog, vagy tulajdonjog alapján használjuk. Vásárlásakor nem gondolunk az adás-vételi szerződés tartalmára. Munkahelyt1, ikre utazva — bérletet felmutatva, vagy jegyet lyukasztva — nem gondolunk arra, hogy fuvarozási szerződést kötöttünk. Csak ha egy hirtelen fíkezés nyomán megsérültünk; merül fel a fuvarozó vállal; szerződéses felelőssége. Villanygyújtáskor, gázfogyasztáskor, vagy éppen újságolvasás közben sem gondolunk arra a tartós szerződéses kapcsolatra, amelyet -. Polgári Törvénykönyv szabályoz. Rádióhallgatás, vagy televíziónézés közben sem jut eszünkbe a sugárzási szerződés, csak ha az adással baj van; akár érdemi kifogásunk van, akár a saját készülékünkben jelentkezik a hib . Sem a GELKA, sem a Patyolat szolgáltatásainál képzettársításként sem jelentkezik tudati" kban a Polgári Törvénykönyv; csak ha baj van a szolgáltatással. Ha azt az építő tevékenységet nézzük, amit lépten-nyomon láthatunk hazánkban, akkor sem gondolunk arra, hogy ezt a tevékenységet is a Polgári Törvénykönyv szabályozza.

Pereinkben a jogszerűség árgyilagosságával és pontosságával hat és szabályoz életviszonyokat ez a törvény. De, peren kívül is fontos szabályozó a kódex. Peren kívül nem látványosan, inkább szerényen, de hatékonyan — az önkéntes jogkövetésre !Pítetten — tölt be a társadalom életében nélkülözhetetlen funkciókat.

Eyente körülbelül kétszázezer polgári per zajlik le hazánkban. Felperesek, alperesit, tanúk, szakértői bizonyi- tás; milliók fordulnak mega "^óságokon. „Lovas nemzetiek” már nemigen tekintheti lük magunkat, de peresnek

í ttég sajnos igen.

; . Az állampolgárok közötti eves, kétszázezres peres hűl-, kimhegyet csak dagasztják

11

az állami szervek közötti pereskedések. Az utóbbi időben a gazdálkodó szervezetek közötti, az állami vállalatok közötti jogviták olyan mértéket öltöttek, hogy csupán 1970- ban kétmilliárd háromszáz, hetvenhaímillió forint vállalkozási díjigényt érvényesítettek a bíróság előtt, az egyéb polgári jogi követelések pedig csaknem nyolcmilliárd forintot tettek ki országszerte. Ebből a Miskolci Megyei Bíróság mintegy nyolcszázhat- vannégymilliós perértékkel szerepel, amely — a Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiumának első fokú — ügyforgalmát nem számítva — az ország 20 megyei bírósága között igen előkelő helyezést; a második helyet jelenti. Az utolsó. 12 hónao ügyforgalmára jellemző, hogy a beérkezett, 1 554 gazdasági ügy megközel í tőéi. négyszázhet- vennégy millió forintot kép- visel.

>

Ezekre gondolva nyilván mindenki előtt érthetővé válik a Polgári Törvénykönyv felújításának, a törvénykönyv korszerűsítésének nagy jelentősége. Annak illusztrálására, hogy milyen társadalmi és gazdasági érdekeket, milyen társadalmi és gazdasági értékeket érint és szabályoz ez a törvénykönyv, elég arra hivatkoznunk, hogy tízmillió állampolgár alapvető polgári jogait, alanyi jogosítványait * és természetesen kötelezettségeit is ez a kódex szabályozza. De nemcsak az állampolgárom egymás közötti életviszonyai* szabályozza, anem a gazdálkodó szervezetek — termel isre és termékforgalmazásra — vonatkozó alapvető szabályait is mag-'ba foglalja. Így a több ezer vállalat, állami gazdaság és a több mint ötezer szövetkezet termelő és értékesítő tevékenységének is alapkódexe c Polgári Törvény- könyv. ötödik ötéves terv- töryényünk — akár az iparra, akár a mezőgazdaságra — vonatkozó rendelkezései zömükben a Polgári Törvény- könyv jogintézmény-csatornáin keresztü’ valósulhatnak :sa., meg. A négyszáznegyven milliárd forintos, éves nemzeti jövedelmünk a Polgári Törvénykönyv által szabályozott szerződéses rendszerünkön keresztül kerül realizálásra. A szállítási szerződéseket, a mezőgazdasági termékértékes.lés rendjét is ez az alapvető kódex szabá- lyo:--A jogok és kötelezettségek átfogó, rendszeres megállapítása megkönnyíti a jog követését és alkalmazását. Megkönnyíti a jói érvényesítését a törvénysértőkkel szemben, vagyis hozzájárul a törvényesség megszilárdulásához. A Polgári Törvénykönyv tehát akkor, amikor az állampolgároknak és szervezeteinknek a gazdasági forgalomban való résztvételét,, a tulajdonjogot, a szerződéseket, az öröklés rendjét szabályozza; népi demokráciánknak alapvető társadalmi és gazdasági viszonyairól ren- delkez

Figyelembe kell vennünk azt is. hogy a gazdálkodó szervezetek — így a szövetkezetek — egymás közötti viszonyában is előtérbe kerültek a polgári jogias megoldások. Ezért könnyen értékelhető, könnyen belátható és mérhető érdekek fűződnek ahhoz, hogy a polgári jog minden vonatkozásban alkalmassá váljék az új gazdaságpolitikai elgondolások megvalósításának szolgálatára. A Polgári Törvénykönyv vagyoni viszonyokat szevező íunkciiját eddig is magas színvonalon töltötte be. Sőt, ezt a funkcióját 1988. január 1-től kezdve is betölti, s betölteni képes a jövőben is. Ezért a Polgári Törvénykönyv: alapjaiban, elveiben, rendszerében, keretében, s s- erkezetében — a most történt módosítással megszerzett és átgondolt 1 korszerűsítő korrekciókkal — alkalmas arra, hogy az általánosítások magasabb szintjén magába jogialja az egész népgazdaság jogviszonyait is. '

Ilyen megközelítés miatt egyszerűen; azo-at a jogintézményeket kellett a Polgári Törvényk íyvből kiiktatni, amelyek a korábbi gazdaság- irányítási rendszerből fakadtak, és újakat kellett a he- ’yükbe léptetni, amelyek az új irányítási rendszerből következnek. Olyanokat, amelyeket a fennálló társadalmi, gazdasági viszonyok igényelnek. Ezt a . ladatot oldotta meg színvonalasan a Polgári Törvénykönyv módosítása.

I>r. Tímár László

Szári, négy kilogramm ezüstből

Három szobányi kincs

Az asztalterítő; szári, amelyet négy kiló- gramm súlyú ezüstfonál díszít, a kazettás lófő-mennyezet a tizennégy sorban elhelyezett nyolc-nyolc, gyönyörű mintájú Ca- négyzettel. egy lebontásra ítélt templomból lett megmentve. A falakon Rippl-Rónai. Koszta. Ligeti, Benczúr. Markó, Ferenczy Károly, Ferenczy Noémi, Rudnay képei, rajzai, gobelinjei függenek. Az asztalokon ezüst edények, tálak, a vitrinben híres meisseni porcelánok. A látogató megille- tődve szólal meg: egy múzeum fért be ebbe a három szobába. Szilágyi Dezső, sátoraljaújhelyi otthonába.

— Ezt a gyűjteményt édesanyám munkája alapozta, meg. Egyszerű tanító volt, aki nagyon szerette a művészetet, s mivel végigjárta Felső-Magyarorszáfiot és Erdélyt, sok értékes iparművészeti remeket, képet, bútort vásárolt meg. notom áron. Később ez a szenvedély engem is elkapott, és szinte minden pénzem — aukciókon és az országot járva, bútorokat, képeket vásárolva — fogyott el.

A bútorok közül kiemelkedik az 1700- ban ébenfából készült ékszertartó szekrényke. A híres augsburgi ezüstverelekkel díszített, bútoron megtalálható a város címere, a két egymásnak háttal álló sárkány, a hagymával. A szekrényke érdekessége. hogy titkos fiókokkal van ellátva, amelyeket megtalálni rnég az éles szemű hajdani „betörőnek” ig1 türelem kérdése Volt. A sarokban az aranysárkányos kimohó mellett XIV. Lajos korabeli róasafa- berakásos vitrinasztal áll.

— Több mint száz darab védett érték Van ezekben a szobákban. Önkupák, üvegserlegek, például ezt — mulatta fel — egy dunántúli utamon szereztem. A díszpohár egyik oldalára az öregedő Liszt Ferencet festette a művész, ha megfordítjuk, az üveg csiszolása már a kicsinyített portrét mutatja. Vagy ez a mutjur imaszőnyeg az 1700-as évekből származik. Eredeti növényi festéssel van színezve, s páratlanul szép a próféta zöldjével csomózott imafülkéje.

Még felsorolni is nehéz a különböző korokból származó és más-más stílusjegyeket viselő bútorokat, a különböző könyveket (amelyek közül kétségtelenül a legértékesebb a ritkaságszámba-menő Karol i Gáspár-biblia), velencei kristálycsillárokat, poharakat, képeket, A három szobában páratlan, a maga értékében felbecsülhetetlen kincsek vannak, j

— Az órák közül, amelyeket már nem járatok, két értékes darabom van. Az egyik Kolozsvárról származik, mozgó figurái közül a bal szélen álló reszel és a művelet befejezése után szomszédja kalapácsával rácsap az üllőre annyit, amennyit az óra mutat. A másik szinte kuriózum, ritkán előforduló szerkezet, mert az időjárást is mutatja. A virágminták a jó időt jelezve szinte izzanak, esőt várva elhalványulnak.

Sátoraljaújhely távlati terveiben szerepel egy múzeum létesítése is. A város lakói és az érdeklődők ekkor csodálhatják majd meg a páratlan értékű gyűjtemény legszebb darabjait, hiszen Szilágyi Dezső hely hiányában nem tudja kiállítani őket.

(Kármán)

Erűőrészlet Bánkút közelében, a Bükki Nemzeti Parkban

Egyitinikidés

Titkári értekezletet tartott tegnap, kedden a Lenin Kohászati Müvek KlSZ-bizott- sága. A vállalat vezetősége közötti módosított együttműködést ismertették, majd aktuális tájékoztató következett.

Villányban díszük az ország egyetlen szabadban termő citromfája. A cserjét Loschert Kázmér. néhai 'úl- lányi plébános műkedvelő botanikus ültette el a napsütötte, meleg domboldalon. Az ötvenéves fa tökéletesen alkalmazkodott éghajlatunkhoz, télen sem kap semmiféle takarást. Az idén rekordtermést hozott: legalább háromszáz gyümölcs érett meg a hétágú cserjén. A citromok szabályos gömbala- kúak, szép sárga a héjuk, és 3—5 deka között váltakozik a súlyuk. A laboratóriumban megvizsgálták a citromot és kiderült, hogy több mint kétszer annyi C-vita- min van benne, mint pz importált citromban és kedvezőbb a savtartalma. Felmerült a gondolat, érdemes lenne elszaporítani a cserjét.

Parlamenti ősz

E

gv év alatt nyolcvanszázezer érdeklődő keresi fel a Parlamentet, hogy az idegenvezető szavait és lépéseit követve ismerkedjen a Házzal. És az ismertető szavak nyomán a gondolatokkal benépesülő csendben a munka, a mindennapi életünket jobbítani akaró munka üzenetét keresi a látogató. Mindenütt ahol járunk: a teremben, ahol a ’s eo viselők törvényeket alkotnak. A folyosókon, ahol névkártya és felszólalóéi jegv szabályozta rend nélkül egymás mellé ülhetnek, egymáséhoz igazíthatják gondolataikat.

Őszi látogatás a Parlamentben. Kinn. a falakon Kívül az életet vető tavasz, a termésre fordító nyár őszi betakarításán dolgozik a természet. És teszi dolgát, találja helyét a törvényben az ember. November van. az ősz nyarat betakarító munkáshónapja. Kinn. a falakon kívül a munka javat-össze- hordó szorgoskodása zümmög ... Benn, a falakon belül, a parlamenti látogatás alig egy órája alatt, évtizedek kavarognak a gondolatok széljárásában. Hetvenöt éve, október nyolcadikén jöttek ide először a képviselők, hogy az ország dolgaiban szót szóljanak. Volt. aki még éhező százezrek nevében indulattal kérdezhette akkor: mi végre e Ház. e hivalkodó pazarlás, ez az építkezés? Mi végre e „cifra ház”, a „cifra nyomorúság” korában? A Ház — két év múlva — teljesen felépült. Ma már nem kérdezzük; mi éóRre. A falak, a berendezés már megvan. Mi hát arra kérdezünk: kit szolgál, menynyire és hogyan a mi ügyünket, aki benne dolgozik. Kérdéseinket nem forintösszegre váltható számlakiegyenlítés gondja mozgósítja.

őszi látogatás a Parlamentben. Ülünk a Parlament országgyűlési termében. Ismerős, vagy ismeretlen képviselő helyér. Keressük kapcsolatunkat azzal a képviselővel. akinek most a helyén ülünk. Es ha az arc. az alak. a személy fel sem idézhető: együvé találjuk egymást gondjainkban, gondolatainkban. Jobbat és többet, szebbet szándékozó akaratunkban. Mert nem tudjuk másként képzelni helyünket az ő helyén.

Még közeli annak az októberi napnak az emléke: az országgyűlés törvényt alkotott. Néhány hete, hogy a képviselők, akiknek most a helyén ülünk, szavazatukat, szavukat adták minden állampolgár mindennapi emberi kapcsolatainak kódejXé- re. A kezek, melyeket az

egyetértés emelt akkor a magasba, azt jelezték: tízmillió állampolgár mindennapi törvénykönyvét hitelesíti — mindannyiunk akarata.

Mennyit ér az Országház az országnak? Nem szoktuk ezt a kérdést így feltenni. Talán azért, mert megszoktuk: van velünk együtt. Talán mert már beleszülettünk létezésébe. A kérdést már — mennyit ér és mirevaló a pazarság a Házban — idegennek érezzük. Nem volt pedig mindig az. A háromnegyed százados változásokat az elnevezés is jelezheti: meg- épültékor „Cifra Ház”-nak, később „Tisztelt Ház”-nak emlegették. Ma úgy tudjuk, így nevezzük nevén: Országház. Átfogunk emlékezettel. tanult ismerettel hetvenöt évet, amikor felemlegetik: akkor. 1902-ben, a még építésében be nem fejezett. Házban először üléser zó nemzetgyűlésen egy képviselő megkérdezte: nem pazarlás-e a hivalkodóan pazar ház megépítése, amikor éhező ezrek várnak sorsuk jobbra fordulására. Segítségre,’ emberi életre. A kérdéseket,' a múltra kérdező mondatainkat feleletté formálja ma élt jelenünk. Mindennap így gondolkodunk, így válaszolunk. Belépve az Országházba kérdéseinket nem forint- összegre váltható számlaki- egyenlítés gondja mozgósítja ma már. Otthonunk az ország. Otthonunk az Országház.

Október van. A parlamenti látogatásról eljövőben a nyarat betakarító ősz szalad szemünkbe, tágítja lélegzetünket. Még egyszer, egy időre búcsúzva, visszapillantunk az Országházra, összeszaladnak a gondolatok. Milyen volt, vajon, „Tisztelt Háznak”? Milyen, mint „Cifra Ház”? És emlékezetünkben ott motoz az Idegenvezető egy mondata is: ezt a Házat, annak idején, harminchétmillió aranykoronáért építtették. Ma ezért xz értékért egy negyvenezer lakosú várost lehetne felépíteni ...

H

ogy mennyit ér egy negyvenezer lakosú város az országnak ha felépült? Nem szoktuk ezt a kérdést így feltenni. Akik lakóként otthont találtak benne; ők tudnák csak megmondani. mi az értéke, a haszna. Pedig ők sem azt keresik, mennyibe került mindez. Az otthonteremtés, az otthontalálás lehetősége ez számukra. Pénzben ki nem fejezhető érték. Nem mérhető.

És otthonunk ma már az ország. Otthonunk Háza az Országház.

Ténagy József

(Folytatás az 1. oldalról.)

A Miskolcon megtartott ünnepi partizántalálkozón Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára a megyei, valamint a Miskolc városi Pártbizottság nevében üdvözölte a megjelenteket, az egykori antifasiszta harc részvevőit, a partizánokat. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója nemcsak a Szovjetunió. hanem a Magyar Nép- köztársaság állami ünnepe is és általában internacionalista ünnep, a világ minden haladó emberének ünnepe. A továbbiakban a szónok méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét, amely a lenini bolsevik párt vezetésével megteremtette a világ első szocialista államát. Hangsúlyozta, hogy a szovjethatalom megteremtésében. kivívásában és védelmében százezer magyar internacionalista is részt vett és 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság kivívásával hazánk proletariátusa követte elsőként orosz testvéreit.

Azóta a sok nemzetiségű Szovjetunió, kommunista pártja vezetésével óriási utat tett meg. A második világháborút ' győztesen vívta meg. melynek következtében a szovjet he .'sereg által felszabadított területeken létrejött a szocialista tábor majd annak megerősödésével kialakult a szocialista világ- rendszer. A különböző társadalmi rendszerek békés együttéléséről szóló lenini politika napjainkban egyre nagyobb teret nyer. Ez éppen a Szovjetunió, a szocialista világrendszer erejét tfilcá rözi. Hazánk, a Magyar Nép- köztársaság aktív részese a szocialista világrendszernek. A felszabadulás óta egyre erősödik testvéri barátságunk a Szovjetunióval. Ezt példázzák a Borsod megyei - ;rak. üzemek kapcsolatai is a Szovjetunió gyáraival, bányáival.

— Örömmel közölhetem — mondotta befejezésül Újhelyi Tibor —, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére a csepeli dolgozók felhívásához csatlakozva Borsod megye munkássága, parasztsága és értelmisége ié színvonalon ée eredménye, ser teljesítette munkafelajánlásait, sőt számos területen túlteljesítéssel számolhatunk. Önök. a volt partizánok akik életük kockáztatásával védték Eprópa frontjain a Nagy Októberi Szocialista Forradalom -vívmányait . f sizmus ellen, köszönetét és hálát érdemelnek. Harcuk nem volt h iába való.

Az antifasiszta harc egykori tevőleges részvevőit, a volt partizánokat a veteránokat a tl-es számú miskolci Általános Iskola oirosnyakkendős úttörői köszöntötte1 emlék, műsorukkal.

o. a; J