Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-02 / 258. szám

1977. november 2., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 3Í A polgári jogviszonyokat gyakoriságuk miatt annyira természetesnek vesszük, hogy • szinte ipar nem is számo­lunk velük. Csak akkor, ami­kor vitássá válik az ügy. Amikor mr. per lasz belőle. Ébredéskor nem gondolunk 'arra, hogy a lakást bérleti jog, vagy tulajdonjog alap­ján használjuk. Vásárlásakor nem gondolunk az adás-vé­teli szerződés tartalmára. Munkahelyt1, ikre utazva — bérletet felmutatva, vagy je­gyet lyukasztva — nem gon­dolunk arra, hogy fuvarozási szerződést kötöttünk. Csak ha egy hirtelen fíkezés nyomán megsérültünk; merül fel a fuvarozó vállal; szerződéses felelőssége. Villanygyújtáskor, gázfogyasztáskor, vagy ép­pen újságolvasás közben sem gondolunk arra a tartós szer­ződéses kapcsolatra, amelyet -. Polgári Törvénykönyv sza­bályoz. Rádióhallgatás, vagy televíziónézés közben sem jut eszünkbe a sugárzási szerződés, csak ha az adás­sal baj van; akár érdemi ki­fogásunk van, akár a saját készülékünkben jelentkezik a hib . Sem a GELKA, sem a Patyolat szolgáltatásainál képzettársításként sem je­lentkezik tudati" kban a Pol­gári Törvénykönyv; csak ha baj van a szolgáltatással. Ha azt az építő tevékenységet nézzük, amit lépten-nyomon láthatunk hazánkban, akkor sem gondolunk arra, hogy ezt a tevékenységet is a Pol­gári Törvénykönyv szabá­lyozza. Pereinkben a jogszerűség árgyilagosságával és pontos­ságával hat és szabályoz életviszonyokat ez a törvény. De, peren kívül is fontos sza­bályozó a kódex. Peren kí­vül nem látványosan, inkább szerényen, de hatékonyan — az önkéntes jogkövetésre !Pítetten — tölt be a társa­dalom életében nélkülözhe­tetlen funkciókat. Eyente körülbelül kétszáz­ezer polgári per zajlik le ha­zánkban. Felperesek, alpere­sit, tanúk, szakértői bizonyi- tás; milliók fordulnak mega "^óságokon. „Lovas nemzet­iek” már nemigen tekinthet­i lük magunkat, de peresnek í ttég sajnos igen. ; . Az állampolgárok közötti eves, kétszázezres peres hűl-­, kimhegyet csak dagasztják 11 az állami szervek közötti pe­reskedések. Az utóbbi időben a gazdálkodó szervezetek kö­zötti, az állami vállalatok kö­zötti jogviták olyan mértéket öltöttek, hogy csupán 1970- ban kétmilliárd háromszáz, hetvenhaímillió forint vállal­kozási díjigényt érvényesítet­tek a bíróság előtt, az egyéb polgári jogi követelések pedig csaknem nyolcmilliárd fo­rintot tettek ki országszerte. Ebből a Miskolci Megyei Bí­róság mintegy nyolcszázhat- vannégymilliós perértékkel szerepel, amely — a Legfel­sőbb Bíróság Gazdasági Kol­légiumának első fokú — ügy­forgalmát nem számítva — az ország 20 megyei bírósága kö­zött igen előkelő helyezést; a második helyet jelenti. Az utolsó. 12 hónao ügyforgal­mára jellemző, hogy a beér­kezett, 1 554 gazdasági ügy megközel í tőéi. négyszázhet- vennégy millió forintot kép- visel. > Ezekre gondolva nyilván mindenki előtt érthetővé vá­lik a Polgári Törvénykönyv felújításának, a törvénykönyv korszerűsítésének nagy jelen­tősége. Annak illusztrálására, hogy milyen társadalmi és gazdasági érdekeket, milyen társadalmi és gazdasági ér­tékeket érint és szabályoz ez a törvénykönyv, elég arra hivatkoznunk, hogy tízmillió állampolgár alapvető polgári jogait, alanyi jogosítványa­it * és természetesen kö­telezettségeit is ez a kódex szabályozza. De nemcsak az állampolgárom egymás közötti életviszonyai* szabályozza, anem a gazdálkodó szerve­zetek — termel isre és ter­mékforgalmazásra — vonat­kozó alapvető szabályait is mag-'ba foglalja. Így a több ezer vállalat, állami gazdaság és a több mint ötezer szö­vetkezet termelő és értéke­sítő tevékenységének is alap­kódexe c Polgári Törvény- könyv. ötödik ötéves terv- töryényünk — akár az ipar­ra, akár a mezőgazdaságra — vonatkozó rendelkezései zö­mükben a Polgári Törvény- könyv jogintézmény-csator­náin keresztü’ valósulhatnak :sa., meg. A négyszáznegy­ven milliárd forintos, éves nemzeti jövedelmünk a Pol­gári Törvénykönyv által sza­bályozott szerződéses rend­szerünkön keresztül kerül realizálásra. A szállítási szer­ződéseket, a mezőgazdasági termékértékes.lés rendjét is ez az alapvető kódex szabá- lyo:--­A jogok és kötelezettségek átfogó, rendszeres megállapí­tása megkönnyíti a jog kö­vetését és alkalmazását. Meg­könnyíti a jói érvényesítését a törvénysértőkkel szemben, vagyis hozzájárul a törvé­nyesség megszilárdulásához. A Polgári Törvénykönyv te­hát akkor, amikor az állam­polgároknak és szerveze­teinknek a gazdasági forga­lomban való résztvételét,, a tulajdonjogot, a szerződése­ket, az öröklés rendjét sza­bályozza; népi demokráciánk­nak alapvető társadalmi és gazdasági viszonyairól ren- delkez Figyelembe kell vennünk azt is. hogy a gazdálkodó szervezetek — így a szövet­kezetek — egymás közötti vi­szonyában is előtérbe kerül­tek a polgári jogias megol­dások. Ezért könnyen érté­kelhető, könnyen belátható és mérhető érdekek fűződnek ahhoz, hogy a polgári jog minden vonatkozásban alkal­massá váljék az új gazda­ságpolitikai elgondolások megvalósításának szolgálatá­ra. A Polgári Törvénykönyv vagyoni viszonyokat szevező íunkciiját eddig is magas színvonalon töltötte be. Sőt, ezt a funkcióját 1988. január 1-től kezdve is betölti, s be­tölteni képes a jövőben is. Ezért a Polgári Törvény­könyv: alapjaiban, elveiben, rendszerében, keretében, s s- erkezetében — a most tör­tént módosítással megszerzett és átgondolt 1 korszerűsítő korrekciókkal — alkalmas arra, hogy az általánosítások magasabb szintjén magába jogialja az egész népgazda­ság jogviszonyait is. ' Ilyen megközelítés miatt egyszerűen; azo-at a jogin­tézményeket kellett a Polgá­ri Törvényk íyvből kiiktatni, amelyek a korábbi gazdaság- irányítási rendszerből fakad­tak, és újakat kellett a he- ’yükbe léptetni, amelyek az új irányítási rendszerből kö­vetkeznek. Olyanokat, ame­lyeket a fennálló társadalmi, gazdasági viszonyok igényel­nek. Ezt a . ladatot oldotta meg színvonalasan a Polgári Törvénykönyv módosítása. I>r. Tímár László Szári, négy kilogramm ezüstből Három szobányi kincs Az asztalterítő; szári, amelyet négy kiló- gramm súlyú ezüstfonál díszít, a kazettás lófő-mennyezet a tizennégy sorban elhe­lyezett nyolc-nyolc, gyönyörű mintájú Ca- négyzettel. egy lebontásra ítélt templomból lett megmentve. A falakon Rippl-Rónai. Koszta. Ligeti, Benczúr. Markó, Ferenczy Károly, Ferenczy Noémi, Rudnay képei, rajzai, gobelinjei függenek. Az asztalokon ezüst edények, tálak, a vitrinben híres meisseni porcelánok. A látogató megille- tődve szólal meg: egy múzeum fért be eb­be a három szobába. Szilágyi Dezső, sátor­aljaújhelyi otthonába. — Ezt a gyűjteményt édesanyám mun­kája alapozta, meg. Egyszerű tanító volt, aki nagyon szerette a művészetet, s mivel végigjárta Felső-Magyarorszáfiot és Er­délyt, sok értékes iparművészeti remeket, képet, bútort vásárolt meg. notom áron. Később ez a szenvedély engem is elkapott, és szinte minden pénzem — aukciókon és az országot járva, bútorokat, képeket vá­sárolva — fogyott el. A bútorok közül kiemelkedik az 1700- ban ébenfából készült ékszertartó szek­rényke. A híres augsburgi ezüstverelekkel díszített, bútoron megtalálható a város cí­mere, a két egymásnak háttal álló sár­kány, a hagymával. A szekrényke érdekes­sége. hogy titkos fiókokkal van ellátva, amelyeket megtalálni rnég az éles szemű hajdani „betörőnek” ig1 türelem kérdése Volt. A sarokban az aranysárkányos kimo­hó mellett XIV. Lajos korabeli róasafa- berakásos vitrinasztal áll. — Több mint száz darab védett érték Van ezekben a szobákban. Önkupák, üveg­serlegek, például ezt — mulatta fel — egy dunántúli utamon szereztem. A díszpohár egyik oldalára az öregedő Liszt Ferencet festette a művész, ha megfordítjuk, az üveg csiszolása már a kicsinyített portrét mutatja. Vagy ez a mutjur imaszőnyeg az 1700-as évekből származik. Eredeti növé­nyi festéssel van színezve, s páratlanul szép a próféta zöldjével csomózott ima­fülkéje. Még felsorolni is nehéz a különböző ko­rokból származó és más-más stílusjegye­ket viselő bútorokat, a különböző köny­veket (amelyek közül kétségtelenül a leg­értékesebb a ritkaságszámba-menő Karol i Gáspár-biblia), velencei kristálycsillárokat, poharakat, képeket, A három szobában páratlan, a maga értékében felbecsülhetet­len kincsek vannak, j — Az órák közül, amelyeket már nem járatok, két értékes darabom van. Az egyik Kolozsvárról származik, mozgó fi­gurái közül a bal szélen álló reszel és a művelet befejezése után szomszédja kala­pácsával rácsap az üllőre annyit, amennyit az óra mutat. A másik szinte kuriózum, ritkán előforduló szerkezet, mert az idő­járást is mutatja. A virágminták a jó időt jelezve szinte izzanak, esőt várva elhalvá­nyulnak. Sátoraljaújhely távlati terveiben szere­pel egy múzeum létesítése is. A város la­kói és az érdeklődők ekkor csodálhatják majd meg a páratlan értékű gyűjtemény legszebb darabjait, hiszen Szilágyi Dezső hely hiányában nem tudja kiállítani őket. (Kármán) Erűőrészlet Bánkút közelében, a Bükki Nemzeti Parkban Egyitinikidés Titkári értekezletet tartott tegnap, kedden a Lenin Ko­hászati Müvek KlSZ-bizott- sága. A vállalat vezetősége közötti módosított együttmű­ködést ismertették, majd ak­tuális tájékoztató következett. Villányban díszük az or­szág egyetlen szabadban ter­mő citromfája. A cserjét Loschert Kázmér. néhai 'úl- lányi plébános műkedvelő botanikus ültette el a nap­sütötte, meleg domboldalon. Az ötvenéves fa tökéletesen alkalmazkodott éghajlatunk­hoz, télen sem kap semmi­féle takarást. Az idén re­kordtermést hozott: legalább háromszáz gyümölcs érett meg a hétágú cserjén. A citromok szabályos gömbala- kúak, szép sárga a héjuk, és 3—5 deka között váltako­zik a súlyuk. A laboratóri­umban megvizsgálták a cit­romot és kiderült, hogy több mint kétszer annyi C-vita- min van benne, mint pz im­portált citromban és kedve­zőbb a savtartalma. Felme­rült a gondolat, érdemes len­ne elszaporítani a cserjét. Parlamenti ősz E gv év alatt nyolcvan­százezer érdeklődő ke­resi fel a Parlamentet, hogy az idegenvezető szava­it és lépéseit követve ismer­kedjen a Házzal. És az is­mertető szavak nyomán a gondolatokkal benépesülő csendben a munka, a min­dennapi életünket jobbítani akaró munka üzenetét kere­si a látogató. Mindenütt ahol járunk: a teremben, ahol a ’s eo viselők törvényeket al­kotnak. A folyosókon, ahol névkártya és felszólalóéi jegv szabályozta rend nélkül egy­más mellé ülhetnek, egymá­séhoz igazíthatják gondola­taikat. Őszi látogatás a Parla­mentben. Kinn. a falakon Kívül az életet vető tavasz, a termésre fordító nyár őszi betakarításán dolgozik a ter­mészet. És teszi dolgát, ta­lálja helyét a törvényben az ember. November van. az ősz nyarat betakarító mun­káshónapja. Kinn. a falakon kívül a munka javat-össze- hordó szorgoskodása züm­mög ... Benn, a falakon be­lül, a parlamenti látogatás alig egy órája alatt, évtize­dek kavarognak a gondola­tok széljárásában. Hetvenöt éve, október nyolcadikén jöttek ide először a képvi­selők, hogy az ország dolgai­ban szót szóljanak. Volt. aki még éhező százezrek nevé­ben indulattal kérdezhette akkor: mi végre e Ház. e hivalkodó pazarlás, ez az építkezés? Mi végre e „cifra ház”, a „cifra nyomorúság” korában? A Ház — két év múlva — teljesen felépült. Ma már nem kérdezzük; mi éóRre. A falak, a berendezés már megvan. Mi hát arra kérdezünk: kit szolgál, meny­nyire és hogyan a mi ügyün­ket, aki benne dolgozik. Kér­déseinket nem forintösszegre váltható számlakiegyenlítés gondja mozgósítja. őszi látogatás a Parla­mentben. Ülünk a Parlament országgyűlési termében. Is­merős, vagy ismeretlen kép­viselő helyér. Keressük kap­csolatunkat azzal a képvise­lővel. akinek most a helyén ülünk. Es ha az arc. az alak. a személy fel sem idézhető: együvé találjuk egymást gondjainkban, gondolataink­ban. Jobbat és többet, szeb­bet szándékozó akaratunk­ban. Mert nem tudjuk más­ként képzelni helyünket az ő helyén. Még közeli annak az ok­tóberi napnak az emléke: az országgyűlés törvényt alko­tott. Néhány hete, hogy a képviselők, akiknek most a helyén ülünk, szavazatukat, szavukat adták minden ál­lampolgár mindennapi em­beri kapcsolatainak kódejXé- re. A kezek, melyeket az egyetértés emelt akkor a ma­gasba, azt jelezték: tízmillió állampolgár mindennapi tör­vénykönyvét hitelesíti — mindannyiunk akarata. Mennyit ér az Országház az országnak? Nem szoktuk ezt a kérdést így feltenni. Talán azért, mert megszok­tuk: van velünk együtt. Talán mert már beleszülettünk léte­zésébe. A kérdést már — mennyit ér és mirevaló a pazarság a Házban — ide­gennek érezzük. Nem volt pedig mindig az. A három­negyed százados változásokat az elnevezés is jelezheti: meg- épültékor „Cifra Ház”-nak, ké­sőbb „Tisztelt Ház”-nak em­legették. Ma úgy tudjuk, így nevezzük nevén: Or­szágház. Átfogunk emlé­kezettel. tanult ismerettel hetvenöt évet, amikor fel­emlegetik: akkor. 1902-ben, a még építésében be nem fe­jezett. Házban először üléser zó nemzetgyűlésen egy kép­viselő megkérdezte: nem pa­zarlás-e a hivalkodóan pazar ház megépítése, amikor éhe­ző ezrek várnak sorsuk jobb­ra fordulására. Segítségre,’ emberi életre. A kérdéseket,' a múltra kérdező mondatain­kat feleletté formálja ma élt jelenünk. Mindennap így gondolkodunk, így válaszo­lunk. Belépve az Országház­ba kérdéseinket nem forint- összegre váltható számlaki- egyenlítés gondja mozgósít­ja ma már. Otthonunk az or­szág. Otthonunk az Ország­ház. Október van. A parlamenti látogatásról eljövőben a nya­rat betakarító ősz szalad szemünkbe, tágítja lélegze­tünket. Még egyszer, egy időre búcsúzva, visszapillan­tunk az Országházra, össze­szaladnak a gondolatok. Mi­lyen volt, vajon, „Tisztelt Háznak”? Milyen, mint „Cif­ra Ház”? És emlékezetünk­ben ott motoz az Idegenve­zető egy mondata is: ezt a Házat, annak idején, har­minchétmillió aranykoroná­ért építtették. Ma ezért xz értékért egy negyvenezer la­kosú várost lehetne felépí­teni ... H ogy mennyit ér egy negyvenezer lakosú vá­ros az országnak ha felépült? Nem szoktuk ezt a kérdést így feltenni. Akik lakóként otthont találtak benne; ők tudnák csak meg­mondani. mi az értéke, a haszna. Pedig ők sem azt keresik, mennyibe került mindez. Az otthonteremtés, az otthontalálás lehetősége ez számukra. Pénzben ki nem fejezhető érték. Nem mérhető. És otthonunk ma már az ország. Otthonunk Háza az Országház. Ténagy József (Folytatás az 1. oldalról.) A Miskolcon megtartott ünnepi partizántalálkozón Újhelyi Tibor, a megyei párt­bizottság titkára a megyei, valamint a Miskolc városi Pártbizottság nevében üdvö­zölte a megjelenteket, az egykori antifasiszta harc részvevőit, a partizánokat. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfor­dulója nemcsak a Szovjet­unió. hanem a Magyar Nép- köztársaság állami ünnepe is és általában internacionalista ünnep, a világ minden ha­ladó emberének ünnepe. A továbbiakban a szónok mél­tatta a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom jelentő­ségét, amely a lenini bolse­vik párt vezetésével megte­remtette a világ első szo­cialista államát. Hangsúlyoz­ta, hogy a szovjethatalom megteremtésében. kivívásá­ban és védelmében százezer magyar internacionalista is részt vett és 1919-ben a Ma­gyar Tanácsköztársaság kiví­vásával hazánk proletariá­tusa követte elsőként orosz testvéreit. Azóta a sok nemzetiségű Szovjetunió, kommunista pártja vezetésével óriási utat tett meg. A második vi­lágháborút ' győztesen vívta meg. melynek következtében a szovjet he .'sereg által fel­szabadított területeken lét­rejött a szocialista tábor majd annak megerősödésével kialakult a szocialista világ- rendszer. A különböző tár­sadalmi rendszerek békés együttéléséről szóló lenini politika napjainkban egyre nagyobb teret nyer. Ez ép­pen a Szovjetunió, a szocia­lista világrendszer erejét tfilcá rözi. Hazánk, a Magyar Nép- köztársaság aktív részese a szocialista világrendszernek. A felszabadulás óta egyre erősödik testvéri barátságunk a Szovjetunióval. Ezt példáz­zák a Borsod megyei - ;rak. üzemek kapcsolatai is a Szovjetunió gyáraival, bá­nyáival. — Örömmel közölhetem — mondotta befejezésül Új­helyi Tibor —, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójának tiszteletére a csepeli dolgo­zók felhívásához csatlakozva Borsod megye munkássága, parasztsága és értelmisége ié színvonalon ée eredménye, ser teljesítette munkafelaján­lásait, sőt számos területen túlteljesítéssel számolhatunk. Önök. a volt partizánok akik életük kockáztatásával véd­ték Eprópa frontjain a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom -vívmányait . f sizmus ellen, köszönetét és hálát ér­demelnek. Harcuk nem volt h iába való. Az antifasiszta harc egyko­ri tevőleges részvevőit, a volt partizánokat a veteránokat a tl-es számú miskolci Általá­nos Iskola oirosnyakkendős úttörői köszöntötte1 emlék, műsorukkal. o. a; J

Next

/
Thumbnails
Contents